Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-07 / 235. szám
2004. október 7., csütörtök KIÜT HÁTTÉR /3 :« A Rákóczi néphagyományokról. A Jósa András Múzeum Baráti Köre 2004. október 11-én, hétfőn 17 órától tartja foglalkozását, melyen Molnár Sándor tart előadást a Rákóczi néphagyományokről. E llosvay Ferenc, a népszerű vadászíró születésének 90. évfordulója alkalmából mutatják be az llosvayak című kötetet október 14-én 9.30-től a nyíregyházi Jósa András Múzeumban. 13.30 órától Nagykállóban emléktáblát avatnak az író egykori szülőházának falán. Gyerekeket várnak. A hét végén több programot kínálnak a művelődési intézmények a gyerekeknek. Szombaton 16 órától a NyfrPlazában a Zsákbamacska, vasárnap délelőtt 10 órától a Kölyökvár- ban Kacor király kínál vidám időtöltést. NÉZŐPONT Alig egy hete avatták Fényeslitkén a település auschwitz-i áldozatainak emlékművét. Kezembe került a meghívó, melyhez egy névsort mellékeltek. Hatvanöt férfit, asszonyt és gyereket hurcoltak el ebből a kis faluból 1944-ben - senki nem tért visz- sza. Olvasom a neveket. Fris Mojzer, született Dögén, élt 34 évet. Felesége Róth Ágnes, született Gályán, élt 29 évet. Gyermekeik: Fris Manci, élt 6, Fris Sári, élt 4 és Fris Eszter, élt 1 évet. Elképzelem ezt a családot, ahogyan hatvan évvel ezelőtt összecsomagol; s a mama a kicsiknek egy-egy pici bőröndbe odakészíti a legszükségesebbeket, ha véletlenül elkeverednének egymástól. Vajon mire gondoltak, amikor egy utolsó pillantást vetettek a házra, ahol boldogságukat hagyták? Volt-e idejük elköszönni szeretteiktől, szomszédaiktól? Szóba mert-e egyáltalán állni velük a szomszéd, vagy csak a behúzott függöny mögül leselkedett a távozók után? Nézem a névsort, és azon gondolkodom: ki, miféle beteg elme merészel időről időre jogot formálni ahhoz, hogy egy ideológia nevében emberek, gyerekek százait, ezreit gyilkolja le. Jártam Buchenwaldban. Láttam a múzeumban azt a tárlót, amelybe cipők ezreit szórták be. Azokét, akik elégtek ennek a mocskos pokolnak a tüzében. Láttam agyonhordott, félretaposott fűzős cipőt, és láttam csöppnyi babaszandált. Ezek a cipők üzennek. Üzenik, hogy hordták őket, akik lábukra húzták, éltek. Sírtak, nevettek, szeretkeztek és szültek. Eszter most lenne 61 éves. Bizonyára lettek volna gyerekei, s mára unokái is. Lehetett volna feltaláló, kutató. Talán pont ő lett volna, aki feltalálja a rák ellenszerét. No coment (Rajz: Ferter János) Iskolatej helyett alma Nyíregyháza (KM) - Százmillió forintba kerülne Nyíregyházán egy évben, ha bevezetnék az iskolatejet - mondta a város polgármestere. Mint kiderült: a városok sokkal kisebb mértékű állami támogatást kapnak az iskolatejhez, mint a kistelepülések. Annak lehetőségét viszont, hogy heti két alkalommal almát kapjanak a gyerekek az iskolában, már vizsgálják. Szeretnék, ha a gyerekek ennék és szeretnék azt az almát, ami a megyénkben terem. Almaszüret Nem panaszkodott az idei almatermésre - a felvásárlási árakra annál inkább - a csengeri Balázs András, akinek családja és barátai segítettek a szüretelésben. (Fotó: Slpekl Péter) Közösség csak összefogással építhető A vendégprofesszor izraeli és amerikai tapasztalatait oktatja KovAcs Éva e-mail: kovaoseva@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Az egészségügy gondjainak megoldásában az orvosok mellett a különféle szakdolgozók, szociális munkások tehetnek a legtöbbet. A DOTE Egészség- ügyi Főiskolai Kara Nyíregyházán jóideje oroszlánrészt vállal a tennivalókból. Dr. Yossi Korazim vendégtanárként jó ideje oktatja itt a szociális munkásokat.- Szívesen járok ide évek óta. Számomra a legszimpatikusabb újdonság, hogy mostanra úgy tűnik: Magyarországon, s elsősorban Nyíregyházán és környékén a szociális munkát fontosnak tartják és magas színvonalon végzik, ráadásul immár az új szempontok szerint, ami azt jelenti: összetettebb, komplexebb lett az eddiginél. Szakmaközi, úgynevezett interdiszciplinális csoportokat próbálunk meg kialakítani, mert a gyakorlat egyértelműen bebizonyította, hogy ennek a módszernek van értelme, sikere. Ez pedig azt jelenti, hogy a szakmák közötti, az egyes területeken átnyúló összefogás vezethet sikerre. A közösségépítés ugyanis napjainkban nagyon fontos, ez teszi hatékonyabbá, sikeresebbé a munkát.- Hogy miért van szükség a közösségi szocális munkára? A nyíregyházi főiskola vezetői és szakemberei immár tíz éve tudNévjegy mm A Jeruzsálem! Egyetem professzora, a New Yorki Columbia Egyetem tanára. Magyarországon született, 1956 után szüleivel vándorolt ki Izraelbe. Jelenleg az Izraeli Jóléti Minisztérium társadalomtervezési főosztályának főosztályvezetője. Kedvenc szakterülete: szociális ügyek, bevándorlók beilleszkedése. Yossi Korazim (Fotó: Balázs Attila) ják a legszakszerűbb feleletet. Ennyi év tapasztalatának birtokában vallják azt is, hogy a mai kor követelményeinek az eddigi, hagyományos módszer immár kevésbé felel meg, a probléma ennél jóval összetettebb. Ma már nemcsak a szociális munkások, de orvosok, ügyvédek, védőnők, közösségi oktatók összefogása kell ahhoz, hogy egy-egy problémát sikeresen megoldhassunk. Az üzleti és a civil életben mára bevett gyakorlattá vált, hogy ha egy munkáltató szimpatikus akar lenni dolgozói előtt, akkor az előírásosnál és a feltétlenül szükségesnél többet, valami pluszt is nyújt az alkalmazottainak. A cég - ha szimpatikus akar lenni abban a régióban, ahol a profitot termeli - akkor nemcsak pénzt, de tudását, szemléletét is továbbadja az ott élőknek: ingyen számítógépet ad egy iskolának, vagy éppen különféle tanfolyamokra biztosít előadókat. Termékeny talajra... Amikor arról kérdezzük, hogy megvannak-e ehhez a nyíregyházi főiskolán a szükséges feltételek - a professzor így felel:- A válaszom határozott igen. Több éve járok Nyíregyházára, és örömmel mondhatom, most vagyok a legbizakodóbb, mondhatni maximálisan optimista. Ezen a főiskolán minden jó gondolat kitűnő talajra talál, az itteni magas szintű képzésben meg is valósítható. A napjainkban megalakuló kistérségi társulások kitűnő keretet adnak a tervek megvalósításához, az érdekek magas szintű egyeztetéséhez, a párhuzamosságok kiiktatásához. Meg vagyok győződve arról, hogy a célkitűzések megvalósításához ez az intézmény a legmegfelelőbb terep. Az elmúlt tíz évben ez a főiskola rendkívüli lépéseket tett meg, s a gyakorlati oktatás terén is mérhetetlenül sokat lépett előre. Számomra a legszebb jubileumi ajándék az úgynevezett közösségi szociális munkások képzése, amely a jövőt, mindazoknak garanciáját jelenti, amiről eddig beszéltünk. □mosódott határvonal A szociális és egészségügyi területek ma még olykor élesen elhatárolódnak egymástól, pedig ez ma már nem helyes, hiszen ha egy hajléktalan kórházba kerül, s ott kiderül róla, hogy nemcsak beteg, de otthona sincs, akkor bizony nehéz megmondani, hogy az egészségügyre, vagy a szociális ágazatra jut nagyobb hányada a tennivalóknak? Persze nincs ez másképp Izraelben sem, ahol a lakosság nyolcvan százaléka zsidó, húsz pedig arab. Mégis rendkívüli gond, hogy az araboknál még máig elfogadott a családon belüli házasságkötés, aminek a következménye a szülési rendellenességek megkétszereződése, a csecsemőhalandóság igen magas száma. Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, nemcsak orvosi felvüá- gosító előadásokra, de a vallási vezetők, a tanárok és a bajban levők, a póruljártak összefogása, közös akarata és munkája is szükséges. Emléktábla-avatás Kisvárda (KM) - A Balas- si-emlékév alkalmából - a. költő születésének 450. évfordulója kapcsán - szombaton emléktáblát avatnak a kis- várdai vár falán a helyi ön- kormányzat és a Városszépítő Egyesület összefogásának eredményeként. A 15 órakor kezdődő ünnepséget Szereg- nyi László, az Első Kisvár- dai Képzőművészeti Műhely titkára nyitja meg, Balassi Bálint életútját Móser Zoltán irodalomtörténész ismerteti. A felesége, illetve annak rokonsága révén vélhetően Kisvárdán is gyakran megfordult legendás végvári katona és nem utolsósorban örökbecsű műveket az utókorra hagyó lírikus domborművét és egy verséből származó idézetet tartalmazó emléktáblát Szeregnyi László és a kisvárdai Városszépítő Egyesület elnöke, Lengyel Szabolcs leplezi le, közreműködik Kobzos Kis Tamás előadóművész. Aranylakodalom, a közelmúltban ünnepelte, s erősítette meg a templomban 50. házassági évfordulóját Tiszavasváriban Juhász József és felesége, Székely- földi Mária. (Fotó: amatör) L_____________________________________, PALICZ ISTVÁN MEGKÉRDEZTE: Hogyan javítaná Újfehértó közlekedésbiztonságát? . s ^ J J J s s . j j j j yyfjrsif'? E lszomorít egyes emberek felelőtlensége. Az egyik kereszteződésben, ahol a beláthatatlan útszakasz miatt sok volt a baleset, dombortükröt helyeztek el, hogy segítsék a közlekedőket. A tükröt később összetörték, így használhatatlanná vált. Mások a figyelmeztető táblákat szedik ki. Én többnyire biciklivel és gyalogosan közlekedem, ezért leginkább a járdákat hiányolom. Seres Böbe ADMINISZTRÁTOR V iszonylag sok baleset történik a 4-es főúton, ilyenkor érezhető a zsúfoltság Újfehértó belterületén is. Több járda és bicikliút építésével csökkenthető lenne a balesetek száma. Nagyon rossz a gyalogosok közlekedési lehetősége, ráadásul a volán mögött ülők egy része néha megfeledkezik a sebességhatárról. A gyalogátkelők számát is növelni kellene, főleg az iskola környékén. BalAzstyik Mihályné gyógyszertári asszisztens E n a 4-es iskolába járok, a sulival szembeni járdára csak a „tilosban” szaladhatnak át a gyerekek, mivel zebra nincs felfestve. Előfordul, hogy az autósok alig tudnak lefékezni a gyalogosok előtt, mert hajtanak, mint az őrült. A vasútállomásnál is balesetveszélyes a közlekedés. Nagyon kedvesek voltak a rendőrök és polgárőrök, akik a szeptemberi iskolakezdéskor vigyáztak ránk. TakAcs Vanda TANULÓ V eszélyes a 4-es főút, ezt ékesen bizonyítja a közelmúltban történt halálos kamionosbaleset. Naponta autózom, az előzéseket gyakran figyelmetlenül hajtják végre. A főútra való becsatlakozás és a róla való letérés sem könnyű, a vasútállomás környékén át-átszaladgáló gyalogosokról nem is szólva. Amíg nem orvosolják ezeket a gondokat, sajnos nem sok jóra számíthatunk az utakon. Csomós Attila vállalkozó M ár 10-12 éve élek a főtér közelében, naponta látom a közlekedők magatartását. Nappal, ha át akar menni az utca egyik oldalából a másikba az ember, rákáromkodnak az autóból. Egy kisbolt közelében lakom, az autóval érkező vásárlók parkoláskor leverték a házfalamat, összetörték a csatornámat. Néhány zebrával, egy-két járdával biztonságosabb lenne az életünk. Zsíros IstvAnné nyugdíjas
