Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-22 / 248. szám

2004. október 22., péntek KELET SÉTA /10 HÍREK Háromnapos rendezvénysorozatot szervez a hét végén a mátészalkai Rotary Club. Szombaton tartják az Inter­act Club alakuló ünnepségét. A klub tag­jainak többségét eszés tanulók adják. Verébavatót tartanak október 28-án a Zrínyi Ilona Gimnázium kollégiumában este 7 órától. 0 A régi temetőben található mártírem- -lékműnél ma 14 óra 30 perckor a kisvár- dai Bessenyei György Gimnázium tanulói adnak irodalmi emlékezőműsort az isko­lai énekkar közreműködésével. BESZÉLNEK RÓLA Fiatalok az éjszakában Manapság már mindenki jár szórakoz­ni. Ezzel nincs is addig baj, amíg nem kez­di el túl korán. Hiszen nem tudok úgy el­menni valahová, hogy ne találkozzak egy nálam jóval fiatalabbal, pedig még én is csak 16 éves vagyok! Ez rettentően furcsa. Az én szüleim nem konzervatívak, sok mindent megen­gednek. De 13-14 évesen nem engedtek el a velem egykorú barátnőimmel az éjsza­kába. Mostanában egyre többet hallani a fiatalkori bántalmazásokról, prostitúció­ról. Meghallgatjuk, szörnyölködünk egy kicsit, majd gyorsan elfelejtjük. Mígnem egyszer megtörténik ez a környezetünk­ben. De akkor csak másban keressük a hi­bát, arra nem gondolunk, hogy esetleg ma­gunkba néznénk. Valójában ki a bűnös? Azt csak sejtem, nem mindig tudnak a szülők ezekről a kis kiruccanásokról. De kiszúrhatná őket a szórakozóhely tulaj­donosa is! Komolyan mondom, nem tudom hová fajul ez a világ! Nem azt mondom, hogy ne járjunk szórakozni, de mindenkinek tudni kellene hová mehet és hová nem! Néha azért ilyeneken is el kellene gon­dolkoznunk. Igaz?! Hegedűs Nóra Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda BlálÍJSÁCÍRÍlil MA Nagy Anita Életkor: 17 év Iskola: Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza Klssgyorgy Nikoletta Életkor: 16 év Iskola: Esze Tamás Gimnázium, Mátészalka Hegedűs Nóra Életkor: 16 év Iskola: Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda Kováts Viktória Életkor: 17 év Iskola: Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza Dávida Eszter Kiss Zoltán Iskola: Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza Iskola: Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda Életkor: 16 év Életkor: 17 év Klára Csengéiével vívja mindennapi harcát Mátészalkán íjász Egyesületet alakítottak, amelynek tagjai között eszés diákok is találhatók Régi, érdekes és értékes sport az íjászat. És népszerű is. Ezt mutatja, hogy nemrég megalakult a mátészalkai íjász Egyesület, melynek tag­ja néhány eszés diákunk is. Őket: Szabad Klárát, Kopócs Zoltánt, Szabó Gábort, Balogh Bencét és az egyesület megálmo­dóját, Gergely Zsoltot kérdeztem a miértről.- A nyáron, júniusban a Hu­nor Sportegyesületen belül ala­kult meg az egyesület. Egyelőre nyolc taggal működünk, de ahogy látom, hamarosan 20-25 főre növekszik a létszámunk - válaszolt Gergely Zsolt. - Sokan foglalkoznak Mátészalkán íjá­szattal, így nem volt nehéz ráta­lálnunk a sportágra. A cél az volt, hogy a klub segítségével szervezett keretek között űzhes­sük ezt a sportot. Nyáron naponta- Az egyesület segítségével megfelelő területünk is lesz, aho­vá lőni járhatunk, és tervezzük Az ifjú mátészalkai íjászok fedett karámok kialakítását a té­li időszakra - kapcsolódik a be­szélgetésbe Kopócs Zoltán. - Én 12-13 éves koromban vettem a kezembe először íjat, és az idén márciusban tettem szert egy sa­játra. Zsolt két éve kezdte Egerben, Bence, Gábor és Klára egy éve íjászkodik. Őket Zoli szervezte a klubba, azóta rendszeresen jár­nak lőni.- Általában hetente egyszer, de nyáron szinte mindennap kéz­be vesszük az íjakat - mondja Balogh Bence. Amikor ott vagy a természetben, s kezedbe fogha­tod az íjat, a lövésre koncent­rálsz, az egy nagyon különleges érzés. Megszűnik körülötted minden, mintha egy másik világ­ba csöppennél.- Nem egyszerű hozzájutni a felszereléshez, az íjakat rendelni szoktuk - mondja Szabad Klára. - Nagyon sokféle létezik, min­denki, így mindenki maga dönt­heti el, melyik számára a meg­felelő. Nekem például ölyvtípu- sú íjam van. Csengéiének hívják. Hamarosan lesz Nem véletlen, hogy neve van az íjnak, mondják a fiatalok. Szá­mukra óriási értéket képvisel, ahogy mondani szokták, még a széltől is óvják, akár egy hang­szert. Szabó Gábor Ápiának ne­vezte el, Kopócs Zoltán egy Gró- zer típusú magyar íj büszke tu­lajdonosa és Klárának hívja. Ba­logh Bencének egyelőre még nin­csen saját íja, de reméli, hama­rosan neki is lesz. S akkor resz­kessen minden célpont. Kisgyőrgy Nikoletta, Esze Tamás Gimnázium, Mátészalka Megoldás: bízni kell a fiatalokban Egyre fiatalabb korosztályokat érint a dohányzás és az alkohol Rengeteg dohányellenes hirdetés lehet. Talán ennek nyomán a fiatalok körében is tapasztalható, egyre fiata­labb korosztályokat érint a dohányzás és az alkohol- fogyasztás. Azt hiszem mindenki azért gyújt rá először, mert környeze­tében látja, ráveszik a haverok, a barátok. Aztán az első után jön második, harmadik... Lehet azért, mert jó(?), lehet azért, mert mindenki csinálja, lehet azért, mert nem szabad. Pedig Egy busznyi harcra kész kölcseys fiatal várta október közepén, csütörtökön reggel, hogy elindulhasson tanulmá­nyi kirándulásra a turisztika fakultáció keretében. Az úti cél: Kassa. Két óra a vá­rosnézésre. Káprázatos város, fő­terén a dómmal. Mellette egy szökőkút és a színház. Ismét az autóbuszban találtuk magunkat és irány Poprád. Az esti vacsora után a várost ven­déglátó-ipari szempontból is ta­nulmányoztuk. Másnapi úti cé­lunk Késmárk, ott is a Thököly- vár, a mauzóleum. A naphoz tar­tozott még a Mednyánszki-kasté- ly és a Vörös kolostor. Ez utób­bi zárva volt, ám a Dunajec át­törés mindenkit elbűvölt mesés növényvilágával. Hazautazás közben sétáltunk a Csorba-tó körül, Lőcsén a vá­rosháza kápráztatott el bennün­ket. Majd ebéd, s pillanatokon Hányszor találkozunk olyan mosdóval, ahová nem szívesen megyünk be, de a szükség nagy úr, ezért kény­telenek vagyunk, nagy leve­gőt véve a szüksége», rosszat. Sokszor elgondolkodtam azon: vajon ki használhatta előttem az iskola mellékhelyiségét? Ki hagy­ta úgy ott, lehúzatlanul, kissé le­pisilve az ülőkét, ki dobálta szét a papírt, ki firkálta a falra szive szerelmének nevét?! Persze ezek­re a kérdésekre sohasem kaptam választ. Az is lehet, hogy nem ő volt a rongáló, azonban, amikor ilyenfajta műremekekkel találko­fontos lenne a fiatalokat megóv­ni a káros szenvedélyektől. Van-e megoldás? Nyilván min­denkire a környezete óriási ha­tással van, de vajon elég-e, ha egy kislány odáSzól, bocsi, mi lenne ha nem cigiznél? Vajon megoldás-e ha a gyerek­nek nem adnak a szülők zseb­pénzt, vagy kevesebbet adnak, hogy ne költsön ilyesmire? Ak­kor szívja majd másét, úgyis megtalálja a módját. Hasonlóan akivel megesett már, hogy itta­san ment haza, vajon tanult-e ab­ból, hogy egy-két hétig nem en­Városnézés közben Kassán belül Magyarország felé fordul­tunk. Este hét körül becsordogál­tunk a Kölcsey elé, és a szülők megelégedve nyugtázták, hogy szerencsésen, balesetmentesen zom, megfordul a fejemben, hogy én is kiírok valamit, de nem te­szem, mert akkor én is hozzájuk hasonló rongáló lennék. Kedves kis lakatok Valami mást kellene itt ten­ni. Talán a fejekben rendet te­remteni. Hiszen a rongálás az nyilvánvaló, s az pedig csak il­lúzió ezek után, hogy lesz még rendes zár az ajtókon, a toalett- papír hiányában nem kell egyéb megoldásokat találnom a higié­niás „utókezelésre”, és hogy megmoshatom még a kezem, érettségi előtt szappannal. Csak arra hívnám fel a figyelmeteket, gedték el pénteken, és szobafog­ságot kapott? Nem lehet senkit sem örökre felügyelet alá tenni, és bezárni. Sajnos, nem tudok jobb megol­dást találni, minthogy bízni kell a fiatalokban, bennünk, mégpe­dig abban, hogy idővel magunk is rájövünk mi a jó, és mi a rossz számunkra. Erre mondják: mindenkinek a sorsa a saját ke­zében van. Erre mindenki csak saját magától döbbenhet rá. Dávida Eszter Krúdy Gyula Gimnázium, Nyíregyháza hazaértünk. Az emlék örök ma­rad. Kovács Viktória, Kölcsey Ferenc Gimnázium, Nyíregyháza fiatal kortársaim, hogy ügyel­jünk mindennapi környezetünk­re, amely körülvesz bennünket. Titeket pedig, kedves takarí­tónénik, arra kérnélek, hogy amint észrevesztek egy ilyenfaj­ta kis hibát a tökéletes légkör­ben, mielőbb szabaduljatok meg tőle, és ne csak a művészt emle­gessétek, hiszen attól a mű nem tűnik el. Remélem, lesz még olyan pillanat az életemben, ami­kor hibátlan falak, kedves kis la­katok, papírrengetegek és tiszta mosdók kacsintanak majd rám. Sárai Csilla, Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza David a Zrínyiben Iskolánkba minden év­ben új anyanyelvi lektor ér­kezik. Idén David Sallait köszönthetjük a Zrínyi Ilo­na Gimnázium falai között. Biztosan sokaknak feltűnt, hogy David neve nem iga­zán angol hangzású. Nos, ez azért van, mert dédnagyap- ja itt élt Magyarországon, a Békés megyei Gyomaendrő- dön. Ezért is esett az ame­rikai fiatal választása ki­csiny országunkra. Ő maga több nyelven is beszél: az angol mellett franciául, olaszul, spanyo­lul, héberül és egy kicsit magyarul. Itt tartózkodása alatt már meglátogatta Gyo- maendrődöt is, ahol nagy meglepetésére megtalálta a vezetéknevével fémjelzett utcát is. Természetesen nem ez az egyetlen hely, amit még meg szeretne néz­ni, mert nagyon szépnek ta­lálja az országot, a történel­mét pedig izgalmasnak. A magyar emberekben pozití­van csalódott. Nem gondol­ta, hogy egy ilyen kis or­szág lakói is lehetnek ennyire modernek, attrak­tívak. Nagy Anita, Zrínyi Ilona Gimnázium, Nyíregyháza Piroson a zebrán A városban sétálva az egyik zebránál megdöbben­tem: egy idős bácsinak nem volt ideje átkelni az úttesten, így még a pirosnál is az út közepén toporgott. Többen nézték, de senki nem ment oda. Közben elindult a kocsi­sor. Az ott állók egy része el­takarta a szemét, mások ar­ról diskuráltak, mennyit ihatott az öregember. Vajon ha történt volna va­lami azzal a bácsival, akkor is igy gondolkodnának? Ta­lán megfordulna a fejükben, hogy ha ők segítettek volna, akkor nem esik baja az idős embernek. Hiszen egy élet felett nem lehet legyinteni! Vajon ha a mi rokonaink ke­rülnének hasonló helyzetbe, akkor is csak legyintenénk és továbbmennénk, mintha mi sem történt volna? N. A. Képek, írások az interneten is. Várost néztek Kassán a kölcseysek Autóbusszal kirándultak a turisztika iránt érdeklődő diákok Szeretlek, imádlak, szerelmem, Jocó! Ügyeljünk mindennapi környezetünkre, amely körülvesz

Next

/
Thumbnails
Contents