Kelet-Magyarország, 2004. december (64. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-24 / 300. szám
2004. december 24., péntek KILÉT KARÁCSONY /9 Nyolcvan éve született a sokaság fia Nyolcvan éve, 1924. december 24-én született Váci Mihály, a „sokaság fia’’, „a szőke város” költője, akinek ezt a homloknyi országot, ezt a kitépett szívnél nem nagyobb hazát adta sorsul az élet. Váci Mihályt már életében igyekeztek a perifériára szorítani, mert ünneprontó volt az ünnepen és országosan szemtelen, halála után pedig mindent megtettek, hogy még a neve se maradhasson fenn. A kitűzött céljától senki és semmi nem téríthette el. Csak egy urat tudott szolgálni: a népet. Elkötelezett költő volt, de nem lekötelezett, A lekötelezett ember „nem különb a lakájnál: odavetett koncokért buzgón zengi jóltartóinak dicséretét.” Megvetette a köpönyegforgatókat, aki bármilyen kakasszóra, hangra országát, népét és hitét eladja. Élete során sokszor ■ csalódott is az emberekben. „Én gyanútlan költő, aki elmondtam a messziről hozott bajokat, a tanyán, a vidéken, a hátramaradott- ságban élő emberek panaszait, problémáit, és ezért segítséget kértem a jó szándékú, a jóra összeesküvő emberektől, legtöbbször nemcsak segítséget kaptam, hanem gúnyt, iróniát, csúfolódást.” ilyen és hasonló esetek után írt olyan verseket, mint a Te bolond, a Mai dialektika, Vigyél el innen, Valami nincs sehol. Az emberi, költői tartását a Szelíden, mint a szél című versében fogalmazza meg: Szőkén, szelíden, mint a szél: nem lehetett sebezni engem: ki bántott - azt vállon öleltem, értve szánva úgy megszerettem, hogy állt ott megszégyenítetten és szálltam én sebezhetetlen: ' - fényt tükrözök csak, sár nem ér. Váci Mihály, 1970-ben tragikusan megszakadt életével, költészetével ma is jelen van költészetünkben. Az utóbbi években mind több könyv, írás jelenik meg életéről, munkásságáról. Talán-talán a „csönd udvar” kezd szertefoszlani. „Munkálni egyforma gonddal múltat és jövőt - ezt hagyta ránk gondnak, feladatnak a sokaság fia, a szegények hűségese. Versei útjelzők, a jövő erre van - erre menj! - írta Ratkó József. Dijat kapott a professzor Több évtizedes oktatói, oktatásszervezői és tudományos tevékenységéért, valamint a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében elért eredményeiért a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tudományos Közalapítvány Alapítványi díjában részesült nemrég dr. N. Szabó József. így szól a hivatalos indoklás, amely alapján megkapta az elismerést a Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető egyetemi tanára. Ezek a száraz tények. N. Szabó József, aki kandidátus és habilitált doktor, azon kutatók közé, tartozik, aki sokat tett a térség tudományos fellendüléséért, Nyíregyháza hazai és nemzetközi hírnevének növekedéséért - írta ajánlójában dr. Szabó Péter, az MTA Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei tudományos testületé alelnöke. Szakmai-tudományos sikerét jelzi, hogy nyolc tudományos könyve jelent meg, hat tudományos világkongresszuson és több neves külföldi egyetemen tartott előadást. Négy éve a Paris Süd vendégprofesszora, 2003-ban a New York-i Tudományos Akadémia tagjává választották. A Hannoveri Világkongresszuson tartott német nyelvű előadása nemcsak N. Szabó József személyes sikere, hanem a térségnek szóló elismerés is. A Frankfurti Könyvvásáron a magyar tudományosságot reprezentáló 32 kötet között szerepelt angol nyelvű monográfiája. Szakmai-tudományos eredményei alapján N. Szabó Józsefet országos rangú testületbe választották: tagja volt az MTA Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának. N. Szabó József tudományszervező tevékenységének legfontosabb eredménye a nemzetközi kapcsolatok szak megalapítása, illetve a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék létrehozása a Nyíregyházi Főiskolán. Dr. N. Szabó József (Fotó: archív) Nyírségi színész a Sorstalanságban Sohasem éreztem mást, mint azt, hogy a színháznak meg kell érintenie a közönséget Thuróczy Szabolcs arcai (Fotók: Racskó Tibor) Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Általános iskolásként este a fáradtságtól szinte belezuhant az ágyba. A tízéves kisfiú reggel edzésen volt, azután az iskolában, délután pedig újra edzés.- Alig olvastam valamit, sok probléma volt velem. Nem lehetett könnyű a szüleimnek - mondja az emlékezők komolyságával Thuróczy Szabolcs, a Pintér Béla Társulat tagja. A Kölcseyből indult A kultúra iránti fogékonyság felébredése igazából egy kellemetlen véletlennek köszönhető. Tizenhat éves volt, amikor a futballcsapathoz új edző érkezett, aki a kamasz leikébe tiport, megalázta, annyira, hogy Szabolcs erről még ma sem szívesen beszél. Attól kezdve nem járt edzésre. Már a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanulója volt, amikor Űsz István paróchussal találkozott, s ettől kezdve egy teljesen más világ nyílt meg előtte. Kiderült, hogy a művészet, amelyet korábban unalmasnak gondolt, nem az, mert benne az ember igazi világa tárulhat fel, s ebben önmagára ismerhet. Akkor kezdett olvasni, filmeket nézni, egy kicsit behozni a hátrányait.- Érettségi előtt a gimibe látogatott egy hölgy, aki fiúkat és lányokat keresett a Móricz Zsig- mond Színházban bemutatandó darabhoz. Őszinte volt, magával ragadó. Én is megpróbáltam. Gaál Erzsébettel így ismerkedtem meg, s a kapcsolatunk egészen a haláláig tartott. A Dantonban léptem először színpadra. Ma is úgy gondolom, óriási szerencsém volt, mert egy tisztességes és egy rendkívül tehetséges emberrel hozott össze a sors. Sokan bántották őt, mert nem olyan színházban gondolkodott, amelyet megszoktak a nézők és a színházi szakemberek. A színházban ismerkedtem meg Zsótér Sándorral is. Az évek során követtem őket oda, ahol feladatokat kaptak. A színházi kísérleteik Szolnokon folytatódtak. Ezt a fajta színházi gondolkodásmódot nem bírta el az üzemi jellegű szórakoztató színház. A szolnoki fiaskó után a budapesti Szkéné Színház következett 1995-ben. Itt találkoztam Pintér Bélával, aki akkor még színészként dolgozott ott. Ismeretségünkből máig élő tartós barátság lett. 1998-ban jött létre Pintér Béla Társulata, ennek a kezdetektől fogva tagja vagyok. Megérinteni a közönséget Sohasem éreztem mást, mint azt, hogy a színháznak meg kell érintenie a közönséget. Tévhit, amikor azt gondolják az emberek, hogy a színház a kikapcsolódás színtere. Sokkal inkább a bekapcsolásé! A mi társulatunk azt mutatja be, ami minden nézőt foglalkoztat. Ilyen értelemben közösek az örömeink és a bánataink is. Ebben a színházban mindenkire nagy szükség van. Pintér Béla egyénre szabott szerepeket ír, ilyen értelemben csak mi tudjuk hitelesen eljátszani ezeket a történeteket. Ez a műhelymunka teszi talán, hogy sohasem éreztem szükségét annak, hogy a főiskolára jelentkezzek. Egyébként is azt látom, ott manökeneket, arcokat képeznek, követik a divatot. Mi pedig addig végezzük a munkánkat, amíg van mondanivalónk. A 2003-as esztendőben több katonaszerepem volt. A Nemzeti Színházban a Gyévuskában századost játszom. Ezután keresett meg Koltai Lajos, a Sorstalanság rendezője, örömömre szerepet kaptam a filmben. Az elmúlt évben Török Ferenc Szezon című filmjében is játszottam. Születésnap szentestén Szentestén leszek 33 éves. Ez krisztusi kor, amolyan vízválasztó. Talán megérettem arra is, hogy családot alapítsak. 1997-ben segédmunkás és pincér voltam több hónapon át Londonban. Sokat változtam akkor. Megkeményedtem. Zsótér hívására jöttem haza. Ha nem telefonál, talán még ma is ott élnék. De nem lettem ügyvéd sem, annak ellenére, hogy volt erre családi predesztináció. Elvégeztem az egyetemet, de a jogi pálya nem nekem való. Nagyon örültem, hogy a Vido- ron bemutatkozhattunk a nyíregyházi közönségnek. Az idén már nem kellett senkinek se magyarázni, mit csinál Pintér Béla Társulata, mert tavaly kedvezően fogadott bennünket a közönség és a zsűri. Ezt a rengeteg elismerés is bizonyítja. Az idén jó volt visszajönni, s a siker ezúttal sem maradt el. Jól érzem magam a társulatban, nem vágyom máshová, és hála Istennek immár a nemzetközi sikerek se kerülnek el bennünket. Pintér Béla Társulata A Társulat 1998-ban alakult, és az elmúlt hat év során hat ősbemutatót tartott a budapesti Szkéné Színházban, egyet pedig a Nemzeti Színházban. Az alkotók célja, hogy a társadalom és saját személyük kritikus-ironikus megfigyelései alapján - a szó egészséges értelmében vett - nemzeti ihletettségű, kortárs színpadi műveket hozzanak létre. A valóság és az álom, az autentikus és a giccs elegyéből, valamint a magyar népi kultúra egyes elemeiből épül fel az a szürreális világ, mely összes korábbi darabjukat jellemzi. Sikereiknek köszönhetően a társulatot ma az egyik legjelentősebb és leginvenció- zusabb színházi alkotóműhelyként tartják számon. Szindbád a sóstói sétányon December közepén a Sóstói sétány környékére kissé egyhangú, borongós sötétség ereszkedett. A Krúdy Vigadó és a rendezvényt támogatók által megrendezett Krúdy Karácsonya nyitóestjére szép számmal jöttek meghívottak és nyíregyháziak. Ki-ki a sátrak előtt, vagy a lobogó tábortűz mellett toporogtak eszmecserét folytatva e zimankós télies időben. A Szindbád Szállóból, mint Budapestről érkezett díszvendégek - Krúdy Anna, Krúdy Péter, Gyula testvéröccsének leánya, mint Krúdy leszármazott és Fenyves Mária Annuziata, valamint feleségemmel, Czérna Vilmával - együtt mentünk át a tóparti sétányra. A hangulat már-már felfokozott volt, s ez kedves volt a fülnek, s a szemnek, ahogy korabeli ruhákba öltözött leányok karácsonyi dalokat énekelve sétáltak, s pattogott a tábortűz. Hozzánk csatlakozott Rabóczki Lászlóné Marika, a főszervező házigazda. Nem tudom mi indított egy hirtelen mozdulatra. A sétányon, varázsütésre kelet felé nézve, e koraesti Szürkületben, a fák között mintha a ködből tűnt volna fel egy magas, daliás termetű fekete télikabátot, nyakában fehér sálat viselő, s egy széles karimájú fekete kalappal a fején, amolyan finom eleganciával, lazasággal, lépdelő férfialak jött felénk. Hirtelen a hölgy koszorú felé fordultam: - Odanézzenek! Szindbád, Krúdy Gyula uram jelent meg a sétányon! Vagy ez csak tréfa!? A társaságban levő hölgyek is odakapták a tekintetük, s egyszerre szólaltak meg: - De hiszen ő Cecei-Horváth Tibor, az óbudai Kéhli Vendéglő tulajdonosa, a költő. Hihetetlen érzés kerített hatalmába. Összenéztünk, s egyszerre akartuk kimondani: micsoda hasonlatosság, s pont e napon, most láttuk úgy, mintha Krúdy Gyula jött volna felénk azzal a méltóság- teljes, magabiztos úri eleganciával, nőhóditó fenséges tekintettel. Lám, Krúdy szellemében jöttünk karácsonyt ünnepelni a Krúdy Vigadó mellé, a sétányra, s itt, ahol annyit sétált Krúdy e hasonlatossággal mégiscsak megidéző- dött, legalábbis nekünk, akikhez oly közel állt emberi, írói nagysága, személyisége. A pásztorok jelenet csodás hangulattal hangolta rá a jelenlevő közönséget az ünnepi fénypontra. S az angyalok szívhez szóló éneke csodát varázsolt a szívekbe. S láss csodát, az ének közben szép lassan elkezdődött a hópelyhek pilléző szálldogálása. A lámpák, a tábortüzek és a gyertyafényekben e hóesés volt maga a csoda. S mire a jászoljelenetet játszották a színészek, addig szépen, egyenletesen esett és esett e patyolatfehér hó. S mi áhítattal adtuk át magunkat e Krúdy szellemét, a karácsony bensőséges, meghitt hangulatát megidézve, átérezve az élet minden szépségét, annak gyönyörét, örömét e hulló hóesésben, s közben békés, boldog, áldott karácsonyt és sikeres új évet kívántunk egymásnak. Kanizsa József, író és költő, az Óbudai Krúdy Gyula Irodalmi Kör titkára s4z/ év* uéxji iüuiefieÁ/ éltetnie> w szövetei Recept az év 365 napjára „ Fiégy 12 hónapot! Tisztítsd meg a keserűségtől, majd a túlzott büszkeségtől, dölyftől, kapzsiságtól, irigységtől! Bántsd le róluk a félelmet, az ökölrázó bosszúállást, a gyávaságot, a képmutatást! Szeleteld fel a hónapokat 30, 31 napra! Minden naphoz adj egy rész munkát, egy rész jóindulatot, két rész humort és két rész vidámságot! Keverj hozzá három púpozott evőkanál optimizmust, egy csipetnyi tapintatot! Az elegyet öntözd meg bőven szeretettel! Amikor kész van, díszítsd egy csokor tisztességgel! Oszd el minden napra! Lefekvés előtt tálald egy csésze illatos teával és határtalan bizalommal! De a szeretet ki ne maradjon! Mert az fogfá össze az egészet " S mert az a legnagyobb, a paragrafusjelek nélküli törvény, a törvények királya, amiben minden benne van, ami mindent betölt és mindent éltet, ami mindennek a megoldása, célja és értelme. A szeretet itt lakik bennünk, mindnyájunkban. Csakúgy, ahogy a mosoly is. A mosoly olyan fény, amely az arc ablakán mutatkozik, s jelzi, hogy a szív otthon van. A Megyei Közgyűlés nevében azt kívánjuk minden megyénkben élőnek, munkatársunknak, polgármestereknek és önkormányzati dolgozónak, kedves partnereinknek, hogy ragyogja be mosoly ünnepnapjaikat és hétköznapjaikat! Békés karácsonyt, szeretetteljes új esztendőt kívánnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés tisztségviselői: Gazda László Dr, Kiss Gábor Dr. Szilágyi Dénes Dr. Borbély Károly elnök alelnök alelnök főjegyző HIRDETÉS
