Kelet-Magyarország, 2004. december (64. évfolyam, 280-305. szám)

2004-12-16 / 293. szám

2004. december 16., csütörtök KELET GAZDASÁG /9 0 Növekedés. A GDP idei növekedését 4 százalékra becsüli az Ecostat gazda­ságelemző intézet. A bruttó hazai termék jövő évi erősödését 3,8 százalékosra prognosztizálják. 0 Kevesebben. Átszervezik a földműve­lésügyi tárcát és a felügyelete alá tar­tozó intézményeket a jövő év első felé­ben. A változtatás létszámcsökkenéssel is jár. 0 Hitelből. Lassan elfogy a lakossági megtakarítás, ezt jelzi, hogy idén a ha­zai bankrendszer hitelállományának nö­vekedése meghaladta a betétek gyara­podási ütemét - derül ki a jegybank fel­méréséből. A forrásszerkezeten belül egyre nagyobb jelentősége lesz a jelzá­loglevél általi finanszírozásnak, továb­bá a külföldi forrásbevonásnak. Gazdag szatmári ízvilág Csenger (Molnár Károly) - Egyre több helyen lelhetők fel a Csengeri Agrár Rt. natúr gyümölcslével, melynek gyártását idén kezdték el. A kevert gyümölcsi­taloknál is az alma az alapanyag, például a meggyes-alma 25 százaléka meggy. Bevizsgált, forgalmazásra engedélyezett termékekről van szó: a kipréselt gyümölcs­levet 78 Celsius-fokon pasztörizálják, így az erjesztő baktériumok elpusztulnak, s egy-két éven át sem romlik meg. A csomagolás praktikus, beépített csapon át engedhető ki a dobozból a natúr gyümölcslé. Öt- és tízliteres kiszerelésben gyártják a terméket, s évi 500 ezer liter kapacitással rendelkeznek. A térségben termelt meggy, sárgarépa, fekete ribizli, illetve bodza ugyancsak szerepel ízesítő anyagként. Akik eddig kóstolták a ter­mékeket (Csengéitől Budapestig) elégedet­ten nyilatkoztak. A csengeriek abban bíz­nak, hogy egyre többen kedvelik meg a tartósítószer nélküli tiszta almalevet és ízesített gyümölcsitalokat. Mossák az almát a darálónál (Fotó: a szerző) Polcpénzből is gyarapodnak A beszállítók is panaszkodnak a keres­kedelmi láncokra, amelyek meglepően fan­táziadús jogcímeken szednek pénzt tőlük, számlát viszont nem mindenről adnak. A tapasztalatok szerint az üzletláncok átla­gosan tizenöt-húsz százalékkal olcsóbban akarják beszerezni az árut, mint ameny- nyit a vevőnek kell fizetnie érte. Hogy ki­től mennyi kedvezményt harcolnak ki, az sok mindentől függ. Amelyik beszállító nagyobb forgalmat hoz, az jobb pozícióból indul, s előny az is, ha a terméket nem, vagy csak nehezen le­het mással helyettesíteni. A nagykereske­delmi láncok szinte mindegyike kéri a szakmában utólagos kedvezménynek neve­zett juttatásokat is. Az ebből származó ha­szon az árrésen elért nyereségen felül ér­tendő. Ilyen különdíjak például a belistá- zási dij, a polcpénz, az akciós helyek díja és a bemutatóállványok díja, illetve a mar­keting-hozzájárulás, de azért is fizetnie kell a beszállítóknak, hogy fel- és bekerülhes­senek a kereskedelmi lánc akcióit bemu­tató szórólapokra, újságokba. Van még né­hány ennél is érthetetlenebb díj, például az áruháznyitási kedvezmény vagy a köz­ponti bonusz, de létezik adatszolgáltatási és logisztikai díj is. Régi helyen, de ú] cégnél A Vibracoustic vezetői adtak tájékoztatást Nyíregyháza (KM) - Már ünnepi hangulatban, de ko­moly dolgokról esett szó a Phoenix Légrugó Technoló­gia Kft. nyíregyházi gyárá­ban. Az Európai Unió Gazdasági Versenyhivatala döntése szerint a Phoenix multinacionális válla­latot (így a nyíregyházi egységét is) úgy vásárolhatta meg idén a Continental, hogy a légrugó­gyártókapacitás egy részét érté­kesíti. Ezt a német Freudenberg csoporthoz tartozó Vibracoustic GmbH vásárolta meg, vagyis a munkatársak mintegy fele 2005. január 1-jétől ugyanazon a telep­helyen, de már az újonnan létre­jövő Vibracoustic Magyarország Kft. alkalmazottjaként dolgozik tovább. A mintegy 270 embert érintő változásról első kézből kaptak tegnap tájékoztatást a dolgozók: a tulajdonos képviselői mutatták be nekik a hamburgi székhelyű céget és az új menedzsmentet, benne Szilágyi Attila ügyvezető igazgatót, Thomas Engelt, a Vibracoustic Europa GmbH ügy­vezető igazgatóját és Andreas Kurch-ot, a Freudenberg Csoport humánerőforrás-vezetőjét. A dol­gozók összegyűjtötték az őket leginkább foglalkoztató kérdése­ket, amelyekre - a szabadságo­lástól a juttatásokon át egészen a családi rendezvényekig - most választ kaptak. A karácsony közelségére is te­kintettel a menedzsment aján­dékcsomaggal kedveskedett, eb­ben a vállalati információk mel­lett a dolgozók már új céges pó­lót és német szokások szerint ké­szült ünnepi díszt is találtak. Jó lesz a méret? - kérdi Thomas Engel (balról), Szilágyi Attila (közé­pen) jelenlétében (Fotók: Nyéki Zsolt) A csökkenéssel is megütjük az európai uniós átlagot Az üzleti tevékenységet akadályozó tényezők között első helyen van a kereslet hiánya Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - A vállalkozók körében vég­zett friss felmérés a megyei gazdaság növekedési ütemé­nek további mérséklődését mutatja, de ez még mindig meghaladja az uniós átlagot. A területi kamarák a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáselemző Intézete koordinálásával ez év októberében elvégezték a gazda­sági szféra 2004 második féléves konjunktúravizsgálatát. Az or­szágos felméréshez csatlakozó Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 650 vállalkozást keresett meg, ezek 34 százaléka az ipari szektorba tartozik, de képviseltette magát az építőipar 10, a kereskedelem és idegenforgalom 31, a szállít­mányozás 6, illetve az egyéb szektor 19 százalék erejéig. Gond a tőkehiány is A vizsgálat szerint a megye gazdasági növekedési üteme to­vább mérséklődik, ám az orszá­gos tendenciával megegyezve to­vábbra is az Európai Unió átlag Az üzleti helyzet megítélése (százalék) 70 65 60 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 fölötti növekedés prognosztizál­ható. A választ adó vállalkozá­sok ötödé tartja jelenlegi üzleti helyzetét jónak, s mindössze 4 Grafika: Kelet Magyarország, forrás: KSH százalékuk elégedetlen azzal. Az értékesítés volumenét nézve minden harmadik cégnél csökke­nés, minden negyediknél viszont Árcsökkenés miatt nehezebb helyzetben A termés jó volt, de a termelés költségei jelentősen növekedtek Budapest (FH) - Október­ben a mezőgazdasági termé­kekért 9 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel korábban. A csökkenés oka kiemelke­dően jó terméssel magyarázható. A gazdálkodók viszont idén drá­gábban tudták előállítani termé­keiket a növekvő költségek miatt, így idén jövedelmi helyze­tük romlott az egy évvel koráb­bihoz képest - olvasható a Köz­ponti Statisztikai Hivatal közle­ményében. A gabonafélék ára ja­nuár és október között csaknem 5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A burgonya ára az első tíz hó­napban 7,3 százalékkal, de októ­berben már több mint 40 száza­lékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A zöldségfélék ára idén az első tíz hónapban 7 százalékkal emelkedett, a gyü­mölcsféléké viszont több mint 26 százalékkal csökkent a tavalyi ha­sonló időszakhoz képest. A tej termelői ára 10,2 százalékkal csökkent, a tyúktojás ára viszont 18,5 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A ja­nuár és október közti időszak­ban a mezőgazdasági termelés­hez felhasznált termékek és szol­gáltatások ára több mint 11 szá­zalékkal emelkedett. Az árviszo­nyok változása miatt a termelők jövedelmi helyzete majdnem 11 százalékkal romlott az év első 10 hónapjában 2003-hoz képest. Élénkíthetik településük gazdasági életét A határ mentén fekvő települések vezetői együtt ültek iskolapadba Nyíregyháza (KM) - A gaz­daság fejlesztése nem kizáró­lagosan vállalkozói alapokon nyugvó kérdés, az bizony na­gyon sok esetben közügy is lehet. Ezért szervezte meg a „Polgár- mesterek képzése a térség gazda­sági folyamatainak élénkítése ér­dekében” című programját a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht., s a tanfolyam résztvevői a napokban már át is vehették az új ismere­tek elsajátítását igazoló okleve­leiket. A képzésen megyénk mel­lett Kárpátalja településeinek ve­zetői is figyelemmel kísérték az előadásokat. A gazdasági alapokat erősítő polgármesterek egy csoportja növekedés tapasztalható az elő­ző év azonos időszakához viszo­nyítva. Ha ágazatonként értékeljük az eredményeket, elmondható: a je­lenlegi üzleti helyzetét jónak tar­tó vállalkozások aránya az ipar­ban 37, a kereskedelemben 52, a szolgáltatásban pedig 64 száza­lék. Az üzleti tevékenységet aka­dályozó tényezőként a kereslet- hiányt a cégek 34 százaléka ne­vezte meg, míg 25 százalékuk a tőke hiányában látja a nagyobb problémát. Az átlagos kapacitás- kihasználás 74,3 százalékos, ami jóval kedvezőbb képet mutat, mint-fél évvel ezelőtt. A jelenlegi jövedelmezőségi helyzetével a vállalkozások ötö­dé elégedett, valamivel kevesebb az elégedetlenek aránya, utób­biak leginkább az 50-nél keve­sebb embert foglalkoztató vállal­kozások közül kerülnek ki. A cégek létszámbővítési szán­dékai kedvezőtlenebb képet mu­tatnak, mint fél évvel ezelőtt. Az év második felében alig 15 szá­zalékuk kíván létszámot fejlesz­teni, 62 százalék nem számol vál­tozással. Elővásárlási jog Nyíregyháza (KM) - Az eddigi utolsóból az első helyre sorolná az elővásár­lási rangsorban a földek társtulajdonosait a földmű­velésügyi tárca. Az FVM célja az, hogy módosítással kevesebb legyen az elapró­zott földterület, illetve a meg nem művelt, parlagon hagyott föld. A változtatás 1,2 millió hektárt érint. A módosítás­ról várhatóan jövő év első felében tárgyal a kormány. A változtatásra azért van szükség, mert a mai szabá­lyozás akadályozza a bir­tokkoncentrációt. A sorren­det korábban úgy állapítot­ták meg, hogy az elővásár­lási elsőbbség a haszonbér­lőé, majd a helyben lakóé, ezt követően pedig a társtu­lajdonosé. Tarol az üvegbeton Budapest (FH) - A Time ma­gazin éves összeállításában az idei év nagy dobásai között sze­repel a magyar Losonczi Áron átlátszó betonja. A szolnoki szü­letésű mérnök cementből és üvegből kevert anyagából meny- nyezet, fal, vagy szobor is készít­hető. Az üvegbeton mintapéldá­nya, amit Csongrádon készítet­tek, 2005 január végéig a wa­shingtoni Nemzeti Építészeti Múzeumban is megtekinthető.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents