Kelet Magyarország, 2006. január (63. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-31 / 26. szám

2006. január 31., kedd MINDENFELŐL /2 RÖVIDEN • Szili Katalin a pápánál. A közép-európai átalakulásokban játszott magyar szerepet méltatta a pápa Szili Katalint és más házel­nököket fogadva - emelte ki az Országgyűlés elnöke a hétfői csoportos magánkihallgatást követően. Az Országgyűlés elnöke egy Aponyi-mintás herendi kosárkát ajándékozott XVI. Benedeknek. VÁLASZTÁS 2006 Javaslat OVB-tagokra Budapest (MTI) - A belügyminiszter az Or­szágos Választási Bizott­ság (OVB) tagjairól kon­zultált hétfőn a parla­menti pártok vezetőivel. Lamperth Mónika (ké­pünkön) az egyeztetésen megköszönte a pártok javaslatait, „amelyekben kivétel nélkül kiválóan felkészült és a tisztségre feltétlenül alkalmas szaktekintélyek szerepel­nek” - olvasható a tárca közleményében, amely azonban neveket nem említ. A minisztérium tájékoztatása szerint a tárca vezetője a javasolt személyeket csak akkor kívánja megne­vezni a nyil­vánosság előtt, ha má minden érin-' tett nyilatko­zott arról, hogy vállalja a jelöltséget. Gyűjthető az aláírás Budapest (MTI) - Az Alkotmánybíróság (AB) hitelesítette a zsidóság nemzeti ki­sebbséggé nyilvánítá­sát célzó aláírásgyűj­tő ív mintapéldányát hétfőn, a nemzeti ki­sebbséggé nyilvání­tásról a sikeres aláírásgyűjtést köve­tően az Országgyűlés dönt. Az aláírásgyűj­tés kezdeményezői azt kérik, hogy az Országgyűlés a ki­sebbségi törvényben szereplő népcsopor­tok felsoVolását a zsi­dó kisebbségi nép­csoporttal egészítse ki. Az AB kimondta: „az Országgyűlés ha­táskörébe tartozik annak megítélése, hogy teljesülnek-e a népi kezdeményezés­ben foglalt törvény- módosítás feltételei". KILÉT , kmtlpBtk.ston.hu Az Alkotmánybíróság állás- foglalása (DOC 111 kB) KEHI: jogsértő gyakorlat Budapest (MTI) - A Kormányzati Ellenőr­zési Hivatal (KEHI) megsérti a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot az adatvé­delmi biztos szerint. A KEHI hat évét átfogó ombudsmani vizsgálat szerint „miközben a közpénzek nyilvánosságát biz­tosító garanciák szélesedtek, a közpénzek felhasználását el- Péterfalvi lenőrző KEHI tevékenységét a Attila (Fotó: ékn) közvélemény alig ismerheti meg”. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos fel­kérte a pénzügyminisztert, kezdeményezze a KEHI-ről szóló kormányrendelet nyilvános­ságot korlátozó paragrafusának hatályon kí­vül helyezését. A pénzügyminiszter a módosításra tett ja­vaslatot. Háttér Az információszabadságról, az állam- és a szolgálati titokról szóló törvények megteremtették a közérde- kű adatok megismeréséhez fűződő jog kereteit. Az üvegzseb törvény megszüntette annak a lehető­séget, hogy a közszféra szerveinek gazdálkodással kapcsolatos adatait szolgálati titokká minősítsék. 2003 óta az államháztartási szerveknek a közpén­zeket érintő adataik egész sorát kell elektronikus úton közzétenniük. VÁLASZTÁS 2006 Évértékelés: Nincs út visszafelé ■ A kormányfő példák­kal válaszolt a szegénye­dő országról szóló kriti­kára. Budapest (ÉKN - SzP) - A miniszterelnök tegnap tartot­ta második országértékelő be­szédét a parlamentben, egy nappal Orbán Viktor értéke­lője után. Bírálat, önbírálat A kormányfő elismerte, hogy a szociális egyenlőtlen­ségek megszüntetését célzó beruházások jó részét „közö­sen felvett” hitelből finanszí­rozták. Hozzátette, ezek „be­ruházások voltak a jövőbe”, mert az emberek így érzik, hogy a rendszerváltás nem önmagáért, hanem értük tör­tént. A miniszterelnök a leg­fájóbb új feszültségek és új ki­hívások között említette még a munkanélküliség kezelését, azt, hogy elmaradt az állam működésének reformja. Ugyancsak a kormány szám­lájára írja, hogy csak kissé enyhült az elmúlt években a „szegénység szorítása”, és fá­Egy mondat Választásra készül az ország: sportszerűséget kérek és sport- szerűséget ajánlok. Gyurcsány Ferenc kormányfő Az évértékelő beszédet Sólyom lászló köztársasági elnök is meghallgatta (Fotó: MTI) jó fejleménynek gondolja azt is, hogy az emberek kiábrán­dultak a közügyek gyakorlá­sából a politika stílusa miatt. Munkásjog, új bank „Nincs út vissza a szocializ­musba, és nincs út előre, a polgári szocializmus fából vaskarika rendszerébe sem” - fogalmazott a tervekről szólva Gyurcsány Ferenc. A kormányfő szerint csak polgárai tehetik erőssé a nem­zetet: „Aki felteszi a kérdést, mit ad neki az ország, annak azt is meg kell kérdezni, ő maga mit tesz azért, hogy az ország gazdagabb legyen” - fo­galmazott, hozzátéve, hogy a felelősségben a tehetőseknek kell élen járni. „Az adófizetők kárára tett felelőtlen ígéretek­ből nem épülhet sikeres, erős Magyarország” - mondta. A miniszterelnök átfogó átalakításokat akar az állam- igazgatásban, az egészségügy­ben, a kistérségi együttműkö­désben. Munkásvédelem Elmondta, munkásokat vé­dő jogszabályokat vezet be a kormány - az előkészítő mun­ka már el is kezdődött. A cél, hogy ne legyen több jogosítvá­nya egy nagyvállalatnak vagy banknak a munkavállalóval szemben, mint viszont. Pél­dául a tervezett munkabér-biz­tosi rendszer azt jelenti, hogy ha a munkavállaló munkahe­lyét felszámolják, az állam a végkielégítést azonnal kifize­ti a dolgozónak. Ugyancsak a tervek között szerepel, hogy a hazai kis- és középvállalko­zások fejlesztése érdekében létrehozzák a Magyar Vállal­kozások Bankját. Kiiir kmtippfikx«pn,hy A parlament január 30-án kezdődő hetének napi­rendje (PDF 243 kB) Élő példák A miniszterelnök szerint az elkövetkező hat-hét év­ben példátlan mennyiségű, csak a dualizmus éveire jel­lemző mértékű fejlesztések kezdődnek az európai for­rásokból. A rendelkezésre álló 650-700 milliárd forint­ból új utak, intézmények, vállalatok jönnek létre, a nyomukban kétszázezer új munkahellyel. A legfonto­sabb forrásnak nevezte azt a tehetséget és szorgalmat, ami Magyarország egyes embereit jellemzi. Olyan embereket hívott meg a karzatra, akik szűkebb kör­ben sikeresek. Név szerint említette Répa Imre főor­vost, Pető Zoltánt, a hajlék­talanokat befogadó Tar- nadob polgármesterét, és a tiszadobi Szakács Rolandot, aki édesapjával gazdálko­dik sikeresen a 150 hektá­ros gyümölcsösükben. A Fidesz Polt Pétert kérdezte A legfőbb ügyésztől kért választ Gyurcsány Ferenc egykori cégével kapcsolat­ban tegnap a parlament­ben a fide- szes Répássy Róbert. Az el­lenzéki párt arra volt kí­váncsi, Polt Péter indokoltnak tart-e a Nomentana-ügyben egy vizsgálatot. Polt Péter hang­súlyozta, egyelőre csak ál­talánosságban tud válaszol­ni, mert a törvényességi ké­Polt Péter relem alapján előbb meg kell vizsgálni, milyen jogo­sítványai vannak az ügyészségnek e konkrét vizsgálatra. ígérte, hamaro­san írásban ad választ. Szijjártó Péter a múlt hé­ten jelentette be, interpellá­ciót intéznek a legfőbb ügyészhez, hogy szerinte törvényes volt-e Gyurcsány Ferenc Nomentana nevű cégének betéti társaság­ból kft.-vé alakulása, és a Szenzor Kft. felvásárlása. A Fidesz jogi lépéseket fon­tolgat. Frakcióvezetők az évórtókelésről Hiller István, az MSZP elnöke: A választások tétje, hogy felfordulás, t . vagy nyugodt, r erős Magyaror­szág lesz-e. A Fi­desz és az MSZP között különbség van stílusban és a szolidaritás megítélésében is. A szolidaritás szép baloldali érték, a Fidesz szolidaritása azonban oda adott többet, ahol már volt. Varga Mihály, a Fidesz aleinöke: Az MSZP 2002- ben 400 ezer új munkahelyet ígért, miközben 2005- ben 399 ezer ál­láskereső van az országban, és 350 ezren alkalmi munkákból élnek. Amióta Gyurcsány Ferenc a kor­mányfő, 60 ezer fővel emelkedett az állástalanok száma, minden ötödik fiatal munkanélküli. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke: Az értékelésekből ki­maradtak a fogya­tékosok, akikkel szemben nagyon súlyos adósságaink vannak, illetve a civil szféra, amiről még mindig nem tudni, hogyan vonható be a döntéshozatalba. A je­lent és a jövőt egyszerre kell építeni, hangsúlyozva az infrastrukturális fej­lesztéseket. Herényi Károly, az MDF frakcióveze­tője: Az elmúlt négy esztendő az elszalasztott lehe­tőségek éve volt, az EU-csatlakozás lehetőségével nem tudtunk élni, mi­közben az ország adósságsodorba került. A 100 lépés program felét a kormány hitelből valósította meg, miközben nem tett semmit a ma­gyar piac védelmében. HÁTTÉR Redl ezredes után Szegő Péter peter.szego@inform.hu Dókán kérdezgetik, vajon miért éppen a filmszemle előtt került nyilvánosságra Szabó István ügy­nökmúltja. Az Élet és Irodalomban megjelent cikk szerzője, Gervai András filmkritikus azt mondta, hogy októberben talált rá az anyag­ra a történeti levéltárban, és csak most készült el a nagyobb lélegzetű leleplező írással. Tehát ő cáfolja, hogy valakitől „fülest kapott" volna a világhírű rendező­vel kapcsolatban. Hogy ez így volt-e, valószínűleg soha nem fogjuk már megtudni. Pedig fontos lenne, mert jó esély van arra, hogy az ügy itt sem áll meg. Állítólag az újságíró szakmában már terjednek a nevek és csak találgathatunk, hogy ki lesz a következő? „Rántottából tojást készíteni ki­csit bonyolultabb, mint tojásból rántottát" - kommentálta plasztiku­san a helyzetet Kutrucz Katalin. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató­helyettese úgy véli, amit egyszer nagyon elrontottak, azt teljesen helyrehozni soha nem lehet. Abszurd gondolatnak tartja azt is, hogy egy névsor közzétételével, holmi listával le lehetne zárni a történelem egy fejezetét, ugyanis semmilyen lista nem mutatja meg azt, hogy mi van a nevek mögött. Szerinte jó megoldás - olyan, amely mindenkinek megfelel - már nincsen. Egy dolog biztos: az áldozatoknak meg kell adni a jogot, hogy megtudják, hogy hogyan és miért alakult úgy a saját sorsuk, ahogy alakult. Kanyarodjuk vissza a mostani esethez. Mit jelent az időzítés? Ugyan csak feltételezés, de valószínű, hogy ha egy „semleges" időszakban kerül napvilágra az ügy (vagyis nem napokkal a Filmszemle előtt, amikor új, magyar filmjével, a Rokonokkal jelentkezik Szabó István), nem követi spontán „ellen- reakció". Jelesül, hogy a magyar szellemi élet száznál több képviselője biztosította támo­gatásáról Szabó Istvánt. A nyi­latkozat aláírói úgy fogalmaztak: „Szabó István 45 éve nagyszerű és fontos filmeket csinál nekünk. (...) Elvitte hírünket mindenfele a világ­ba. Beírta nevét kultúránk egyetemes történetébe. Szeretjük, tiszteljük és becsüljük őt." Emellett a filmszemle megnyitóján szimpá­tiatüntetést is szerveznek. De nem akarjuk a rendszerváltó elit felelősségét most erre a filmkri­tikusra testálni, még akkor sem, ha erkölcsileg nagyon is vitatható ez az időzítés. Egyrészt nem miatta nincs még törvényileg rendezve az ügynökakták ügye, másrészt elgon­dolkodtató az is, hogy több más művészhez hasonlóan Szabó István miért nem vállalta korábban az önleleplezést. Utólag láthatjuk: a monarchia kémfőnökének életéről, titkos vágyairól szóló filmjében, a Redl ezredesben ott van a kulcs. És ott volt a lehetőség is. A film Alfred Redl ezredes életéről szól. Az Osztrák-Magyar Monarchia had­seregének vezérkari főtisztje hosszú éveken át Oroszországnak kémkedett, személye a monarchia kémelhárítása számára gyanússá vált. A film témája is jelzi azt, amit a rendező maga is elmondott: nagyon nagy teherként élte meg múltjának azt az epizódját. A tanulság az lehet, hogy valóban nem lehet elképzelni a múlttal való szembenézést úgy, mint egy esküvői fényes menetet, vagyis megrázkódtatás és katarzis nélkül nem megy. Magyarországon a tudományos kutatók minden adathoz hozzáférnek, az ő kezük­ben van a lehetőség. Ezért is hatal­mas, talán túl nagy is a tudósok felelőssége, hogy mit, mikor és hogyan hoznak nyilvánosságra. KILIT kmtippek.szon.hu Az ügynöktörvény tervezett módosítása (DOC 33 kB)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents