Kelet-Magyarország, 2005. május (62. évfolyam, 101-123. szám)
2005-05-11 / 109. szám
2005. május 11., szerda KELET mmyarpMU« HIRDETÉS /8 ^^Energia Központ Kht. Energy Centre Hungary Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Esélyegyenlőség a pályázatokban Környezeti fenntarthatóság a pályázatokban Az európai uniós fejlesztési alapokra, az ún. strukturális alapokra vonatkozó szabályozás két olyan elvárást említ, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása és végrehajtása során horizontálisan figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a környezetvédelmet. Az esélyegyenlőség tekintetében ezt azt jelenti, hogy minden uniós társfinanszírozással megvalósítandó projektnek hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség biztosításához: a nőknek, a roma és fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének javításához, függetlenül a projekt jellegétől és témájától. A pályázó azonban azzal még nem tesz eleget az esélyegyenlőség elvárásának, ha nem alkalmaz diszkriminációt. A pályázó feladata ugyanis az, hogy a projekt adottságainak és saját lehetőségeinek megfelelően megtalálja azokat a megoldásokat, amelyekkel elősegítheti a fenti csoportok esélyegyenlőségének előmozdítását. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pályázó hatékonyan elérje őket a projekttel kapcsolatos információkkal, javítsa hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz biztosítsa, hogy a fenti csoportok nagyobb számban vehessék igénybe az új és már meglévő szolgáltatásokat. A pályázó két területen tudja erősíteni az esély- egyenlőséget: saját menedzsmentjében, azaz szervezetének működtetésében, illetve az általa a támogatásból nyújtott szolgáltatás során. A menedzsmentben azzal tudja érvényesíteni az esély- egyenlőséget, ha figyel arra, hogy nagyobb esélyt kapjanak a nők, a roma és a fogyatékkal élő emberek a munkavállalásra és az előmenetelre. A szolgáltatás nyújtása során a pályázónak arra kell törekedni, hogy az említett csoportok tagjai minél nagyobb számban kapjanak információt, illetve részesüljenek szolgáltatásaiból, tevékenysége javítsa a hátrányos helyzetű csoportok versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit. Fontos és általános követelmény, hogy minden projektnek törekednie kell az esélyegyenlőség minél erőteljesebb érvényesítésére. Ha tehát egy pályázó utat épít vagy fűtést korszerűsít, akkor is figyelnie kell arra, hogy kiket alkalmaz, hol, miként javíthatja minden eszközzel a környéken élő nők, roma és a fogyatékkal élő emberek életminőségét, szolgáltatókhoz való hozzájutását. Az esélyegyenlőségi szempontokat a projekt előkészítésének és megvalósításának minden szakaszában érvényesíteni kell, így a projekt tervezésében, a megvalósításban, és a projekt eredményeinek működtetésében is. Ennek megfelelően a támogatásokat kezelő intézmények is több fázisban vizsgálják az esélyegyenlőség követelményének való megfelelést: a benyújtott pályázatok elbírálása során, a projektmegvalósítás monitoringja során, valamint az utókövetés és az utólagos értékelés keretében. Az esélyegyenlőség biztosítása előnyökkel jár a gazdasági vállalkozások, civil szervezetek számára egyaránt. Egy gazdasági vállalkozás, vagy nem profitorientált szervezet számára hosszú távon előnyt, értéket jelent az, ha munkavállalói a legkülönbözőbb társadalmi csoportokból kerülnek ki. Ráadásul változóban van a szolgáltatások fogyasztóinak magatartása. Egyre többen veszik tekintetbe azt is, hogy az általuk választott terméket, szolgáltatást kik, milyen körülmények között, hogyan állították elő. Nem szívesen vesznek igénybe olyan szolgáltatást vagy terméket, amelyről tudják, hogy a környezet károsításával, az emberi-munkavállalói jogok figyelmen kívül hagyásával állították elő. Ráadásul az érintett csoportok a társadalom jelentős részét képviselik, így jelentős piacot is jelentenek, amelyet ma még sokkal köny- nyebb elérni tudatos stratégiával. Fontos, hogy a szolgáltatók megértsék: az ő érdekük is a ma még hátrányokkal küzdő, széles társadalmi csoportok igényeinek felmérése és számukra szolgáltatások biztosítása. (Forrás: Esélyegyenlőségi Útmutató EU-tá- mogatásokra pályázók számára, 2005, Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság) Az európai uniós fejlesztési alapokra, az ún. strukturális alapokra vonatkozó szabályozás két olyan elvárást említ, amelyet minden pályázat tervezése, elbírálása, végrehajtása és értékelése során horizontálisan figyelembe kell venni: az esélyegyenlőséget és a környezetvédelmet. A környezetvédelem esetében ez azt jelenti, hogy minden uniós társfinanszírozással megvalósítandó projektnek környezeti szempontból is ki kell elégíteni a fenntarthatóság követelményeit: a környezeti szempontokat a projekttevékenység minden fázisában szem előtt kell tartani, függetlenül a projekt jellegétől és témájától. Már a projekt tervezésekor gondoskodni kell arról, hogy a jelentős környezeti hatásokat felbecsüljük, s ha ilyeneket meghatároztunk, akkor azokat elkerüljük, csökkentsük, vagy kompenzáljuk. Ennek módja alternatívák megfontolása, főleg a lehetséges helyszínek és tevékenységek mérlegelésével. A tervezés során kell gondoskodni a nyilvánosság tájékoztatásáról, érintettségének felméréséről, véleményének figyelembevételéről is. A projekt kivitelezése során a projektmenedzsmentnek érvényt kell szerezni a tervben szereplő környezetvédelmi intézkedések megvalósulásának. Nemcsak a létesítés közvetlen, hanem közvetett környezeti hatásaira is figyelni kell, pl. anyagbeszerzések, szállítási útvonalak stb. Végül, a projekt működtetése során gondoskodni kell a kitűzött környezeti célok megvalósulásáról, a jogszabályi előírások betartásáról (pl. kibocsátási határértékek). Itt is figyelembe kell venni a közvetett hatásokat, pl. nem elég egy terméket nagy környezeti gondossággal előállítani, ha maga a termék károsítja, terheli a környezetet. Az életciklus-szemlélet betetőzése, hogy már a tervezésnél gondolunk arra, hogy milyen környezeti hatása lesz annak, ha felfüggesztjük a projekttevékenységet (pl. mi lesz az infrastruktúrával, mi lesz egy elhasználódott termékkel?). A projektciklus különböző szakaszaihoz igazodik a támogatásokat kezelő intézmények tevékenysége is, amelyek több fázisban vizsgálják a környezeti követelményének való megfelelést:- a tervezés eredményét a benyújtott pályázatok elbírálása során,- a projektkivitelezést a megvalósítás monitoringja során,- a projekt eredményeit az utókövetés és az utólagos értékelés keretében. A pályázó a környezetvédelem szempontjait alapvetően két területen tudja erősíteni: egyrészt saját menedzsmentjében, azaz szervezetének működtetésében, másrészt a megvalósítani kívánt projekt során. A környezeti szempontok beépítése a projektbe egyes esetekben ugyan többletköltséget jelenthet, de ezek a költségek beépíthetőek a projekt költségvetésébe, így csak az önrész erejéig terhelik a pályázót. További előny, hogy a környezeti gondosság növeli a jó hírnevet, segít elkerülni az esetleges szankciókat. A környezeti érdekek megyalósulása társadalmi jólétünk egyik alapvető pillére. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a társadalom minden tagja részesülhessen á források nyújtotta lehetőségekből. A környezetvédelem elveinek érvényesítése hosszú távon előnyöket jelent a helyi közösségek és az egész ország számára is. (Forrás: Környezeti Fenntarthatósági Útmutató EU -támogatásokra pályázók számára, 2005, Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság) A helyiek eletminosege jelentősen javult az elkerülővei Szerte az országban megkezdődtek az Európai Unió által támogatott beruházások. A milliárdos közúti projektek közül megyénkben több is indult az esélyegyenlőséget javítani hivatott „Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program” (KIOP) részeként. Ilyen a 4-es út Székely, illetve Berkesz településeket elkerülő szakaszainak építése. Ezekről a fontos beruházásokról kérdeztük az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság strukturális alap főosztályának . vezetőjét, Nagy Pétert. — Főosztályvezető úr, miért vált szükségessé az érintett településeken elkerülő utakat építeni?- A 4. számú főút Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét érintő szakaszának korszerűsítési munkái az 1970-es évek végén, illetve az 1980-as évek elején készültek el. Az érintett szakaszok rossz vonalvezetése, szűk beépítése, valamint a forgalom dinamikus fejlődése miatt vált szükségessé többek között Székely és Berkesz településeken az elkerülő szakaszok építése. A jelenlegi átkelési szakaszok vonalvezetése mindkét településen nagyon kanyargós, tele van sok kis ívvel, szűk a beépítettség, mindkét oldalon nagyon közel vannak a házak, így útkorszerűsítésre vagy korrekcióra nem kerülhetett sor. Természetesen az indokok között volt, hogy mérsékeljük a nagy forgalom által okozott környezetszennyezést, csökkentsük a balesetek előfordulását.- Hol tart most a beruházás?- A települések elkerülő szakaszainak építési munkái az Európai Unió Strukturális Alap támogatásának igénybevételével a Nemzeti Fejlesztési Terv Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretén belül valósulnak meg. Mindkét beruházás megkezdődött. Az EU-pályázatokat megelőzően készült egy „többszörösen” egyeztetett lista (GKM, megyei Kht-k, ÜKIG), melyet végül a közlekedési helyettes államtitkár hagyott jóvá 2003 decemberében. Ez a lista elsősorban azokat a beruházásokat tartalmazta,'melyek megvalósítása évek óta szerepel a tervekben, de UFCE-ból forráshiány miatt nem valósulhattak meg, valamint az előkészítettségük szintje biztosította a pályázatok elkészítését, a közeli megvalósítást. Ezek fennálltak a szóban forgó két projektnél is. Hosszú évek óta folyik a 4-es út tervszerű korszerűsítése elsősorban azokon a szakaszokon, melyek kapacitása kimerült, a megnövekedett forgalmat nem képes levezetni, ezáltal torlódásokat okoznak. E szűk keresztmetszetek feloldása aktuális feladat, melyekkel nem várható meg a majdani M4-es autópálya kiépítése. A KIOP irányító hatóság első felhívása 2004 februárjában jelent meg. A felhívásban megjelölt határidőre 11 darab pályázat került beadásra. Az elbírálás során 7 projekt kapott támogatást, közöttük Székely és Berkesz elkerülő útjainak megépítése is. A beruházásokra júniusban megkötötték a támogatási szerződést, mely a forrást biztosította. A forrás 75%-a EU-támogatás, 25%-a hazai költségvetési támogatás. Ezt követen folytatódott az előkészítés, a kiviteli tervek készítése, az ajánlatkérési dokumentáció elkészítése, majd végül a közbeszerzési eljárás megindítása a versenyeztetési felhívás megjelentetése. 2004. év végén megjelent a felhívásra beadott ajánlatok értékelése, az eredmény- hirdetés 2005 februárjában volt. A szerződést és a munkaterület-átadást követően megkezdődött a kivitelezés. Berkesz elkerülő szakaszt a tervek szerint 2005. decemberben, Székelyt pedig 2006. februárban fejezik be. Berkeszre 2,2 milliárd forintot, Székelyre 1,74 milliárd forintot biztosít a támogatási szerződés.- Milyen hatása lesz a beruházásnak a helyiek életére?- Az elkerülő szakaszok megépítése kedvezően hat az ott élők életminőségére a környezeti terhelések jelentős csökkenése miatt. A zaj és a levegőszennyezés mérséklődik az átkelési szakasz forgalmának számottevő csökkenése következtében, a balesetek előfordulásában jelentős javulás következik be. A közelmúltból példaként Törökszentmiklós elkerülő szakaszát említhetném, ahol korábban olyan nagy volt az átmenő forgalom, hogy a gyalogosok sok esetben hosszú tíz perceken keresztül nem tudtak átmenni az egyik oldalról a másikra. Sok volt a baleset, az út közelében nagy volt a kipufogógázok koncentrációja, a zajterhelés meghaladta az elviselhető értéket. A településen átmenő forgalom jelentős csökkenése következtében az ott élőknek a környezeti hatások elviselhetővé váltak, az életminőségük számottevően javult. (A cikk az Európai Unió társfinanszírozásával valósult meg.)
