Kelet-Magyarország, 2005. május (62. évfolyam, 101-123. szám)

2005-05-18 / 114. szám

2005. május 18., szerda KELET SPORT, A SZPARIIURILEUMA /10 MEGSZÓLALNAK AZ ÜNNEPELTEK Feledhetetlen emlékek Czeczeli Károly, középpályás: - Most már be­vallhatom, nem sok mindent tudtam Nyíregyhá­záról, amikor a Szpari vezetői megkerestek: iga­zoljak hozzájuk. Családi döntés kellett ahhoz, hogy igent mondjak, igazából az döntött, a fe­leségemnek nem volt ellenére a váltás. Akkor még nem gondoltam volna, hogy itt telepedek le, és ekkora élményekkel gazdagodok. Fantasz­tikus volt az a csapat, a feljutás, az azt követő év az élvonalban. Utána nekem jött egy sérülés, végül 1984-ben vonultam vissza. Cséke György, hátvéd: - Jánkmajtisról 1976 szep­temberében kerültem a Szparihoz, ahol termé­szetesen a feljutás évében, illetve azután nyúj­tott produkciónk a legemlékezetesebb. 1979-ben az őszi szezon legjobb játékosának választottak, tagja voltam az NB ll-es Kelet válogatottnak is, amellyel azért nem jutottam ki Olaszországba, mert katonaként nem utazhattam. A feljutás utá­ni első meccs is jól sikerült, hiszen a Diósgyőr ellen én is a kapu­ba találtam. Igaz, Kozma szerezte az első élvonalbeli gólunkat, de ha úgy kérdezik, ki lőtte, akkor kapásból rávágom, hogy én, mert a „Kicsi" fejelte... _____________________________________ Kiss Miklós, csatár: - Kissé elhúzódott az átiga­zolásom, végül 1978. március 6-án kerültem a Szparihoz Tiszavasváriból. Akkor a cél az NB ll­es jog megszerzése volt, majd Temesvári Miklós­sal megkezdtük a szárnyalást. A mester alapem­berként számított rám, később már Rakamazról hívott Tatabányára, az élvonalba. Természetesen feledhetetlenek az itt eltöltött évek, a feljutás évében különösen lehengerlő volt a játékunk. Szekrényes András, csatárból lett hátvéd: - Het- venháromban egy nagyszerű csapatot hagytam itt, majd a körmendi főiskolás évek után 1976- ban tértem vissza a vasúthoz. Mivel Zilahi József maradt a vezetőségben, a fúzió után folytattam a Szpariban is, ahol Temesvári azzal nyitott: a csa­pat olyan, mint a karácsonyfa, megvan a váza, már csak a díszek kellenek hozzá. Azt hiszem, a bajnoki címet már akkor megnyertük, amikor Szolnokon hátrány­ból fordítottunk, azon a meccsen ismét csatárt játszhattam. A ja­va azonban még csak az NB l-es meneteléssel kezdődött, még két évet húzhattam le az élvonalban, csupa emlékezetes meccsel. Há­lás vagyok a sorsnak, hogy tagja voltam ennek a közösségnek, cso­dálatos emlékeket őrzök erről az időszakról. ______________ Szikszai Mihály, hátvéd: - A Kossuth KFSE-ből le­szerelve 1979 októberében tértem haza, és an­nak a küzdelemsorozatnak a végén máris baj­noki címet ünnepelhettünk. Ezt követően végig hű maradtam a Szparihoz, szerephez jutottam mind a négy NB l-es évben, pedig mindig hívtak valahova. Számomra a legemlékezetesebbek a teltházas meccsek, jó lenne, ha ma is annyian járnának a stadionba, mint akkoriban. Vereség után is ünnepelhettek Vállon a Kicsi. Jellemző kép, a szur­kolók így szeretgették a játékosokat egy-egy győzelem után, itt éppen Kozma „Kicsi” Jó­zsefet ünnepük. (Fotó: KM-archív) MECCSRŐL MECCSRE Az 1979/80-as, feljutással végződött esztendő mérkőzései Párosítás Eredmény Gólszerző NYVSSC-Hódmezővásárhely 1-0 Czeczeli Békéscsabai TASK-NYVSSC 0-2 Kiss M., Turtóczky NYVSSC-Eqer 2-0 Turtóczky, Pólyák NYVSSC-Lehel SC 1-0 4 Moldván Debreceni USE-NYVSSC 2-1 Turtóczky NYVSSC-Ózd 4-0 Lukács 2, Kozma, Kiss M. Szarvas-NYVSSC 0-2 Kiss M„ Turtóczkv NYVSSC-Balassaqyarmat 2-0 Kozma, Lukács Miskolci VSC-NYVSSC 1-1 Ambrusz NYVSSC-Orosháza |*-1 Szekrényes 2, Kozma, Turtóczky Olefin SC-NYVSSC 1-1 Turtóczkv NYVSSC-Gyula 2-2 Turtóczky, Czeczeli Asztalos János SE-NYVSSC 0-3 Kiss M., Szűcs, Lukács NYVSSC-Debreceni Kinizsi 2-0 Kovács L, Kiss M. Kazincbarcika-NYVSSC 4-3 Szűcs, Koleszárik (öngól), Pólyák NYVSSC-Szabó Lajos SE 4-2 Pólyák, Kiss M., Turtóczky, Szekrényes Gvönqyös-NYVSSC 0-4 Czeczeli 2, Moldván, Kovács L. NYVSSC-Papp József SE 4-0 Kiss M., Turtóczky, Czeczeli, Buús Szolnok-NYVSSC 1-2 Kiss M„ Kozma Hódmezővásárhely-NYVSSC 0-0 NYVSSC-Békéscsabai TASK 2-0 Turtóczky, Kozma Eqer-NYVSSC 0-0 Lehel SC-NYVSSC 1-3 Lukács, Cséke, Moldván NYVSSC-Debreceni USE 3-0 Pólyák, Turtóczky, Lukács Ózd-N.YVSSC 2-2 Turtóczkv 2 NYVSSC-Szarvas 3-1 Kozma, Pólyák, Szűcs Balassaqyarmat-NYVSSC 3-0 (játék nélkül) NYVSSC-Miskolci VSC 4-0 Turtóczky 2, Szikszai, Szűcs Orosháza-NYVSSC 2-1 Czeczeli NYVSSC-Olefin SC 6-0 Lukács 3, Kiss M., Kovács L., Czeczeli Gyula-NYVSSC 1-7 Szűcs, Lukács, Kiss M, 2-2, Farkas II B. NYVSSC-Asztalos János SE 0-1 Debreceni Kinizsi-NYVSSC 2-2 Czeczeli 2 NYVSSC-Kazincbarcika 0-1 Szabó Laios SE-NYVSSC 1-1 Czeczeli NYVSSC-Gyönqyös 2-0 Turtóczky, Pólyák Papp József SE-NYVSSC 2-1 Kiss M. NYVSSC-Szolnok 3-1 Turtóczky 2, Pólyák Végeredmény: 1. NYVSSC 38 22 9 7 85-33 53 ■ Huszonöt éve annak, hogy a Temesvári Mik­lós vezette Szpari az élvonalba jutott. Bodnár Tibor bodnart@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Nagy nap a mai a nyíregyházi lab­darúgás történetében! Huszon­öt esztendeje annak, hogy a Szpari, vagyis az akkori NYVSSC története során elő­ször az NB I-be jutott. 1980. május 18-án a Kazincbarcika ellen, hazai pályán ugyan 1-0- ás vereséget szenvedtek a pi­ros-kékek, de mivel a rivális Szolnok is vesztett, így már négy fordulóval a vége előtt ünnepelhetett a csapat. Ki ne tudná, a sikerkovács Temes­vári Miklós volt, vele idéztük fel az akkoriban történteket. Kispad kárpótlásként- A Diósgyőr edzői stábjá­nak voltam a tagja 1978-ban, amikor megkerestek a nyír­egyháziak - emlegette fel a történteket Temesvári Miklós. - Már akkoriban is FIFA-inst- ruktorként dolgoztam, és ép­pen lemaradtam egy külföldi felkérésről. A Szpari vezetői ezalatt Keszthelyi Mihályt, az edzőbizottság elnökét és Baróti Lajost, az argentínai világbajnokságra készülő vá­logatott szövetségi kapitányát kérték fel arra: javasoljanak nekik fiatal edzőt, és amolyan kompenzálásként kaptam meg az NYVSSC kispadját. Termé­szetesen nem gondoltam vol­na, hogy ilyen sikersorozat­nak nézünk elébe. Temesvári Miklós irányítá­sával 1978/79-ben a második helyen végzett a csapat az NB II-ben, rá egy évre ugye fel­jutott, majd 1980/81-ben az el­A legendás csapat tizennégy játékosa a szakmai stábbal só élvonalbeli esztendőben az azóta is felülmúlhatatlan he­tedik helyezést szerezte meg a gárdával.- Az NB III. kilencedik­jeként, az átszervezésnek kö­szönhetően lett a három, cso­portos másodosztály tagja, ér­kezésem előtt a csapat - foly­tatta a neves szakember. - A cél az volt, hogy maradjunk bent ebben az osztályban. Ek­kor raktuk le a későbbi „nagy” csapat alapjait, érke­zett Buús György, majd menet közben Czeczeli Karcsi, Szűcs Pista aztán Szikszai Misi. Per­sze, arra nem gondoltunk, hogy végig harcban leszünk a bajnoki címért, igaz utólag azért látható volt, a Lokit se­hogyan sem tudtuk volna megelőzni. Nem véletlen, hogy az elsőséget eldöntő deb­receni meccsen a hazaiakkal háromszor rúgatták a tizen­egyest... A felvezetés után itt az ide­je, hogy a varázslatos, bajno­ki címmel végződő esztendő­ről beszéljünk. Vajon igaz a hír, miszerint párthatározat­Játékosok, gólok Az 1979/80-as bajnokságban lehetőséghez jutott NYVSSC-s játékosok ♦ Név Véqiq játszott Lecserélték Becserélték Összesen Moldván Miklós 31 2 4 37 Buús Györqy 34 1 35 Czeczeli Károly 32 3 35 Kiss Miklós 27 8 35 Turtóczky Sándor 32 1 33 Szűcs István 29 4 33 Kozma József 27 4 31 Pólyák József 24 5 2 31 Szekrényes András 26 1 3 30 Ambrusz Árpád 22 1 2 25 Lukács Zoltán 10 3 11 24 Cséke Györqy 23 23 Gáspár László 17 1 1 19 Kovács László 5 4 3 16 Farkas II Béla 3 8 3 14 Kléninqer László 4 1 8 13 Teschmayer István 2 1 6 9 Szikszai Mihály 5 2 7 Buzsik László 2 2 4 Májer Zoltán 2 1 3 Bor Antal 2 2 Béres János 1 1 Huszák Géza 1 1 A házi góllövőlista: Turtóczky Sándor 18, Kiss Miklós, Lukács Zoltán 12-12, Czeczeli Károly 10, Pólyák József 7, Szűcs István 6, Kozma József 5, Moldván Miklós, Szekré­nyes András, Kovács László 3-3, Ambrusz Árpád, Buús György, Cséke György, Szikszai Mihály, Farkas II Béla 1-1. Öngól: Koleszárik (Kazincbarcika). LELÁTÓ i jjjj j jj j j j j jjjjjjjjjjjjjjjjjj jjjjjjjjjjjjjjjj j j j j j j j n Hajrá, Szparika! Mán László man@kelet.szon.hu M indig Fábi hozta a papí­rokat. Újságlapokat vagdos­tunk apró négyzetekre, a slá­ger pedig a pénztárszalag volt. Akkortájt az argentin szurkolás dívott, szalaghajítá­sokkal és papíresővel. Giliék lépcsőháza előtt gyülekez­tünk, ott volt még Lökös, Max és a többiek. Kiosztottuk a „Tóruszból" szerzett, gumi­matracanyagból házilag készí­tett lobogókat és nekiindul­tunk. Nekem személy szerint volt még egy privát kitérőm: nagy szerelmemék lakása út­ba esett, fel kellett szaladnom és megmagyarázni, hogy deb­receni egyetemistaként az itt­honi hétvégekből miért kell feláldozni a vasárnapokat. Álltunk, vagy ültünk a kez­dés előtt már két órával a El­bán szerepelt, hogy a csapat­nak fel kell jutnia?- Egy biztos, a megyei ta­nács akkori elnöke, Pénzes János rengeteget segített, minden kívánságunkat telje­sítette - felelt Temesvári. - Nem mondom, akadtak iri- gyeink, akik keresztbe akar­tak tenni nekünk, de az össze­» ................... Feledhetetlen éveket töltöttem Nyíregyházán, kiváló szur­kolótábor állt mögöttünk. Temesvári Miklós .........................-•...................w fogás volt jellemző a város­ban, a megyében. Fantaszti­kus volt az az esztendő, a Szolnokkal rivalizáltunk, de akkora volt az előnyünk, hogy a végén még a mumus Barci- ka elleni vereség is belefért. Persze, amit a lefújás után kaptak tőlem a játékosok, azt nem tették el maguknak, az­(KM-reprodukció) tán jött a hír, hogy a Szolnok is kikapott, így kezdődhetett az ünneplés. Újoncként hetedikek Majd a még keményebb munka, hiszen a történet úgy kerek, ha az 1980/81-es idény­ről is szót ejtünk.- Úgy indult, hogy megaláz­tak bennünket - emlékezett az argentin sikeredző után Nyír­egyházán csak Menottinak ne­vezett tréner. - A Nyíregy­házán játszott magyar-cseh­szlovák meccs jegyhamisítási botránya miatt majdhogynem kizártak bennünket a bajnok­ságból. Emlékszem, nekem is mindenféle kihallgatásokon kellett részt vennem. Aztán az esztendő feledhetetlenre sike­redett, óriási volt a hangulat, a szurkolók szenzációsak vol­tak. Hetedikek lettünk úgy, hogy a bajnokság hajrájában nyertünk Pesten az MTK el­len, Buús Gyuri búcsúmecs- csén gólnélküli döntetlent ér­tünk el otthon a Honvéddal szemben, végül a Fáy utcában 2-0-ra vertük a Vasast. Már nem tért vissza ■ Temesvári Miklós 1981-ben az Újpesti Dózsa kispadját választotta. Nyíregyházára már nem tért vissza. Vajon miért?- Amikor a Honvéd elleni döntetlen után majdhogynem kifütyülték a csapatot, akkor éreztem, hogy váltani kell, így elfogadtam a Dózsa invitálá­sát. Magamtól soha nem tet­tem azért lépéseket, hogy új­ra a Szparit irányítsam. Ugyanakkor 1993-ban és 2000- ben is komolyan felmerült a visszatérésem, de egyszer sem lett belőle semmi. így is cso­dálatos három évet töltöttem Nyíregyházán, nem véletlenül középben. Pálinkás bácsi már jóval korábban elfoglalta a helyét, úgy hozták neki csaj­kában az ebédet. És jöttek az ismerős arcok, Bírta Sanyiék, az északisok. Amikor a két csapat kilépett a játékoskijáró- ból, majd leszakadt az ég az ordítástól, elsötétült a papírzu- hatagtól és rázendítettünk: Hajrá, Szpari! Erre Szálkái Pa­li bá' előkapta a dudát és már jött a „Rohamra!!!!" Mi pedig folytattuk, ordítottunk, tapsol­tunk, és ha úgy láttuk, szidtuk a bírót és a partjelzőket. Előre derültünk, amikor Pólyák Józsi a megszokott balra mozdul jobbra tol csellel faképnél hagyta őrzőjét. Véresre vertük tenyerünket Szekrényes Bandi tartom Miskolc, a szülőváro­som mellett a második hazám­nak - így Temesvári. Aki arra is megkért, le­gyünk a szócsöve, és a jubi­leum apropóján köszönjük meg mindazok munkáját, akik segítettek abban, hogy ezt az eredményt elérje a gárda. A teljesség igénye nélkül íme a sikeredző listája: Pénzes Já­nos, Szilágyi József, Zilahi Jó­zsef, Homa János, Gyúró Im­re, Szendrei István, a pálya­edzők, Aranyi László, Eszenyi Dénes és Szakács László, a technikai vezetők, Nagy Lajos, Bodnár László és Saufert Ti­bor, valamint a gyúrók, Bakos Béla és Rattai József (sajnos, a felsoroltak közül többen már nincsenek az élők sorában). csupaszív játéka miatt, imád­tuk Mózest, azaz Kozma Ki­csit, mi is rettegtünk Sziki be­csúszásainál, éljeneztük Nyú­zó ravasz védőmegoldásait, felugrottunk, ha Szürke a kapu felé iramodott, Buús Gyuri pe­dig a levegőben úszott. Nosza, irány a pálya, ve­regettük a hősök vállát, kezet fogtunk, bekísértük őket az öltözőig, majd akár fél óráig is zúgattuk még a „Hajrá Szparit". Persze bánkódtunk is, ha úgy, rosszul alakult a meccs, együtt dobogott a szí­vünk a Szpartával. Laborvizs­gálatnál biztosan csodálkoz­tak volna, hiszen piros-kék vér folyt ereinkben. /

Next

/
Thumbnails
Contents