Kelet Magyarország, 2005. június (62. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-07 / 131. szám

2005. június 7., kedd KELET «*<*** s oimiti MINDENFELŐL /2 • Kérte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hétfőn újságírókkal közölte: a szavazás dél­előttjén azt kérte a szabad demokratáktól, hogy az államfőválasztáson legyenek tekin­tettel a kormányzás érdekére. Hozzáfűzte: az SZDSZ-től kérte, „ne támogassák az el­lenzék jelöltjét, s ne akadályozzák meg, hogy lehessen támogatni, aki akarja, Szili Katalint". • Nem változtattak. Az SZDSZ parlamenti képviselőcsoportja nem változtatott múlt he­ti elöntésén, miszerint nem vesznek részt az államfőválasztás szavazásában - közölte új­ságírókkal a párt elnöke a szavazás előtt, a hétfő délelőtti frakcióülés után. Kuncze Gá­bor elmondta: a képviselők közül senki nem kért felmentést a frakciódöntés alól. • Felszólítás. Deutsch Tamás, az ország- gyűlés fideszes alelnöke a szavazás előtt fel­szólította a miniszterelnököt, hogy tegye nyilvánossá álláspontját a köztársaságielnök­választással kapcsolatban. „A Fidesz képvise­lőcsoportja nevében szeretnénk felszólítani Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy hagyja abba a bujkálást, álljon ki a nyilvá­nosság elé" - mondta az ellenzéki politikus. Minden elképzelhető Budapest (MTI) - Török Gábor politoló­gus szerint az első forduló után minden, akár a szavazategyenlőség is elképzelhető. Úgy tűnik, hogy legfeljebb egy-két szava­zat dönthet egyik vagy másik irányba. Mindez felerősítheti a hezitáló SZDSZ-es vagy független politikusokra erősödő - kül­ső és belső - nyomást, hiszen a döntés vég­ső soron az ő kezükben van. Ha az SZDSZ eddig távolmaradó 19 képviselője továbbra sem vesz részt a szavazásban, és az ellen­zék képes egységesen fellépni a harmadik fordulóban, Sólyom László nyerhet, ellen­kező esetben azonban Szili Katalin futhat be. A Népszabadság hétfői számában 28 aláíró - közöttük Ágh Attila, Csehák Judit és Litván György - felhívást tett közzé, amelyben arra kérik a kormánykoalíció pártjait, hogy józan megfontolásból egyez­zenek meg, mert veszélyben van a koalíció kormányzóképessége... Sólyom sem látszik biztos befutónak (Fotó: mti) A show-nak folytatódnia kell Az MSZP-tábor: egyelőre nincs ok a mosolyra (Fotó: mti) ■ Eredménytelen szava­zás: az elnökválasztási procedúra következő fordulója ma következik. Budapest (MTI) - Ered­ménytelen volt a köztársasá­gi elnök megválasztásának hétfői, első fordulója, mert a két jelölt egyike sem kapta meg az Országgyűlésben a képviselők legalább kéthar­madának szavazatát - jelen­tette be Mandur László, az Or­szággyűlés alelnöke. A Fidesz nem szavazott Szili Katalin házelnök, a szocialisták jelöltje 183 szava­zatot kapott, Sólyom László, az Alkotmánybíróság volt el­nöke, az ellenzék jelöltje pe­dig 13 szavazatot. A Fidesz, meglepetésre, az utolsó pilla­natban úgy döntött, nem vesz részt a szavazáson. Stumpf István politológus szerint a Fidesz-frakció azért nem vett részt a köztársasági- elnök-választás első fordulójá­ban, mert tiszta vizet akart önteni a pohárba, fel akarta mérni, milyen támogatás áll Szili Katalin mögött. A szak­értő azt mondta, „elég furcsa” híresztelések voltak a szava­zás előtt, háttéralkukról, ar­ról, hogy kormánypárti oldal­ról esetleg ellenzéki szavazó­kat próbálnak átcsábítani ma­gukhoz. Az világossá vált, nem az ellenzék van abban a helyzetben, hogy eldöntse a köztársasági elnöki pozíció sorsát. Mivel a koalíciós pár­tok egymás között sem tud­nak dűlőre jutni, az ellenzék nem akart ehhez asszisztálni, ezért „megadja a lehetőséget, hogy az első fordulóban tisz­tán lehessen látni” - mondta a politológus. Kiugrasztani Ki akartuk ugrasztani a nyulat a bokorból - indokol­ta Áder János, a Fidesz frak­cióvezetője azt, hogy a frakció tagjai nem szavaztak az államfőválasztáson. Hangsú­lyozta: az MDF vagy a volt MDF-esek soraiban kell keres­ni azokat, akik átszavaztak Szili Katalinra. Elmondta: nem volt módjuk egyeztetni Sólyom Lászlóval a döntés előtt, ugyanakkor véleménye szerint a jelölt örült annak, hogy a Fidesz így határozott, mert ezzel sokkal tisztábbá vált a kép. Kényelmetlen Dávid Ibolya hétfőn az MDF képviselőcsoportja nevé­ben felszólította a Fideszt, hogy a második fordulóban támogassa közös köztársasági- elnök-jelöltjüket, Sólyom Lászlót. „Az MDF azt kéri a Fidesztől, hogy ne hozza má­sodszor is kényelmetlen hely­zetbe a jelöltet, és ne hagyja cserben Sólyom Lászlót a sza­vazásnál” - mondta Dávid Ibolya. „Az MDF képviselői egységesen szavaztak, min­denki megszavazta Sólyom László köztársaságielnök-je- löltségét” - jelentette ki Dávid Ibolya, aki határozottan visszautasította az ezzel ellen­tétes feltételezéseket. Mécs sajnálja Az SZDSZ-ből Mécs Imre szavazott egyedül az állam­főválasztás első, hétfői fordu­lójában. A politikus ezt maga mondta el a szavazást köve­tően. Az SZDSZ képviselője nem árulta el, hogy kire adta szavazatát. Az SZDSZ-frakció többi tagja azért nem szava­zott, mert múlt hétfőn a kép­viselőcsoport kétharmadának támogatásával úgy döntöttek, hogy a szavazólapokat ugyan felveszik, de azonnal vissza is adják. Annak kapcsán, hogy a Szóljon hozzá! Fidesz-frakció jelentős része nem szavazott, a szabad de­mokrata politikus elmondta: „én sajnálom az Alkotmánybí­róság egykori kiváló elnökét, hogy ilyen helyzetbe hozták”. No comment A jelöltek közül Szili Kata­lin hétfő késő délutánig nem nyilatkozott a sajtónak, a seb­tében, távozó Sólyom László is csak annyit mondott, hogy „no comment”. Újhelyi Ist­ván, az MSZP alelnöke szerint távolmaradásával a Fidesz Só­lyom Lászlót is nehéz helyzet­be hozta. „Orbán Viktor úr el­felejtette, hogy ez nem egy futballmeccs, ahol apró politi­kai trükkökkel és taktikai hú­zásokkal kell befolyásolni a végeredményt” - mondta Új­helyi István. Az MSZP parla­menti frakciója Szili Katalint jelöli államfőnek a keddi má­sodik és harmadik fordulóban is - jelentette be Lendvai Ildi­kó szocialista frakcióvezető. A SZOCIALIZMUS ÁLLAMFŐI A rendszerváltás előtt az Elnöki Tanács elnöke volt az államfő. A Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa az 1949. évi XX. törvénnyel kihirdetett alkot­mány szerint a köztársasági elnök tiszt­sége helyébe lépett, úgynevezett „kol­lektív államfő" volt, amely testületileg gyakorolta az államfői pozíciót, ezen felüí különleges jogalkotási jogosítvá­nyokkal rendelkezett. Az alkotmány 1989. évi módosítása megszüntette az Elnöki Tanácsot, és helyreállította a köztársasági elnök intézményét. Az Elnöki Tanács elnökei. Szakasits Árpád (1949. augusztus 23.-1950. április 25.). Újságíró, politi­kus, miniszterelnök és köztársasági el­nök. 1950-ben koholt vádakkal letar­tóztatták, s háborús bűntett, kémke­dés, a demokratikus államrend meg­döntésére irányuló szervezkedés ve­zetésének bűntette miatt életfogytig­lani börtönre ítélték. 1956 márciusá­ban szabadult ki, s rehabilitálták. Rónai Sándor (1950. május 8.-1952. augusztus 14.). Miskolci származású politikus, építőmunkásként kapcsoló­dott be a szakszervezeti mozgalom­ba. A második világháború után mi­niszteri pozíciókat töltött be. Sokat tett a „jobboldal" szociáldemokrata párt­ból való kiszorításáért és a kommu­nista párttal való egyesülésért. Dobi István (1952. augusztus 14.-1967. április 14.). Szegény parasz­ti családból származott. Az elemi iskola hat osztályát végezte el. Politi­kai karrierje azzal indult, hogy lelep­lezte a Kisgazdapárt jobboldali vezetőit, majd őt választották a párt elnökének. Egy korabeli leirat szerint vezetése alatt tisztították meg a Kisgazdapártot a „reakciós elemektől, és állították a népfronton belül a népi demokrácia építésének szolgála­tába". » Losonczi Pál (1967. április 14.-1987. június 25.). A pártállam egyik legmar­kánsabb arcélű politikusa volt. Húsz évig töltötte be az Elnöki Tanács el­nökének posztját, annak ellenére, hogy utálta a diplomáciai formalitásokat. Szinte az egész világot beutazta: fő­ként a harmadik, azaz a fejlődő világ országait látogatta. Németh Károly (1987. június 25.-1988. június 29.). Végig a kádárista centrumhoz tarto­zott, gazdaságpolitikai, később párt­szervező KB-titkár, majd rövid időre az Elnöki Tanács elnöke. Nyugdíjazása után váltja őt Straub F. Brúnó. Straub F. Brúnó (1988. június 29.-1989. október 23.). A pártállam utolsó államfője egy tudós politikus volt. Biokémikus: munkásságát Szent- györgyi Albert szegedi laboratóriumá­ban kezdte: a Szegedi Biológiai Köz­pont alapítója. A Németh-kormány alatt az Elnöki Tanács elnöke. A jelöltállítás folyamata Az Országgyűlés nagy her­cehurca után igyekszik megválasztani a Magyar Köztársaság új köztársasá­gi elnökét. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke már­cius 11-én jelentette ki, hogy vállalná a jelöltséget. Sólyom László, az Alkot­mánybíróság volt elnöké­nek államfői jelölését feb­ruár végén 110 közéleti személyiség biztosította tá­mogatásáról a Védegylet nevű civil szervezet kezde­ményezésére. Nézzük idő­rendben, mi is történt! 2005. április 15. Az MSZP kongresszusa Szili Katalint választotta meg a párt köztársaságielnök-jelöltjének. A szavazáson Szili Katalin 309, a másik jelölt, Glatz Ferenc 230 szavazatot kapott. 2005. április 2005. április 17. Orbán Viktor, a Fidesz elnö­ke, volt kormányfő egy rádióműsorban nyilat­kozva lehetséges megoldásnak tartotta, hogy Mádl Ferenc maradjon az államfő. A Fidesz másnap szimpátiaszavazást indított a témá­ban. A listán öt név (Mádl Ferenc, Sólyom László, Szili Katalin, Glatz Ferenc és Gombár Csaba) szerepelt. 2005. május 17. Az Országgyűlés Házbizottságában megállapodás született, hogy június 6-án és 7-én választják meg az új köztársasági elnököt. Ugyanezen a napon az MSZP parlamenti frakciója Szili Katalint, az Ország- gyűlés elnökét javasolta köztársaságielnök-jelöltnek. 2005. május 2005. május 22. A Fidesz bejelentette, hogy a szimpátiaszavazáson leadott szavazatok nagy többségének megszámolása után Mádl Ferenc jelenlegi köztársasági elnököt támo­gatták a legtöbben, a második Sólyom László lett. 2005. május 24. Négypárti egyeztetést tartottak, amelyen a pártok nem tudtak megállapodni egy kétharmados támogatottságú államfőjelölt személyéről. Május 30-án az SZDSZ bejelentette, hogy nem vesz részt a köztársasági elnök megválasztásában. 2005. május 27. Az MDF kezdeményezte, hogy Sólyom László legyen a Fidesz és az MDF közös államfőjelöltje. Május 30-án a Fidesz országgyűlési frakciója hivatalosan Sólyom Lászlót jelölte köztársasági elnöknek, aki a felkérést elfogadta. KELET Főszerkesztő, felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@kelet.szon.hu). Kiadóvezető: Némethné Fórizs Erzsébet (nemethne@kelet.szon.hu). Terjesztési vezető: Matyasovszkiné Buri Adrienn (adrienn.buri@kelet.szon.hu). Értékesítési vezető: Varga Zsolt (zsolt.varga@kelet.szon.hu). Marketingvezető: Némethné Fórizs Erzsébet (nemethne@kelet.szon.hu). Előfizetői vonal és kézbesítési észrevételek: 06-40/424-424 helyi tarifával hívható telefonszámon, vagy e-mailen: keletterj@kelet.szon.hu Az előfizetés díja: egy hónapra 1290 forint, negyedévre 3790 forint, fél évre 7290 forint, egy évre 13 990 forint. Hirdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-970, e-mail: kelethird@kelet.szon.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-973. E-mail: kelet@kelet.szon.hu Kiadja az Inform Média Kft., 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Postafiók 25. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. ISSN 0133-2058 í ^AATESZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents