Kelet Magyarország, 2006. március (63. évfolyam, 51-76. szám)
2006-03-02 / 52. szám
2006. március 2., csütörtök KILÉT HIRDETÉS /11 ( ^ A bor és a gasztronómia éve Torkos csütörtöktől pezsgőfesztiválig Kulturális örökségünk szerves része a magyar gasztronómia. A napokban meghirdetett „Nagy ízutazás 2006" programnak az a fő célja, hogy a gasztronómián keresztül mind többen fedezzenek fel újabb és újabb hazai tájakat, ismerkedjenek meg a különböző régiók kínálta hagyományos magyar ételekkel, italokkal, valamint a gasztronómiához kötődő tradicionális népszokásainkkal - mondta Kolber István, a turizmust felügyelő miniszter. A Magyar Turizmus Zrt. ezer fős mintán reprezentatív felmérést készíttetett a hazai lakosság étterembe járási, bor- fogyasztási szokásairól, és a honi konyháról alkotott véleményéről. Ebből az tűnt ki, hogy ma még nem elsődleges motiváció a gasztronómia, ha egy család vagy baráti társaság útnak indul. Inkább a megnézendő tájak, nevezetességek motiválják az embereket, és kevésbé, az: menjünk, együnk egy jó dunai vagy szegedi halászlét. Galla Gábor vezérigazgató azonban arról is beszámolt: a megkérdezettek 15 százalékát vonzza egy szüreti mulatság vagy borkóstolás. Ami pedig az éttermi szokásokat illeti: a vendéglőbe járók csaknem nyolcvan százaléka részesíti előnyben a hagyományos magyar konyha kínálta ételeket. Ugyanakkor kétszer olyan gyakran megyünk gyorsétterembe, mint hagyományosba, különösen a fiatalok: a 18 és 30 év közöttiek csaknem 95 százaléka jár gyorsétterembe. Aki vendéglőbe megy, leginkább családi ünnepeken teszi, ezt a baráti találkozók, randevúk követik, és csak a harmadik helyen áll az utazás. A felmérésben részt vevők több mint 80 százaléka iszik szeszesitalt, a legtöbben pezsgőt, majdnem a felük pedig bort, elsősorban hazait. A megkérdezetteknek nem egészen 17 százaléka számára megszokott porgram az étterembe járás, ami meglehetősen alacsony arány. Ezért rendezik meg a Nagy ízutazást, amelynek során március 2-án, a „torkos csütörtökön" csaknem ötszáz étteremben engedik el a számla felét, hogy így csináljanak kedvet a vendéglőbe járáshoz. Kolber István szakembereknek főzött a Bor és gaszronómia évének meghirdetése alkalmából Ezt követően az egész év során lesznek rendezvények szerte az országban, mind a kilenc régióban, a bor és a gasztronómia évének keretében. Az országra szóló torkos csütörtököt áprilisban húsvéti rendezvény követi a szentendrei skanzenben, majd lesz borhajó a Balatonon, gulyásverseny és pásztortalálkozó a Hortobágyon, országos „nyitott pincék napja”, cseresznyefesztivál a Tisza-tónál, bormustra Egerben, bor- és pezsgőfesztivál a fővárosban, bordalfesztivál Baranyában, tökfesztivál az Őrségben, Márton- napi ünnepségek Budapesten és Neszmélyen, végül pedig ádvent Lajosmizsén. Kolber István fejlesztési miniszter, aki a turizmusnak is „gazdája", örömmel mondta el, hogy a hazai turisztikai ágazat tavaly rekordévet zárt, s ez a rendkívüli siker igazolja, hogy reális elképzelés az ország jövőjét a többi között a turizmusra alapozni. Az ágazat fejlesztési stratégiája a szakmabeliek részvételével készült el. Középpontjában az áll, hogy a hazai turizmus nagy jövő elé néz. Érdemes ezen a területen befektetni, hiszen nyitottá teszi az országot, mind több embernek kínál megélhetést, és jobbá vaarázsolja mindennapi életünket is. Kolber István úgy látja, hogy a bor és a gasztronómia éve lendületet ad a hazai turizmusnak. Örül a torkos csütörtöknek, mert az ötlet lényege, hogy étterembe járásra buzdítja az embereket a böjt előtti utolsó napon. Kívánom, hogy tudjunk örülni, megbecsülni értékeinket, legyen vidám és boldog évünk - mondta a miniszter. Jelentős volt az érdeklődés a területfejlesztési pályázatok iránt Regionális fejlesztések az oktatásért Jelentős volt az érdeklődés a magyar- országi régiók és megyék számára kiírt területfejlesztési felhívások iránt - ismertette Kolber István, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter. A február 15-i benyújtási határidőig az eddigi adatok alapján összesen 7539 darab pályázat érkezett be több mint 105 milliárd forint támogatási igénnyel. A 2006. évi költségvetés 70 milliárd forintot utal regionális fejlesztési programok támogatására. Kolber István szerint a cél az, hogy az emberek életét érintő döntések helyben szülessenek. A regionális és megyei területfejlesztési tanácsokhoz területfejlesztési és szakmai programok támogatására 2007 darab pályázat érkezett be. A területfejlesztésért felelős miniszter elmondta, hogy a legtöbb pályázatot az Észak-magyarországi, Dél-dunántúli, és az Észak-alföldi régió nyújtotta be. A régiókban a legfontosabb támogatható célok a munkahelyteremtő beruházások, a turisztikai fejlesztések, az önkormányzati utak felújítása, a közmunkaprogramok, a belterületi utak és kerékpárutak fejlesztése, valamint a Vásárhelyi Tervben érintett települések termelő infrastruktúra fejlesztései. A leghátrányosabb helyzetű térségekben megvalósuló beruházások támogatására külön pályázatot írtak ki. E címen 5532 darab igény érkezett be, a legtöbb Bor- sod-Abaúj-Zemplén, valamint Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből. A támogatható célok között szerepel a gáz, elektromos és távhőszolgáltatás, az ivóvíz, szennyvízhálózat-fejlesztés, utak és hulladékkezelő létesítmények létrehozása, az oktatás, művelődés, egészségügy-fejlesztése, a kistérségben élők életminőségének javítása. Az elnyerhető, összesen 9 milliárd forint támogatás több mint másfél millió ember életkörülményeinek javítását segíti elő. A pályázatokról 2006. március 31 -ig, gyorsított ütemben döntenek a tanácsok. Ennek oka, hogy a kormány szándéka, hogy a nyertesek minél előbb elkezdhessék a munkát, illetve év végén érkeznek az uniós pályázatok is, még több forrást biztosítva a fejlesztésekhez. Az Európai Unió által társfinanszírozott Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) egyik fő prioritása a tudásbázis fejlesztése. Ehhez szervesen kapcsolódik az egyetemek, főiskolák és a helyi gazdasági szereplők együttműködésének serkentése. A 2004-2006-os költségvetési időszakban, e területen számos pályázó valósíthatja meg elképzeléseit. A program hazai felügyelője Kolber István miniszter. A munka világa és az egyetemek, főiskolák közötti kapcsolat erősítése kiemelten fontos feladat. A ROP támogatja a hallgatók munkaerő-piaci beilleszkedését elősegítő szolgáltatásokat, és ösztönzi az egyes intézmények, a vállalkozások, a kutatóintézetek, a helyi önkormányzatok és a civil szervezetek együttműködését. A Kaposvári Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem partnereivel együtt olyan munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó központ létrehozásán dolgozik, ahol a hallgatók kapcsolatot teremtenek a leendő foglalkoztatóikkal. A program segítséget nyújt a diákoknak a karriertervezésben és a diploma utáni elhelyezkedésben. A megvalósítással a Dél-dunántúli régióban szeretnék tartani a magasan kvalifikált friss diplomásokat, és a gazdasági szereplőket jól felkészült munkaerővel látják majd el. Minderre 57,9 millió Ft-ot kaptak a ROP keretében. A Szegedi Tudományegyetem szintén a nyertesek között van, az Általános Orvos- tudományi Kar Sebészeti és Műtéttani Intézete 59,9 millió Ft-ot használhat fel. Egy új gyakorlati képzőhely oktatási struktúráját dolgozzák ki és vezetik be fokozatosan. A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) szintén több szervezettel dolgozik együtt, és az 53,5 millió Ft-os támogatás segítségével karrierközpontot alakít ki és működtet, ahol pályaválasztási útmutatást nyújtanak, gyakornoki kurzusokat szerveznek, és bemutatkozási lehetőséget adnak vállalatoknak. Orosz-magyar építőipari megállapodás A legnagyobb orosz építőipari és beruházó vállalat, a ZAO OSZK és a Mélyépszer Kft. 150 millió dollár értékű moszkvai szórakoztató központ megvalósításáról és egyéb lakás- és épületépítésről szóló együttműködési megállapodást írt alá. A szerződés célja, hogy magyar építőipari vállalkozások bekapcsolódhassanak a szórakoztató központ megvalósításába és egyéb építőipari beruházásokba. A szerződés dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter és Vlagyimir Jakovlev orosz fejlesztési miniszter valamint az építőipari szakma képviselőinek február eleji moszkvai találkozójának az eredménye. Dr. Kolber István elmondta, hogy a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok az elmúlt időszakban megélénkültek. A két ország közötti kereskedelmi forgalom három év alatt több mint duplájára nőtt. A magyar építőipari vállalkozások is jelentős eredményeket értek el az orosz piacon. Sok magyar cégnek van kialakult kapcsolata a szektorban. Hazai vállalatok eddig 120 millió dollár értékű üzletet kötöttek az orosz építőipari piacon. Oroszországban elindult az a lakásépítési program, mely az elérhető árú és komfortos lakásprogram elnevezést viseli és a jövőben 80 millió négyzetméter lakás megépítését teszi lehetővé. Ez újabb lehetőséget jelent a hazai építőipari cégek számára. Komoly versenyelőnynek tekinthető, hogy a piacon már jelen van a MEHIB és az EXIM Bank, melyek konstrukciói révén a magyarok biztonságosan vállalkozhatnak. Dr. Kolber István elmondta, hogy a magyar cégek oroszországi jelenlétét segíti a februárban létrehozott orosz-magyar Építésügyi Munkacsoport. A munkacsoport feladata a magyar vállalkozások oroszországi működésének jogszabályi feltételeinek megismertetése és értelmezése, valamint a tevékenység során keletkező problémák megoldásában való hatékony részvétel. A februárban megrendezett moszkvai építési konferencia sikere is jelzi, hogy az orosz fél fogadókészsége is nő az együttműködésre, melyet a munka- csoport folyamatos kapcsolattartása és kölcsönös tájékoztató tevékenysége jelentősen elősegíthet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Vlagyimir Putyin tegnapi megbeszélésükön kiemelték az építőipari együttműködés jelenbeli és jövőbeni fontosságát. Megállapították, hogy egyre több építőipari vállalat köt önállóan is együttműködést, melyekhez egyre kevésbé szükséges az állam szerepvállalása. A moszkvai megbeszélés eredményeként a közeljövőben dr. Kolber István fejlesztési miniszter és oroszországi partnere, Vlagyimir Jakovlev orosz fejlesztési miniszter ágazati együttműködési megállapodást ír alá, melynek célja az állami támogatás erősítése az oroszországi építések területén, valamint a folyamatos tapasztalatcsere. A mai szerződés aláírása is azt mutatja, hogy a munka- csoport, illetve az állami támogatottság elősegítheti konkrét projektek megvalósulását, melyek mindkét fél érdekét egyaránt szolgálja.
