Kelet Magyarország, 2005. december (62. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-21 / 298. szám
2005. december 21., szerda KELET MINDENFELŐL /2 HÍRCSOKOR • Csökkenő adóterhek. Oroszország az idén 18 milliárd dollárnyi küladósságot törlesztett idő előtt, ennek eredményeként kamatterhei jövőre 836 millió dollárral csökkennek. • „Jogos" A Civilek a Zengőért mozgalom és a Greenpeace kezdeményezte: adják át a Duna-Dráva Nemzeti Parknak a Zengő-csúcs honvédelmi kezelésű területeit. A minisztérium illetékese jogosnak nevezte a kérést. • Választ várnak. Az akadémikusok remélik, a miniszterelnök megfelelő választ ad a nyílt levélre, amelyet 2500 kutató írt alá az alapkutatásokra fordítható költségvetési forrás emelését szorgalmazva - mondta Makara Gábor, az Országos Tudományos Alapprogramok (OTKA) elnöke kedden. Jogi lépések a büdzsé miatt Budapest (MTI) - Más egyházakkal közösen jogi lépéseken gondolkodik és minden bizonnyal az Alkotmánybírósághoz fordul a jövő évi költség- vetés miatt a katolikus egyház - közölte Veres András püspök (képünkön). "A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára a törvény parlamenti elfogadásának másnapján elmondta, az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy a kormányzat visszavonja az egyházi oktatási és szociális intézményekkel kapcsolatos „diszkriminatív elvonásokra” tett javaslatokat. „Nem így történt, bár rész- eredményeket meg lehet állapítani” mondta. Veszélyes Budapest (MTI) - A Fidesz rendészeti munkacsoportja szerint a 2006-os büdzsé minden idők legtragikusabb költségvetése a belügyi szervek számára, hiszen a dologi kiadások drasztikus csökkenése a napi működést is veszélyeztetni fogja - fejtette ki keddi sajtótájékoztatóján Nyitrai Zsolt és Kontrát Károly. Teljesítve Budapest (MTI) - Pál Tibor, az MSZP országgyűlési képviselője a fenti fideszes bírálatra válaszul közölte: a Fidesz eddig minden évben azt mondta, nem lesz elég a belügyi és rendvédelmi szervek költségvetése, de minden évben teljesíteni tudták feladataikat. Felfedezni Közép-Európát Wolfgang Schüssel kancellár és Gyurcsány Ferenc látta el kézjegyével a közös kormánynyilatkozatot, amely a Magyar-osztrák együttműködés az újraeqyesülő, versenyképes Európáért címet viseli._________________________ A kancellár, valamint a kisebbik koalíciós párt képviseletében alkancellári tisztséget betöltő Hubert Gorbach, aki egyben közlekedési, innovációs és technológiai miniszter, valamint Kovács Kálmán informatikai és távközlési miniszter memorandumot írt alá az információs és kommunikációs technolóqia területére vonatkozó kooperációról. ____________________________ Ursula Plassnik és Somogyi Ferenc külügyminiszterek írták alá a két minisztérium megállapodását a külképviseleteken folytatandó együttműködés fejlesz- téséről,_______________________________ Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter, Elisabeth Gehrer és Magyar Bálint oktatási miniszterek közös nyilatkozatot írtak alá a szakmai képzésről, a szakmai területeken szerzett képzettségi bizonyítványok elismeréséről. Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi, valamint Csizmár Gábor foglalkoztatási és munkaügyi miniszter jegyzéket írt alá a határ menti ingázókra és a gyakornokokra vonatkozó megállapodás módosításáról. _____________ Uese Prokop és Lamperth Mónika belügyminiszter jegyzőkönyvet írt alá az államhatár láthatóságáról szóló módosított megállapodás megerősítő okiratainak a cseréjéről. Együttműködés, megállapodások j j j j j j j-s sj jjj -j jí j j -j j j j -j j j -j j j j j j j j j ■ Az együttműködés mellett foglalt állást az osztrák és a magyar kormányfő. Bécs (MTI) - Wolfgang Schüssel és Gyurcsány Ferenc Hubert Gorbach alkancellár társaságában sajtótájékoztatón számolt be arról a kétórás együttes ülésről, amelyet Ausztria és Magyarország kormányának tagjai tartottak a nap folyamán. A kancellár első osztályú munkatalálkozónak minősítette az együttes ülést. Emlékeztetett arra, hogy a monarchia idején utoljára 1918 októberében tartottak osztrák-magyar kormányülést, amelyen azonban csak néhány kérdést tekintettek át egy széteső császárság körülményei között. Kedden viszont két stabil demokrácia - mindkettő EU-tag - kormányai rendkívül széles skálán vitattak meg együttműködési kérdéseket. A kereszténydemokraAz elején Gyurcsány Ferenc egyebek között azt hangsúlyozta, az 1918- as kormányülés valaminek a végét jelentette, „aminek pedig most az elején tartunk, az annak megértése, hogy a folyamatosan bővülő Európai Unió csak akkor lesz hatékony, ha a régiók között a mainál szorosabb együttműködés valósul meg”. Kifejtette, magyar részről úgy vélik, hogy ebben a regionális együttműködésben Ausztriára különleges szerep vár. Hozzáfűzte, arra bátorítja Ausztriát, vállalja ezt a szerepet, és segítse elérni: „Európa fedezze fel újra Közép-Európát”. A miniszterelnök kifejtette, rendkívül pozitívnak tartja a szerepet, amelyet Ausztria játszott az új Európa megformálásában. Az EU-költségvetés elfogadásával kapcsolatban méltatta a nyugodt és állhatatos osztrák közvetítést. - Enélkül minden bizonnyal ilyen sikeres megállapodást nem kötünk - fűzte hozzá. NHIT~ZZir=------A kormányfő politikai kezdeményezése(DOC, 216 KB) ta politikus hangsúlyozta, Ausztria és Magyarország együttműködése nem valami vagy valaki ellen irányul, hanem a két ország népeinek érdekében bontakozik ki. Gyurcsány Ferenc, Wolfgang Schüssel (Fotó: EPA) Osztrák sógor, magyar hála Gyurcsány Ferenc kifejtette, hogy a magyarok a hétköznapi szóhasználatban továbbra is sógorként emlegetik az osztrák szomszédokat. Hangsúlyozta, hogy ennek gyökerei a monarchiáig nyúlnak vissza.- De van valami, ami ennél frissebb élmény: 1956- ban Ausztria 200-250 ezer menekültet fogadott be. Ez a semleges Ausztria nagyon bátor kiállása volt a szabadság és a demokrácia mellett, és a legnagyobb hatású humanitárius intézkedés és döntés volt - szögezte le. Hozzáfűzte, hogy Magyarország azóta is hálás Ausztriának, és köszöni, hogy második hazája lett azoknak a menekülteknek, akik a területén le is telepedtek. - Ez az összekötő kapocs az, amely megőrzésre érdemes. Ezt a megőrzést szolgálja majd, mostantól kezdve hasonló, együttes kormányüléseket fogunk tartani - emelte ki a miniszterelnök. Elemzők a A költségvetési vita során elfogadott módosító indítványok összességében nem terhelték tovább a büdzsét, noha az elmúlt években ez volt a jellemző. A gazdaság kifehéredése ugyan jogos várakozás, a kérdés az, bekövetkezik-e, s ez mennyi többletadót hozhat a költségvetésnek. Paiócz Éva, a Kopint-Datorg kutatási igazgatója. A költségvetésben rejlő jelentős kockázatokat figyelembe véve - a nyugdíjreformmal korrigálva - 5,4 százalékos államháztartási deficit valószínűsíthető, de további 1,5-2,0 százalékos kockázattal is számolni kell. Mivel egyes kiadási tételek felülről nyitottak, nehéz felmérni, hogy a választások előtt milyen tételekkel nőnek. Belyó Pál, az Ecostat igazgatója Központi költségvetés, 2006 Milliárd forint Nagyobb összegű fejezetek a költségvetésben A kiadás és bevétel különbözetét fedező költségvetési támogatás Belügy- _l296 minisztérium rg^aját bevétel) Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Honvédelmi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Oktatási Minisztérium 4 233 139 (saját bevétel) s277 a* * w* 281 228 (saját bevétel) 4P* 301 208 (saját bevétel) Pénzügy- 113 minisztérium Nemzeti Kulturális Örökség <103 Minisztériuma ^píac^Alap Bev*tel ** kiadás, támogatás nélkül Nyugdíjbiztosítási Alap Bcvete| és kiadás, minimális támogatási igénnyel Egészség- ___________________1535^ biztosítási Alap filial,,r Grafika: Észak-Keleti Napló, forrás: központi költségvetés Gallup: előny a Fidesznél ■ Vezet a Fidesz az MSZP-vel szemben - ezt mutatja a tegnap közölt felmérés. Budapest (MTI) - A teljes választókorú népesség körében a Fidesz 31, az MSZP 24 százalékos támogatottságot mondhatott magáénak a december második hetében készült vizsgálat adatai szerint - áll a Magyar Gallup Intézet honlapján található kutatási jelentésben. A vizsgálat szerint az MSZP szimpatizánsainak az aránya nem változott, megegyezik az előző hónapban mért 24 százalékkal. A pártpreferenciával rendelkezők körének bővülésével párhuzamosan a Fidesz támogatóinak aránya ebben a hónapban újabb két százalékkal lett magasabb. Az SZDSZ híveinek aránya a teljes népességen belül három, az MDF támogatottsága pedig két százalék. A felmérésből kiderült, hogy megfordult a két nagy párt szimpatizánsai között a biztos választási részvételt ígérők aránya; az MSZP támogatóinak a 68, a Fidesz potenciális szavazóinak pedig 75 százaléka mondta, hogy biztosan elmenne választani. A választáson való részvételüket biztosra ígérők aránya e hónapban elérte az 52 százalékot. Ugyanaz másoknál A pártok támogatottsága a biztos választók körében, a decemberben közzétett adatok szerint A Mediánnál: Fidesz 43 MSZP 40 SZDSZ 5 MDF 1 A Tárkinál: Fidesz 43 MSZP 45 SZDSZ 4 MDF 2 Meglesz a böjtje Szegő Péter peter.szego@inform.hu Sajátos helyzetet élünk most meg, egy különös, átmeneti kegyelmi állapotot. A választások előtt a kormány nemhogy reformról vagy megszorításról nem hajlandó be- , szélni a költségvetési hiány kapcsán, de még lényegi korrekcióról sem igazán. Holott az elemzó'k, a vállalkozói szféra köreiben konszenzus van arról, hogy minimum korrekciókra, de már középtávon komolyabb strukturális reformokra lenne szükség. Közgazdasági elemzőnk szerint a „muszáj" furcsa kommunikációra készteti a kormányt ezzel kapcsolatban. Nem hajlandó beszélni a korrekcióról, miközben bizonyos állításaival azért nyilvánvalóvá teszi, hogy egyetért a kritikákkal. Kumin Ferenc elemző arra az állításra hívta fel figyelmünket, mely szerint „a 2008-ra kitűzött 3 százalékos hiánycélt elfogadhatónak tekinti" a kormány. Magyarul az euró- zónához csatlakozás programját nem kamunak szánták, komolyan gondolják, hogy a 2010-es dátum tartható. Mit is jelent ez? Még ha nem is nevezi nevén a gyermeket a kormány, de elismeri, hogy valamilyen korrekciókra szükség lesz. Ez azonban nyilván nem egy választási téma. Problémák kezeléséről szól, az emberek nagy részének kínai is - amerikai kampányszakértő legyen a talpán, aki ezt be tudná szé- en csomagolni. A lapunk- an tegnap közzétett statisztika is mutatja, hogy a költség- vetési hiány is olyan ciklikus változó, akár a bioritmus. A világon mindenhol van egy sajátos hullámzó természete a költségvetéseknek, ugyanis a kormányok a ciklusuk első felében szokták a többfajta érdeket is sértő, keményebb megszorító intézkedéseket meghozni. Az utolsó időszakokban pedig nyilvánvalóan kerülik ezeket, ami szükségszerűen elvezet a hiány növekedéséhez. Ez azt jelenti, hogy olyan fontos politikai döntéseket nem hoz meg az adott kormány, amelyeket a gazdasági szükségszerűség pedig nagyon is megkövetel. Könnyű lenne mindezt azzal elintézni magunkban, hogy jól van, ez így működik, egyszer fent, egyszer lent. Csakhogy közben a hullámvölgyben a csúnya számokat bizony mi nagyon is realitásként, fájó bizonyosságként éljük meg. Nézzük csak! A magyar államadósság finanszírozása az elvárt kamatok szintjét magasabbra emeli, amitől csökken a befektetői bizalom, kisebb lesz a bizalom a forint iránt, vagyis a forint árfolyama gyengül a különböző valutákhoz képest. Ez pedig a rengeteg eladósodott állampolgár körében azonnal érezteti hatását. Akinek devizaalapú hitele van, rögtön nagyobb törlesztőrészleteket fog fizetni. De ez még csak a primer, azonnal érezhető hatás. Arról csak találgathatunk, hogy mik lesznek a korrekciós lépések, és hogy azok mennyit is vesznek, majd ki a pénztárcánkból. Előbb persze ki kell derülnie annak is, hogy vajon az MSZP vagy a Fidesz lesz-e az, aki a népszerűtlen intézkedésekre kényszerül közvetlenül egy győztes választás után. Ekkor mondja azt, aki nem nagyon elkötelezett egyik irányban sem, hogy az már tökmindegy.
