Kelet-Magyarország, 2005. április (62. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-07 / 80. szám
2005. április 7., csütörtök BEVÁSÁRLÓKÖRÚT /II Távolságok Nyíregyházától ^flíGYELO SZLOVÁK/^ Kassa Nyíregyháza Jk SORSI 101 km Szatmárnémeti ROMÁNW JEGYZET Oda megyünk lakni... Györke László _________ E-mail: gyorke@kelet.szon.hu Uda megyünk lakni, ahol tejet kapni - jut eszembe a mondóka. Mi is oda megyünk, ha nem is lakni, de legalábbis (be)vásárolni, ahol mindent jóval olcsóbban kapni. Újabban igen népszerű célpont lett Ukrajna, azon belül is Kárpátalja, pontosabban közvetlenül a határ menti települések boltjai, szupermarketjei, benzinkútjai. Aki mostanában Ukrajnába akar utazni kocsival, jól gondolja meg, mikor vág neki, mert hétköznapokon a nap második felében, hétvégén pedig egész nap nagy a tumultus a határátkelőkön. Nem csoda hát, hogy a határforgalom ukrán viszonylatban csaknem negyedével több, mint az elmúlt években volt. A áruellátás gyökeres javulása Ukrajnában természetesen összefügg a nagy multinacionális cégek megjelenésével. Ugyanakkor sok, jó minőségű hazai termék is megjelent a piacon. Az árak, melyeket összehasonlító táblázatunk is mutat, úgy gondolom, önmagukért beszélnek. Viszont hozzá kell tenni, hogy a helybeli emberek számára ezek az árak igen magasak. A magyar bevásárlóturistának a valutaárfolyamból adódik az olcsóság. Elsősorban az üzemanyagé, hiszen annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban Ukrajnában is gyakran emelték az árakat - elsősorban a gázolajét -, még mindig a magyarországinak az egyharmadáért tankolhatunk odaát. Ráadásul - amióta az Európai Unió tagországa vagyunk tíz liter üzemanyagot kannában is hozhatunk magunkkal. Azon sem lehet csodálkozni, hogy sokan kartonszám hozzák a sört, az üdítőket. Persze, van néhány delikátesz is, ami ugyan nem szerepel a toplistákon, viszont nálunk nem kapható, mint például a (nyersen) füstölt halak széles választéka. Az sem meglepő - anno a határ innenső oldalán is működött -, hogy kis falvakban (például Asztélyban) nonstop nyitva tartó boltok, a városokban (Ungváron, Beregszászban) pedig új szupermarketek nyíltak, dugig áruval. Miért IIG járhatna néha a vásárló is jól? (Fotó: Balázs Attila) Bevásárlócédula Egyes termékek megközelítő ára az adott városban, forintra átszámítva Kassa Ungvár Szatmárnémeti Nyíregyháza EZSSEBkfli 243-281 227-283 230-236 219 Finomliszt (kg) 38-57 70 100-138 55 Kristálycukor (kg) 153-205 126 138 176 Sertéscomb (kg) 864-1056 1120 1080-1216 742 Sertéskaraj (kg) 1152-1216 1120 1283-1350 800 Marhacomb (kg) 1069-1216 700 845-912 1000 Egész csirke (kg) 365-441 614 419 425 mmrnm 512-576 614 405-445 458 Filézett csirkemell (kg) 1069-1216 955 878 1092 Fényezett rizs (kg) 346 121 128-155 112 Kocka* margarin (kg) 128-160 61-68 152 496 Tojás (db) 13-26 16 19 17 Pörkölt kávé (kg) 288-320 298-420 196-216 679 Kakaópor (kg) 1600-1920 1085-1312 1486-2027 1425 Krumpli (kg) 38-64 26 47-54 34 Tejcsokoládé** 128-140 91 98-189 74 Sertésmájkrém (doboz) 51-57 315-630*” 67-148 25 Benzin (95-ös, ólmozatlan) 198-211 103-108 214 251 Gázolaj 198 98 208 247 Palackos gáz2100 1892-2160 3285 64-160 40-74 101-121 49 5 2 1 üdítő (Coca-Cola) 192-256 138 226 249 fi ű. (0,5 1) sör 45-96 61-86 81-168 75 *mint a Rama margarin * *7 0 dkg-os tábla ***kilogramm Grafika és forrás: Kelet-Magyarország A piacon alkudni is lehet (Fotók: Balázs Attila) Egy kis számtan ■ Gondolatban most bevásárolunk - mindenből a legolcsóbbat vesszük... Csehszlovákiából Botas (akkor az márkásnak számított a Dorkó mellett!) sportcipőt, gyermekholmit, játékot és iskolaszereket hoztunk. Romániába lakástextilért volt érdemes menni, Kárpátalján a szovjet időkben fillérekért lehetett könyvet kapni. „Ju- góból” hoztuk a Fa szappant és a műanyag szandált, ott hurkolták a legszebb bordás mintás nájlondzsörzét. Ugye, nem is volt olyan rég?! Az itt látható táblázatban igyekeztünk olyan cikkek árait összegyűjteni, melyek a napi bevásárlólistán a leggyakrabban szerepelnek. Talán sokan most gondolatban bevásárolnak, számolgatják, mit hol érdemes beszerezni, mennyit lehet egy ilyen körúttal megtakarítani. Az ilyen összehasonlítás, persze, mindig torz is egy kicsit, hiszen nem egyformák a jövedelmi viszonyaink. Az EU-ból is jöhetnek árusok Nem is olyan rég még pult alól vásároltunk... ■ Szó sincs róla, hogy bezárják a Tokaji úti KGST- piacot. Nyíregyháza (KM - Cs. K.)- A nyíregyházi piac - akár a Búza tériről, akár a Tokaji útiról beszélünk - fogalom. A szombati piaci bevásárlás nem csak árubeszerzésről szól. Egyfajta közéleti fórum is. A vásártéri KGST-piac pedig az a hely, ahol a világ legkülönbözőbb nációi adnak „randit” egymásnak. S bár sokan azt gondolják, bazári a kínálat, ha kijönnek, meglátják: azért lehet itt kapni olyan estélyi ruhát is, amelyikben bármelyik bálban az ember után fordulnak. Időről időre felröppen a hír arról, hogy bezárják a Vásárteret, helyén áruház épül. Hámoriné Rudolf Irén, a Piac- és Vagyonkezelő Kft. igazgatója érdeklődésünkre megerősítette: nemcsak a társaságnak, hanem a városvezetésnek sem tudnak olyan szándékáról, hogy a Tokaji úti piacot megszüntetné, hiszen nagyon sok vállalkozót, családot tart el a piac. Tavaly is komoly beruházásokat végeztek itt el, és ha az anyagi helyzet engedi, további korszerűsítéseket is terveznek. Ma már azért a legtöbb kereskedőnél fel tudja próbálni a ruhát a vásárló. Számlát adnak, így ha bármi kifogás, probléma volna, be is lehet cserélni az árut. Talán az időnként megkon- duló vészharang is oka lehet, hogy mostanában kevesebb az eladó és a vásárló is a „KGST- piacon”. Tavaly május, vagyis hazánk Európai Unióhoz való csatlakozása óta a közösség bármelyik országában telephellyel rendelkező vásározó kereskedő árulhat az EU bármelyik piacán - így itt is. Mint ahogy a mi kéreskedőink is elvihetik portékáikat határainkon túlra. A Vásártér azonban nem csak a használt- és iparcikkpiacot jelenti.- A nagybani piac szépen fejlődik - mondja az igazgatónő. - Bízunk benne, hogy a kereskedők vagy városlakók, akik nagyobb mennyiségben szeretnének vásárolni zöldséget, gyümölcsöt, egyre többen fogják felkeresni a piacot. Befőzéshez, téli eltevéshez jóval olcsóbban jutnak hozzá a vásárlók a nagybanin, hiszen egyre több itt az őstermelő is, aki saját portékáját kínálja, illetve nagykereskedők is egyre nagyobb számban jelennek meg itt. LEFLER GYÖRGY MEGKÉRDEZTE: Szokott-e a határon tálon vásárolni? alamikor régebben, még néhányszor át is néztem Ukrajnába, hogy az ottani lényegesen olcsóbb üzemanyagból megtankoljak. Ám úgy találtam, hogy nekem ettől sokkal nem lesz vastagabb a pénztárcám, emiatt már nem is járok ki. A kinti árakat is csak hallomásból ismerem, többen azt mondják, megéri ott vásárolni. Én nem élek vele. A z a véleményem, hogy aki ezt csinálja, annak biztosan megéri. Úgy tapasztaltam, hogy a jó minőséget odakint is meg kell fizetni, inkább a silányabb cuccok az olcsóbbak. Már odakint is egyre több a kínai üzlet, lényegében ugyanaz kapható, mint itthon. Emiatt nem is nagyon járok ki. Jó lenne, ha az árakkal lépést tartana a pénzünk! T alán ha kétszer voltam Ukrajnában, nagy fantáziát akkor sem .láttam benne, és most sem. Elképzelhető, hogy azoknak megéri a rendszeres kinti bevásárlás, akik ezzel foglalkoznak, de a magamfajta átruccanónak ez sok kényelmetlenséggel, idegességgel járhat. Bár sok áruféleség lényegesen olcsóbb, engem nem csábít ez a fajta bevásárlás. Bergován János KARBANTARTÓ E gy évtizede Budapesten élek, de gyakran hazalátogatok Nyíregyházára, amelyet még most is jobban kedvelek, mint a fővárost. Ám meglepődve tapasztalom, hogy az itteni belvárosi üzletek szinte teljes egészében a kínaiaké lettek. Több nyíregyházi ismerősöm is él az úgynevezett bevásárlóturizmus adta lehetőséggel, állítólag megéri. Kökényesi Éva PR-menedzser Buda Csaba • TAXIS Zakar Istvánné LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ K onkrét bevásárlási céllal nem járok ki sem Ukrajnába, sem Romániába. Tudomásom szerint a megyéből sokan élnek e lehetőséggel, mert azért lényeges árkülönbségek vannak a kinti és a hazai árak között. A minősége is jó a kinti portékáknak, legyen az mosópor, cukor, ruházati termék, stb. Romániában például jó cipőket lehet kapni. Pócsi András MŰSZAKI VEZETŐ
