Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-21 / 247. szám

2004. október 21., csütörtök KELET HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Új telkek Záhonyban. A magánerős építkezések terén jelentkező igények kielégítésére új utca kialakítását végzik Záhony nyugati lakótelepén. A mintegy 30 milliós beruházás keretében 12 csa­lád jut majd teljes mértékben előközmű- vesített építési telkekhez. 0 Zárva tart. A nyíregyházi Jósa And­rás Múzeum október 23-án, szombaton zárva tart. A múzeum Baráti Köre októ­ber 25-én, hétfőn 17 órától tartja kö­vetkező foglalkozását, melyen dr. Né­meth Péter emlékezik meg a 170 éve született dr. Jósa Andrásról. NÉZŐPONT Bezártságra ítélve Sípos Béla e-mail: bela.sipos@kelet.szon.hu Börtön épül Tiszalökön - olvasom a hírt, s gondolkodóba esem. Most örüljek, vagy sírjak. Örülhetek, mert ezzel az új létesítménnyel így jobb körülmények kö­zé kerülnek raboskodó honfitársaink. Ugyanis a meglévő börtönökben siralma­san sokan vannak, 130-150 százalékos a „kihasználtsága" ezeknek az épületeknek. Ezzel az új hétszázas bővítéssel - és a másik hétszázzal, amelyet Szombathelyen építenek - ugyan nem oldódik meg, de enyhül a benti feszültség. Ugyanakkor sír- hatnékom támad, ha arra gondolok, hogy börtönt kell építeni, s nem lakóházat, is­kolát, vagy éppen uszodát, sportpályát. Legjobb tudomásom szerint úgy 13-15 ezer elítéltet tartanak most fogva Ma­gyarországon a különböző büntetés-végre- hajtási intézetekben. Nem tudom, ez sok vagy kevés, de mindenesetre a magyar la­kosság másfél ezreléke jelenleg börtönben él. S ki tudja hányán várnak még bevonu­lásuk napjára, hiszen a zsúfoltság enyhíté­sére ütemezik a behívókat. Mégis úgy gondolom, nagyon nagy ez a szám. Ami pedig riasztó lehet: folyamatosan növek­szik a visszaesők száma. Jó iskolának bi­zonyul a bent lét. így az is csak illúzió, hogy csökkenhet a rabok száma. Tiszalökön a lakosság támogatja a börtönépítést. Ez magyarázható a munka- nélküliséggel, hiszen a hivatásos állo­mány mellett majd száz civil is munkát talál a 2007-ben „megnyíló" intézmény­ben. Az épület átadásával egyidőben legalább ennyi család megélhetését is biztosítja. Ez ugyancsak az örömhírek kö­zé tartozik. Azért az öröm nem lehet felhőtlen. Mégiscsak egy olyan épületről van szó, amely nem a szabadságot jelképezi. Úgy is fogalmazhatnék: szükséges rossz. Arról nem beszélve, hogy már maga a szó is az egyik legborzalmasabbak közé tartozik. Az említése is hátborzongató, hát még ha va­lakinek hónapokat, éveket kell eltölteni a szürke - lehet, az újakat már más színűre festik - falak között. Az viszont nem kétsé­ges: a körülmények változása minden bi­zonnyal hatással lehet valamennyi elítéltre. Francia diakok Testvérvárosi kap­csolata van a Tisza- vasvári Vasvári Pál Szakközép és Szakis­kolának a francia országbeli Rethel vá­ros középiskolájával, ahonnan a napok­ban 18 környezet­védelmis diák és két tanár érkezett. Az itt tartózkodásuk tíz napja alatt az árvíz és a szennyeződés okozta károkat ta­nulmányozzák a Ti­szán. A munka mel­lett ismerkednek megyénkkel és a Hortobággyal is. (Fotó: Elek Emil) Élőhelyek a megsemmisules szélén Tájtörténeti vizsgálatok, és a tájrehabilitáció lehetőségei a Nyírségben Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Tájvédelmi feladatokat fo­galmazott meg tanulmányá­ban az E-misszió Egyesület, mely szakértőkkel térképezte fel megyénk természeti adottságait. A tanulmány leírja: a Nyírség­re egykor jellemző erdős-lápos vidék helyett ma javarészt aká­cosok, szántók jellemzik e tájat. A töredékesen, többnyire lerom­W ........................... A természetes er­dők javarészt el­tűntek, helyükön tájidegen faültet­vények jelentek meg. Rév Szilvia ..............................................................W lőtt állapotban megmaradt ter­mészetközeli élőhelyek jelentős részét ma is lassú megsemmisü­lés fenyegeti. Ez a tájegység mie­lőbbi ökológiai tájrehabilitáció­ra szorul. Katonai térképeken Az Ifjú Botanikusok Baráti Köre az E-misszió Egyesülettel egyéves programot valósított meg, melynek célja a Nyírség si­keres tájrehabilitációjának meg­alapozása volt. Minimális köve­telmény a még létező természeti értékek megóvása, de fontosnak tartják a tájhasználati szerkezet- váltást is. Ehhez iránymutató­ként szolgál a történelmi tájhasz- nálat-változás elemzése: a Nyír­ség különböző vegetáció-típusait képviselő mintaterületén végzett vizsgálatok betekintést nyújtot­tak, hogyan változtak ezek a te­rületek az elmúlt kétszáz év so­rán. A munka során régi katonai térképeket is feldolgoztak a XVIII. századtól napjainkig. A nyírségi táj természeti képét az utóbbi kétszáz esztendőben legin­kább formáló hatások között em­lítik a természetes erdők eltűné­sét, a tájidegen ültetvények ará­nyának növekedését. Az eredeti erdők kiirtása túlnyomórészt több száz esztendeje megtörtént. A megmaradt ősi erdőtömbök­ben a XIX. század második fele óta egyre nő a tájidegen telepí­tések aránya. Kíméletes gazdálkodás Ezen túlmenően a vizes élőhe­lyek kiszáradtak, területük csök­kent. Ezért leginkább a lecsapo- lások, csatornázások felelősek, de az utóbbi évtizedek szárazsá­ga tovább súlyosbította a helyze­tet. Sok helyen felhagytak a rossz termőképességű, száraz ho­moki szántók, gyümölcsösök mű­velésével, ez a folyamat főként az elmúlt pár évtizedre jellemző. A felhagyott területeket tájide­gen fajokkal erdősítik, máskor legeltetés folyik rajtuk, miköz­ben a tájidegen özöngyomok vé­szesen elterjedtek. Természeti értékeink Az általános folyamatok mel­lett fontos látni az egyes terüle­tek közti különbségeket. Minde­gyik kis tájegységben vannak olyan élőhelytípusok, amelyek viszonylagos épségben maradtak meg, vagy könnyen helyreállít­hatók, védelmük teljesen összeegyeztethető a rajtuk folyó kíméletes gazdálkodással. Ugyanakkor vannak olyan, erősen fenyegetett típusok, ame­lyek megőrzése - noha nagy erő­feszítéseket kíván, és gazdasá­gilag esetleg áldozatokat köve­tel - mindenképpen fontos fela­dat. Az EU Phare Access 2001 programja támogatásával dolgo­zó szerzők (Szigetvári Csaba, Rév Szilvia, Botos István Csaba, Lukács Attila) bíznak abban, hogy a Nyírség természeti érté­kei nemcsak a szakemberek, ha­nem minden itt élő ember szá­mára fontosak. Nem kémek a klónültetvényekbol Hosszabb távon csak egy olyan település, térség lehet életképes, amelynek lakói kö­tődnek szülőföldjük tájaihoz, és tenni is képesek azért, hogy gyermekeiknek és unokáiknak egyebet is tudjanak mutatni, mint egyhangú szántókat, kló­nozott nyárültetvényeket, vagy éppen végtelen parlagfű­mezőket. A jelenlegi támogatá­si rendszerek mellett a termé­szetkímélő gazdálkodás nem jelent áldozatot, sőt, jó megél­hetést is kínál. Reméljük, hogy a Nyírség tájtörténeté­nek kutatói a következő két­száz éves visszatekintésben már kedvező változásokról ad­hatnak hírt. Népszerű a diákhitel Nyíregyháza (KM) - A diákhitelt kizárólag csak beiratkozott hallgató kaphat. A beiratkozás tényét minden esetben - a hó végi egyezte­tés során - az illetékes ta­nulmányi osztály igazolja vissza a Diákhitel Központ­nak. A 2004/2005-ös tanév el­ső folyósítási napján 10 836 egyetemista és főiskolás ju­tott hozzá először diákhite­léhez, velük eddig összesen 170 490-an éltek a felsőokta­tásban tanulók számára leg­kedvezőbb szabad felhaszná­lású hitel lehetőségével. Öt és félezren A mostani utalás alkal­mával a márciusi rekordot megközelítő összeget, 7,32 milliárd forintot fizettek ki, mivel a jogosultak egyszer­re kapták meg a szeptembe­ri, illetve októberi járandó­ságukat, valamint - akik egy összegben kérték - a tel­jes szemeszterre járó hitelü­ket is - tartalmazza a Diák­hitel Rt. közleménye. A korábbi ügyfelek közül - tanulmányi osztályuk jel­zése szerint - mintegy öt és fél ezren a szeptemberi egyeztetés időpontjáig még nem iratkoztak be taninté­zetükbe, így ők most nem juthattak hozzá pénzükhöz. Azok sem kaphatták meg most az igényelt kölcsönü- ket, akik elfelejtették beje­lenteni szak-, vagy intéz­ményváltásukat. ■ív vav iái cvnn It vi ON wwinr .szun.nu m A régió és a világ hírei. PALICZ ISTVÁN MEGKÉRDEZTE: Meglopták-e már a KGST-piacon? Te, Boris! Már megint mennyiért pocsékol­tuk el az almát? (Rajz: Ferter János) A nyíregyházi vásárté­ren korra, nemre és nemzetiségre való tekin­tet nélkül mindenki ál­dozata lehet egy-egy ügyes tolvajnak. Már tíz éve mozgok a piacon, megfigyeltem, hogy a zsebesek főképp a nagy tömegben vegyülnek el délelőttönként, és úgy károsítják meg a vásár­lókat, sőt, nem ritkán a piacon dolgozó kereske­dőket is. Utóbbiak ki­fosztásakor csoportosan érkeznek. Szanyi János MUNKANÉLKÜLI M ár évek óta árulok cipőket, tőlem ed­dig még soha sem lop­tak. Igaz, nem sokra mennének a zsákmány­nyal, mivel a lábbeliket soha sem párosával, mindig csak egyesével rakom ki az asztalra. Ezzel megelőzöm a bajt, hiszen egy darab cipővel aligha tud boldogulni a tolvaj. Szerencsés em­bernek tartom magam, mivel engem sem a pia­con, sem a buszon nem rövidítettek még meg. Farkas Géza VÁLLALKOZÓ E n a piac egyik igen forgalmas helyén árulok immár tizenegy éve. Sok csalafinta trük­köt láttam már az évek alatt. Lopások folyamato­san vannak, ezek egy ré­szét azonnal észrevesz- szük, és tetten érjük az elkövetőt, egy részükkel pedig az esti leltárkor vagyunk kénytelenek szembesülni. Éves szin­ten mintegy 50-70 ezer forint kárt okoznak. Mi, kereskedők azonban egy­másra is figyelünk! Barna Ilona gépíró C egléden élek, csak ritkán fordulok meg az itteni piacon. Odaha­za csak kis butikokban árulnak a kereskedők, a nyíregyházi jóval na­gyobb, s éppen ezért jó­val veszélyesebb terület is! Amíg vásároltam, vé­gig magamhoz szorítot­tam a táskámat, mert fé­lek a zsebmetszőktől. Cegléden gyakori, hogy gyerekeket küldenek lopni szüleik, mert tud­ják, hogy kiskorúak, és nem büntethetők. POLONYI JÓZSEFNÉ NYUGDÍJAS A munkám során nem loptak még meg, az utasok általában rende­sen fizetnek, olykor még borravalót is hagynak. A taxiba ülő idősek és fiatalok viszont sokat panaszkodnak, hogy átverik őket az árusok. Jónéhányan vettek már selejtes holmikat, értéktelen bóvlit abban a tévhitben, hogy már­kás ruhához, cipőhöz vagy bőrkabáthoz jutottak hozzá rend­kívül olcsón. Pécsi László taxisofőr

Next

/
Thumbnails
Contents