Kelet-Magyarország, 2005. január (62. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-31 / 25. szám
2005. január 31., hétfő AKTUÁLIS / 3 Tóth László Nyíregyháza főépítésze avatott be a rendeletkészítési eljárásba. V.__________________________________________ ___________________ ^ BGY-EGY MONDAT „A város vezetésének mindenképpen újra kell tárgyalnia ezt a kérdést.” Dr. Spisák Béla „A mai világban csak ingatlanban, méghozzá építési ingatlanban gondolkodunk. Sajnálatos gyakorlat, hogy a természet- védőket nem, vagy csak az utolsó pillanatban vonják be egy-egy vitás ügy rendezésébe.” Tóth Miklós * * * „Tisztelt Uraim! Önök fáziskésésben vannak.” Tóth László * * * „A Bujtos környékén is szó volt a zöld felület megőrzéséről, azt minden akadály nélkül feláldozták a Plaza megépítése érdekében. Nem lesz a város egységes és élhető, ha átláthatatlan módon ragadják ki egy-egy terület természeti védelmét.” Kerezsi Miklósné *** „A területek egy részét még elhurcoltak illetve leszármazottai kapták. Ezen korlátozni a tulajdonosi jogokat már csak ezért sem etikus. Miközben ezek a telkek elértéktelenednek, máshol drágulnak.” Vareha István * * * „Szélesebb körben, még nagyobb nyilvánosságot teremtve kellene közölni, hogy mit tervez a város.” Pokaraczki János A föld gazdái ragaszkodnak jogaikhoz A kártalanítást csak utolsó jogorvoslati lehetőségként értékelik a terület tulajdonosai A Kelet-vita keretében rendezett lakossági fórum levezetői (jobbról): Gyarmati Mihály önkormányzati képviselő, dr. Spisák Béla ügyvéd, Nyéki Zsolt újságíró (Fotók: Sipeki Péter) Nyíregyháza (KM - S. M., Ny. Zs.) - Egy városi rendeletmódosítás tervezete adta a témát ahhoz a lakossági fórumhoz, melyet Kelet-vita keretében rendeztek meg péntek este. A tervezett módosítás az Igri- ce-mocsár mellett fekvő területeket különleges mezőgazdasági területté, illetve erdővé nyilvánítana. Az érintett területek tulajdonosai nevében dr. Spisák Béla ügyvéd vitaindítójában kifejtette: ha a tervezett övezeti előírásokat elfogadják, akkor a földterület értéke jelentősen csökkenne és sértené a tulajdonjoggal való szabad rendelkezés elvét.- Nem látok a teremben senkit, aki ne szeretné a természetet, azonban olyan megoldást kell találni, amely tekintettel van a környezet védelmére, ugyanakkor a közösség tagjait sem érinti hátrány anyagi szempontból - szögezte le az ügyvéd, aki az előzményről szólva elmondta: védencei 37 aláírást tartalmazó levéllel keresték meg az önkormányzat illetékeseit, kérve a város rendezési tervének felülvizsgálatát. Több ingatlannál szerették volna elérni az építési tilalom feloldását, illetve családi házzal beépíthető területté nyilvánítását. Csökkenti az értékét Hivatkozott arra, hogy már 2003-ban is tiltakoztak a rendeletterv ellen, legutóbb 2004. októberében a városháza dísztermében tették ezt meg. Az érintettek novemberben kaptak választ a főépítésztől, ez a jogszabályokat nézve korrekt volt, de tartalmát tekintve arról nem szólt, hogy a város kíván-e változtatni az elképzelésén. Tájékoztatták őket arról is, hogy jogszabály alapján kártalanítást kérhetnek azok, akik földterületének értékét csökkenti az új rendelet. Dr. Spisák Béla azonban úgy vélte: csak utolsó eszközként jöhetne szóba a kártalanítás. A földtulajdonosok közül Orosz András ellentmondásokra utalt: 2000-ben nem ütközött akadályba gyümölcsöse telepítése, amelyet integrált, vagyis környezetkímélő módszerekkel gondozza, 2003-ban pedig egy hűtőtároló építéséhez szerezte meg még a Hortobágyi Nemzeti Parktól is az engedélyeket. Tavaly érte a hidegzuhany a tájvédelmi területté nyilvánítással járó korlátozásokról. Ezt semmiképp sem tartja következetes és korrekt eljárásnak. A Kelet-vita zárásaként a résztvevők döntő többséggel megszavazták, hogy javaslataikról egyeztetést kezdeményeznek a város vezetésével. Minden tulajdonos építési telket szeretne A város több területéről érkezik hasonló igény a döntéshozókhoz Nagy érdeklődés kísérte a Kelet-vitát Nyíregyháza (KM) - Az ön- kormányzat részéről Tóth László válaszolt az érdekcsoport tagjainak kérdéseire a Kelet-vitán, aki úgy véli: az ügy elindítói fáziskésésben vannak. Évek óta tart a területrendezési terv készítése - kezdte -, mely két fő lépésből áll: egyik a szerkezeti terv, melyet már elfogadott a képviselő-testület 2004 februárjában, a másik - amely előre láthatóan az idén márciusban kerül a testület elé - a szabályozási terv és helyi építési szabályozás. Tehát két különálló, de természetesen összefüggő rendezésiterv-ré- szekről van szó, melyeket széles körű társadalmi vita előzött meg. Nem könnyű feladat A főépítész ezek után jelentette ki határozottan, nincs itt vitás dolog, hiszen többnyire mindenki lakóterületté szeretne minősíteni a földterületét. Nem könnyű feladat ez, hiszen a központi terv tanács, területi főépítészi irodák, országos trendek, országos szabályozási tervek kényszerítik a szakembereket abba az irányba, hogy lehetőleg minimális területeket vonjanak be belterületekbe. Az európai városok általában a kompakt városok kategóriájába tartoznak, és nem az elterülő városszerkezetet akarják, és Nyíregyháza sem erre törekszik. Jól lehet látni - mutatta a térképen - eléggé mozaikos a városszerkezet. Az ön- kormányzat azonban nem tett mást a tervek elkészítésekor, mint megtartotta a korábbi általános rendezési tervben meghatározott elveket - hangsúlyozta. Egy rendezési terv, mely a 90-es években készült, jól mutatja - mondta hogy azokat a területeket, ahol építési jog volt, nem módosították, hiszen ez már valóban kiadást jelentene a városnak, kártalanítást kellene fizetni. Mit tehetnek: A főépítész elképzelhetőnek tartja az igények érvényesítését abban az esetben, ha így dönt a képviselő-testület. A közgyűlés határozhat úgy, hogy - ennek a nyomásnak teret adva - a területfelhasználási módokban változtat, de ez nem olyan egyszerű, kezdődik elölről a tortúra, pedig vannak olyan kötelességei az önkormányzatnak és olyan pályázati anyagok, melyek arra várnak, hogy érvényes rendezési terve és helyi építési szabályzata legyen Nyíregyházának. Nem utolsó szempontként pedig azt emelte ki: „Európai normához mérve is igen kevés Nyíregyháza erdőterülete, és ahhoz hogy önök és a gyermekeik meg tudjanak élni és az unokáik is, az erdőterületet növelni kell. És hol növeljük? Ahol már valami kialakult, ahol zöld folyosót tudunk kialakítani, vagy természetvédelmi területet tudunk körbevenni. Épp ilyen helyen...” Zöld folyosó Nyíregyháza (KM) - Az Igrice-mocsár területének szakkezelője immár tíz éve a Felső-Tisza Alapítvány, melynek irodavezetője, Tóth Miklós elmondta: a hosszú távú rendezési tervben szerepel, hogy Nyíregyházán ökológiai, vagyis „zöld” folyosót kell kialakítani a vadon élő állatok szabad vándorlásának elősegítésére. Ezt szolgálja a mocsár melletti területek átsorolása, művelési korlátozása, amely azonban így is sok lehetőséget hagy szabadon. A Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program külön támogatással kompenzálja a természetbarát technológiákat alkalmazók jövedelemkiesését. A biogazdálkodás szintén egy megoldás lehet, míg a vidékfejlesztési elképzelések is számos nemzeti és uniós forrásokra pályázhatnak. Csupán az intenzív termesztésnek vet gátat a rendelet, ösztönözve a minőségi, egyedi termékeket eredményező extenzív eljárások elterjedését.- Egyébként ha szigorúan vennénk az ökológiai folyosót, akkor legalább három palotát el kellene bontani a Sóstóhegyi úton - jegyezte meg az irodavezető. MEGKÉRDEZTÜK: Mi a véleménye a rendelettervről? S enki nem mondhatja, hogy fáziskésésben vagyunk, hiszen már 2003- as lakossági fórumon is jeleztük: számunkra elfogadhatatlan a rendelet tervezete. Kifogásainkat levélben benyújtottuk, tehát annak hivatalosan is nyoma van. A területemen a régi ültetvényt le kell cserélnem, különben csak veszteségesen gazdálkodhatok. Merő Ferenc S zeretem és tisztelem a természetet, már csak azért is, mert az érintett területből egy rész édesapám tulajdona. Eddig is úgy műveltük a földet, gondoztuk a kertet, úgy permetezünk, hogy tekintettel voltunk a környezet védelmére. Nem értem a következetlen döntéseket, amelyek családi gazdaságokat hoznak nehéz helyzetbe. Orosz András K ét különböző dologról van szó: az egyik a mocsarat övező területeken pufferzónák kialakítása, a másik a jelölt területek védetté nyilvánítása. Utóbbiak a már védelmet élvező részektől északra fekszenek, azokon gyep és mocsár található, ezeken jelenleg sem folyik mezőgazdasági művelés.” Dr. Szigetvári Csaba N em az Igrice-mocsa- rat kell megvédeni, az már most is védett. Ha messzebb nézünk, láthatjuk: a globális klímaváltozás már nem ré- misztgetés, ez már napjaink valósága, s hamarosan minden vizes élőhely igazi kincs lesz. Ez a mocsár a Nyírvíz-laposok utolsó szeme, amit minden törvényes eszközzel védeni kell. Tóth Miklós N yíregyháza igenis élhető város- és Sóstó illetve Sóstóhegy az elmúlt két évben többet fejlődött, mint az azt megelőző tíz évben. A város 35 tagú képviselő-testületében egy, aki e körzet ügyeiben eljárhat, a döntést a testület hozza meg. Az itt elfogadott javaslatokat az érintettek képviselőivel együtt a város vezetése elé visszük. Gyarmati Mihály 1 \
