Kelet Magyarország, 2005. július (62. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-01 / 152. szám

HAZAI TÁJAKON /4 2005. július 1., péntek HÍREK • Fogadóórát tart július elsején dr. Vojnik Mária államtitkár asszony az MSZP Bocskai utcai székházában. Az 1. számú választóke­rület országgyűlési képviselője 8-9.45 óráig várja a lakosokat. • Családtámogatási ügyekben július 7-én és 21-én 9 órától délig a vásárosnaményi Polgármesteri Hivatalban tart kihelyezett ügyfélszolgálatot a Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Igazgatósága. • Cseresznyebál. A szombati II. Butykai Cseresznyekarneválon a pálinkaminősítő és főzőversenyen kívül szórakoztató, kulturális és szakmai programok is várják az érdeklő­dőket. Páll Zsófia középiskolás Nyíregyháza (KM - P. I.) - Az internet nemcsak szó­rakozásra alkalmas, remekül segíti a tanu­lást is - bizonyította be az Országos Online Középiskolai Próbaérettségi Verseny 10. év­folyamos irodalom témakörében rajtoló má­sodik legjobb, Páll Zsófia. A Kölcsey Ferenc Gimnázium 10. osztályos tanulója az www.érettségiző.hu honlapon próbált szeren­csét, ahol a fiatal intellektusok matematiká­ban, történelemben és irodalomban mérték össze tudásukat. A világhálón található játék a középisko­lások lexikális tudását igyekszik fejleszteni. - Mivel inkább humán beállítottságú vagyok, és nagyon szeretek olvasni, irodalom tárgy­körben teszteltem tudásom. A program figyel­te a játékostársaim eredményét is. Végül a többezer regisztrált versenyző közül kategó­riámban bekerültem a legjobb négy közé - mesélte a történéseket Zsófi. A döntősök Bu­dapesten, a Nemzetközi Üzleti Főiskolán mér­kőztek meg egymással.- Ami kezdetben csupán jó mókának in­dult, abból országos szintű eredmény szüle­tett. Szabad időmben ügyelek a kondícióm­ra is, az inido-kobido harcművészetet gyakor­lom. Az igazi érettségit követően az ELTE filmelmélet és filmtörténet szakán szeretnék továbbtanulni - mondta el az ezüstérmes nyíregyházi diáklány. Tivadari Színházi Esték. A Man­dala Dalszínház Ray Cooney: Páratlan pá­ros című előadásával megkezdődtek a Tiva­dari Színházi Esték a Felső-Tisza partján. A programban szerepel még az Egri csilla­gok és az István a király című rockopera is. (Fotó: Sipeki Péter) Zárszó a tanácskozáson Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - Pénteken befejezi munkáját az az országos konferen­cia, amely a magyar közoktatás helyzetét és a jövőre vonatkozó elképzeléseket vitatta meg. A négy nap során főképpen gyakorla­ti szakemberek fogalmazták meg tapasztala­taikat a plenáris ülések mellett a szekciók­ban is. Ma a költségvetés és a közoktatás­fejlesztési stratégiákról, a térségi együttmű­ködésről, valamint pszichológiai, pedagógiai kérdésekről lesz szó. i:»hl www.szon.hu http: //kmtippek.szon.hu Program. A pénteki nap programja letölthető. (PDF, 12 kB) KELET Lomnici Zoltán három éve az LB és az ÓIT elnöke (Fotók: Sipeki Péter) KM: Hallani olykor, hogy egy-egy ügy vádlottja ami­kor jól benne vannak az ügyben, megtámadja, felje­lenti a bírót, vagyis egy vádlott alperese lehet a bí­ró. Nem lehet elérni, hogy csak az ítélet megszületése után támadhassa meg a vádlott a bírót? Lomnici Zoltán: Ez egy na­gyon nagy probléma, most már nemcsak a bírót perlik be, hanem az elnököt meg az elnökhelyettest is, hogy az egész bíróság elfogult legyen. Szerencsére a Legfelsőbb Bí­róság elnöke csak kivételesen keveredik ilyen perekbe, mert ha mi elfogultak vagyunk, ak­kor tulajdonképpen bizonyos szinten egyszerűen nincs más bíróság. Tehát a Legfelsőbb Bíróságot nem lehet helyette­síteni, míg egy táblabíróságot még igen. Ha az egész megyei bíróság elfogultnak bizonyul­na, akkor át lehet tenni egy másik megyébe. Sokan azért, hogy reményeik szerint ked­vezőbb ítéletet kapjanak bün­tető vagy polgári ügyben, be- perlik az elnököt, az elnökhe­lyettest, az összes bírót, s utá­na arra hivatkoznak, hogy perben állnak a bíróság tag­jaival, tehát helyezzék át az ügyet egy másik megyébe. Ilyen esetek egyetlen más or­szágban sem fordulnak elő. KM: Nem lehet ellene véde­kezni? Lomnici Zoltán: Abból a szem­pontból nagyon nehéz, hogy vannak olyan általános elvek Európában és a világban a bí­ráskodással kapcsolatban, amit nekünk is be kell tarta­ni. Azt nem mondhatjuk, hogy X. Y. nem indíthat pert bárki ellen. Ha ezt kimonda­nánk, az diszkrimináció len­ne, így viszont meg lehet bé­nítani az igazságszolgáltatást, ha mindenkit beperelnek. Te­hát itt józan mértéktartásra van szükség, és nem kell fel­tétlenül ezekre ugrani a bíró­ságnak. Névjegy Lomnici Zoltán Született: 1954. december 22. Diploma: ELTE, 1979 Pályafutás: 1982: bíró, 1991: leg­felsőbb bírósági bíró, 1998: az LB főtirkára és szóvivője, 2002. feb- i;„ ruártól elnökhelyettes, 2002. jú- !■ nius 25-től az LB elnöke. Családi állapot: nős, két felnőtt gyermek édesapja. Lomnici Zoltán: „Példamutató helyzetben" Balogh József baloghj@kelet.szon.hu ■ Beszélgetés Lomnici Zoltánnal, a Legfelsőbb Bíróság és az ÓIT elnökével. Nyíregyháza (KM) - Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság elnöke adta át rendeltetésének hétfőn a Megyei Bíróság 1 milliárd 662 millió forintból felújított épü­letét. Az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács elnöke az ün­nepséget követően interjút adott lapunknak. KM: Milyen hatékonysággal tudja képviselni elnök úr a bírói függetlenséget a min­denkori hatalom előtt? Lomnici Zoltán: A legdöntőbb és legfontosabb változás az, hogy az alkotmány és a törvé­nyek alapján ténylegesen létre­jött a hatalommegosztás Ma­gyarországon, a három hatal­mi ág elválasztása, szabályo­zott együttműködése, és a ha­talmi ágak egyenrangúságának elve is minden szempontból megvalósult. Ebben óriási sze­repet játszott az Alkotmánybí­róság, amely több döntésben foglalkozott ezzel.- Amikor három évvel ezelőtt megválasztottak a Leg­felsőbb Bíróság elnökének, az alkotmányügyi bizottság előtt elmondtam, hogy a szakmai­ság mellett a legfontosabbnak a politikai semlegességet te­kintem. Egy olyan struktúra alakult ki 15 évvel a rendszer- váltás után, amely személy­zeti és pénzügyi téren a bíró­ságok függetlenségét biztosít­ja. Nagyon örvendetesnek tar­tom azt is, hogy noha egyre több olyan ügy van, amely po­litikai szempontból érdekes­nek számít, tehát valamilyen módon egyik vagy másik po­litikai oldal számára kedvező vagy kedvezőtlen, ennek elle­nére az utóbbi időben nem ta­pasztaltam, hogy ezekről az ítéletekről politikusoktól olyan nyilatkozat látott vol­na napvilágot, amely a bíró­ság függetlenségét sértené. Nagyon lényeges ez azért is, mert a nemzetközi bírói szer­vezet vizsgálja a bíróságok függetlenségét. Most találkoz­tam az egyik tisztségviselőjé­vel Litvániában, aki elmond­ta, hogy Magyarország a füg­getlenség szempontjából pél­damutató helyzetben van. KM: Azt, hogy tízmilliárd hiányzik a költségvetésük­ből, azt nem tekinti a poli­tika hatásgyakorlásának? Lomnici Zoltán: Ha csak a bí­róság kapna kevesebbet, mint a többi fejezet, akkor ezt így lehetne értékelni. Tehát a bí­róságokra fordított összeg 2,6- ról 2,83-ra emelkedett, ami azt mutatja, hogy más fejezetek­től még többet vontak el. KM: Javítottak-e és mekko­rát az ítélőtáblák az ítélke­zés időszerűségén? Kimu- tatható-e már, mennyivel rövidült az ítélkezés ideje? Ha indokolt, a rendőrség védelmet nyújt, de minden bíró mellé nem állíthatunk rendőrt. Lomnici Zoltán: A négyszintű ítélkezési rendszer visszaállí­tása eredményesnek bizonyult a tapasztalatok fényében, hi­szen elég volt két esztendő ah­hoz, hogy a több mint tíz év alatt felgyülemlett ügyhátra­lékot a táblák földolgozzák. Önmagában az, hogy fölgyor­sult az ítélkezés, már egy nagy eredmény. Többen fesze­getik azonban még bírói oldal­ról is, hogy viszonylagosan nőtt az ilyen ügyekben a ha­tályon kívül helyezett, meg­változtatott ügyek száma. Ez százalékos arányban nem túl nagy, most fogjuk vizsgálni. Már kértem az adatokat, hogy a három ítélőtábla kétéves adtait át tudjam tekinteni, az újonnan, januártól működő ítélőtáblák adatait még nincs értelme figyelembe venni, hi­szen fél év adataiból nem le­het messzemenő következte­téseket levonni. Az azonban tarthatatlan állapot volt, hogy a Legfelsőbb Bíróság a saját határozatait vizsgálta felül. Nyilvánvalóan sokkal keve­sebb eltérő döntés volt, ez már presztízsokokból is így alakult, és az is furcsa volt, hogy sokszor ugyanabban a tárgyalóteremben más össze­tételű tanács vizsgálta felül a saját határozatokat. Mert azo­kat az ítéleteket, amelyeket most a táblák hoznak, koráb­ban a Legfelsőbb Bíróság hoz­ta, és ha ez ellen benyújtottak felülvizsgálatot, azt ugyan­csak mi vizsgáltuk felül. A négyszintű rendszer visszaál­lítása tehát még ilyen áron is indokolt, egyébként a százalé­kos eltérés nem olyan nagy, mint sokan gondolják. KM: Manapság egyre több­ször hallani maffiabűnözés- ről, s egyre nagyobb jelen­tőségű ügyek kerülnek a bíróságok elé. Garantált-e a bírák védelme? Lomnici Zoltán: Én ezt a kér­dést az elmúlt hetekben több­ször fölvetettem, mert a bizton­..............................................V ság szempontjából úgy érzem, nem állunk túlságosan jól. A bírósági épületek jelentős ré­szénél még átvizsgálókapu sincs, és vannak olyan bírósá­gi épületeink, ahol rendészeti szolgálatot sem tudunk biztosí­tani. A bíróság az a hely, ahol előfordulhatnak dulakodások, atrocitások, verekedések, hisz nagy feszültségek keletkezhet­nek egy-egy tárgyaláson. Itt te­hát mindenképpen szükség lenne arra, hogy a bírósági épületek megfelelő védelméről gondoskodjunk. Ez is költség- vetési kérdés, és nem véletle­nül feszegetem ezt, mert azok­ban az országokban, ahol ilyen tekintetben probléma adódott bármikor is az elmúlt évtize­dekben, utána nagyon sok pénzbe került, hogy a bírósá­gi épületeket megerősítsék. Azt hiszem, hogy a bajt nem kel­lene megvárni. Ez is olyan kér­dés, amit nem kampánysze­rűen, hanem higgadtan, az or­szág anyagi teherbíró képes­ségét figyelembe véve kell megoldani. KM: Ez csak a benti véde­lem. De ha a bíró kilép a kapun, megszűnik a védett­sége... Lomnici Zoltán: Mi egy olyan társadalmi közeghez szoktunk, ahol a bírót alapvetően nem bánthatják, nem sérthetik. Azonban a világ, benne Ma­gyarország is változik. Az el­múlt évben már 73 rendkívüli eseményt regisztráltak, ezek közül 15 olyan volt, ami köz­vetlenül a bírót fenyegette, s egyharmaduknál a rendőrség már védelmet adott a bírónak. Tehát ha indokolt, a rendőrség most is megteszi, minden bíró mellé azonban nem állíthatunk rendőrt. Ezért helyeznék én nagy súlyt a bírósági épületek­re, mert ott lehet probléma. Tavaly is előfordult, hogy rá­támadtak egy bíróra, épp most emelt vádat az ügyészség hiva­talos személy elleni erőszak miatt.

Next

/
Thumbnails
Contents