Kelet-Magyarország, 2004. november (64. évfolyam, 255-279. szám)

2004-11-30 / 279. szám

2004. november 30., kedd KELET ■*Attv*Ra**ZAa HÁTTÉR / 3 HÍREK 0 Fogadóóra. Dr. Karakó László ország- gyűlési képviselő december 2-án 15 órá­tól a tiszavasvári képviselői irodában fo­gadóórát tart. Mondom neked címmel tart összejö­vetelt november 30-án 17 órától a nagy- kállói művelődési központban az Irodal­mi presszó, melynek vendége Fábián Gá­bor színművész. 0 Egyenlítő címmel rendeznek roma kul­turális, művészeti és hagyományőrző fó­rumot december 1-jén 14 órától a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Házban (Nyír­egyháza, Szabolcs u. 10.) NÉZŐPONT Nem lesz véidíj, sem béradó Lefler György e-mail: lefler@kelet.szon.hu A legszebb szavaink egyike. Ér. Vér. S hogy mennyit ér? Aki életében már kapott vért, az azt mondja: mindent. Az életet. Aki pedig ezen okból karját tartja a tű­nek, nos igen, az is valami hasonlót érez­het. A szakemberek szerint egy véradó három másik, vérkészítményre váró em­ber életét mentheti meg. Valóságosan és jelképesen is karnyújtásnyira tehát a segít­ségadás, és még csak nem is nevezhető fájdalmasnak. A világnapok sorában - 1988-tól da­tálva - szerényen húzódik meg november 27-e, a véradók napja. Ez alkalomból a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vér­ellátó Szolgálat egy hónapon keresztül, országszerte 350 helyszínen köszönt ün­nepi műsor keretében több mint 50 ezer önkéntes véradót. Évente országosan öt­százezer egység vérre van szükség a gyó­gyításhoz. A másokon önzetlenül segítő, sokszoros donorok kitüntetést, emlék­plakettet, szerény ajándékot kapnak az ünnepi eseményen. Magyarországon 350 ezerre tehető a stabil, rendszeres véradók száma, míg megyénkben 25 ezer körüli donorral számolunk. A december 8-ai megyei ünnepségre mintegy 120 donor és 16 véradószervezőt várnak. A közelmúltban felröppent a hír, mi szerint bizonyos összeget kapnának a do­norok egy-egy véradásért. Ennek határo­zott elvetését a Magyar Vöröskereszt főtit­kára, dr. Morzsányi Éva nyíregyházi tar­tózkodása során is kifejtette. Az Európai Unió tiltja, hogy az önkéntes véradásért pénzt adjanak. Ezért a Vöröskereszt nem is tervezi, hogy a későbbiekben ezzel az eszközzel ösztönözze a véradást. Ki- mondva-kimondatlanul, a vérellátás biz­tonságossága is megköveteli, hogy a jól bevált rendszer, az önzetlen önkéntesek mellé felsorakozzanak a csupán „vérdíj­ra" éhes „béradók". Magyar vándor (Rajz: Ferter János) Népszavazás: érvek helyett indulatok A kettős állampolgárság ügye megosztja az embereket? Jót ettek, s jót tettek Budapest, Nyíregyháza (KM) - Összesen 31,8 millió forint gyűlt össze a McDonald’s Nemzetközi Gyermeknapjához kapcsolódó jó­tékonysági héten, amelyet az étte­remlánc a beteg gyermekek és családjuk támogatására fordít. A McDonald’s Nemzetközi Gyer­meknapját megelőző héten, illetve az azt követő napon, november 12-e és 21-e között a magyarorszá­gi McDonald's éttermekben, így a két nyíregyháziban is a vendégek a szokottnál is több burgonyát fo­gyasztottak. Mindez - többek kö­zött - annak is köszönhető, hogy a McDonald’s minden egyes adag­ból 35 forintot a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány javára utal át. Az Alapítvány a támoga­tást a budapesti és a november 18- án megnyílt miskolci Ronald McDonald Házak működésére, így a súlyosan beteg gyermekekre és családfáikra fordítja, hiszen ezek­ben a házakban szállhatnak meg ingyen a vidéki gyermekek szülei a kis beteg kórházi kezelésének idejére. A nemzetközi gyermekna­pot körülvevő jótékonysági hétre készített - Ronald McDonald-logó- val ellátott - füzetekből is sokan vásároltak, az azok eladásából származó bevétel szintén az alapít­vány számláját gazdagítja. Az ak­ció során összesen 20,3 millió fo­rint gyűlt össze. Bált rendeztek Az étteremlánc mindezeken kí­vül - november 23-án - jótékony- sági gálaestet is rendezett Buda­pesten, ahol a vendégek a belépő­jegyek megvételével támogatták a magyarországi Ronald McDonald Házak működését. A rendezvényen Auth Csilla, a Princess hegedűtrió, valamint a Cotton Club Singers adott nagysikerű koncertet. Az eladott jegyek utáni teljes bevétel 11,5 millió forint volt, amely tel­jes egészében az alapítvány szám­láját gazdagítja. A jótékonysági rendezvényekkel kapcsolatos összes kiadást a McDonald’s állta. Otvösremekek. A Nyíregyházán élő Abramjan Dávid ötvös, szobrász és festőművész munkáiból nyitottak kiállítást hétfőn a nagykállói művelődési központban. (Fotó: Elek Emil) Tánclánc. Nyolc nap alatt huszonöt előadáson népszerűsítették a magyar néptánckultúrát a Művésze­ti Szakközépiskola tánctago­zatosai, melynek búcsúfellé­pése tegnap volt a VMK hángversenytermében. (Fotó: Racskó Tibor) Kovács Éva e-mail: kovacseva@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A tör­vény értelmében december 5- én a kettős állampolgárságról, valamint a kórházak privati­zációjáról szóló népszavazásra kerül sor hazánkban. Bár mindkét kérdés rendkívül fontos, a kettős állampolgár­ság ügyét kíséri a legnagyobb figyelem. Mit gondol a témáról, hogyan vélekedik a népszavazás ügyéről? A kérdésre adott válaszokért köztiszteletben álló személyek vé­leményét kértük. Pregun István, a nyíregyházi Szent Atanáz Görög katolikus Hit- tudományi Főiskola főigazgatója:- Mindenképpen helyeslem, és egyetértek a kettős állampolgár­ság bevezetésével, de rendkívül fontosnak tartom az alapos és pontos tájékoztatást. Józan megfontolás Annál is inkább, mert sokan vélik úgy: Magyarország számá­ra ez komoly anyagi kiadást je­lent. Pedig a népszavazást kezde­ményező Magyarok Világszövetsé­ge nyíltan hangoztatja: az erköl­csi összefogást tartja elsődleges­nek, azt, hogy a határokon túl élő magyarok is érezzék, ennek az or­szágnak a polgárai. Nyomatéko­san szeretném azonban leszögez­ni, hogy véleményem szerint, az üggyel kapcsolatban a trianoni határok emlegetése súlyos hiba, az ilyen kezdeményezéseket csírá­jában kell elfolytam, hiszen az Eu­rópai Unió, amelynek tagjai va­gyunk, pár év múlva eltünteti a határokat, ezek az érvek és indu­latok tehát feleslegessé. válnak. Legalább ilyen fontosnak tartom, hogy a határainkon túl élők szü­lőföldjükön maradjanak, és tovább ápolják a magyarságtudatot. Mi, görögkatolikusok nagyon jól érez­zük és tudjuk, mit jelent élni és megmaradni. Éppen emiatt is dön­töttünk úgy annak idején, a rend­szerváltás éveiben, hogy a Hittu­Pregun István Kiss Gábor Virág Gyuláné dományi Főiskolán ingyen vállal­juk a teológiai oktatást a határo­kon túlról érkező fiatalok számá­ra, de csakis azzal a feltétellel, hogy utána visszatérnek szülőföld­jükre, lakóhelyükre. Kiss Gábor, a megyei közgyű­lés alelnöke:- A választás tétje rendkívül nagy, a vele kapcsolatos válasz­tói állásfoglalás pedig mélyen lel­kiismereti, személyes ügy. Mint minden ilyen kérdés, ez is alapos ismereteket igényel, és természe­tesen mérlegelést is. Azok a véle­kedések, amelyek e témában mindkét oldalról elhangzottak, természetes és méltányolható igé­nyekről szólnak. Érthetőek a ha­tárokon túl élő magyarok igényei, de érthetőek a kormányzati oldal aggályai, vélekedései és gondjai is. Tény ugyanakkor, hogy mind­máig egyáltalán nincs tisztázva, mit is jelent a kettős állampolgár­ság, s hogy bevezetésének melyek a tényleges következményei. Indulatok nélkül Jómagam leginkább azt sajná­lom, hogy a kérdés pártpolitikai dimenziót kapott, és leginkább a politikai előnyszerzést szolgálja. Józan pillanataiban abban mind­két fél egyetért, hogy jó választás nincs, a kettős állampolgárság ügyének felvetése dilemmahely­zetet teremt, és leginkább a lakos­ság lelki megosztottságát hozza. Mindezekkel együtt rendkívül fon­tosnak tartom, hogy a szavazókat ne azonosítsuk a vitatkozókkal, ne beszéljünk hazafiakról és hazafiat- lanokról, a népszavazás végered­ményét pedig valamennyien tart­suk tiszteletben. Virág Gyuláné, a Magyar Ál­lamkincstár családtámogatási és szociális ellátási irodájának iroda­vezetője: Egymásnak ellen- Megvan a kialakult vélemé­nyem, és elmegyek szavazni, mert fontosnak tartom, hogy a kérdés­ben minél többen foglaljanak ál­lást, mondjanak igent vagy nemet. Ugyanakkor szeretném azt is el­mondani, hogy szerintem, - és nagyon sokunk szerint - a nép­szavazás nehéz feladat elé állítja az embereket, akik bármennyi­re szeretnék, a valós igazságot nemigen tudják megállapítani, hiszen az ügyben mindenki mást mond, másról szeretné meggyőz­ni a választópolgárokat. Legna­gyobb baj, hogy nemigen tudjuk eldönteni, mely állítások az iga­zak, melyek a hamisak. Az már biztosan látszik, hogy a határon túli magyarok, a kettős állampol­gárság ügyében nemigen lehet fe­héret vagy feketét mondani, hi­szen a témának - a népszavazás eredményének - gazdasági és lel­kiismereti vonatkozásai és követ­kezményei egyaránt vannak. Ahogyan én látom, talán jobb lett volna, ha erre a döntésre most nem is kerülne sor. Olyan sokat hallunk arról, hogy az Európai Unió eltörli a határokat. Ha a ve­lünk szomszédos valamennyi or­szág is taggá válik, ezek a hatá­rok eltűnnek, s remélhetőleg ve­le együtt a mostanihoz hasonló gondok és indulatok is. A sikeres érettségi vizsga egyben belépőjegy a felsőoktatásba Tájékoztató a kétszintű érettségi vizsgáról és a 2005. évi felvételi eljárásról Nyíregyháza (KM - P. I.) - A 2005-ben bevezetésre kerü­lő kétszintű érettségi rend­szer alapvető változásokat eredményez a felsőoktatás­ban, így a Nyíregyházi Főiskola felvételi rendjében is. Dr. Hadházy Tibor oktatási rektorhelyettes elmondta: A vál­tozást előidéző egyik fontos té­nyező, hogy az érettségi vizsga követelményeit az iskola hatá­rozza meg, tehát, a diák abból érettségizik majd, amit az isko­lában tanult. Szempont volt to­vábbá, hogy az érettségi ne csak feltétele, hanem egyúttal belé­pője is legyen a továbbtanulás­nak, vagyis az érettségi vizsga egyben felvételi megmérettetés is. A bevezetésre kerülő új érettségi rendszer lehetővé te­szi, hogy a vizsgán nyújtott tel­jesítmények összehasonlíthatók legyenek, hiszen egy adott tel­jesítményt egyformán értékel­nek majd az ország bármelyik pontján. Szinkronban a tanulmányok Lényeges momentum volt az is, hogy ne kelljen kétszer vizs­gázni a diákoknak. Eddig párhu­zamosan és egészen más szem­pontok alapján kellett felkészül­niük a helyi érettségire és a fő­iskolai, egyetemi felvételi vizs­gára. Ez utóbbihoz gyakran a szülőnek és diáknak egyaránt ff ............................... Az „élethosszig tartó tanulás jegyében, az akár húsz éve érettségizettek is jelentkezhetnek a felsőoktatásba, hogy diplomát szerezzenek. Dr. Hadházy Tibor .....................................................ff megterhelő felvételi-előkészítő tanfolyamokat kellett igénybe venni. Igen jelentős fejlemény továb­bá, hogy az eddig zárt érettségi rendszer megnyílik, az „élet­hosszig tartó tanulás” jegyében ma már érettségi után öt, tíz vagy húsz évvel is jelentkezhet valaki a felsőoktatásba, hogy diplomát szerezzen. Ebben az új rendszerben bárki, bármikor leérettségizhet (nem kötelező új érettségi vizsgát tenni), illetve tehet emelt szintű érettségit az általa szükségesnek tartott tan­tárgyból, növelve ezáltal a kivá­lasztott felsőoktatási intézmény­be történő bejutás esélyeit. lmlUl'll|lr»Vl.ltllB'TNM kmtlDDek.szon.hu \ \ A teljes tájékoztató. (DOC 119 Kb)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents