Kelet Magyarország, 2005. június (62. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-30 / 151. szám

/ 2005. június 30., csütörtök TOP 100 /15 Nyíregyházán bővül a légi forgalom (Fotó: Nyéki Zsolt) Repülő-alkatrészek Év végéig jelentős fejlesztési ütemet zár­nak a nyíregyházi repülőtéren, ahol új üzemanyagkutat építenek, kicserélik az utasforgalmiépület berendezéseit, biztonsá­gi és kiszolgáló eszközöket telepítenek. Kiépül a teljes repülőtéri felügyeleti rend­szer, megteremtik a műszaki feltételeket a szabályozott utasforgalomhoz, többek között mágneskaput, korszerű csomagátvizsgálót helyeznek üzembe, bővítik a repülőtér szer- vizút-hálózatát és parkolóját. Ehhez a programhoz a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal 110 millió fo­rintos támogatást nyújtott, ezt a helyi ön- kormányzat 43 millió forinttal egészíti ki. A kivitelezés szakmai irányításával a repülőtér üzemeltetőjét, a Tréner Kft.-t bízták meg, ahol arra törekednek, hogy az üzleti szférában mindinkább alkalmazott, kisebb sugárhajtó­műves repülőgépeket is fogadhasson a vá­ros. Többször is tapasztaljuk: akár embert, akár alkatrészt kell hozni-vinni, a gyorsaság meghatározó tényezővé vált a vállalatok éle­tében - fejtette ki Horváth Péter ügyvezető igazgató. A nyíregyházi repülőtér forgalma évről évre növekszik, az itt kínált lehetőséget ki­használják az üzleti világ szereplői, a régió amerikai, angol, francia, német, olasz, bel­ga és spanyol cégei. Erre is tekintettel hosszabbítják meg első ütemben háromszáz méterellel a kifutópályát, amelyen egy AN- 26-os gép is biztonságosan landolhat. Továb­bi bővítés már lehetővé tenné akár 50-60 személyes repülőgépek, így a szinte vala­mennyi légitársaságnál rendszeresített Fokkerek érkezését is. Külföldi működő töke a megyében 2004. év elején, millió forint Kereskedelem, javítás Szállítás, raktározás, 2188 posta, távközlés^ \ . 7942 A Élelmiszer, / 4288^ ital, dohány ' gyártása J|L Gépipar 5590 A többi ág, ágazat 7942. Vegyipar Fa-, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység 27 259 Textília, ruházati, p bőrtermék 1 gyártása Gralika: Kelet IJ/agyaroíizág, forrás: KSH Nőtt a munkanélküliség Március és május között 61 ezerrel több munkanélküli volt az országban, mint tavaly ilyenkor - 303 ezren voltak Magyarországon állás nélkül. A foglalkoztatottak száma 3 mil­lió 886 ezer fő volt. Ez 7,2 százalékos munka- nélküliséget jelent, ami alacsonyabb a 25 EU- ország átlagánál - áll a Központi Statisztikai Hivatal jelentésében. A munkanélküliek 46,1 százaléka legalább egy éve vagy annál régeb­ben keresett állást. A regisztrált munkanélküliek létszáma Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Éves átlagszámok, fő 40 000 39 000 38 000 37 000 36 000 35 000 34 000 33 000 32 000 31 000 30 000 2000 2001 2002 2003 2004 Grafika Kdei Magyarország, fortéi: megyei munkaügyi központ A becsületesek fehérítenének ■ Üdvözli a munkaerő- piac kifehérítésére irá­nyuló törekvéseket a Nyírép Kft. igazgatója. A foglalkoztatás szabálysze­rűsége szempontjából az Orszá­gos Munkabiztonsági és Mun­kaügyi Főfelügyelőség megyei szervezete rendszeresen el­lenőrzi a gazdasági élet szerep­lőit. Úri Béla igazgatóhelyettes az ellenőrzések tapasztalatait összegezve mondja, mivel a megye agrárjellegű, ezért a leg­több szabálytalanul foglalkoz­tatott munkavállaló nálunk nem az építőiparban, hanem ebben az ágazatban fordul elő. Legutóbb például egy mezőgaz­dasági cégnél 87 szerződés és bejelentés nélkül foglalkozta­tott munkavállalóra bukkan­tak. Határ menti sajátosság Második helyen az építőipar áll, ahol elsősorban segédmun­kaerőt foglalkoztatnak feketén, míg harmadik a vendéglátás és kereskedelem, ahol elsősorban kisebb, 1-2 alkalmazottal mű­ködő egységekben fordul elő hasonló. Ugyanakkor nemrég egy könnyűipari üzemben 53 szabálytalanul foglalkoztatott dolgozóra találtak a felügyelők. A megye földrajzi helyzeté­ből adódik, hogy olyan brszá­Paládi Jenő gokkal vagyunk határosak, melyek még nem tagjai az EU- nak. Az is jellemző tehát, hogy egy-egy cég, vállalkozó határon túliakat foglalkoztat alacso­nyabb munkabérért, engedély, szerződés és bejelentés nélkül. Külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása elsősorban a mezőgazdaságban jellemző, de előfordul az építőiparban is. Cégvezetőként és magánem­berként egyaránt üdvözli a munkaerőpiac kifehérítésére irányuló törekvéseket a megye építőiparában a korrekt cégek táborát erősítő, a 170 dolgozó­(Fotó: a szerző) jával kapcsolatosan minden törvényes kötelezettségnek ele­get tévő Nyírép Kft. ügyveze­tő igazgatója. Paládi Jenő sze­rint a legálisan működő, adót, közterheket tisztességesen fize­tő vállalkozások érdeke is azt kívánja, hogy a jelenlegi 3,8 milliótól sokkalta több legyen az olyan munkavállalók szá­ma, akik után becsületesen fi­zetnek társadalombiztosítást. Egyenlő mércével- Természetesen mi is sze­retnénk, ha több pénz marad­na a dolgozóink zsebében, de a törvényes többletjuttatásnak anyagi korlátái vannak. Ugyanakkor, ha másutt nem jelentik be a munkást, de feke­tén többet kap kézbe, az egy­részt versenyhátrányba hozza a legálisan működő cégeket, másrészt hosszú távon a mun­kavállaló is nagyon sokat ve­szít, hiszen mindegyikük érde­ke, hogy ha szabadságra megy, beteg lesz, eléri a nyugdíjas kort, tisztességes ellátásban ré­szesüljön. Éppen ezért a kor­mánynak a fekete foglalkozta­tás minden területen történő visszaszorítására tett erőfeszí­téseivel maximálisan egyetér­tek. De maradva az építőipar­nál: egy minden dolgozóját be­jelentve foglalkoztató, törvé­nyesen működő cég vezetője­ként az a véleményem, hogy a razziaszerű ellenőrzéseket a be nem jelentett építkezésekre is jobban ki kellene terjeszteni. Miután pedig mi most is beszá­moljuk ráfordításainkba a le­gális foglalkoztatás minden költségét, üdvözölni tudjuk az egyenlő mérce elvét, hiszen ez­zel csak a mi versenyhelyze­tünk javul a piacon - véleke­dett Paládi Jenő. IküdEBEI http://kmtippek.szon.hu Feketemunka. Az ÉVOSZ XX. gyűlésén elhangzott előadás letölt­hető. (DOC, 30 kB) köz­Változtatni kell! ■ így látja a mezőgaz­daság helyzetét a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara. A 2004. május 1-vel megvaló­sult EU-csatlakozásunk előre látott vagy éppen nem várt ha­tásai következtében, no meg a rég látott kedvező időjárás ha­tására a megye mezőgazdasága igen vegyes képet mutat - kez­di a TOP 100-nak adott aktuá­lis helyzetértékelését Lakatos András.- A növénytermesztésben - különösen a gabonafélékben - kimagasló termésátlagokat (130—190%-ot) értünk el az elő­ző évihez képest - folytatja az agrárkamara elnöke. - Jó ter­mést takarítottunk be más nö­vénytermesztési kultúrákból is, és a zöldség-gyümölcs ága­zattokban is. Ugyanakkor szin­te általánosnak nevezhető ér­tékesítési gond jellemezte az évet. Tárolási gondok, eladási nehézségek, a növekvő költsé­gekhez képest alacsony értéke­sítési árak tovább rontották az ágazat jövedelmezőségét. Gondok és tanulságok- Még kritikusabbá tette a helyzetet - és ez a jövőre is ki­hat - hogy tovább csökkent az állatlétszám, és felborult két fő ágazat: a növénytermesztés és állattenyésztés közötti kívána­tos 45:55 százalékos arány, saj­nos most 60:40 körül alakul. Sok gondot, kellemetlenséget és tanulságot okozott termelő­nek és hatóságnak egyaránt az EU-előírások, eljárásrendeknek Lakatos András való megfelelés. Jelezte ezt az intervencióműködtetés, a föld­alapú támogatásigénylés, és ki­fizetés, vagy éppen a pályáza­tok kiírása, elbírálása és kifi­zetése körül kialakult helyzet. E kellemetlenségek árnyékol­ták azt a pozitív tényt is, hogy a földalapú támogatásként mintegy 9 milliárd forint, és pályázatok alapján mintegy 6 milliárd forint külső forrás ke­rült a megyébe. Nagy gond, hogy az elmúlt évek alacsony jövedelmezősége esetenként vesztesége, a szét­aprózott, nagyrészt rendezetlen birtokviszonyok nem tették le­hetővé, vagy csak nagyon kis mértékben a gazdálkodók szá­mára a kívánatos üzemmére­tek, és gazdálkodási stabilitás elérését. A jelentős hitelterhek, a szigorúbb uniós előírások, a szükséges beruházások megva­lósításához szükséges források feltétlen eredménynövekedést feltételeznek, amihez jelentős változtatásokra is szükség van, főleg az összefogás, a pia- cimunka-javítás, a partnerkap­csolat terén. Élet a parkokban ■ Megyénkben nyolc település iparterülete viselheti az Ipari Park büszke címet. Kárpáti Tibor Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre könnyebb megsze­rezni, mint megtartani ezt az elismerést. A jogszabá­lyok szigorú feltételeket tá­masztanak az Ipari Park cím viselésének jogosultsá­gához. Öt éven belül bizo­nyos számú vállalkozásnak kell betelepülni, illetve meg­határozott számú munkahe­lyet kell benne létesíteni. Ennek a feltételnek egyelő­re csak a nyíregyházi és a mátészalkai tud megfelelni. A többi hat: a csengeri, a fe­hérgyarmati, a nyírbátori, a záhonyi, a nyírbogdányi és a tuzséri - ha a miniszté­rium érvényesíti is bejelen­tett szándékát, miszerint szi­gorúbban veszik az előíráso­kat - nagy valószínűséggel el fogja veszíteni címét. Befektetőket vonzani Ez sajnálatos, mert vala­mennyien a legnagyobb munkanélküliséggel sújtott területen fekszenek. De miért nem vonzóak a befek­tetők számára? El kell is­merni, hogy ezek a parkok még azelőtt, hogy használták volna őket, elavultak: nem többek, mint alapközművek­kel ellátott mezőgazdasági területek, infrastrukturális csatlakozásuk is kívánniva­lót hagy maga után. Az au­tópálya megérkezése, az e-sztráda kiépülése elvileg ismét a figyelem középpont­jába állíthatja őket, azonban nagy valószínűséggel tovább­ra is üresen maradnak, ha addig nem válnak fogadóké­pessé. Ennek pedig feltétele a betelepülni szándékozókat kiszolgálni tudó, a korsze­rű szolgáltatásoknak helyet biztosító infrastruktúra, az azt megtestesítő inkubátor­házak, képzési központok, technológiai, innovációs, il­letve logisztikai centrumok megépítése. Úgy, ahogy azt a hozzánk sokban hasonló Burgenland is megtette. Na­gyon össze kell kapnunk magunkat! Szatmárnémeti­ben már készül a Technoló­giai Centrum megvalósítha­tósági tanulmánya... (A szerző az Sz-Sz-B Me­gyei Közgyűlés Területfejlesz­tési Bizottságának és a KM-i Munkaadók Szövetségé­nek az elnöke.) mm Kárpáti Tibor Kétszázmilliárd forinttal szűkül a költségvetés ■ Veres János pénz­ügyminiszter nem óhajt lehetőséget nyújtani ki­búvókra. A jövő évi költségvetést több mint 200 milliárd forint­tal szűkíti a kormány adóre­formja. A pénzügyminiszter keddi sajtótájéktatóján arra még nem adott választ, hogy ezt mely fejezetektől vonják el. Veres János elmondta: a Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség fogja ellenőrizni, hogy az ötszázalékos áfacsökkentés valóban mérsékelje az árakat és a többlet ne a kereskedők­höz vándoroljon. A miniszter egyelőre nem árulta el, hogy a 100 millió fo­rintnál magasabb értékű in­gatlanokra kivetendő luxus­adó felmérésének mi lesz a módja. Mint mondta: nem akarnak lehetőséget adni a ki­búvóra, hozzátette azonban, hogy az intézkedés az önkor­mányzatok többségét nem érinti. Veres arra a kérdésre, hogy az evásokat kompenzál­ják-e az áfa 5 százalékos csök­kentése miatt, méltánytalan extra lehetőségnek minősítet­te az eddigi kedvezményeket, amelyeket szűkítenek, kárpót­lást pedig nem adnak a vállal­kozásoknak. A miniszter el­mondta még, a tárca honlap­ján elindítottak egy úgyneve­zett jövedelemkalkulátort, amely alapján mindenki ki­számíthatja, hogy a megválto­zó családtámogatási és adó­rendszer tükrében milyen nettó bevétellel számolhat. jövőre.

Next

/
Thumbnails
Contents