Kelet-Magyarország, 2004. november (64. évfolyam, 255-279. szám)
2004-11-19 / 270. szám
2004. november 19., péntek HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Bemutató előadás. A Jósa András Múzeum Baráti Köre november 22-én (hétfőn) 17 órától tartja következő foglalkozását, melyen Nagy Csaba tárogatóművész tart bemutató előadást. 0 Kisebbségi közmeghallgatás. A Nyíregyházi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat közmeghallgatást tart ma 16 órától a Nyíri Fészek Étteremben. Téma: Bánsz- ki János elnök beszámolója. 0 Könyvbemutató. Az Örökösföldi Fiók- könyvtárban ma délután 13 órakor mutatja be Novák Gábor, a Köznevelés fő- szerkesztője új mesekönyvét, mely a „Torkos Maci víg napjai” címet kapta. NÉZŐPONT Modem kori röghöz kötés Kovács Bertalan e-mail: kovacsbe@inform.hu Nem igazán érdekes, hogy ki volt az ötletgazda! A lényeg, hogy szinte egy időben íródott ugyanazon témában egy - a miniszterelnöknek címzett - levél, és hangzott el egy felszólalás a T. Házban. Mi több, a megyei közgyűlési elnök nevével (is) fémjelzett levél, s a vásárosnaményi polgármester parlamenten gondolatai egybecsengenek, jelesül: meg kell szüntetni az árvízi újjáépítés következtében az új házakra másfél évtizedre bejegyzett jelzálog miatti röghöz kötöttséget. Amint az köztudott, a menthetetlen családi fészkek helyett kizárólag az állam építhetett újakat. Azonban - jóllehet a „flottában" való építkezést olcsóbbnak vélnénk - a beregi építési költségek jelentősen meghaladták a helyben szokásos árakat: 7,5-16 millió forintos házak épültek, s nyilvánvalóan a jelzálog is ennek megfelelő volt. Igaz, a fedél nélkül maradt emberek választhatták volna (?) a pénzbeli kártérítést is, ám ez nem jelentett valós alternatívát, hiszen mondjuk egy összeomlott összkomfortos épületre megállapított négyzetméterenkénti 35 ezer forintos kártalanítás mindennek nevezhető, csak méltányosnak nem. A modern kori röghöz kötöttség esetleges feloldása persze megosztja a közvéleményt. Mindazonáltal tévednek azok, akik attól tartanak, hogy a jelzálog alól felszabadított házak tulajdonosai busás haszonra tehetnek szert az ingatlan értékesítésével, hiszen szakértők szerint a beregi árvizes házak a bejegyzett jelzálog harmadáért sem adhatók el. Bonyolítja a helyzetet, hogy sok új porta idősek tulajdonában van, s elhalálozásuk esetén örököseiknek kőkeményen be kell fizetni az illetéket, miközben jó ideig a több szempontból is eladhatatlan épület értékéhez évekig nem juthatnak hozzá. Árvízkárosult földijeim tehát a szabad mozgás és a tartózkodási hely megválasztásának alkotmányos jogáról mondtak le annak idején. De nem önként - s főképpen nem dalolva!- Hazavihetem kocsin, Erika? - Nem bánom főnök, hol lakik?... (Rajz: Ferter János) Az adóhivatal kétarcú szervezet A KM interjúja Király László Györggyel, az APEH elnökével Galambos Béla e-mail: galambos@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Az Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal elnöke járt a múlt héten Nyíregyházán, kihelyezett vezetőségi ülést tartva az APEH megyei igazgatóságán. Király László György ekkor adott interjút a Kelet-Magyarország- nak. KM: A takarékosabb, kisebb államra törekvés hogyan érinti az APEH szervezetét? Király László György: Azt gondolom, hogy ez csak egy szlogen. Nem kisebb államot kell csinálni, hanem az állami feladatokat hatékonyabban, eredményesebben kell végrehajtani. Ez azt jelenti, hogy az adóhivatal tavaly és idén is bizonyos létszámcsökkentéseken megy keresztül. A működési költségvetésünk is sok szempontból karcsúbb, de hát ilyen körülmények között kell végrehajtanunk a feladatot. Ez a hivatali vezetés dolga, s meg is fogjuk teremteni a feltételeket, amelyekkel jó színvonalon el tudjuk látni a A tények Az unión belüli belső kereskedelemnek a valódiságát nem igazolják már vámokmányok, ugyanakkor ezeknek igen jelentős áfavonzata van, hiszen az importáfát az adózóknak saját maguknak kell bevallani. Másik oldalról pedig az uniós országokba történő kereskedelem után nem Magyarországon kell megfizetni az áfát, hanem a célországban. Itt sem állnak már rendelkezésünkre vámokmányok, amelyek igazolni tudják, hogy az áru elhagyta az ország területét. feladatainkat. Ma világtendencia a kormányzatok törekvése, hogy működjenek hatékonyabban, célirányosabban az állami szervezetek. Ez nem könnyű feladat, de meg kell oldanunk. KM: A Pénzügyminisztérium 180 dolgozó leépítéséhez kötötte a jövő évi 6 százalékos bér- fejlesztés lehetőségét az APEH országos szervezeténél. Miként érinti ez a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei igazgatóságot? Király László György: Létszámarányosan megnéztük, melyik szervezeti egységre, milyen mértékű létszámcsökkentés jut. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei igazgatóságon 7-8 fős csökkentés valósul meg. Nagy része a természetes mozgások eredményeként, tehát nem pótoljuk azoknak a megüresedő helyét, akik elmennek máshová dolgozni, vagy nyugdíjba vonulnak. Ezzel együtt persze lehetséges, hogy lesznek olyan munkatársak, akik önként „Ez nem könnyű feladat, de meg kell oldanunk” nem akartak volna elmenni, de most mégis erre kényszerülnek, de bízom abban, hogy komolyabb konfliktusok nélkül kezelhető lesz. KM: Terveznek-e változtatásokat a népes ügyfélkör olajo- zottabb kiszolgálására? Király László György: Az adóhivatal egy sajátosan kétarcú szervezet. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy az egyik vagy a másik arcunkat annak mutassuk, akinek kell. Ez alatt azt értem, hogy az adózók egy része több információt szeretne; mert maga is törekszik arra, hogy pontosabban, helyesebben adózzon. Az ő számukra biztosítanunk kell lehetőleg minél több információt. Nyilván van az adózóknak egy csoportja, amelyik igyekszik elkerülni az adófizetést, velük szemben viszont az adóhivatalnak a szigorú, következetes ellenőrző arcát kell mutatnia. Ügyfélszolgálatainkat többé-kevésbé fejlesztettük az elmúlt időben. Éppen Nyíregyháza az, ahol még elmaradásban vagyunk, de ezt szeretnénk minél hamarabb orvosolni. A források rendelkezésre állnak, hogy jövő ilyenkorra egy 16-18 ablakos ügyfélszolgálatot tudjunk kialakítani a Vörösmarty téri székházban. Aztán az év végére föláll az APEH központi tájékoztatási osztálya, amely a telefonos és az internetes kérdésekre ad majd választ. Mindez nem jelenti azt, hogy az A’PEH barátságos lenne az adóelkerülőkkel, hiszen tőlünk azt várják el, legyünk velük szemben határozottak és szigorúak. KM: A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara finanszírozási gondoktól tartó tagvállalatai nevében közleményben nehezményezte, hogy mesterségesen lassítja a kormányzat az uniós áfa-visszaigénylések adóhatósági ellenőrzését, s ezáltal a pénzek kifizetését. Király László György: Arról van szó, hogy az európai uniós csatlakozással a határok megnyíltak abban az értelemben is, hogy nincs vámkezelés. Ez egy olyan szituáció, amelyben mindenképpen indokolt lehet a Pénzügyminisztériumnak az adóhivatal számára adott utasítása, amely kimondta, minden egyes uniós adószámmal rendelkező adózó áfavisszaigénylését ellenőrizni kell. Ez igen nagy feladat, egyrészt a mennyiség miatt, másrészt mert ehhez bizony a külföldi adóhatóságoktól kell az információt beszereznünk. Ez részben egy automatikus információszolgáltatás, de a III. negyedévre vonatkozóan csak december végén állnak majd rendelkezésre. Nagyon gyakran egyedi kérdéseket kell intézni a tagországok társ-adóhatóságaihoz, ami megint heteket, hónapokat vehet igénybe. Itt tehát egész egyszerűen másról van szó. A miniszter úr elrendelte a teljes körű ellenőrzést, aminek egy sajnálatos következménye lehet, hogy 30 vagy a 45 napot meghaladóan utalja ki az adóhatóság az esetleg jogosan járó áfát. Az adózás rendjéről szóló törvény egyébként ismeri ennek a késedelemnek a fogalmát, tehát nincs szó törvénytelenségről. Igaz, hogy ez esetben súlyos kamatterhet ró az adóhatóságra. Természetesen ezt meg kell majd fizetnünk. Névjegy Dr. Király László György APEH-elnök Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke, Magyar Pénzügyi és Gazdasági Ellenőrök Közhasznú Egyesület alelnöke ' Született: Kecskemét, 1956. Munkahely-beosztás (utolsó 10 évben): 1995-96 Hírős Sütőipari Vállalat kereskedelmi igazgató, 1996-2002 APEH Bács-Kiskun megyei Igazgatósága igazgató, 2002 APEH-elnök Képesítés: Okleveles közgazda, Közigazgatási menedzser, Egyetemi doktor, Adótanácsadó Szakmai tevékenység: Adóvilág - főszerkesztőség, Adó- és Ellenőrzési Értesítő főszerkesztő, Adóhivatalok Európai Szervezete (IOTA) elnökségének tagja (2004-ig) Nyelvismeret: angol orosz alapfok német középfok, francia, Konferencia a területfejlesztésről Nyíregyháza (KM) - Az immár majdnem három és fél száz tagot tömörítő Magyar Regionális Tudományi Társaság a Nyíregyházi Főiskolával közös szervezésben november 19-20-án tartja a főiskolai hallgatói információs központban (Sóstói út 31/b) II. vándorgyűlését, a Területfejlesztés és tervezés című konferenciáját. A tanácskozás plenáris ülése és a három szekció mind az elméleti, mind a gyakorlati fejlesztési tervezési munka szempontjából rendkívül fontos, szélesebb érdeklődésre számot tartó problémákat kíván megtárgyalni. Tudósok és kutatók A pénteken 11 órakor kezdődő közgyűlésen a Nyíregyházi Főiskola regionális funkcióiról Balogh Árpád rektor tart előadást. A plenáris ülésen Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Fejlesztéspolitika és területi tervezés címmel, az EU hosszú távú kutatáspolitikájának tervezéséről Meskó Attila, az MTA főtitkárhelyettese tart előadást. A kétnapos programban politikusok, tudósok, kutatók, egyetemi, főiskolai oktatók tartanak előadásokat. A résztvevőket fogadja Gazda László, a megyei közgyűlés elnöke. Városismereti verseny Nyíregyháza (KM) - Városismereti versenyt rendez általános iskolás gyermekeknek és kísérőiknek a MATÁV Kelet természetjáró szakosztálya, a megyei természetbarát szövetség és a Spori-Sport Közalapítvány november 20-án 9 órától Nyíregyháza belvárosában. Az érdeklődő 4-5 fős (egy felnőtt kísérő lehet) alsó tagozatos és felső tagozatos csapatok a helyszínen, a Kodály Zoltán Általános Iskola aulájában nevezhetnek a versenyre 8.30 és 9 óra között. A csapatok borítékban kapják meg a feladatokat, s az alsósoknak 100 percen belül, a felsősöknek 60 percen belül kell bejárniuk a helyszínt, közben könyveket, térképeket is igénybe vehetnek a feltett kérdések megválaszolásához. Az első 3-3 csapat díjazásban részesül. Hetvenöt esztendeje készült el a Nagybukó Ott voltak Kövessy Győző unokái: Gábor és Anna is, valamint a korábbi vízügyi igazgatók Bodnár Gáspár, Jakus György vízügyi igazgató (országos főigazgatóság) és Radványl Ildikó (Fotó: Györke László) Tiszakóród (KM - Gy. L.) - Hetvenöt esztendeje készült el a Sonkád és a Tisza közötti csatorna, valamint a Túr torkolati bukógátja. Az évforduló alkalmából rendeztek emlékünnepséget és -ülést a Nagybukónál, illetve Tiszakó- ródon. Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza- vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője köszöntőjében megemlékezett az építőkről, báró Kende Zsigmondról, aki a Tisza-Szamos közi Ármentesítő és Belvízszabályozó társulat elnöke .volt, és saját vagyonával is hozzájárult a Túr szabályozásához, Kövessy Győző miniszteri biztosról, dr. Benedek József tervezőről, Széchy Endre kivitelezőről. Radványi Ildikó, a szakaszmérnökség vezetője felelevenítette a múltat. Már egy 1216-os dokumentumban árkokról, csatornákról, királyi gátakról olvashatunk. 1574-ben Nemes Mikolai família gátak, hidak építésére kér engedélyt. Egy 1784-es katonai térkép malmokat, egy 1800-as nyári gátakat ábrázol. A szabályozás előtt előfordult, hogy a búzát csónakról ollóval aratták. Egy kis történelem- Az első tervek 1914-re készültek el, de közbeszólt a világháború, majd Trianon. Az 1925-ben kinevezett Kövessy Győző miniszteri biztos által vezetett társulat dolgozta ki az új terveket. Sonkádnál 1926-ben vízosztóművet építettek, majd onnan a Tiszáig egy 11,5 kilométer hosszú, 22 méter fenékszélességű új medret. Ám a csatorna feneke és a Tisza kis vízállása között 2,9 méter szintkülönbség volt, ezért kell megépíteni a bukógátat, hogy a víz erejét megfékezzék. Emléktáblát is avattak, a rendezvényre meghívták Kövessy Győző unokáit: Gábort és Annát is, valamint a korábbi vízügyi igazgatókat is. Az ünnepséget emlékülés követte a tiszakóródi iskolában. KII.IT