Kelet Magyarország, 2005. december (62. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-21 / 298. szám
2005. december 21., szerda KELET KÖRNYEZETVÉDELEM /5 Összeállításunk a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Környezetvédelem és vízügyi cél- előirányzat (KÖVICE) című pályázatán elnyert támogatással készült. RÖVIDEN fj • Kihaló fajok. Egy nemzetközi kutatócsapat összeállította azon helyek globális térképét, ahol az állatok és növények kihalással néznek szembe. A lista kimutatja, hogy közel 800 faj tűnhet el záros határidőn belül, ha nem teszik meg a szükséges intézkedéseket. A 800 faj nagy része egyetlen helyszínen, a trópusokon él. Őserdő a postaládában Sípos Béla bela.sipos@kelet.szon.hu Rövid idő alatt már a harmadik postaládát szerelem fel - mindig nagyobbat és nagyobbat mégis kicsinek bizonyul. Na nem a postai küldemények, sokkal inkább a kéretlen reklám- és szóróanyagok tömkelegé miatt. Szinte belefulladok, követni sem bírom az üzletek és szolgáltatások kínálatát. Valószínű, nem vagyok egyedül, amikor a postaládából kivett papírlapokat még ugyanazzal a mozdulattal a közelben álló kukába továbbítom. Mielőtt bárki pazarlással és egyéb más dolgokkal vádolna, előrebocsátom: én nem kértem ezeket az anyagokat. Sőt, többször a terjesztőktől kértem, ne dobjanak a postaládámba reklámanyagot. Németországban gyakran találkozni a postaládákon a név mellett egy bizonyos felirattal: Keine Werbung! Ez annyit tesz: az illető nem kér a reklámanyagokból. Azt nem tudom, ott mennyire hatásos a kérés, de azt tudom, nálunk süket fülekre talál. Olyannyira, hogy nagyon gyakran nem egy, háromnégy reklámújság, szóróanyag kerül a ládába. Bizonyára így hamarabb elfogy, a kihordó pedig már mehet is haza. A többlakásos lépcsőházakban már nem is a postaládákba rakják, hanem a lépcső mellé kitett papírdobozba. Ugyan így a fele sem jut el ahhoz, akihez szólna, de ez még a kisebb baj lenne - szerintem -, sokkal inkább az a probléma, hogy a felmérések szerint évente átlag 37 (!) kilogramm kéretlen papírtömeg kerül egy magyar postaládába. Óriási mennyiség ez. Képzeljük csak el, mennyi fát kell kivágni, feldolgozni ehhez a papírmennyiséghez. Csak a brazíliai őserdőkből évente több magyarországnyi erdőterület tűnik el - ipari feldolgozás céljára. (Persze, az erdő reprodukálja önmagát, de közel sem olyan gyorsan, mint amilyen sebességgel irtják a fákat.) Nem kell hangsúlyozni, miért van szükség a növényekre. Ezért most ünnepélyesen kijelentem: nem tartok igényt a reklám- és szóróanyagokra. Nem kímélték a „gyepet" Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Ez azért elgondolkodtató: a „zöldhatóság” emberei a gyepet egyáltalán nem kímélték - volna, ha a jubileumi labdarúgó-tornájukat füves pályán rendezik meg. Az időjárásra tekintettel azonban teremben, egész pontosan a nyíregyházi Bánki Donát Műszaki Középiskolában hozta tető alá decemberben a A győztesek tortája „Zöldhatóságok Kispályás Labdarúgó Jubileumi Kupa” tornát a szervezet megalakulásának 15. évfordulója alkalmából a Felső- Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természet- védelmi és Vízügyi Felügyelőség. Az ország középső illetve keleti területein működő társszervezetek neveztek egy-egy csapattal, s nemes küzdelemben döntötték el, kik bűvölik a legjobban a labdát. A házigazdák csak annyiban bizonyultak udvariatlannak, hogy nemes egyszerűséggel megnyerték a tornát, de a mérkőzéseket követő vacsorán kárpótolták a vendégeket. Luc, nordmann és társaik ■ Szomorú tapasztalat, a gyökeresfát nagyon kevesen viszik vissza az ünnepek után. Nyíregyháza (KM - S. B.) - Nincs karácsony fenyőfa nélkül. Huszonnegyedikén este a családokban meggyújtják a gyertyákat a feldíszített karácsonyfán, hogy együtt örüljenek kicsik és nagyok. De milyen fát állítunk, vagyis milyet vegyünk? - adódik a kérdés még karácsony előtt. Egy felmérés szerint hazánkban a családok háromnegyede vágott fenyőt vásárol, ötödé gyökereset, s vannak, akik műfenyő előtt éneklik el a Mennyből az angyalt... Többen kifogásolják, sőt sajnálják, hogy a sok-sok fenyőt, évente több erdőnyit kivágnak. Milyen kár érte, mert ezek évtizedekig élhetnének, mindannyiunk örömére. Jól tűri a szárazát- El kell oszlatni egy tévhitet - mondja Tatár Péter, aki fenyőfa-termesztéssel foglalkozik a Dunántúlon, s ilyenkor a megyébe is szállít fát. - Magyarországon évente közel kétmillió hazai termesztésű fenyő- ’ fát értékesítenek, s emellé még félmilliót külföldről is behoznak. A fenyőfatermesztésnek pedig semmi köze sincs az erdőkhöz. Ezek zömét szántóföldön termesztik. Vagyis, ezek ugyanolyan növények, mint a Fenyőfavásárlók a piacon kukorica, a napraforgó, vagy a búza. A legkeresettebb fajták a luc, a kaukázusi jegenyefenyő, a nordmann, a nemesjegenye, az ezüst fenyő és a douglas. A panelházakban lakók az erdei és a fekete fenyőt is szívesen vásárolják, mert jól tűrik a száraz levegőt. Többen szörnyűséget emlegetnek, amikor vágott fenyőfáról van szó. Ennek semmi köze a szörnyűséghez. Ezeket a karácsonyfának szánt fenyőket szinte kizárólag mezőgazdasági művelési ágba tartozó területen termesztik, intenzív, kertészeti technológiával. Jól megtervezett területre ültetik a csemetéket, gondozzák, ápolják őket. Ily módon hektáronként akár hat-tízezer fát is felnevelhetnek. A gondozáshoz tartozik a gyomtalanítás, olykor a metszés is, hogy formás, kívánatos fenyőt állítsanak elő. S bármily furcsán hangzik, a fenyőket is meg kell védeni a kár- és kórokozóktól. Tavasszal kiültetni- Nálunk a Dunántúlon, leginkább Vas és Zala megyében termesztenek karácsonyának való fenyőt - folytatja Tatár Péter. - A kivágási érettséget pedig a fajta határozza meg. A piacon lévők úgy négy és tíz év közöttiek. Nekünk a szezon november közepén, végén kezdődik, akkor vágjuk az első fákat. Talán a luc a legér(Fotó: Balázs Attila) zékenyebb, erre kell legjobban vigyázni, nehezen tűri a hőmérsékletváltozást. A gyökeresként értékesítetteket általában műanyag dézsába tesszük, de szomorú tapasztalatunk, hogy nagyon kevesen hozzák vissza az ünnepek után. Vagyis sokan, akik éppen azért veszik, hogy karácsony után tovább élhessen a fa, talán nem is gondolják komolyan. Arról nem beszélve, hogy a gyökerest csak néhány napig lenne szabad a meleg szobában tartani, utána ki kell tenni és tavasszal kiültetni. A legszebb a valódi fenyőfa, s arra biztatok mindenkit, nyugodtan vásároljon vágottat, hiszen ezt ezért termesztjük. Környezetbarát árvízvédelem Az utolsó beruházás megyénkben Tivadarnál Energiacímke a gépeken Budapest (KM) - A Magyarországon kereskedelmi forgalomba kerülő legtöbb háztartási gépen kötelező elhelyezni energiacímkét. Viszont a termék környezetbarát mivoltáról sokszor hiányosan közölnek adatokat. Ez derül ki a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózatának felméréséből. A vásárlókat az energiafelhasználásról, valamint egyes esetekben a vízfelhasználásról, zajterhelésről kell tájékoztatni adatokkal alátámasztva. A novemberben megvizsgált több mint hétezer terméknél legtöbbször az energiafogyasztásra, a zajszintre vonatkozó adatok maradtak le a címkéről vagy a műszaki dokumentáció hiányzott. Pozitívum, hogy a lakosság zöme figyelembe veszi a termékek energiahatékonysági besorolását. ■ Gombos András államtitkár a Vásárhelyiterv környezeti hatásairól nyilatkozott. Tivadar (KM - Gy. L.) - Nemrég adta át Tivadarnál a Vásárhelyi-terv idei utolsó megyénkben beruházását (a ti- vadari szűkületnél a Tisza medrének kotrása és a híd környékének tereprendezése, valamint a kisari part megerősítése) Gombos András, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium államtitkára. Vásárhelyi-terv- A Vásárhelyi-terv két nagy csomagból áll: árapasztó tározók építéséből és a nagyvízi meder átjárhatóvá tételéből a Tisza mentén. A most átadott beruházás két kis lépcső abból a 22-ből, amit az idén indítottunk végig a folyó mentén, melyet másfél millió ember biztonsága érdekében valósítunk meg. Ebben a megyében 2006-ban a legnagyobb beruházás a Sza- mos-Kraszna-közi tározó építésének indítása lesz. Eddig a Váráshelyi-terv pályázataira kiírt, illetve a szerződéssel lekötött összeg mintegy 30 milliárd forint. Ennek az említett tározó is részese lesz és további forrásokat fog jelenteni. összességében a vízügyi beruházások mintegy 60-65 milliárd forintba fognak kerülni az első lépcsőben. A teljes terv, mely várhatóan 2018-2020-ban fejeződik be, hozzávetőleg 350-400 milliárd forintot fog fölemészteni. Ebbe további holtág-rehabilitációk, tározóépítések, nagyvízi- meder-beavatkozások, gátáthelyezések, hidraulikai folyosók építése szerepel.- Ami közvetlenül a kérdését illeti, arra azt tudom mondani, hogy ezeknek a beavatkozásoknak környezetvédelmi szempontból többfajta jelentősége .is van. Egyrészt a terv megvalósításával párhuzamosan infrastrukturális beruházások is lesznek például a tározók környékén lévő településeken közvetlenül a vízügyi beruházást követően. A másik: azokon a területeken, ahol vésztározók épülnek, újfajta környezetgazdálkodási projekt épül. um hun 'kmtiBpek.H9n.hu Cikkgyűjtemény a tájgazdálkodásról letölthető. (DOC, 15 kB) 2005 a legmelegebb esztendő volt ■ Minél több a káros gázkibocsátás, annál jobban emelkedik a hőmérséklet. Budapest (KM) - Az idei év az északi féltekén a legmelegebb év volt, emellett globálisan a második legmelegebb 1860 óta, amikor az első megbízható adatok megszülettek. Az északi féltekén az Atlanti-óceánban mért hőmérsékletek szintén a legmagasabbak voltak. Brit kutatók szerint egyre több a tudományos bizonyíték arra, hogy az ember közrejátszik a globális felmelegedésben. Az adatok azt mutatják, hogy 2005-ben az átlaghőmérséklet az északi féltekén 0,65 fokkal haladta meg az 1961-1990-es szintet. A globális emelkedés 0,48 fok, mellyel 2005 a második legmelegebb év címmel büszkélkedhet az 1998-as után, amikor is az erős El Nino hatás érvényesült. Az északi félteke sokkal gyorsabban melegszik, mint a déli, mondják a kutatók, mivel nagyobb területet foglalnak el a szárazföldek, melyek gyorsabban válaszolnak az atmoszferikus változásokra, mint az óceán. Az északi félteke hőmérséklete jelenleg 0,4 fokkal magasabb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az adatok azt is mutatják, hogy a tenger felszíni hőmérséklete az északi féltekén 1880 óta a legmagasabb. Az átlaghőmérséklet megállapítása természetesen nem lehet teljesen pontos, ám a számítások csak plusz-mínusz 0,1 fokos hibaértékkel rendelkeznek. A kutatók szerint a hosszú távú trend továbbra is a melegedés lesz, amely azt jelzi, hogy az embernek befolyása van a globális melegedésre. A kutatók szerint egyszerű fizikáról van szó, minél több üvegházhatást okozó gáz kerül az atmoszférába, minél több a káros gázkibocsátás, annál jobban emelkedik a hőmérséklet. Nő az igény Budapest (KM) - Magyarország villamosener- gia-igénye a következő másfél évtizedben éves átlagban 2 százalékkal fog növekedni - áll a GKI előrejelzésében. Prognózisuk szerint 2020-ban a magyar gazdaság bruttó áramigénye a jelenlegi 41,2-ről 56-57 terawattórára bővül, ez 38 százalékos plusznak felel meg. Mindezt a bruttó hazai termék (GDP) éves átlagban 4 százalék körüli növekedése mellett produkálja majd az ország.
