Kelet Magyarország, 2005. október (62. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-22 / 248. szám

2005. október 22., szombat KELET EMLÉKEZÜNK /4 HÍREK • Dávid Ibolya, az MDF elnöke lesz a szó­noka az ötvenhatos ünnepségnek Mátészal­kán október 23-án, mely 11 órakor koszorú­zással kezdődik a művelődési központnál, majd Balázs Ferenc mártír mellszobránál 12.20-kor lesz koszorúzás. • A Nyíregyházi Főiskola összevonásának 5. évfordulója alkalmából pénteken rende­zett ünnepségen ötvenhatról is megemlékez­tek Emlékező beszédet Láczay Magdolna ka­ri főigazgató mondott. NÉZŐPONT Ünneplés és emlékezés Balogh József _________ baloghj@inform.hu Tizenhetedszer ünnepelhetjük szabadon október 23-át. Emlékszünk még az első előt­ti, a Nagy Imre újratemetésén felszabadultan ünneplő ezrekre, és a gyászra, ekkor hallhat­tuk először azok névsorát, akik a forradalmat követő megtorlás áldozatai lettek, s igazából ekkor hallhattuk megszólalni azokat, akik ké­sőbb a rendszerváltás jeles politikusai lettek. Közülük sokan már nem ünnepelhetnek. Egészségüket megviselték a börtönök hideg falai, a szabadulásokat még hosszú időn át követő üldöztetés, a rendszerváltozás óta nem enyhülő ellentétek. Pedig most ünne­pelni kellene. Emlékezni a forradalomra, s azokra, akik életüket sem féltve meneteltek a szabadságot követelő tömegek élén. Előttem azóta is mindig Szentmártoni Sándor képe jelenik meg. Míg élt, sokszor volt alkalmam beszélgetni vele a falunkbeli eseményekről, a halálos ítéletéről, a másodfokon enyhített bírói döntésről, az újhelyi börtönévekről... /Arról is szót váltottunk, vajon miért nincs megbékélés '56 ügyében, mikor 1848-at már tudjuk közösen is ünnepelni? A választ közö­sen sem találtuk meg, bár magyarázható, hogy míg 48-ban idegen erők ellen harcoltunk, '56-ban magyar a magyarra fogott fegyvert, s míg étnek mindkét oldal képviselői, nem könnyű a megbékélés, valamenynyien ma is hisznek egykori igazukban. Pedig a történe­lemkönyvekben ma már egyértelmű '56 megítélése, s ezt szentesítette a Parlament azzal, hogy október 23-a nemzeti ünnepünk lett. Ám ahogy a Kádár-korszak alatt is hiába mondták ellenforradalomnak, sokan - ha csak belül és titokban is - a forradalomra emlékeztek, úgy ma is vannak, akik másképp éreznek. Talán ezért is emlékeznek külön a pártok október 23-án 1956-ra. A Mieink - rádiós CD-n Nyíregyháza (KM) - az 1956-os for­radalom tiszteltére a Magyar Rádió Nyír­egyházi Regionáűlis Stúdiója az archí­vumában található hanganyagból Mieink címmel válogatást készített. Néhány név az összeállításból: Móricz Zsigmond író, Váci Mihály költő, Ratkó József költő, Farkas József etnográfus. ÜNNEPEL A MEGYE Nyíregyháza, október 22., 17.00: Ünnepi hangverseny a Vikár Sán­dor Zeneiskolában (Kürt u.). 18.15: Fáklyás felvonulás indul a zeneiskolától. Október 23., 9.30: Emlékezés a Nagy Imre-dom- borműnél (Galéria üzletház). Beszédet mond: Tukacs István alpol­gármester. 11.00: Megemlékezés a volt ÁVH-laktanyánál (Sóstói út 4 ). Beszédet mond: Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ alelnöke. Ibrány, október 22., 18.30: Csendes megemlékezés az '56-os emlékműnél. ________________________________________________________ Nyírbátor, október 22.: 16.00: Megemlékezés a Szabadság téri Or­szágzászlónál. Beszédet mond: Kövér László, a Fidesz-MPSZ választ­mányi elnöke. Október 23., 14.00: Ünnepi ülés a városházán, 16.00: Emlékünnepség a Szabadság téri Országzászlónál. Beszédet mond: Bállá Jánosné polgármester, Uhlrik Attila történész. ________________ Tiszadob, október 22., 12.00: Ünnepi megemlékezés a pol­gármesteri hivatalnál. Beszédet mond: Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, majd a hivatal felújított épületének átadása. __________ Tlszalök, október 22., 10.00: Ünnepi műsor a polgármesteri hivatal nagytermében, beszédet mond: Juhász Ferenc. Utána: koszorúzás az ötvenhatos emlékoszlopnál._____________________________________ Baktalórántháza, október 22., 11.00: Vallási áhítat a II. világhá­borús emlékműnél, majd koszorúzás.______________________________ Rakamaz, október 23., 18.00: Emlékezés a Kálvária parkban. Beszédet mond: Karakó László országgyűlési képviselő. __________ Fehérgyarmat, október 23., 11.00: Ünnepség a művelődési házban. Beszédet mond: Voller-Szenci Ildikó. _____________________ Üjfehértó, október 23., 15.00: Ünnepség a Rió ház előtt, beszédet mond Aknav András. Utána ünnepi hangverseny , _______________ Gávavencsellö, október 23., 15.00: Ünnepség a Gávai hősök emlékművénél, beszédet mond: Karakó László. ___________________ Nyírbogát, október 23., 16.00: Emlékezés a forradálomra a Béke téren. Beszédet mond: Simon Miklós országgyűlési képviselő. A snagovi tóparti villák titka iZ 5356-0$ •mw.cM IfreSÖÉítéYKCff.' insüoovnv UHOtfiX FOGVA A RGViöC.SÍSiTOK hmuwzw KiGTIVK ’■ MAGYAR is SCÍSlif Süt ■ Piros cserepes épület látszik a fák mögött, ott élt Nagy Imre és fe­lesége. Snagov (KM - B. J.) - Gyur- csány Ferenc miniszterelnök október 20-án reggel a Buka­rest melletti Snagovban meg­koszorúzta a Nagy Imre és tár­sai tiszteletére állított emlék­oszlopot. Részt vett a koszorú­záson a teljes magyar kor­mánydelegáció. Ennek apropó­ján jutott eszembe az, amit pár éve vetettem papírra. Szinte észrevétlen Úgy suhan el az autós a Ploestit Bukaresttel összekötő négysávos úton, hogy észre sem veszi: bal oldalt, az erdő mögött kastélyszerú üdülők húzódnak meg. Ha véletlenül letér az útról, akkor is csak egy éttermet fedezhet fel, mé­lyen bent egy tó partján. Meg néhány sorompót a liget út­jain, ami azt jelzi, hogy mögöt­te elzárt terület van. Engedély nélkül bemenni ti- losi. A gazda: a román titkos- szolgálat, noha ott hivatalosan azt mondják: az orosz föderá­ció fennhatósága alatt áll, mert azt hadizsákmánynak tekintik. Nem az, de jól hangzik. Var­ga Andrea történész mondja ezt, aki öt éve Bukarestben Nagy Imre-kutató, annak a kö­zel két évnek keresi minden mozzanatát, amit az 1958-ban Becsapták, kicsalták a követségről őr, hogy nagyapám kalapjával integet Donáth Ferencnek, azonnal beparancsolták a ház­ba. Úgy éltek egymás közelé­ben, hogy nem is láthatták egymást. A hely az unokának is isme­retlen. Egyszer engedték kis húgával együtt a nagyszülők­höz, 1957 karácsonyán, azon kívül soha. Őket, a Jánossy családot más helyen tartották fogva. Egy iskola kertjében Varga Andrea mondja: ezek az épületek voltak a száműze­tés helyszínei, de a terület annyira elzárt még most is, hogy a Nagy Imre-emlékművet is máshol, ide legalább húsz küométerre tették. Vagyis ahol a Nagy Imre Társaság, annak szabolcsi, Hajdú és Borsod me­gyei szervezeteinek vezetői és az Alapítvány koszorúzott, az nem az internálás helyszíne. Olyannyira nem, hogy ott az a Szántó Zoltán lakott, aki a vád tanújaként nagyon is hozzájárult Nagy Imre kivég­zéséhez - mondja a kutató. Az emlékoszlop tulajdon­képpen méltó lenne a már­tír miniszterelnökhöz. Snagov főterén, egy iskola előkertjé- ben áll, csak hát ott a Szántó család élt. Ezt a tényt már ak­kor is tudták, amikor Göncz Árpád felavatta, de akkor már csak az avatás lehetősége ma­radt, vagy az, hogy nincs em­lékmű. ■ Nagy Imre és társai Snagovba kerülésé­nek története eléggé ismert. Nyíregyháza (KM - B. J.) - Ezúttal azonban a leghitele­sebb leírást adjuk közre, amely Ion Mihai Pacepa tol­lából származik. Ő a Román Külföldi Információs Osztály helyettes vezetője (ez volt a DIE néven ismert nemzeti hírszerző szervezet), belügy­miniszteri államtitkár és Ni- colae Ceausescu elnök tanács­adója volt a nemzetbiztonság és a technológiafejlesztés te­rületén. Pacepa 1978-ban me­nedékjogot kapott Ameriká­ban. Vörös horizontok című, a 90-es évek elején megjelent könyvében írja: Az 1956-os tit­kos tárgyalásokon Nyikita Hruscsov és Georgíj Malen­kov partnereiként részt vevő triumvirátus (Georghiu-Dej, Emil Bodnaras és Nicolae Ce­ausescu) egyértelműen a Nagy Imre-kormány elleni gyors és határozott katonai beavatkozás mellett szállt sík­ra... November 4-én a szovjet csapatok nyílt támadást intéz­tek Budapest ellen, s novem­\ A o . x. ^ bér 13-án Nagy Imre mene­dékjogot kért a jugoszláv nagykövetségen. Georghiu-Dej elfogadta Hruscsov bizalmas követelését, hogy csalják ki Nagyot a nagykövetségről és titokban tartsák fogva Romá­niában, amíg megszilárdul az új magyar kormány helyzete. Az akció felelőse Ceausescu lett. Miután a budapesti ro­mán nagykövetség hivatalo­san kinyilvánította, hogy so­hasem emelnek majd vádat Nagy ellen, ő beleegyezett ab­ba, hogy Romániába vigyék. Nagyot a DIE konspirációs házában helyezték el Buka­Nagy Imre resttől északra, a Ploestibe ve­zető országút mentén. Itt ha­marosan közölték vele,: le van tartóztatva. 1958. július 16-án kivégezték. kivégzett miniszterelnök szám­űzetésben töltött a snagovi tó partján. Lelakatolt vaskapu A sorompó után pár száz méterre lelakatolt magas vas­kapu állná utunkat, de mire odaérünk, kinyílik a lakat. Egy kis kastély udvarára érünk, itt élt Losonczi Géza és családja. (Két éve Losoncziné sírva is­merte fel a helyszínt). Aztán magas betonkerítés, amin nem csak átjutni, átlátni is nehéz. Piros cserepes épület látszik a fák mögött, ott élt Nagy Imre és felesége. Még beljebb - az már nem látszik - a Donáth család. Persze ott is kerítés.- Egymás közelébe sem me­hettek - mondja Jánossy Fe­renc, Nagy Imre unokája, aki kereken két évet töltött szám­űzetésben tízévesen.- Egyszer meglátta az A snagovi emlékoszlop k (Fotó: Mán László) WWWKT É$ IIp.SúT ivBSÍi«|S1s.i, eaussir x WÍ5E r / , VENDÉGSOROK fi Ff Naplótöredékek 1956-ról Oláh Gábor kelet@kelet.szon.hu Lgyetemi társaimmal 1956 márciusában, áprilisában részt vettünk a Petőfi Kör ülésein. (A napokban elhunyt barátunk, Eörsi István vitt oda bennünket először) június 27-én már szintén a Kör által szervezett újságíróvitára is. A Néphadsereg Tiszti Házában közel hatszázan voltunk, az utcára is mikrofonokat szerel­tek. A feltöltődésem is ezek­ről a helyekről eredt. Bará­taimmal együtt ekkor értettük meg igazán, hogy a jelenből induljunk ki, s a jövőre te­kintsünk. Az erjedés és a forrás éve is volt 1956. Nem október 23-ával kezdődtek az esemé­nyek, korábban, s azzá lettek ahogyan átéltük, amivé for­máltuk. A nagy történésnek az előszele már ott volt a le­vegőben. Hónapok óta ma­gas fokon pezsgett a javítani akaró értelem a társadalom­ban is. Valaminek történnie kellett. Azon az újságíróvitán, aki a szakmában számított, min­denki képviseltette magát. Azok is, akiket korábban ki­zártak. Csatár György, Tábori András, Tardos Tibor, Kuczka Péter, Mérey Tibor és még vagy ötvenen. A viták köz­pontjába a hogyan tovább, s ha nem is mindig kimondot­tan a szociáldemokrácia ér­tékrendje került. Közbeszólá­sok, hangos tetszésnyilvánítá­sok, tapsok, zaj, rendreutasí­tás tették színessé, élethűvé a felszólalásokat. Mi, akik hall­gattuk őket, csak kapkodtuk a fejünket, gyorsan teltek a notesz lapjai is. Déry Tibor két gondolata különösen megragadott. Idézem. „Gon­dolkozzunk, gondolkodá­sunknak legyen első lépcsője a bírálat." - „A márciusi ifjú­ságot 48-as ifjúságnak szok­tuk nevezni, azt szeretném, ha volna egy 56-os ifjúsá­gunk is." Lelkesen, nagy lel­kesedéssel, ütemesen tapsol­tunk. Tudtuk, ott éreztük, hogy az új március gondolata mel­lett és mögött az új forrada­lom gondolata van. A folytatás, a megvalósult álom, október 23-án volt. Kisvárdai emlékezés ■ Néhány szál virág­gal emlékeztek Kisvár­dán a város forradalmi halottjára. Kisvárda (V. P.) - Pénte­ken Kisvárda valamennyi is­kolájában megemlékeztek az 1956-os forradalom és szabad­ságharc 49. évfordulójáról. A régi temetőben lévő háborús emlékműnél a városi ünnep­ségen az ünnepi köszöntőt Oláh Albert polgármester mondta. A résztvevők - elsé­tálva, a forradalom és szabad­ságharc másnapján, október 24-én, a 19 évesen hősi halált halt Rada János sírjához - né­hány szál virággal emlékeztek a város halottjára. Az EH-SZER Energetikai és Távközlési Hálózatépítő és Szerelő Kft. értesíti a lakosságot, hogy a kivitelezésében elkészült Kálmánháza-Nagylapos Verescsárda területén lévő 20 kV-os légvezetéket - 2005. október 25-én - az E.ON Rt. feszültség alá helyezi. Ezen időponttól a létesítmény érintése életveszélyes, rongálóit a törvény szigorúan bünteti. ............ 1 ............................niRbifi

Next

/
Thumbnails
Contents