Kelet-Magyarország, 2004. december (64. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-27 / 301. szám

2004. december 27., hétfő KELET « 1 HU « O » 1 í í (i ÉGTÁJ /7 Nyírségi kiadás ............................................................................A HÍREK 0 Ajándékcsomagok. Évek óta hagyomány Tiszalökön, hogy az önkormányzat Mikulás­napja és a karácsonyi ünnep alkalmából megajándékozza a gyermekeket és az idő­seket. Az idén 1150 gyermek és 700 - het­ven éven felüli lakos - kapott ajándékcso­magot egymillió forint értékben. 0 Jótékonysági bál. A pócspetri Királyfal­vi Miklós Általános Iskola január 15-én is megrendezi jótékonysági bálját 19 órától. A rendezvény bevételét az intézmény okta­tási eszközeinek fejlesztésére fordítják. 0 Mulatság. Hagyomány már Kálmánhá- zán, hogy december 31-én a művelődési házban szilveszteri mulatságot rendeznek. Az idén a zenét Siska János és társai szol­gáltatják. Az érdeklődők a 06-30/286- 5605-ös számon kérhetnek bővebb tájé­koztatást. Karácsonyi bazár az iskolában Nyíregyháza (KM) - A környék óvodá­sainak Mikulás-napi ünnepségével kezdő­dött az Evangélikus Általános Iskolában a téli szünet előtti utolsó két hét program­ja. A kicsik apró meglepetést és vidám mű­sort kaptak ajándékba az iskolásoktól. Az iskolai rendezvénysorozat legsikeresebb eseménye évek óta a karácsonyi bazár. Az idén is az iskola pedagógusai, a szülők, a gyermekek készítették heteken át az aján­déktárgyakat, a karácsonyi díszeket. Az így szerzett bevételből a tehetséges tanu­lók tanulmányi versenyeit támogatják, va­lamint a jutalmazásra fordítják. A téli ün­nepek záró eseménye a Krisztuis eljövete­lét ünneplő karácsonyi műsor volt. Az au­lában felállított fenyőfát közösen díszítet­ték fel kicsik és nagyok mindenki gyönyö­rűségére. Sok tárgy talált új gazdára (Fotó: amatőr) Koncerttel kedveskedtek Tiszavasvári (KM) - Több évtizedes ha­gyomány Tiszavasváriban a karácsonyi hangverseny. Az idén sem maradt el, a vá­rosi művelődési központban a helyi Kabay János Általános Iskola és a Hankó László Városi Zeneiskola növendékei adtak közös hangversenyt. A műsorban fellépett az ál­talános iskola ének-zene tagozatos „Ki­csinyek kórusa” (a karvezető Rádulyné Nagy Zsuzsanna), és az ének-zene tagoza­tos „Nagykórus” (a karvezető Kató Lász- lóné). A zeneiskolai növendékek Kató László igazgató szakmai irányításával ké­szültek a koncertre, amely iránt nagy volt az érdeklődés. Bakosi Petrának Kemecsére. Születésnapod alkalmából szívből köszönt: papó és mama. A dédunoka is hallgatta a meséket A kálmánházi Benedek Elek Általános Iskolában hagyomány már ez a verseny Kálmánháza (KM) - Hagyo­mány már a kálmánházi Be­nedek Elek Általános Iskolá­ban, hogy a névadóra emlé­kezve mesemondóversenyt rendeznek az oktatási intéz­mény diákjainak. A napokban megrendezett ver­senyen a következő eredmények születtek: Az 1—2. osztályosok között el­ső lett Nyisztor József (2. o.), a második Erdei András (1. o.), a harmadik Havel Martin (2. o.). A 3-4. osztályos diákok versenyét Fodor Renáta (4. o.) nyerte, a második helyet Mogyorósi Bar­bara (3. o.), a harmadik helyet Havel Patrícia (4. o.) szerezte meg. Az 5-8. osztályosok között megosztozott az első helyen Pász­tor Anett (6. o.) és Puhl Beatrix (5. o.), a második Marján Betti­na (5. o.) lett, a harmadik pedig Szilágyi Gabriella (5.). Benedek Elek dédunokája, Lengyel Judit is megtekintette a versenyt, s különdíjat adott át Pásztor Anettnek, Mogyorósi Barbarának, Erdei Andrásnak. Papp Antal alpolgármester kü- löndíját Jasku Bence (2. o.) tanu­ló vehette át. Lengyel Judit egy emlékpla­kettel ajándékozta meg az isko­lát és az óvodát is, valamint az iskolai könyvtárnak könyveket ajándékozott, többek között Ró­ka Rozália dedikált, mesék, mon­dák, anekdoták gyűjteményét. Kiosztották az ősszel meghir­detett versíróverseny díjait is. Aranytoll-díjban részesült Sóvá­ri László (5. o.), Reszler Beatrix (8. o.) pedig oklevelet vehetett át. Lengyel Judit, Benedek Elek dédunokája a gyermekek körében (Fotó: amatőr) Falazás helyett a földet művelte „Apám azt mondta, hogy lesz olyan jövőm, mintha kőműves lettem volna.” (Fotó: a szerző) M. Magyar László e-mail: magyar@kelet.szon.hu Nyíregyháza/Rókabokor- (KM) - Szinte egy másik világ­ba csöppen az ember, ahogy lefordul a rókabokori elága­zásnál az agyonzsúfolt 38-as főútról. Autóval, emberrel már ritkábban találkozni, s aztán már az aszfalt is elfogy a jármű alól. Buszfordulóval ér véget ugya­nis a műút Rókabokorban, s on­nan már földutak vezetnek to­vább. Gyalog az iskolába Egy nádfedeles házban gyö­nyörködöm, amikor mellémcsa- pódik Csesznák Mihály, s ajánl­ja, vegyem meg a jó pár hónapja magára maradt épületet. Még egy kicsit az egykor szebb napokat lá­tott házról beszélgetünk, aztán az életéről faggatom.- Itt születtem Rókabokorban 1956-ban. Disznók, tehenek, lovak között nőttem fel, szüleim ugyanis földműveléssel foglalkoztak. Volt tengerink és gabonánk is, minden harmadik évben trágyáztuk a föl­det. Iskolába a testvéremmel Benkőbokorba jártunk Oláh Pál tanító bácsihoz. Gyalogosan tettük meg minden nap ezt a másfél ki­lométeres utat, gyakran bizony Csesznák Mihály esőben, sárban. Összevont oszá- lyokban tanultunk. A tanárok nyíregyházáról Vajdabokorig jöt­tek ki busszal, aztán gyalogoltak Benkőbokorig földúton. Ma már az is műút. Búcsú az iskolától- A nyolcadik osztály elvégzése után kőművesnek tanultam. Alig kezdtem meg a középiskolát, édes­anyám beteg lett. Apám nem bír­ta egymaga szántást-vetést, a be­takarítást, ezért kivett az iskolá­ból. Hiába szerette volna az igaz­gató, hogy maradjak, azt mondta, hogy ő parancsol, s nem az igazga­tó. Még azt is mondta, hogy a föld­művelésből lesz olyan jövőm, mint­ha kőműves lettem volna. Nyolc évet dolgoztam együtt apámmal, ám 1978-ban meghalt. Mivel a föl­det is egyesítették a szövetkezet­ben, 1979-ben Nyíregyházán a Vas­ipari Szövetkezetnél helyezkedtem dróthúzó betanított segédmunkás­ként. Leszázalékolva jöttem el on­nan 13 év és 40 nap után.- Egyre rosszabb és nehezebb a parasztság helyzete. Nincs után­pótlás, nincs segítség. Én a nyug­díjamból egyedül élek. Ha van napszám, elmegyek dolgozni, ott fogom meg a munkát, ahol lehet. Van két hold és hatszáz öl földem, az ki van adva bérbe. Jár ide ki autó rendszeresen, hoz kenyeret és alapvető élelmiszereket. Hét­köznap meleg ebédet hoznak ne­kem is Benkőbokorból, szombaton és vasárnap megélek én a száraz ételen is, nincsenek nagy igé­nyeim. Szórakozásként tévét né­zek, rádiót hallgatok. Gimnáziumi munkaprogram Tiszalök (KM) - A köz­üzemi ivóvíz és csatornadíj hatósági díjának alkalmazá­sát, a kompenzációs támo­gatási igények lehetőségét is megvitatta a napokban megtartott ülésén a tiszalö- ki önkormányzat. Módosí­tották a szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításá­ról szóló rendeletet, az ön- kormányzati lakások lakbé­rének megállapításáról szó­ló rendeletetet is módosítot­ták, majd elfogadták a szo­ciális szolgáltató-tervezési koncepciót. Módosították az idősek gondozó központja szerveze­ti és működési szabályzatát. A Teleki Blanka Gimná­zium, Szakközépiskola és Kollégium 2005/2006-os tan­évének beindításához az ön- kormányzat jóváhagyott egy szakértő által elkészített 15 pontos munkaprogramot. Az Engel Grup a közel­múltban látogatást tett Tisza­lökön. Felmérte a nagy beru­házásokban rejlő lehetősége­ket, tárgyalást folytatott a polgármesterrel. A testület megbízta a polgármestert, hogy folytasson további tár­gyalásokat az Engel cég által felajánlott lehetőségekről. Pengőt is gyűjtenek a forint mellett Régi pénzérmékkel foglalkozik a szakkör Tiszadada (T. L.) - A tiszada- dai Tájház és Történeti Gyűjte­mény eddig is sok hagyományőr­ző rendezvény és kulturális ese­mény színhelye volt, amelyet szép számmal látogattak meg a helyi lakosok és a távolabbi érdeklődők egyaránt. Nincs ez másként így év végéhez közeledve sem. A napok­ban alakult meg az éremgyűjtő szakkör ifi. Kovács Géza tájházve- zető és éremgyűjtő vezetésével. A szakkörnek öt kimeríthetetlen kí- váncsiságú és szorgalmas tagja van, de naponta jelentkeznek újabb és újabb tagok. A megyénk­ben is egyedülálló szakkör tagjai heti egy alkalommal, kedden dél­utánonként találkoznak, ahol to­vább fejlesztik eddigi ismeretei­ket. A gyűjtőmunka további nép­szerűsítése érdekében a szakkör­vezető 45 kötetes numizmatikai té­májú szakkönyv és katalógusgyűj­teményét bocsátotta a tagság ren­delkezésére. Távolabbi terveik kö­zött létszámbővítés, kiállítások szervezése, megyei és országis nu­mizmatikai rendezvények látoga­tása szerepel. Foglalkozás közben az éremgyűjtők (Fotók: a szerző) Emlékezés a hősi halottakra Sokszor gondoltak az itthon hagyott szeretteikre Sényő (Cs. Gy.) - Az idén is megemlékeztek az év vé­géhez közeledve Sényő községben az első és a má­sodik világháború hősi ha- lottairól. Bunász Jánosné, a polgár- mesteri hivatal munkatársa az emlékműnél megtartott beszé­dében kifejtette, hogy az em­lékezés, a végtisztesség igénye, a történelmi adósság lerovásá­nak kötelessége szólította az emlékező utódokat az emlék­műhöz.- Eljöttünk, hogy fejet hajt­sunk az első és a második vi­lágháborúban elesett katonák emléke előtt. Emlékezzünk mindazokra, akik korábban so­hasem látott tájakon, sohasem látott csillagok alatt, kimond­hatatlan nevű helységek hatá­rában csontig hatoló hidegben, vagy rekkenő hőségben éhez­ve, halálosan fáradtan az arc­vonalban, a fogolytáborban, fegyverrel, fegyvertelenül néz­tek szembe az ezerarcú halál­lal. E katonák is oly sokszor gondoltak haza az itthon ha­Bunász Jánosné gyott szeretteikre, számtalan­szor sóhajtottak a hazai föld után, amely oly kedves volt szívüknek, és ahová szüntele­nül hazavágytak, pedig sokan tudták, sejtették, hogy a hábo­rút nem élik túl. A községünk­ben állított emlékmű is azt bi­zonyítja, hogy közülük sokan sohasem térhettek haza, fejfát senki nem állított nekik, hisz azt sem tudjuk, hol estek el, hol alusszák végső álmukat, a testük idegen földben nyugszik - mondta többek között Bunász Jánosné. « i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents