Kelet-Magyarország, 2005. április (62. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-07 / 80. szám

2005. április 7., csütörtök HÁTTÉR /3 HÍREK • Csak a 25-ös. Az Inform Média Kft. le­velezési címében megszűnt a postafiók 47, a jövőben a postafiók 25-ös számra várjuk a küldeményeket. • Nyílt nap. Ma a nyíregyházi Görög Kato­likus Általános Iskolában nyílt tanítási nap lesz. Az érdeklődők délelőtt tanítási órákat, délután napközis foglalkozásokat látogathat­nak. Este 17 órától tájékoztató szülői érte­kezletet tartanak a leendő elsősök szüleinek. NÉZŐPONT Azért a szív az úr? CSERVENYÁK KATALIN cseka@kelet.szon.hu I egnap reggel egy fiatal hölgy állt be mögém a parkolóba, a forgalomtól elzárt területre. Sietve ugrott ki kocsijából, s én már épp figyelmeztetni akartam, vigyáz­zon, mert itt megbüntethetik, amikor észre­vettem, hogy füst gomolyog a motorházte­tő alól. Annak biztos tudatában, hogy semmit nem értek a kocsihoz, azért rögtön meg­kérdeztem a láthatóan rémült teremtést: se- gíthetek-e valamiben... így aztán már ket­ten álltunk ott tanácstalanul. Végül - legalábbis remélem - valamit csak számíthatott aggódó-érdeklődő (lélek) jelenlétem, mert két nő egy füstölgő mo­torháztető mellett azért már több volt, mint gyanús. Egy. percen belül meg is állt egy kedves fiatalember, aki azonnal felállí­totta a diagnózist: valami zárlatos a kocsi­ban. Miután itt nekem feladatom már nem volt, indultam is a dolgomra, jókedvűen lépdeltem tovább, mert éreztem, mégis csak jók vagyunk mi, emberek, segítünk egymásnak a bajban. Ma, amikor hamarabb adjuk át a szüle­tésnapi ajándék blokkját, mint magát a meglepetést, vagy legalábbis nem felejtjük el megemlíteni, „mennyibe1 volt", szokat­lan az, amikor valaki érdek nélkül is segít. Ahogy otthonról jövök reggelente végig a városon, elnézem a tülekedést, nyomako- dást. Egyik juszt se engedi be a másikat, mire a másik csakazértis tolakszik. A har­madiknak pedig, aki az összes mögé szo­rul, már csak az marad, hogy az első szembejövő emberbe vagy kutyába bele­rúg. Lehet, csak jelképesen, de akkor is se­bet ejt. Legfeljebb nem vérzik. Ilyen világban élünk - mondta a minap egy ismerősöm. Ja. És meg sem próbálunk változtatni rajta, mert így kényelmesebb. A jog dzsungelében (Rajz: Ferter János) Céget vezet tolószékből Mérten István székhez kötötten végzi cégei irányítását (Fotó: Racskó Tibor) ■ Támogatás híján saját zsebből kell kitermefni a képzési költséget. Nyíregyháza (KM) - Nem­rég, egy élethosszig tartó ta­nulással foglalkozó írásban Mérten István, 36 éves nyír­egyházi fiatalemberrel beszél­gettünk arról, hogyan képezi magát folyamatosan, hogy tal­pon maradjon azon a pályán, amit nem választott, hanem az élet kényszerítette rá. Mérten István ugyanis moz­gáskorlátozott, tolószékben gurul az íróasztalától a számí­tógépéig, vagy épp az ajtóig, ha be kell engedni valakit. Noha nem volt tőle idegen a „szakma”, mert mielőtt el­végezte a katonatiszti, majd a rendőrtiszti főiskolát, köz- gazdasági szakközépiskolában érettségizett, mégis az egyen­ruhát választotta mestersége címerének. Aztán a sors köz­beszólt: egy tíz évvel ezelőtti baleset tolószékbe kényszerí­tette. Most két cég vezetője, számviteli szolgáltatással, adótanácsadással foglalkozik. Ezúttal azonban arról faggat­tuk: milyen az élet székhez kötötten. Hol a rehabilitáció?- Egy kiemelkedően köz­hasznú egyesület elnöke is va­gyok, így vannak ismereteim arról, milyen áldatlan állapo­tok uralkodnak a hozzám ha­sonló sorsúak foglalkoztatása körül. Nemrég sikerült egy épületet emelni, ahol valami­lyen szinten már megoldható lenne a magamfajta emberek foglalkoztatása, de a szakmai átképzés nem működik. Ez nemcsak mozgássérültek ese­tében óriási probléma. Ha egy hegesztőnek elromlik a szeme, át kellene képezni. Nem látom azt, hogy erre a rehabilitációs átképzésre hangsúlyt fektetné­nek. Nekem 250-300 ezer fo­rintba kerül évente a képzé­sem, ezt saját zsebből kell ki­termelnem. Vannak bizonyos területek, amit támogatnak, s vannak, amiket nem. Nehe­zebben foglalkoztatják őket, olyan lim-lom munkákat ad­nak nekik, mint a csomago­lás, holott én nagyon sok olyan embert ismerek, akik­nek a fejét lehetne használni.- Ha például egy cég lehe­tőséget kap arra, hogy szer­vezzen egy tanfolyamot, ak­kor megcsinálja, de kellene egy másik szervezet, amelyik az így képzett embereket elhe­lyezi. Ma már ott tart a tech­nika, hogy lassan be se kell menni ügyet intézni az APEH- hez, interneten keresztül chip- kártyával bármit el lehet in­tézni. De ehhez számitógépes tanfolyamot is indítani kell. Nincs változás Azt mondja Mérten István, sehogy sem lehet megszokni, hogy rendőri, vagy katona- tiszti hivatás után tolószékbe kényszerül, csak beletörődni lehet. Tíz éve történt a bale­set, azóta megszerette azt a munkát, amit végez, meg az­tán el kell tartani a családot, a 11 és 12 éves gyermekeit.- A baleset után nem tar­tottak rám igényt a rendőrsé­gen, pedig lehettem volna mondjuk ügyeletes tiszt, már csak azért is, mert kemény pénzeket fektettek belém, míg megszereztem a diplomát. El­telt 10 év, de semmi változást nem látok abban, hogy ha tör­ténik egy emberrel valami ilyesmi, akkor társadalmi szinten fel tudnák karolni. Vannak pályázatok, de azok csak a költségvetés megsarco­lását jelentik. A pénz egy ré­sze biztosan oda megy, aho­vá kell, de a nagyobbik része nem. Pedig ha sikeresen átké­peznék a mozgássérülteket, akkor is nehéz helyzetben len­nének. Társas vállalkozások Nyíregyháza (KSH - Csizmazia Tamásné) - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhellyel 2004. december 31-én 41 906 gaz­dasági szervezet műkö­dött, kilenctizedük, közel 38 ezer vállalkozásként te­vékenykedett. A társas vállalkozások köre az átlagosnál jóval dinamikusabban gyarapo­dott, számuk az év elejé­hez képest 16%-kal nőtt. December végén 14 521 társas vállalkozás műkö­dött a megyében, 2 ezer­rel több, mint az év ele­jén. Körükben a legjelen­tősebb - húsz százalék kö­rüli - növekedés év eleje óta a kereskedelem, javí­tás, az építőipar és a pénzügyi közvetítés ágak­ban következett be. Foglalkoztatott nélkül, vagy ismeretlen számú foglalkoztatottal 46%-uk, 1-9 fővel ugyanekkora ré­szük (ezen belül 1-2 fővel harmaduk) tevékenyke­dett. Tíz főnél nagyobb létszám a vállalkozások csupán mintegy 8%-ánál fordult elő. Az országos alatt Az egyéni vállalkozá­sok száma év végén 23 351 volt. Legintenzívebben az oktatásban nőtt számuk. Az átlagot meghaladóan bővült a pénzügyi közve­títés, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, az egyéb közösségi és szemé­lyi szolgáltatás ágak, va­lamint a mezőgazdaság egyéni vállalkozásainak száma. Ugyanakkor né­hány gazdasági ágban - a szállítás, raktározás, pos­ta, távközlés, a feldolgozó- ipar, valamint a kereske­delem, javítás területén - szűkült körük. A megyé­ben a vállalkozások elter­jedtsége elmarad az orszá­gostól, 2004 végén nyolcti­zede volt. Ezen belül az ezer lakosra jutó társas vállalkozás kétharmada, az egyénieké kilenctizedé az országosnak. Számon kérni a végrehajtást 1998 óta törvény teszi kö­telezővé a cégeknek, hogy rámpán is megközelíthetők legyenek, de Nyíregyházán sem lehet végigmenni ke­rekes székkel. A parkolókat sem alakítják olyanná, hogy ha véletlenül nem fog­lalják el akik nem jogosul­tak a használatára, ki le­hessen szállni. Egyedül a nagyáruházaknál lehet ki­szállni, ott van normális il­lemhely. Hiába van itt fo­gyatékosügyi tanács, nem hívják oda az érdekelteket. Politikai szöveg, hogy vál­toztatni fognak. Pedig letelt a határidő, a végrehajtást számon lehetne kérni. A SZENTATYÁRA EMLÉKEZTEK A gyász jegyében Nyíregyháza (KM) - Hét­főn este a nyíregyházi görög katolikus püspöki templom­ban, kedden a római katoli­kus társszékesegyházban tar­tott szertartáson emlékeztek a hívek II. János Pál pápára. A görög katolikus templomban Keresztes Szilárd püspök, a rómaiban Bosák Nándor püs­pök emlékezett a szentatyára, aki 26 éven át irányította a katolikus egyházat. Bosák Nándor szertartás közben (Fotók: Elek Emil és amatőr) A pápáért száll a tömjén füstje Keresztes Szilárd, hajdúdorogi püspök emlékezik a szentatyára A püspöki liturgia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents