Kelet Magyarország, 2006. március (63. évfolyam, 51-76. szám)

2006-03-16 / 63. szám

2006. március 16., csütörtök HÁTTÉR 13 KELET • Sólyom László köztársasági elnök szer­dán a Magyar Köztársaság Érdemrend Kö­zépkeresztje kitüntetést adományozta dr. Balogh Árpádnak, a Nyíregyházi Főiskola rektorának és Tárnái Ottóménak, az ÉFOÉSZ megyei elnökének. • Művészek. A nyíregyházi művészeti he­tek rendezvénysorozat keretében ma 18.30 órától Boros Attila festőművész kiállítása nyí­lik meg a VMK fogadószintjén, 19 órától Miklósa Erika tart jubileumi lemezbemutatót. Magyarok és kozmopoliták Zajácz P. Zoltán_____________ zoltan.zajacz@inform.hu M indig csodáltam, sőt, irigyeltem a márciusi ifjakat. Nem állítom, hogy tizen­évesen kizárólag Petőfire, Vasvárira vagy Jókaira szerettem volna hasonlítani, hiszen ott volt a többi bálvány: Gagarin, John Lennon, Gojko Mitic, de valahogy az ün­nep előestéjén mindig eljátszadoztam a gondolattal, hogy mit csináltam, hogyan gondolkodtam volna közöttük. Sőt, azt is elárulom, hogy a lánglelkű költő, Petőfi lo­bogó alakja állt hozzám a legközelebb, de szerintem ezzel nem voltam egyedül. Azóta is sokat gondolkodtam azon, hogy kik voltak, mit képviseltek ők és a többiek. Ma ezt úgy mondanánk, hogy mi március 15-e üzenete a mifszámunkra, de hát ez meglehetősen közhelyszerű így... Annyian, annyiféleképp próbálták ma­gyarázni: volt, hogy azt mondták: 1848/49 hősei igaz magyarok voltak, akik küzdöttek az idegen elnyomás ellen. (Igaz, de Bem apó lengyel volt, az aradi vértanúk között többen németajkúak voltak, és nem is be­széltek magyarul.) Másutt azt olvastam, hogy a polgári tár­sadalom és a demokratikus berendezkedés megteremtői voltak Magyarországon. Kos­suth ugyanakkor egy Dunamenti Köztársa­ságról álmodott, amely több nemzetet is magába foglalt volna. Némi túlzással most azt is mondhatnánk, hogy egy egységes Európáról gondolkodott, szinte megelőle­gezve az Európai Unió szellemiségét. Nem tudom, így volt-e. Egy azonban számomra mindig biztos volt: március 15-e és 1848/49 hősei mai szóhasználattal élve valahol egyszerre voltak magyarok és koz­mopoliták. Ezért nem érdemes, és nem szabad kisajátítanunk őket, álljunk bárme­lyik oldalon. Mától: új nyomvonalon Nyíregyháza (KM) - A 4-es főút egy ré­szét mától lezárják, Debrecen felől érkezve a 265-ös kilométerszelvénytől új nyomvona­lon, pár méterrel jobbra folytathatjuk az utat a 268-as szelvényig, ahol a forgalmat visszavezetik a megszokott útra. Aki Debrecen felől jön, itt jobbra kanyarodjon! (Fotó: Pusztai Sándor) ; -r,:- • ■ Ön részt szokott venni a március 15-ei ün­nepségeken? Szavazók száma: 601 2006. 03. 15. 18 óra Igen 32,95% Nem 67,05% Következő kérdésünk: Ön szerint lehet Záhony ismét kelet kapuja? Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Aranytollas főszerkesztőink ■ Dr. Angyal Sándor és Kopka János is átve­hette a szakma rangos kitüntetését. Budapest (KM) - A megyei napilapok történetében párat­lan módon, a Kelet-Magyaror- szág két korábbi főszerkesztő­je is méltán kapta meg az Aranytollat, a szakma veretes elismerését, hiszen előbb dr. Angyal Sándor, majd Kopka János kapta meg a jelenlévők, köztük Szabó Miklós, az Infom Média ügyvezetője elis­merő tapsát. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségében (MÚOSZ) a nemzeti ünnep alkalmából szakmai kitüntetéseket és saj­tódíjakat adtak át szerdán a fővárosban. A több évtizedes újságírói pálya elismerésének számító Aranytoll-díjat tizen- ketten vehették át, közülük ketten a határon túli magyar sajtót képviselték. A külsősé­geiben is nívós megemlékezé­sen Eötvös Pál, a MÚOSZ el­nöke adta át a díjakat. Dr. Angyal Sándor: 49 esztendeje dolgozik a szakmában. Az újságírás meghatározó, közismert személyisége megyénkben, amit számos korábbi kitüntetés, elismerés is bizonyít. Első és egyetlen munkahelye volt több mint 47 évig a Kelet-Magyarország szerkesztő­sége, ahol gyakornokként kezdte, majd 1989-2005. között volt főszerkesztő. Kopka János: 1953-ban gyakornok­ként került a Kelet-Magyarország előd­jéhez. Két évtizeden át volt a lap bel­politikai rovatvezetője, majd olvasószer­kesztője, azt követően 1973-1989. kö­zött főszerkesztő. Dr. Angyal Sándor (jobbra) és Kopka János között Mán László főszerkesztő-helyettes (Fotó: Racskó Tibor) A Pilvax Kávéházban né­gyen vehették át a Szabad Saj­tó Díjat, köztük Marik Sándor, a Kelet-Magyarország egykori főszerkesztő-helyettese. Közel fél évszázad, csak a Kelet-Magyarország- Az elmúlt közel fél évszá­zad alatt csaknem 15 ezer Ke­let-Magyarország készítésé­ben vettem részt. Ha igaz az, hogy az újságíró minden lappal meghal és minden új kiadással feltámad, akkor nekem eddig közel 15 ezer halálom és ugyanennyi újjá­JKEIET-----­Bővebben. A MÚOSZ-ünnepség részletesen, letölthető. (PDF, 105 kB) ___________________ születésem volt - vélekedett a vashatunk lapunkban, és díjátadás után dr. Angyal aki a jövő újságíró nemzedé- Sándor nyugalmazott főszer- két is oktatja a Nyíregyházi kesztőnk, akit jelenleg is ol- Főiskolán. Aranytollasok: Dr. Angyal Sándor _____________________ Baracs Dénes (MTI)___________________________ Borenich Péter (Magyar Rádió) _________________ Kaposv Miklós (Magyar Rádió) _________________ Kercza Imre (Somogyi Hírlap) __________________ Kopka János ________________________________ Mátray Mihály (MTV) _________________________ N. Sándor László (Népszava) ___________________ Szebeni András (fotóriporter) __________________ Ardamica Ferenc (szlovákiai magyar újságíró) Csép Sándor (erdélyi televíziós szerkesztő, riporter) Marik Sándor (Fotó: Szegő Péter) A Szabad Sajtó Dijat, kapta: Gömöri Endre (Magyarország), Marik Sándor, Mihancsik Zsófia (rádiós újságíró), a Pécs TV szerkesztősége . . _ ___ _ . ______________j Elevenen él bennünk 1848 ■ Március 15-e a hala­dás, a függetlenség mellé állította a Kárpát­medence népeit. Nyíregyháza (KM) - 1848 olyan évszám, amely bevonult a magyar és a világtörténe­lembe. Olyan, amelyik elsö­pörte a feudális rendet, meg­teremtette a modern demok­ráciát.- 1848-ban a forradalmi he­vület képes volt arra, hogy a haladás, a függetlenség és a szabadság mellé állítson ma­gyart, zsidót, cigányt, sőt rész­ben a Kárpát-medence más et­nikumait - mondta Nyíregy­házán ünnepi beszédében Csa­bai Lászlóné polgármester.- A mi nemzedékünk majd­nem a rendszerváltással egy­idős, de elevenen él bennünk 1848 - tette hozzá Juhász Ba­lázs, a Kölcsey Ferenc Gimná­zium tizedikes diákja. - A for­radalmat akkor fiatalok csi­nálták. Kezükben volt a hata­lom, de felelősen gondolkod­tak: nem maguknak akarták megtartani. Több helyszínen A „Zúgjatok, harangok...” című zenés irodalmi megem­lékezés után a Művészeti Szakközépiskola néptáncosai szórakoztatták a közönséget. Mátészalkán több helyszí­nen emlékeztek a forradalom és szabadságharc hőseire. Dorgay Károly honvéd száza­dos sírjának, majd Petőfi Sán­dor szobrának koszorúzásával kezdődött az ünnepség.- Petőfi és Kossuth öröksége arra int bennünket, hogy csak egy közösség létezik, egy közös jövő van - emelte ki Bíró Mik­lós polgármester a városi művelődési központban foly­tatódott megemlékezésen. Keddi program A megyeszékhelyen előző nap megkoszorúz­ták Irányi Dániel emlék­tábláját, a Petőfi téren pedig a Wesselényi Mik­lós Szakközépiskola diák­jai adtak ünnepi műsort. A mátészalkai Képes Géza Általános Iskola tanulóinak műsora (Fotó: Koncz Nóra) Ön részt vett valamelyik március 15-ei rendezvényen? V alamennyi ünnepi megemlékezésen részt veszek, pedagó­gusként kötelességem példát mutatni tanít­ványaimnak. Örülök, hogy sok fiatalt lát­tam a mátészalkai ün­nepségen. A forradal­mi ifjak akkoriban megfogalmazott gondo­latai bizony ma is ér­vényesek! A kisvárdai polgár­őrség vezetőjeként úgymond „hivatalból” is részt veszek a ren­dezvényeken, ám a ’48-as forradalom és szabadságharc hősei előtt magánemberként is minden esztendőben tisztelgek. Úgy vélem, ez minden magyar embernek kötelessége (lenne). Fontosak számomra a nemzeti ünne- v pék. Kedd reggel egy­órás iskolai műsor volt március 15-e kap­csán, szerdán a száza­dik születésnapját ün­neplő Jókai Mór isko­la ünnepségén vettem részt, ahol szintén nem felejtettek el megemlékezni a törté­nelmi eseményekről. B üszkén vállalom, hogy magyar va­gyok. Március 15-én mindig eljövök a Kos­suth térre. Három lányommal jöttem el, hogy emlékezzünk 1848 hőseire. Nyugdí­jas tanárként szomo­rúan tapasztalom, hogy nem mindenki érzi át ezt az ünnepet úgy, ahogyan kellene. E n azon fiatalok kö­zé tartozom, akik komolyan veszik a március 15-ei nemzeti ünnepet. Aktívan részt vettem a nyír­egyházi Szent Imre Katolikus Ginmázium egyórás színdarabjá­ban mint narrátor, tegnap lakóhelyemen, Balkányban néztem végig az emlékműsort. Szabó Attila MÁTÉSZALKA Albi József KisvArda FekéshAzi Noémi Nyíregyháza SAntha ZoltAn Nyíregyháza GilAnyi Erika BalkAny

Next

/
Thumbnails
Contents