Kelet-Magyarország, 2004. december (64. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-30 / 304. szám

2004. december 30., csütörtök KIÜT HÁTTÉR /3 Ünnepi nyitva tartás. A nyíregyházi Bú­za téri piac december 31-én, pénteken 7- től 12-ig nyitva lesz, szombaton és vasár­nap zárva tart. A Tokaji úti piac a két ün­nep között folyamatosan, és még január 3-án, hétfőn is zárva tart. Ügyfélszolgálat. A Magyar Államkincs­tár megyei területi igazgatósága család- támogatási ügyekben Fehérgyarmaton ja­nuár 4-én, kedden fél 10-től 14 óráig a Kossuth tér 38. szám alatt kihelyezett ügyfélszolgálatot tart. Ultibajnokság. Immár ötödik alkalom­mal rendezik meg január 15-én, délelőtt 9 órától a tiszaberceli Bessenyei György Általános Iskola és Óvoda tornatermében az ultibajnokságot, amelyre a környékbe­li településekről várják a legjobb kártyá­sokat. Bővebb információ a 42/204-606- os telefonszámon. NÉZŐPONT Ne deózz a matricával! Kovács Bertalan e-mail: kovacsb@kelet.szon.hu Nem csupán valuta-, hanem matrica­váltással is kell kezdeni január elsejétől ha­tárátlépési ceremónia utáni teendőiket azoknak, akik Romániába utaznak gépko­csival. A bilétaváltási kötelezettséget szű- kebb pátriánkban sokan megütközéssel fo­gadták - s jogosan - hiszen délkeleti szom­szédunk nem éppen közútjainak kiváló ál­lapotáról híres. Sőt, eltekintve néhány - a Kárpátokat keresztül szelő, valóban nyugati nívón felújított, fontos tranzit szerepet be­töltő - szerpentintől, bizony az ottani utak minősége erősen kritizálható. Ráadásul, eleddig az volt a módi mife­lénk, hogy kizárólag a sztrádakoptatást kel­lett megfizetnünk, s ha jól tudom Romániá­ban egy mindössze 40 kilométeres autópá­lya létezik a tengerpart és Bukarest között - egyelőre. No, állítólag éppen ezen a hely­zeten kívánnak javítani az úthasználati díj kiagyalói: ígéretük szerint ugyanis az így befolyt összeget az aszfaltkígyók rekonst­rukciójára, illetve új utak építésére fordítják majd. Amúgy a külföldiekre kirótt tarifák - legalábbis ami a személygépkocsikat illeti - nem túlságosan magasak: példának okáért egy napra (értsd: bevásárlóturizmus) mindössze alig több mint fél eurót kell le­szurkolni, de teszem azt egy egyhetes erdé­lyi körutazást is megúszhatunk nem egé­szen 5-800 forintból. (A magasabb összeget a környezetszennyező, míg az alacsonyab­bat az Euro 2,3,4 kategóriába sorolt autók tulajdonosai fizetik.) Bármennyire is megér­tem azonban az ötletgazdák jobbító szán­dékát, a Tátra újrafenyvesítését segítő „(m)olajos" matricák számomra mégis szim- patikusabbak. Igaz, utóbbi kezdeményezés­hez önként lehet csatlakozni, míg a romá­niai útépítéseket kötelező „támogatni". Utóbbit már csak azért sem éri meg el­bliccelni, mert tetemesek a kilátásba helye­zett büntetőtételek: 3-4,5 millió lejről szól a fáma. A bírság tarifája forintosítva tehát durván 20-30 ezerre rúg. Nem érdemes hát cicózni a matricával! Új év már az új óvodában Nyírkátán a jövő „birtokosai” adtak műsort Nyírkáta (Molnár Károly) - Az oktatási szünet ellenére sokan gyűltek össze Nyírká­tán, az újjáépített óvoda ked­di avatási ünnepségére, ahol a jövendő „birtokosok”: az óvodások adtak műsort. Jeney Sándor polgármester a megjelenteket köszöntve elmond­ta: a 75 férőhelyes óvodában 3 csoportban oktatják majd a gye­rekeket január 3-tól. A 36,5 millió forintos költségből 30 milliót pá­lyázati támogatásként nyertek, a többit az önkormányzat tette hoz­zá. Amíg a régi óvoda átépítése zajlott, a helyi művelődési házban kaptak helyet az óvodások. Ezzel párhuzamosan megépült a 300 adagos konyha. A HACCP előírásainak megfelelő körülmé­nyek között készül itt az étel óvo­dásoknak, iskolásoknak, intézmé­nyi dolgozóknak, de az Idősek- klubja tagjainak, illetve a szociá­lis étkezőknek is. A megyei Fejlesztési Tanácshoz beadott pályázat révén 8 millió fo­rint értékben új berendezési tár­gyak kerülnek az új épületbe. A polgármester megköszönte az országgyűlési képviselők és a me­gyei közgyűlés ületékeseinek se­gítő közreműködését. Az új óvo­dát dr. Veres János államtitkár adta át Kazamér Mária óvodave­zetőnek. A szalagot Veres János vágta át Nyírkátán (Fotó: a szerző) A legfőbb taláros testület szolgálatában Beszélgetés dr. Balogh Zsolttal, az Alkotmánybíróság elnökének kabinetfőnökével Balogh József e-mail: baloghj@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Kisvár- dáról indult, abban a Besse- nyei-gimnáziumban érettségi­zett, ahol édesapja tanította a magyart. Amikor az egyete­meken felvételiztek diákjai, annyit kérdeztek tőlük: te is Balogh Frigyes tanítványa voltál? Innen jutott el Balogh Zsolt az Alkotmánybíróság elnökének fő­tanácsadói és kabinetfőnöki szé­kébe. Itt adott exkluzív interjút a Kelet-Magyarországnak. KM: Sok százan végeznek éven­te jogi egyetemen, elméletileg annyi embernek lenne esélye ilyen karrierre. Hogyan vá­lasztották ki? Balogh Zsolt: Hosszú folyamat. 1987-től vagyok a pályán, kezdet­ben a Magyar Közigazgatási In­tézetben dolgoztam. Ott tudomá­nyos munkát végeztem, ezt a mai napig folytatom. Cikkeket, tanul­mányokat írtam, úgy kerültem 90- ben az Alkotmánybíróságra, hogy a nevem egy icipicit ismert volt. A tudományos munkát nem hagy­tam abba, a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetemen jogi karának alapításától fogva oktatok, az egyetem adjunktusa vagyok. Egy személyes megjegyzés: ha valaki a rábízott munkát becsületesen, tisztességesen végzi, az előbb- utóbb meghozza gyümölcsét. KM: Mi a kabinetfőnök dolga? Balogh Zsolt: A kabinetfőnök­séget úgy vállaltam el, ha meg­tarthatom a főtanácsadói álláso­mat, s részt vehetek továbbra is az érdemi határozattervezetek el­készítésében. A kabinetfőnöki munka inkább operatív feladato­Dr. Balogh Zsolt kát jelent. Egyik iránya a min­dennapi, szerteágazó ügyek inté­zése, kapcsolattartás a többi ál­lam szervvel, jellemzően a Legfel­sőbb Bírósággal, illetve az Ország- gyűléssel. A közjogi méltóságok­nak van kabinetfőnöke, és ha egy­mással érintkezni szeretnének, akkor azt a kabinetfőnökök útján készítik elő. A nemzetközi, illet­ve protokollügyekben való részvé­tel azt jelenti, hogy ha külföldi al­kotmánybírósági elnökök látogat­nak az elnök úrhoz, akkor ezeken a találkozókon, tárgyalásokon, il­letve a hivatalos fogadásokon én is ott vagyok. A harmadik fő te­rület a kapcsolattartás a sajtóval. Amikor az Alkotmánybíróság hoz egy döntést, az arról készült kom­münikét kell eljuttatni az MTI- hez, a sajtóhoz, s ha a sajtónak van kérdése az Alkotmánybíróság működését illetően, arra a kabi­netfőnök is válaszolhat. Végül kü­lönböző projektek beindítása és levezénylése, most pl. az alkot­mánybírósági határozatok angol nyelvű fordítását szerveztük meg. KM: Mennyire feszítő az AB munkájában, hogy hiányzik három alkotmánybíró? Balogh Zsolt: A summás vá­lasz, hogy nagyon. Ez azért veszé­lyes, mert a 11 tagú teljes ülés ha­tározatképességéhez nyolc alkot­mánybíró szükséges, ha ez alá csökken a létszám, határozatkép­telen a teljes ülés. Hosszú, alkot­mánymódosítással is járó előzmé­nyek után, 1999-re egészült ki a létszám 11-re, s jó ideig 11 bíró­val funkcionált az alkotmánybíró­ság. A hetvenéves korhatár betöl­tése miatt most viszont ott tar­tunk, hogy december 23-án szin­tén nyolcra csökkent az Alkot­mánybíróság létszáma. Az alkot­mánybírák többsége tanít is, van­nak nemzetközi kapcsolataik, de most le kellett mondani a külföl­di útjukat, hogy az alkotmánybí­ráskodás működjön. Ez feszítet­tebb munkaterhét jelent. Jelenleg 1171 ügy van az alkotmánybíró­ságon. Ha 11 alkotmánybíró len­ne, akkor is száz ügy jutna egy­re, most viszont 150-160 ügyet kell egy alkotmánybírónak földol­gozni. KM: A gyakorlatban egyik bí­rót a baloldal, a másikat a jobboldal jelöli, pedig papír­forma szerint mindenkinek függetlennek kellene lenni... Balogh Zsolt: így van. Te­hát, ha az alkotmánybíró felöltöt­te magára a talárt, attól kezdve csak a szakmai függetlensége számít. Névjegy Született: 1963-ban Kisvárdán. KM: A testületben lehetséges a különvélemény? Balogh Zsolt: A különvéle­mény egy nagyon demokratikus intézmény, azt mutatja, hogy a jog világába, így az alkotmányjog világába is az értelmezéseken na­gyon sok múlik, nem minden fe­hér és fekete, hanem meggyőző értelmezés és meggyőző érvelés az, ami megadja a szakmai alapo­zottságát egy adott döntésnek. De közhatalmi ereje a többség által meghozott döntésnek van. KM: Mi az oka annak, hogy egy jelentősebb döntés után mind­két oldal úgy érzi, az Alkot­mánybíróság neki adott igazat? Balogh Zsolt: Ez összefügg az­zal, hogy az Alkotmánybíróság szakmai döntést hoz. Én úgy lá­tom, hogy minden döntés szak­mailag egyértelmű, csakhogy ez belehelyeződik a kormány vagy az országgyűlés munkájába, s ettől szükségképpen politikai dimenziót kap, s mindkét oldal a saját szá­ja íze szerint értelmezi. A másik ok talán az, hogy egy adott jogsza­bály minél inkább átitatódott po­litikummal - ha ezt megtámadják - az erre adott alkotmánybírósá­gi szakmai választ is erősebb po­litikai visszhangot kap. Szerin­tem minden alkotmánybírósági döntés egyértelmű üzenetet tartal­maz, de mindenkinek szíve joga, a döntést hogyan kommentálja. Életpálya: 1987-től 90-ig Magyar Közigazgatási Intézet. 1990-től Magyar Al­kotmánybíróság főtitkárságán dolgozik különböző beosztásokban, jelenleg Holló András elnök elnöki főtanácsadója és kabinetfőnöke. Családi állapota: nős, felesége Békési Nóra jogász, a Károly Gáspár Refor­mátus Egyetem oktatója. Két gyermeke van: Lilla 12 éves, Artúr 9 éves. Dr. Balogh Zsolt, főtanácsadó az Alkotmánybíróság elnökének főtanácsadója és kabinetfőnöke. Főszerkesztőváltás a Kelet-Magyarországnál Nyíregyháza (KM) - Gyakornokként 1957 júliusában kez­dett dolgozni a Kelet-Magyarországnál, s most, 2004. de­cember 31-én, 47 és fél évi szolgálat után nyugalomba vo­nul dr. Angyal Sándor, aki az utóbbi 15 évben főszer­kesztőként jegyezte a lapot. Utódja a lap eddigi felelős kiadója, Szabó Miklós lesz 2005. január elsejétől, aki egy évtizede dolgozik az Inform Médiánál. Angyal Sándor Szabó Miklós A Sipkay-díj átvételének pillanata (Fotók: Racskő Tibor) Bensőséges ünnepség kereté­ben búcsúztatták el Angyal Sán­dor főszerkesztőt az Inform Mé­dia vezetői, a megye és Nyíregy­háza jeles képviselői, a lap mun­katársai nyugalomba vonulása alkalmából. Eugen Rus tulajdo­nos jelenlétében Szabó Miklós fe­lelős kiadó méltatta Angyal Sán­dor csaknem fél évszázados tevé­kenységét a megyei lapnál, ami a maga nemében egyedülálló. Josef Kogler ügyvezető igazgató a kollektíva által adományozott Sipkay-díjat nyújtotta át a bú­csúzó kollégának.

Next

/
Thumbnails
Contents