Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-22 / 248. szám

2004. október 22., péntek HAZAI TÁJAKON /4 HÍREK 0 Ünnepi nyitva tartás. Mind a Búza té­ri, mind a Vásártéri (KGST) piac októ­ber 23-án, szombaton zárva tart. A Bú­za téri piac október 31-én vasárnap 7-13 óráig, november 1-jén, hétfőn 7-16 óráig, november 2-án, kedden 6-14 óráig lesz nyitva. Mindkét piacon csak a virágárusítás engedélyezett. 0 Vasárnap aszfaltoznak. A 41. sz. fő­út Nyíregyháza-Oros közötti szakaszán épülő körforgalmi csomópont kopórétegét aszfaltozzák október 24-én, vasárnap. Ek­kor a főutat teljes, illetve félszélesség­ben lezárják. 0 Emlékezés Nyírbogáton. Október 23- án, szombaton 17 órától a Béke téren az 1956-os forradalomra emlékeznek. Ünnepi beszédet dr. Simon Miklós or­szággyűlési képviselő, polgármester mond. ÖRÖMHÍR MINDENKINEK Itt keresztények politizálnak Álom „Véneitek álmokat álmodnak, if- jaitok látomásokat látnak.” Jóéi próféta Tegnap este, mint már annyiszor, a te­levízió előtt aludtam el. Egyre lassuló tu­dattal váltogattam a csatornákat, még pró­báltam követni az ismerős hangokat, eliga­zodni a vélemények dzsungelében, bólin­tottam az egyikre, lelkesített a másik, ne­vettem a harmadikon, „hazudsz, nyomo­rult!” szisszentem fel a negyedikre, igye­keztem képben maradni, jelen lenni, de uj- jaim egyre lazábban tartották a távkapcso­lót, s a test végül, annak rendje és mód­ja szerint, erőt vett a szellemen.Vagy még­sem? A szellem nem hagyta magát, álmot varázsolt belém és körém. Álmomban egy nagy sötétlő erdő összevissza nőtt fái kö­zött bukdácsoltam, mígnem fényt láttam átszűrődni a leveleken, fényt, amely ki­vezetett egy virágos rétre. A rét pont olyan volt, amilyennek ál­modni szoktuk, s a rét közepén, hatalmas póznán hatalmas tábla hirdette hatalmas betűkkel, szájbarágósán, ahogy az egy ren­des álomban szokás, hogy Itt keresztyének politizálnak. Nem hittem a szememnek, megtörölgettem a szemüvegemet, kibetűz­tem a feliratot még egyszer és harmadszor is, nem tévedtem, tényleg. Körülnéztem. A rét egyik fertályában illatozó narancs- liget, a másikban színpompás tulipán- ágyás, a harmadikban bimbózó szegfűk vi­dáman ágaskodó sorai, a negyedik pedig szebbnél szebb énekesmadarak csivitelé- sétől hangos. S mindenütt emberek! Élén­ken, lelkesen magyaráznak egymásnak, mondataikat széles taglejtésekkel kísérik. Ha az egyik körből nevetés szalad felfelé, a többiek mind odanéznek: hadd halljuk mi is! Hadd örüljünk veletek! Ilyenkor pe­dig egymás felé fordulnak, s az a sok szép­ség egy pillanatra egy szépséggé egyesül. A rádió ébresztett fel, mint mindig. Azonnal tudtam, hogy csak álmodtam, megint. Csak álmodtam. Álmodom... Dr. Csepregi András TÜSKÉS SAROK Ilyen munka a közmunka? Kovács Éva e-mail: kelet@kelet.szon.hu Nem néztem utána annak, mióta is lé­tezik hazánkban a közmunka fogalma. A pontos dátumot nem, az efféle munka mo­rálját azonban nagyon is jól ismerem. Bizonyára nem vagyok egyedül, akinek szemet szúr a látvány: parkokban, utak mentén, közterületeken munkások népes csapata lát neki a tennivalóknak, irányí­tójuk utasítását követve. A lendület azon­ban többnyire csak a kezdetekig tart, utá­na drámai módon visszaesik. A feladatra kijelölt munkásoknak átlagosan több mint fele ugyanis nem lázas tevékenységgel, ha­nem ácsorgással tölti el az időt. Lapátra, gereblyére támaszkodva figyeli, miképpen szorgoskodnak a többiek, megpróbálva azt a látszatot kelteni, hogy ő csak a szak­mai fogásokat próbálja elsajátítani. Pedig már messziről is egyértelműen ki­vehető: nem a tudásvágy, sokkal inkább a munkaundor, a lustaság az oka annak, hogy közmunka címén a lázas semmitte­vést gyakorolják egyesek. Már ameddig megtehetik... Meddig tehetik? Készülődés a télre Tardi Pálnak nem csónakázni támadt kedve. Pont ellenkező­leg, vendégek hí­ján épp azon dolgozik, hogy szárazra kerülje­nek a vizibicik- lik és csónakok, mielőtt beállna a rossz idő. (Fotó: Balázs Attila) 1 5 Közösen emlékeznek ötvenhatra Fáklyás felvonulás, koszorúzás, tisztelgés a tragikus hősök előtt Szabolcs-Szatmár-Bereg (KM) - Nyíregyházán az öt­venhatos szervezetekkel kö­zösen emlékezik meg az ön- kormányzat a forradalomról. Október 22-én 17 órakor a Ko­dály Zoltán Általános Iskolában a Cantemus kórus ad ünnepi hangversenyt, ezt követően fák­lyás felvonulás lesz, melynek so­rán a nyíregyházi 56-osok emlék­tábláinál koszorúznak. Botrágyi Anita, a Nyíregyházi Főiskola ne­gyedéves hallgatója mond emléke­ző beszédet. A fáklyás felvonulás este hatkor a Dózsa György utcá­ról, Nagy Imre emléktáblájától in­dul, a Béla utcán Dandos Gyula, a Szent István utcán, a Kossuth gimnázium falán Szilágyi László, majd a Luther utcán Babicz Gyu­la, a Szarvas utca 27. alatt Toma­so vszky András emléktáblájánál emlékeznek. Kisvárdán október 22-én 14.30- kor a régi temetőben lévő mártír­emlékműnél dr. Nagy Szilárd al­polgármester méltatja az évfordu­lót, majd az emléktáblánál és Rada János sírjánál koszorúznak. Mátészalkán október 23-án 16 órakor a művelődési központnál koszorúznak, az ünnepi hangver­senyt követően Balázs Ferenc mártír mellszobránál 17.45-kor gyújtanak gyertyát. Nyírbátor­ban pénteken 18 órakor a város­házán lesz ünnepi ülés, majd 19 órakor a Szabadság téri Ország­zászlónál Veres János államtitkár emlékezik ’56-ra. Csengerben ok­tóber 23-án 17 órakor a művelő­dési központban tartják az ünne­pi megemlékezést. Záhonyban a volt tüzérlaktanyánál lesz koszo­rúzás pénteken fél kettőkor. Dombrádon az ’56-os emlékmű­nél pénteken fél kettőkor Borkő Károly országgyűlési képviselő mond ünnepi beszédet. Nagyha­lászban október 22-én fél kettő­kor a Kossuth téren tartanak emékünnepséget. Közösségépítés Nyíregyháza (KM) - A Nyíregyháza-kertvárosi Ágostai Hitvallású Evangé­likus Egyházközség október 24-én, vasárnap délután 2 órakor tarja közösségépítés- gyülekezetépítés sorozatá­nak újabb előadását a sala- monbokori gyülekezeti ház­ban (Salamonbokor 36. sz.). A sorozat vendége Bárdossy Tamás, az evangélikus egy­ház zsinatának nem lelkészi elnöke. Az előadás címe: Motor és vitorla. Az áhíta­tot Bárdossy Tibor nyugal­mazott evangélikus lelkész tartja. Útavatás Bezdéden Tiszabezdéd (KM) - Közel 1 kilométer hosszan, alaposan ki­szélesítve viseli a hátán a vado­natúj aszfalburkolatot Tiszabez- déden a Sport utca. Az utcarene­szánsznak persze ára volt: közel 48 millió forintot fizetett az ön- kormányzat a Kevíz 21 Rt-nek a munka elvégzése fejében. Sző- gyényi József polgármester a teg­napi avatási ünnepségen utalt rá: a beruházás terhéből „mindössze” 13 millió forint volt a saját erő, a munkák elvégzé­séhez szükséges összeget (megkö­zelítőleg 35 millió forintot) a re­gionális fejlesztési tanácstól nyerték pályázaton. S ha már aszfaltoztak, egyéb szükséges munkákkal is végeztek: parkoló­val gazdagodott az orvosi rende­lő és a temető, valamint az is­kolai kézilabdapályát is lebitu- menezték. A község húsz, összesen 15 kilométer hosszú utcája közül immáron valamennyi szilárd burkolatú - hangzott el a szalag­átvágás előtti percekben. ARCKÉP Bocskai Magda szerkesztő, műsorvezető Nyíregyháza (KM - Cs. K.)- Nem, nincs elírás. Ő Bara­nya Magda, a Nyíregyházi Televízióból, szabadtéri nagyrendezvényekről évek óta ismert, örökké mosolygó műsorvezető. Csak most már Bocskai Magdának hívják. A változás még egészen friss, új nevével, amit férjétől kapott, még ő is ismerkedik. Mondhat­ják: nincs ebben semmi külö­nös. Általában a feleség a házas­ságkötés napján veszi fel férje nevét, s viseli haláláig - de legalábbis a házasság végéig. Magda viszont négy éve kö­tött házasságot, s akkor úgy döntött, megtartja azt a nevét, melyen a szakmában megismer­ték. Nem sokkal később meg­Bocskai Magda született kisfiúk, aki természe­tesen apja után a Bocskai Ist­ván Péter nevet kapta. Mindjárt két keresztnevet a nagypapa és az édesapa kedvéért. Hogy négy évvel a házasság- kötés után változtatta meg ne­vét Magda, az kettejük közös döntése volt. Férje, Péter elárul­ja: habár nem mondogatta, ne­ki nagyon fontos volt, hogy fe­lesége is viselje az ő családne­vét, neki ez jelenti a teljes összetartozást. Remek háziasszony Magdáról sokan tudják: re­mek háziasszony, csodálatos anya és feleség. Eredeti végzett­sége gyógypedagógus. Végtelen a türelme, hatalmas a szíve és a lelke. Férje szerint épp ez a három tulajdonsága az, ami miatt vitáik szoktak lenni: ő mindenki lelki szennyesládája. Akinek búja-baja van, hozzá for­dul, ő pedig segít, soha nem tud nemet mondani. Fia, Peti tisz­ta anyja. Imád a középpontban lenni, szerepelni. Közvetlen, közlékeny, könnyen barátkozó, ugyanakkor nagyon érzékeny.- A minap előkerült Magda gyerekkori fényképe - mintha a fiunkról készült volna - mond­ja mosolyogva Bocskai Péter, a férj, az apa, aki ezzel az írással szeretne meglepetést szerezni feleségének. Mi pedig szívesen vállaltuk az „összeesküvést”. VENDEGSOROK Szüret előtt Törő István e-mail: kelet@kelet.szon.hu Szüret előtt a szőlősgazdák egyre gyakrabban hallatják a hangjukat. Van is miért, hiszen egyes vidékeken rekordmennyi­ségű termés várható, másutt - különösen csemegének való faj­tákból - kevesebb ígérkezik. Ez­zel egyébként is kevesebbet tö­rődnek a hazai termesztők, pe­dig - beleértve az EU-t is - na­gyobb lehetőségeket rejt, mint a borszőlő előállítása. Kiváló, jó termőképességű fajtákat nemesí­tettek ki kutatóink. Sajnos, a szakma gondja, hogy ez mennyire eladható. A szőlő a nyárvég egyik legjobb gyümöl­cse, jó étrendi hatása van, s egyes kimutatások szerint két­száz, a szervezet számára fontos nyomelemet tartalmaz. Valahogy mégis a borszőlő telepítése terjed jobban. Most, hogy közeleg a szüret, egyre többször merülnek fel borgon­dok. Még a szőlő a tőkén van, s az ember egyes híradásokból azt érzi ki, hogy emelni kell a bor árát, mert kevés a haszon. A termelőnek, feldolgozónak, vé­gül a pincészeteknek, borászok­nak. Egy kicsit érthetetlen, mert így sem igazán fogy. Az a har­minchét literes átlagos fogyasz­tás nem éppen kecsegtető ná­lunk, ahol az ősi múltban is kultusza volt a borfogyasztás­nak. A pincék egy részében tete­mes mennyiség halmozódott fel, s erre jön az újabb nagy termés, így becslések szerint a hét-nyolc millió hektolitert is elérheti a kettő együtt. Nincs elég marketingmunka? Bizony a jó bornak is kell cé­gér, ebben lemaradni látszunk más európai országoktól. Az el­múlt években jó kezdeményezé­seknek lehetünk tanúi a borfa­luk, a tájegységek több napos rendezvényei, a kis pincészetek hírnévre törekvő akcióival. Ettől több kellene, vagy legalább a régi piacok visszahódítása a borral foglalkozó összes közre­működő anyagi összefogásával. Van viszont telepítési kedv, mert az állam támogatja (legalábbis amíg az EU-ba be nem léptünk), a lakosság adófo­rintjaiból. Egyes borvidékeket kiemelkedő módon preferál, másokat kevésbé. Hány átlag, vagy kiskeresetű magyar teheti meg, -hogy csak úgy megvesz egy palack Tokajit? Holott az ő adóforintjaiból befolyt pénz is hozzájárul az értékteremtéshez. Persze az állam sem önzetlenül teszi, mert így tud majd jövedé­ki adót szedni, s az sem kevés. Engem nem nyugtat meg, hogy miközben rekord mennyi­ségű bor lesz, megint áremelést fontolgatnak. Végül is kinek akarják eladni ezt a temérdek italt? Jómagam is kevesebbszer fogok betérni egy nagyfröccsre, főleg olyan helyre, ahol tőkét sem látott bort árusítanak.

Next

/
Thumbnails
Contents