Kelet-Magyarország, 2004. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-30 / 279. szám

2004. november 30., kedd HAZAI TÁJAKON /9 HÍREK 0 Ügyfélszolgálat. A Magyar Államkincs­tár területi igazgatósága ma Fehérgyar­maton, a Kossuth tér 38. alatt tart ki­helyezett ügyfélszolgálatot 9.30 és 14 óra között. 0 Nyílt napot tartanak a vásárosnamé- nyi Lónyai Menyhért Szakközép- és Szak­képző Iskolában december 2-án reggel fél nyolctól. 0 Ruhabörze. A Mozgáskorlátozottak Megyei Egyesülete szerdán használtru­ha-börzét rendez 8 és 15 óra között Nyír­egyházán, a Körte u. 41/a alatti szék­házban. Pályázat a centenáriumon Nyíregyháza (KM) - A Hajdúdorogi Egyházmegye pályázatot hirdet a máriapó- csi Kegykép harmadik könnyezésének cen­tenáriuma alkalmából a Jubileumi Év pla­kátjának és lógójának elkészítésére. A hittantermekben, templomokban, in­tézményekben kifüggeszthető plakátnak tartalmában ki kell fejeznie a hitélet, az igehirdetés és a hitoktatás elmélyítésének feladatát, kiemelve az Istenszülő és a má- riapócsi kegyhely szeretetét és tiszteletét. A lógónak a Jubileumi Év gondolatát kell kifejeznie és megjelenítenie. A felhí­vó jelmondathoz - „Őrizz meg minket a Te oltalmad alatt!,, - kell kapcsolódnia egy áb­rának. A jelentkezési határidő: 2004. de­cember 30. Bővebb információ a Hajdúdorogi Püs­pöki Hivatalban (4400 Nyíregyháza, Beth­len Gábor üt 5. E-mail: sajtoiroda@hajdu- dorog.axelero.net ; Tel: 06-42/415-901. Jótékonysági est. A Patrónus Egye- ! sülét javára, az értelmükben akadályozott fiatalok lakóotthonának bővítéséért lépett I: fel pénteken Pitti Katalin operaénekes és j a Banchieri Énekegyüttes a Kodály Zol­tán Általános Iskola Hangversenytermé­ben. (Fotó: Sipeki Péter) TÜSKÉS SAROK Színpadon, hátulnézetben Balogh József e-mail: baloghj@kelet.szon.hu Biztosan nem vagyok egyedül abbéli nézetemben, hogy nem szeretem a hátul- nézetet. Mármint azt a helyzetet, amibe sok száz szülőtársammal kerültünk az el­múlt hetekben. (Lehet, hogy sokan még ezután élik át, amiről szólok). Szóval szalagavatón voltunk. Lestük gyermekünket, apró termete miatt olykor - például tánc közben - még láttuk is, ám a szalagtűzéskor, ami miatt az ünnepséget rendezték, egy pillanatra sem. Láttuk vi­szont operatőrök, fotósok, fiimezők hátsó fertályát, akik úgy körbe állták a szalagot tűző tanárt és a diákokat, hogy semmi esélyt nem kaptunk arra, hogy bármilyen mozzanatát élvezhessük a szertartásnak. Lehet, hogy majd valamikor, vala­melyik tévé műsorára tűzi, lehet, hogy ott látjuk majd az eseményt. De aki közvetí­tés nélkül, „élőben” szerette volna végig­nézni, azt megfosztották tőle. Csak tud­nám, kinek a megrendelésére! Bitó László, Bodor Pál, Zöldi László (Fotó: Elek Emii) A nyilvánosság és a magyar sajtó A tulajdon diktatúrája sokkal erősebb, mint a diktatúrában a cenzúra Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Bodor Pál és Bitó László volt Zöldi László és a médiaszakos hall­gatók vendége a Nyíregyházi Főiskolán. Bitó László nyugdíjazásáig a Columbiai egyetem professzora­ként dolgozott, a nevéhez fűző­dik a glaukóma elleni szemcsepp felfedezése. Magyarországon ez a betegség kétszázezer embert érint, a világon pedig több mil­lióra tehető azoknak a betegek­nek a száma, akiket a szürke­hályog akadályoz meg a telje­sebb életben. Nyugdíjazása után hazaköltö­zött és a regényírásra adta a fe­jét. Eddig öt regénye jelent meg magyarul, valamint egy esszékö­tete. Ebben a sajtóval, a médiával foglalkozó dolgozata is olvasha­tó. A nyíregyházi beszélgetésen Bodor Pál elsősorban őt faggatta. Nincs tényfeltáró újságírás I A tudós szimpatikus nyíltság­gal fogalmazott: - A demokráciá­ban a legfontosabb a sajtó. A saj­tóból jön az információ az embe­rek számára. Magyarországon valószínűleg a pénzhiány miatt nincs tényfeltáró újságírás. Ez a műfaj rendkívül költséges, bár üzletileg hasznos is, hiszen meg­nő az olvasók érdeklődése. Az is nagy hiba, hogy a bíróságot, az ügyészséget nem lehet bírálni. »..................................................... Magyarországon valószínűleg a pénzhiány miatt nincs tényfeltá­ró újságírás. Ez a műfaj rendkí­vül költséges, bár üzletileg hasznos is, hiszen megnő az ol­vasók érdeklődése. Bitó László .................................................w Ehhez a gondolatmenethez Bo­dor Pál hozzátette, hogy nap­jainkban a tulajdon diktatúrája sokkal erősebb, mint a diktatú­rában a cenzúra. Zajlik a komoly lapok bulvárosítása, így aztán az érték, az értékeket képviselő új­ságírás is kiszorul a napilapok­ból. A tulajdonosok azt diktálják, hogy a kultúra szoruljon ki az újságírásból, márpedig a magyar újságírás hagyományaiban az írók jelentős része különféle na­pilapok szerkesztőségében dolgo­zott. Elég itt Ady Endrére, Krú­dy Gyulára vagy Kosztolányi De­zsőre gondolni. Jobb újságot A nyilvánosságnak össze kel­lene fogni, kikényszeríteni, hogy jobb újságot vehessen kézbe - tette ehhez Bitó László, s a te­remben a csendes moraj is je­lezte, hogy a mai viszonyok kö­zött ennek vajmi kevés az esé­lye. Nincs független újság és új­ságírás sem, de minden lapnak az értékek mellett kellene elkö­teleznie magát. Bodor Pál elmondta, hogy Ma­gyarországon jelenleg 8000 mé­diaszakos hallgató tanul, de kö­zülük nagyon kevesen dolgoznak majd újságíróként. A tapaszta­latok szerint jelentős részükből hiányzik a kellő műveltség, zö­mük a helyesírással és a nyelv- helyességgel sincsen tisztában. Az iparosodott sajtó engedelmes­ségre nevel, az újságírók inkább hasonlítanak a betanított mun­kásokra, mint a szuverén gon­dolkodó, kérdéseket feltevő s azokra választ kereső alkotó em­berekre. Ünnepi fények. Szerdá­tól teljes díszben ragyog majd Nyíregyháza belváro­sa, amikor beüzemelik a Kossuth tér és a lámpaosz­lopok karácsonyi díszkivilá­gításait. . (Fotó: Racskó Tibor) Civil tapasztalatok Nyíregyháza (KM - P. I.)- A javaslati előterjesztések egyeztetésén kívül számos tájékoztató előadást hallha­tunk a ma délutáni Nyír­egyházi Civil Fórumon. Az immár hagyományos­sá vált találkozó színhelye ezúttal is a Nyírségi Civil­ház lesz, a program 13 óra­kor kezdődik. A résztvevők előbb a „Nyíregyháza város civil társadalmáért” kitün­tetéssel kapcsolatban tarta­nak egyeztetést, majd a vá­ros önkormányzati bizottsá­gaiba megválasztott képvi­selők adnak számot tapasz­talataikról. Váradi Zsuzsan­na előterjesztése kapcsán információkat hallhatunk a kistérségi és megyei taná­csokról, ezt követően pedig az NCA-pályázatokról esik szó. A napirend utolsó pontjaként a Megyei Civil Egyeztető Tanács értékeli munkáját. Segít az ajándék Dávidnak Megkönnyíti a kisfiú életfunkcióit Nyíregyháza (KM) - Az öt­éves és izomsorvadásban szenve­dő nagyvarsányi Tóth Dávidnak, az elmúlt héten adott át az S.O.S. Medicina Alapítvány egy mobil váladékszívó gépet, amely megkönnyíti a kisfiú élet­funkcióit. A szerkezetet Gulyás Miklós (képünkön jobb oldalon), az ala­pítvány elnöke és Zeaiter Nádim adta át a kisfiúnak és anyuká­jának. A budapesti alapítvány dr. Pethő Ágnes főorvos segítsé­gével jutott el a gyermekhez, aki­nek egy oxigenizátor készülék beszerzésében is segítenek. Emellett az alapítvány terveiben szerepel, hogy a megyei kórház sürgősségi osztálya számára egy korszerű EKG-berendezést is ajándékoznak. Dávid és az adományozók (Fotó: amatőr) VENDÉGSOROK Vénük) Europa Hajnal Béla e-mail: kelet@kelet.szon.hu Az időskorúak Magyarorszá­gon című most megjelent KSH- kötetben olvasom, hogy hazánk­ban a gyors öregedés miatt vár­hatóan 2008-ban a 60 évesnél idősebbek száma meghaladja majd a 0-19 évesek létszámát. Az idősek aránya 1870-ben 5 százalék, 1910-ben 8 százalék, 1960-ban 14 százalék, 2001- ben több mint 20 százalék volt, ami becslések szerint 2020-ra 26 százalékra, 2050-re 34 szá­zalékra növekszik. A demográfiai öregedés két időtávon okoz majd fejtörést az unióban és hazánkban is. Először a 2010-es években, amikor a nagylétszámú háború után (ha­zánkban az ötvenes évek első fe­lében, az ún. Ratkó-korszakban) születettek mennek nyugdíjba, hirtelen megnövelve az idős ko­rúak létszámát. Hosszabb távon, 2050 körül, pedig az utóbbi két évtized alacsony születésszámai erősítik az elöregedési folyama­tot. Mindemellett a belátható jö­vő egészére a halandóság javulá­sát valószínűsítik, növekszenek az időskori élettartamok, ami kü­lönösen a járadéki rendszereket érinti kedvezőtlenül. Valamennyi uniós ország (így hazánk is) azzal számol, hogy folytatódik az élettartam emelkedése. Az unióban 2020- ra a férfiak születéskor várható élettartama megközelítené a 80, a nőké a 85 évet, kiindulva a 2000. évi 75, illetve 81 évtől. Hazánkban a férfiak ma 68 évre (Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben 66 évre) a nők 77 évre (megyénkben 76 évre) számít­hatnak. A feltételezett változás nagyrészt az időskorú halandó­ság további látványos javulásá­ból adódik. Az öregedés nem valamiféle káros jelenség, amely ellen küz­deni kellene. Ugyanakkor kétség­telen, a folyamat súlyos alkal­mazkodási problémákat vet fel, amelyek megoldandó feladatként tornyosulnak a modern társadal­mak előtt. Senki számára nem közömbös, mi lesz az idősek millióival. A cél az, hogy az időskorúak - ameddig és amennyire lehet - ne veszítsék el önállóságukat, ne szigetelődjenek el a társadalomtól. Segítsék őket önállónak és függetlennek ma­radni, hogy az ellátások otthon, a megszokott környezetükben állja­nak rendelkezésre. Gyermekkoromban, egy öt­venes éveiben járó ember már öregnek számított, ma erre a kor­osztályra hárul a legtöbb teher, mivel segítik gyermekeik tanulá­sát, pályakezdését, emellett gyak­ran idős szüleiket is támogatják. KELET «UHAHSOUÍ «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents