Kelet-Magyarország, 2005. április (62. évfolyam, 75-100. szám)
2005-04-18 / 89. szám
2005. április 18., hétfő KIÜT ■ *ItM uM PÁPAVÁLASZTÁS /3 Az előző öt konklávé időtartama A becslések szerint a mostani konklávé egytől három napig fog tartani, és a bíborosoknak elég lesz ennyi idő, hogy megválasszák az új pápát, mig X György megválasztásához 3 évre volt szükség a XIII században II. János Pál I. János Pál VI. Pál XXIII. János XII. Pius 7978-2005 1978 1963-78 1958-63 1939-58 2 A konklávék hossza (nap) 12 3 1 8 A szavazások száma (teljes procedúra) 4 6 11 3 9 GRAPHIC NEWS Mise II. János Pálért a Szent Péter Bazilikában Ma ül össze a konklávé Vatikánváros (MTI) - Véget ért a II. János Pál pápa temetését követő kilencnapos gyász a Vatikánban szombaton. A gyászidőszak a pápa temetésével kezdődött el, s azóta mindennap délután öt órakor misét tartottak II. János Pálért a Szent Péter Bazilikában. Hétfőn délelőtt 10 órakor a Szent Péter Bazilikában pápaválasztó misét tartanak a bíborosok, majd délután körmenetben vonulnak a székesegyházból a Sixtus-kápolná- ba, ahol választási esküt is tesznek. A 115 pápaválasztó bíboros 52 országból érkezett, a világ öt kontinenséről, de az európaiak többségben vannak, szám szerint 58-an. Ez is nagy szerepet játszhat abban, hogy kit választanak meg a harmadik évezred első konklávéján Szent Péter 264. utódjának, a 265. pápának. A szavazások eredményét füst jelzi majd, amelyhez két kályhát is beüzemeltettek: az egyik régi öntöttvas tűzhelyben a szavazatokat semmisítik meg, míg a másik segítségével az égésterméket színezik. Fekete füst jelzi majd az eredménytelen voksolásokat, s fehér az új katolikus egyházfő megválasztását, akinek üdvözlésére most először megszólaltatják a bazilika mind a hat harangját. MILYEN PÁPÁT SZERETNE? Én mindenképpen egy európai pápát szeretnék, mert ügy gondolom, a keresztény vallás még mindig inkább európai. Azon belül, hogy milyen nemzetiségű, szinte teljesen mindegy, kivéve, ha éppen a legfiatalabb bíborost, a magyar Erdő Pétert választanák meg pápának. Miért is ne lehetne?! De biztos, hogy egy idősebb lesz majd. Lukács Sándorné ügykezelő Református vagyok. A világon a legtöbb ember katolikus, így érthető, hogy ilyen nagy érdeklődés kíséri a pápaválasztást is, nemcsak a kiváló pápa, II. János Pál halálhírét és temetését. Meg aztán a média jóvoltából a világ is nagyot változott. Az elhunyt pápa volt az első, aki nem olasz volt, így bármely nemzet, földrész bíborosa is esélyes. Fekete József nyugdíjas közgazdász Nem csak néztem a pápa temetését, de végig sírtam is. Hiába, II. János Pál pápa annyira nagy értékű ember volt, hogy azt el se tudom mondani, sem azt, hogy az ő helyébe lépni milyen nagy feladatot jelent a következő pápának. Az általa megkezdett utat kellene folytatni: megszólítani időset és fiatalt, fehéret és feketét, hívőt és nem hívőt. Veres Dénesné rokkantnyugdíjas Én ugyan ateista vagyok, de az új pápa személye engem is érdekel abból a szempontból, hogy az legyen békepárti, s hogy továbbvigye a most elhunyt pápa örökét. Ő jeles személy volt. Jártam Rómában és a Vatikánban, lenyűgözött a látvány. Ami szép, az szép, mindenkinek látni kellene! Faragó Klára tisztviselő i a fontos a világban? ■ A világ jómódú részében élünk, és gondoskodni tartozunk a szegényebb népek iránt. Szegő Péter szego.peter@kelet.szon.hu Budapest (ÉKN) - Ma egy globálisan gondolkodó pápára lenne szükség, aki képes megteremteni a keresztényi sokféleség' egységét, ugyanakkor hajlandó engedni a centralista egyházpolitikából - mondta lapunknak adott interjújában Tomka Miklós, az Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Központjának igazgatója.- Professzor úr, ön mire számít, milyen lesz az új pápa?- Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az utódpápák nagyon határozottan más típusú egyházi vezetők lesznek, mint elődeik voltak. Főleg az elmúlt 200-300 évre volt jellemző: a pápák olyan eredményesen működtek, hogy utódaik rendre úgy érezhették, ugyanazon a vágányon nem tudnak elődjükre licitálni.- Akkor nem, vagy csak részben folytatódik II. János Pál egyházpolitikája?- Azt tudjuk, hogy a bíboro- si kollégium tagjainak majdnem mindegyikét a pápa nevezte ki. Ez sok mindent elmond, ugyanakkor szerintem II. János Pál utolsó éveiben kevésbé volt érzékeny az új kihívásokra. Újabb kérdések kerültek felszínre, az új pápa új helyzettel kerül szembe, vagyis újra kell gondolnia azt, hogy mi a fontos a világban.- Vannak személyre szóló tippjei?- Az igazi nagy kérdés, hogy európai vagy harmadik világbeli lesz-e az új pápa. Eléggé valószínű, hogyha latin-amerikai, akkor brazíliai lesz. Európában nehezebb találgatni. Nagy súlya van a német püspöki kar elnökének, Kari Lehmann-nak, aki viszont határozottan ütközött II. János Pállal. Ugyancsak meghatározó Jean-Marie Lustiger volt párizsi érsek, és sokan emlegetik a bécsi érseket, Christoph Schönbornt, aki viszont túl fiatal.- Persze a most közszájon forgó nevek mellett lehet más valaki is, akiről keveset hallottunk.- Hogyne. Lehet akár a prágai bíboros, Miloslav Vlk is. A választáskor ugyanis működik majd egy rejtett tényező: az elmúlt harminc évben nagy súlyt kaptak az egyházban az úgynevezett lelkiségi mozgalmak. Ezek nagyrészt nem papokból és nem apácákból állnak, hanem világi hívőkből, vagyis egyfajta hitbuzgalmi társulások. Egy ilyen társuláshoz, a Fokoláre Mozgalomhoz tartozik pillanatnyilag vagy negyven bíboros és nagyon is elképzelhető, hogy ebből a mozgalomból jön az új pápa.- Milyen hatással lehet a magyar katolicizmusra, az egyházi vezetésre az új pápa személye? Tomka Miklós (Fotó: a szerző)- Az új pápa új szempontokat mutat. Valószínű, hogy - még ha európai is lesz - rádöbbent minket arra, nem mi, nyugati keresztények vagyunk a világ közepe. Arra számítok, hogy az új pápa átlép ezen a szemléleten és felénk is azt közvetíti, tessék globálisan gondolkodni. Vagyis arra gondolni, mi igenis a világ jómódú részében élünk és gondoskodni tartozunk a szegényebb földrészek népei iránt. Két magyar pápaválasztó a konklávéban Erdő Péter 1952-ben Budapesten született, és itt szentelték pappá 1975. június 18-án. A Hittudományi Akadémián szerzett teológiai doktorátust, majd teológiai tanár volt az esztergomi főiskolán. 1988-tól a Pázmány Péter Hittudományi Akadémián, illetve 1993-tól a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán az egyházjog tanszékvezető professzora lett. Az egyetemet 1998-tól rektorként irányította. II. János Pál pápa 2002-ben kinevezte esztergom-budapesti érsekErdö Péter prímás-érsek ké, Magyarország prímásává. A főegyházmegye vezetését 2003. január 11-én vette át elődjétől, Paskai László bíborostól. Paskai László 1927. május 8-án Szegeden született. Tanulmányait a szegedi piarista gimnáziumban, majd a budapesti Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte. 1951. március 3-án szentelték pappá. Az azt követő években a Szeged- Csanádi Egyházmegye püspöki hivatalában, a Szegedi Hittudományi Főiskolán, a Központi Papnevelő Intézetben, majd a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián teljesített szolgálatot. 1987-ben Dr. Paskai László bíboros esztergom-budapesti érsekké, Magyarország prímásává, egy évvel később, 1988. június 28- án bíborossá nevezték ki. Püspökökről dönt az új pápa Budapest (ÉKN) - Az új egyházfő jelentősen átalakíthatja majd a magyar püspöki kar összetételét, ugyanis több hazai főpap is eléri ebben az évben a 75 éves nyugdíjkorhatárt. A katolikus kánonjog szerint „az a megyéspüspök, aki betöltötte hetvenötödik életévét, szíveskedjék benyújtani hivataláról való lemondását a pápának, aki az összes körülmények figyelembevételével fogja meghozni döntését”. Ez a kitétel ma három magyar egyházi vezetőre vonatkozik: Konkoly Istvánra, Gyulay Endre és Seregély Istvánra. Konkoly István, a szombathelyi megyés püspök már túl is lépte, a korábban gyakran köz- szereplést vállaló szeged-csaná- di püspök, Gyulai pedig szeptemberben éri el a 75 éves korhatárt. Jövő év elején pedig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének, Seregély István egri érseknek is be kell nyújtania lemondását. www.szon.hu & A püspöki kar. A püspöki kar letölthető fotókkal, címekkel. (DOC, 157 kB) A Szentszékről A Vatikán az interneten A Vatikán hivatalos weboldala www.vatican.va _____________ A vatikáni rádió ___________ www.vaticanradio.orq ________ A pápai állam - adatok http://www. utazona. hu/magazin/orszaqok/vatikan.htm ______ A Vatikán Európa-politikája www.riporter.axelero.net/valIas1.html __________________ A vatikáni múzeum ________ www.roma2000.it/zmusvat.html Magyarország 5,6 M fő (54,5%) Kelet-Timor 0,76 M fö (93%) Tíz bíboros, akiknek nagy az esélyük arra, hogy elfoglalják a pápai széket Ázsia 13 M fó (10,4%) Lengyelország 36,9 M fő (95%) Spanyolország { 38,5 M fö (94%) _ Egyesült Államok (22%) V ^ India 17,3 M fö (t. Olaszország 96% Mexikó 93,6 M fö (É 6%) 189%] Demokratikus Kongo 29,5 M fö (56%) Brazília 151.2 M fő ( 85%) A térkép a katolikusok abszolút szárnál mulatja néhány országban, illőivé a földrészeken, a zárójelben pedig a teljes lakossághoz viszonyító!I arányuk százalékos értéke szerepel. A világon megközelítőleg és jelentős számban élnek 1,1 milliárd katolikus él napjainkban. Mivel az erre a vallásra megkereszteltek közel fele latin-amerikai egyház tagja, hívők Afrikában és Ázsiában is, az is elképzelhető, hogy az új pápa a harmadik világ bíborosai közűi kerül majd ki. Francis Arince (72 éves) Nigéria érseke, tapasztalt szentszéki bíboros. 1979-től országa püspöki konferenciájának elnöke. 1985 óta bíboros, fő hivatásának az egyház megreformálását tartja. Cláudio Hummes (70 éves) brazil, Sao Paulo érseke, 2001 óta bíboros. Mérsékelt centristának tekintik, társadalmi kérdésekben haladó, teológiai vitákban konzervatív nézeteket hangoztat. Norberto Rivera Carrera (62 éves) Mexikóiváros érseke, a társadalmi igazságosság élharcosa. Egyházi kérdésekben konzervatív. A többi bíboroshoz képest viszonylag fiatal. Oscar Andres Rodriguez Maradiaga (62 éves) hondurasi, a latin-amerikai püspöki konferencia vezetője, a szubkontinens egyházának emelkedő csillagaként emlegetik Ökumenikus kérdésekben nyitott. Ivan Dias (69 éves), Bombay érseke, diplomata. 2001 óta bíboros. Indiai születésű, vatikáni diplomataként futott be karriert, szolgált a skandináv országokban, különböző afrikai államokban, Dél-Koreában. Angelo Sodano (77 éves), az egyházi állam második embere, „örökös jelöltként" bukkan föl neve az utódról szóló találgatások közepette. Konzervatív, simulékony szentszéki diplomata. Christoph Schönborn (63 éves), Bécs érseke, 1998 óta bíboros, az olaszok mellett esélyesnek mondható európai jelölt, bár az osztrák egyház körül újabban botrányok keringenek. Dionigi Tettamanzi (71 éves), Milánó érseke. Olasz teológus, 1957-ben szentelték pappá, 1998 óta bíboros. Mérsékelt reformer hírében áll. II. János Pál közeli munkatársa volt. Joseph Ratzinger (77 éves) német, a hittani kongregáció prefektusa. A papokhoz rendszerint németül szóló konzervatív bíborost ellentmondást nem tűrő alapállása miatt páncélbíborosnak hívják. Godfried Danneels (71 éves), belga, a reformerők jelöltjé- - nek tekintik. Olyan 75 érzékeny témákat f bocsátott vitára, -P mint az elváltak £ újraházasodása és ^ a nők jogainak bő- J vítése.
