Kelet-Magyarország, 2005. május (62. évfolyam, 101-123. szám)
2005-05-20 / 116. szám
2005. május 20., péntek KULTÚRA /9 KELET HÍREK • Találkozó. A Biblia-barátok köre ökumenikus találkozója lesz május 21-én 9.30 órakor Nyíregyházán, a római katolikus plébánián (Kossuth tér 4.). • Gála. A rakamazi Erzsébet Királyné Alap- és Középfokú Oktatási Intézmény évzáró kiállítást és gálaműsort rendez május 20-án 16 órától az iskola aulájában. A műsorban szerepel nép-, moderntánc, színjátszás, zongoramuzsika. „Kiderülne, nem is létezem" Budapest (N. Szántó Rita) - A napokban mutatták be Varnus Xaver negyedik könyvét, első regényét, amelynek címe Átváltozások. A könyvbemutatót Budapesten, a Művész Kávéházban tartották, hiszen ez a regény egyik központi helyszíne. A regény furcsa története részben Varnus Xaver személyes emlékeiből, részben képzeletének termékeiből született. Az orgonaművésznek nem ez az első könyve, de ebben a műfajban először próbálta ki magát. A könyvbemutatón arról is mesélt, hogy jutott eszébe a nem mindennapi történet: „Egy barátommal ültünk a Művész Kávézóban, amikor váratlan ötletem támadt. Azt kérdeztem, mit szólna, ha kimennék a vécére, és eltűnnék? Ő egy idő után a pincérnőnél érdeklődne, hol van Xaver, ő pedig mondaná, nem is ismer ilyen nevű vendéget, nem látta soha. Kiderülne, nem is létezem. Csoda és groteszk A könyvbemutató vendége dr. Kabdebó Lóránt irodalomtörténész volt, aki a következő szavakkal ajánlotta a regényt a közönségnek: „Xaver regénye két polgári család sarjának, két Péternek gyermekkori barátságáról mesél, amely az érettségi után megszakadt, mivel az egyik Péter Párizsba utazott tanulni. Pontos, érdekes leírásokat kapunk, egyfajta polgári atmoszféra ironikus szeretettel-taszítással való ismertetését. Csakhogy mindez az aranymetszés szabálya szerint egyszerre visszamenőleg bizonytalanná válik. A Művész Kávéház, mint helyszín, itt kap fordító szerepet. Itt tudatosodik ugyanis Schwanberger Péterben, hogy barátja eltűnt mindenkinek az emlékezetéből. Élt, de féléves korában egy szívműtét következtében meghalt. Innentől kezdődik a regényben a fúga, amely a különböző „cso- dás-groteszk” történeteket eköré a Péter köré szervezi.” KiiET Varnus Xaver koncertjének időpontja: május 22-én 16 óra. Jeqy...... vásárlás: előfizetőknek 2000, nem előfizetőknek 3000 forint a Kelet-Magyarország szerkesztőségében, vagy a kisvárdai és a mátészalkai irodában. További információ: 40/ 424-424 Elismerés Nyíregyháza (KM) - Madarassy György festőművész megkapta Nagybánya művészeti elismerését. Az alkotót kimagasló művészeti tevékenységéért jutalmazták, elismerve azt, hogy sokat tett a Nagybányán élő művészek magyarországi elismeréséért. Nagybányán május 5-e a képzőművészek napja, annak emlékére, hogy 1896-ban ezen a napon érkezett a városba Hollósy Simon festőművész. Tárlatrészlet Kiállítás Nyíregyháza (KM P. I.) - Sokszínű tárlatnak ad otthont a Nyíregyházi Főiskola régi épületének mo- zaikterme. A végzősök munkáit június 15-éig tekinthetik meg az érdeklődő művészetbarátok. Kenderbábuk. Nagyné Tóth Éva irányításával alkalmi kiállítás nyílt kenderbábukból a helyi általános iskola aulájában, Aranyosapátiban. (Fotó: Molnár Károly) ■ Képek a narancsos forradalomról, lengyel érdeklődés a szarmaták iránt. Nyíregyháza (KM - Z. D. Z.) - Május 21-22-én a budapesti Múzeumkertben majálisozik az ország több mint 90 múzeuma. A szabolcsiak most először állítanak standot a fővárosban, és természetesen pályáznak a közönségdíjra, amit annak a kiállítónak ítélnek oda, aki megjelenésében leginkább kifejezésre juttatja az ez évi múzeumi világnap jelmondatát: Múzeumok - kultúrákat összekötő hidak. A Jósa András Múzeum idei rendezvényei szinte maradéktalanul megfelelnek a jelmondatban foglaltaknak. Dr. Dám László megyei múzeumigazgató elmondta, hogy az autópálya nyomvonalán végzett régészeti feltárás rengeteg munkát ad a kollégáinak, nem beszélve az ezzel járó adminisztrációról, mivel az építkezésnél hatóságként is el kell járniuk. Az ásatásnál folyamatosan kerülnek elő szarmata emlékek is, ezek iránt óriási az érdeklődés Lengyelországból, ugyanis egy népszerű új tudományos elmélet szerint a lengyelek a szarmaták leszármazottai. Kiállítás Romániában A Jászságtól a Beregig című regionális népművészeti kiállítást meghívták Romániába, ami azért nagy szó, mert nemcsak Erdélybe, hanem a románok lakta Kárpátokon túli régiókba is eljut a kifejezetten magyar néphagyományokat bemutató tárlat. Az idei tervek között szerepel egy különleges fotókiállítás is: egy ukrán fotóművész sorozatot készített a 2004 november-decemberében hazájában lezajlott „narancsos forradalomról”. A kiállítás szervezői ebből szeretnének elhozni 50 képet Nyíregyházára. A ' Sí V ói Kiállítás a múzeumban (Fotó: Balázs Attila) Enyhe döbbenet az ajtónál A megnyitón a művész (Fotó: Sipeki Péter) ■ Egy artériarendetlenség virtuális rácsok mögé kényszerítette a művészt. Nyíregyháza (Papp D. Tibor) - Vikár István grafikus- művész közel félszáz grafikát állított ki a Pál Gyula Teremben. Elébe állt a kihívásnak, noha a képcímek között sűrűn fölbukkannak a rácsok: Berá- csozott, Széttört rácsok, Repülő rácsok és a többiek. Vallás és természet A nagyobb linókon és a kisebb rézkarcokon azonban a szorongás vibrál. A grafika műfaja nem a hirtelen gesztusokra épül, s míg a művész a belső látomást precízen anyagba vési, karcolja, hogy létrejöjjön más számára is az a kép, amit ő lát, addig szorong. Nem feloldódás ez, mint a lélek bajainak kibeszélése, hanem jelen esetben a rácsok apoteózi- sa. Rákérdezésre korrekt választ kaptam: egy artériarendetlenség virtuális rácsok mögé kényszerítette a művészt, ám szerintem ezek a rácsok súlyosabbak. Az orvosi nyelvben lehet eufémizálni, a művészetben nem. Vikár Istvánt megérintette a vallás és a természet is: Feltámadott, Megfeszített és más hasonló tárgyú művei a lélek kikötőkeresésének példái, ám végeredményként ott súlyosul a Döglött hal nagyon finoman megmunkált felkiáltójele. Egyértelműbb a természet igenlő istenítése, az erdők, nádasok, vizek képe, a kézzelfog- hatóság ideává emelése. A Pál Gyula Terem jelen tárlatán, miközben töprengve tá- .vozik a néző, aki úgy gondolja, megtudta, kicsoda Vikár István, megdöbben az ajtónál, s a nehezen konstruált kép széttöredezik a jobb kézre eső őszinte grafikai fragmentumokon. Mezőtúron a Nyitnikék Nyíregyháza (KM) - Kórusfesztivált rendez közel tíz énekkar közreműködésével a mezőtúri önkormányzat május 20- án és 21-én. A rendezvényen részt vesz a nyíregyházi Kodály Zoltán Általános Iskola Nyitnikék énekkara is, Szilágyiné Botos Mária vezetésével. A harmadik osztályos énekesek péntek reggel utaznak el az alföldi városba, ahol 15.30 órakor felvonulással és ünnepélyes megnyitóval kezdődik a fesztivál. A rendezvény megnyitása után a fesztiválon részt vevő énekkarok szerenáddal kedveskednek a település lakóinak. Szombaton 9 órakor kezdődik a fesztiválhangverseny a mezőtúri városházán. Kora délután játékos sportvetélkedő vár a fiatalokra, majd 17 órakor lesz a záróünnepség és a díjkiosztás. Az idők során az érettségi vizsga is megváltozott írásbeli a Zrínyiben 2005-ben (Fotó: Balázs Attila) ■ A vizsga célja az általános szellemi érettség, az alapismeretek biztos tudása. Budapest (MTI) - Az érettségit először Poroszországban vezették be 1788-ban, a cél az egyetemre kerülők számának korlátozása volt. Egy ideig külön felvételi vizsgát is kellett tenni, de 1834-ben eltörölték a felvételit, és minden gimnáziumban kötelezővé tették az érettségit. Magyarországra osztrák közvetítéssel került az érettségi. A szabadságharc leverése utáni centralizációs törekvések az oktatást is érintették. 1849. október 9-én írta alá a bécsi kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere a rendeletet, amely szabályozta a magyar tanügy rendjét. 1851-ben hét várost jelöltek meg, ahol az év szeptemberében érettségi vizsgát tehettek a végzősök. Az érettségit 1875- ben bevezették a reáliskolákban is. 1895-ben királyi rendelet jelent meg, miszerint nők is felvehetők az egyetemek bölcsészeti és orvosi karára, s ennek megfelelően az egyébként fiúiskolákban a lányok magántanulóként tehettek érettségi vizsgát. írásbeli és szóbeli Az érettségi rendjét először 1884-ben szabályozták egy erre vonatkozó utasítással, ezt 1905-ben, 1931-ben és 1933-ban követték újabb utasítások. A Trefort Ágoston minisztersége idején született szabályozás megfogalmazta, hogy a vizsga célja az általános szellemi érettség, az alapismeretek biztos tudása, felfogásuk és gondolkodásuk feltérképezése. Gyakorlati oldalról a megszerzett bizonyítvány számos köztisztviselői állás betöltésének volt feltétele. A gimnáziumokban öt tantárgyas írásbeli számonkérés volt, a reáliskolákban 1875-től csak három tárgyból kellett beszámolni, ezt a számot 1884- ben négyre növelték. 1905-ben minden iskolatípusban háromra csökkent a kötelező írásbeli, a szóbeli azonban iskolánként jelentősen különbözött, a rendelet 6-7 tárgy szóbelijét írta elő. Az 1924-es törvény egységesítette az érettségit, minden középiskolában megszerzett érettségi bizonyítvány felsőfokú intézményben való tanulásra jogosított. Ebben az időben egyébként magas követelményeket állítottak a diákok elé, különösen történelemből; 120 tételből kellett felkészülni. Az 1951. május 6-i törvényerejű rendelet megerősítette az általános gimnázium intézményét, bevezetve a négy évfolyamos képzést, a negyedik év végén kellett érettségi vizsgát tenni. Egy évvel később bevezették a felvételi vizsgát, s így az érettségi egyre inkább a középiskola lezárása lett; ez a tendencia a későbbiekben csak erősödött. 1974-ben nem az ötfokozatú értékelést alkalmazták, hanem szöveges kategóriákat. 1978-ban megszüntették a történelem érettségit, de ez az állapot nem tartott sokáig. 2005- től bevezették a kétszintű érettségit. rHUiiwww.szon.hu http://kmtippek.szon.hu VJ Érettségi. Az érettségi vizsgák rencije letölthető. (DOC, 31 KB)
