Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-20 / 246. szám
2004. október 20., szerda KILÉT TISZARÁDI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás ............................................................................................■I.inuilim^ hírek 0 Anyakönyvi adatok. Ez évben, eddig hét gyermek született a községben, és ugyanannyian haltak is meg. A településen jelenleg 597 ember él. 0 A múltból merítve. Az elmúlt év áprilisában megalakult helyi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat közeli tervében szerepel a népi hagyományok ápolása, illetve vetélkedő rendezése a község múltjának ismeretéből. A szülők, nagyszülők bevonásával kiállítást terveznek megvalósítani „Fiatalok régen és ma" címmel. 0 Kitartóan pályáznak. A négy település - Beszterec, Tiszarád, Tiszatelek és Vasmegyer - évről évre folyamatosan benyújtja a pályázatot a szennyvíztelep, illetve a szennyvízhálózat kiépítésére. Az idén is reménnyel telve pályázott a négy község. A község rövid története Tiszarád a Rétköz egyik legkisebb települése. Szent István Szabolcs községet jelölte vármegyeszékhelyül, ispánnak pedig Vecelin német lovagot nevezte ki. Vecelin halála után a fia, Raád lett az utód, akinek kettős udvarhelye volt: Szabolcs és Raád. A község nevének egyik fele innen ered, míg a másik a Tisza közelségéből. 1926-ban épült a mai is álló református templom. Az első egyházi iskolát, tanítói lakással még 1859- ben húzták fel, azt követően 1928-ban építettek egy újabb, kéttantermes iskolát, amelynek a fala középen szétnyitható volt, így színielőadásokat és bálokat is rendezhettek ott. ’52-ben alakult a jól működő tsz A faluban 1965-ig kiemelkedő közösségi, kulturális élet folyt, a település jól működő nőegylettel, dalárdával, színjátszócsoporttal, kézimunkakörrel, könyvtárral rendelkezett. 1957-ben elkészült a kultúr- ház, amelyben már akkor, aggregátorról működtetett mozi is helyet kapott. 1962-ben megépült a harmadik iskola is, és ekkor vezették be a villanyt is a községbe. Tiszarád akkortájt közel 900 lakost számlált. Az emberek életkörülményei az akkori viszonyok alapján jók voltak, ebben nagy szerepe volt az 1952-ben megalakult és jól működő téesznek. Dinamikus kisközség volt 1970-ig. Társközségként 1990-ig nemcsak vegetált, de a leépülés jelei mutatkoztak rajta, amely mély stigmák máig láthatóak a falu képén. Tiszarád legújabb történelmét - ismét önálló településként - 1991. január 1-jétől írja. A szemnek tetszetős udvarrész Kellemes porta a főutcán Szalonnasütő, kerti tó és a hűvös őszben is pompázó virágok sokasága látható Hagymási Károlyék portáján. Hat éve már, hogy Korpái Ferencné megözvegyült, de számára valamelyest elviselhetőbb az időskor, hiszen az egykori házukban együtt él a fiatalabb lányával és annak családjával. A veje, Korpái Károly pedig szereti a rendet és a virágokat, a gyerekek keze munkája ez a szép kert. A másik lányom, Kovács Sándorné is közel, a szomszédos Nagyhalászban él a családjával. Négy szép unokám van - mondta özvegy Korpái Ferencné. Az elárvulás ellen a jövőért társulnak A lakosság egy része nyugdíjas, sok a szociálisan hátrányos helyzetű Lefler György e-mail: lefler@kelet.szon.hu Tiszarád (KM) - Az ólomszín őszi időben a gyülekező sötét fellegek mintha el akarnák rejteni a csöppnyi falucskát a világ szeme elől. Ellenkezőleg a képviselő-testület akaratával, akik viszont szeretnék megmutatni a településüket. A jövetelem előtti estén, az október 16-án megtartott falugyűlésen éppen erről beszélt Papp End- réné polgármester, aki e minőségében immár a negyedik ciklusát tölti. A falugyűlésen részt vett és felszólalt Gazda László, a Megyei Közgyűlés elnöke. Forráshiánnyal küzdenek- Községünk a halmozottan hátrányos települések sorába tartozik, sajnos a magas munkanélküliség tartósan jelen van » ......................... A fiatalság valamennyi település életében annak k vásza, megtartó ereje. Papp Endréné ................................w életünkben - kezdte a polgármester asszony. - A településünkön nincs olyan gazdasági szervezet, amely nagyobb létszámot tudna Az új faluház egy új történet jelképe lehet (Fotók: a szerző) foglalkoztatni. A lakosság 40 százaléka nyugdíjas, sok a szociálisan hátrányos nagycsalád. A költségvetésünk mintegy 97 százalékát az állami normatíva teszi ki, 1997 óta minden évben forráshiányos a költségvetésünk. Arra törekszünk, hogy megőrizzük működőképességünket, igyekszünk zavartalanná tenni az önkormányzati intézményeink - iskola, óvoda - ellátását, jól ellátni az egyéb jellegű kötelező feladatainkat. Pályáznak rendületlenül A községrendezési terv elkészítéséhez a TERKI-től 1 millió 540 ezer forintot, míg a környezet- védelmi programhoz (Zöld Falu) másfél millió forintot nyertünk az elmúlt évben. További három településsel - Beszterec, Tiszatelek és Vasmegyer - karöltve több éve pályázunk folyamatosan a szennyvíz-beruházás megvalósulásáért. A pályázatot az idén is benyújtottuk. Azokra a feladatokra, amelyeket az önkormányzat önellóan nem tud ellátni, társulásokat hoztunk létre. Például a Nagyhalásszal közös Intézményirányító Társulás. Jól működik a szintén a szomszéd várossal közös Családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, miként a Vízi Közmű Társulásunk is. Kemecsével közösen oldjuk meg az állathul- ladék-kezelést, és immár közel egy évtizede közösen működik az orvosi ügyeleti ellátás is. Községünk tagja a 17 településből álló Közép-Szabolcsi Kistérségi Többcélú Társulásnak. E társulás kiterjed a közoktatásra, a szociális és gyermekjóléti alapellátásokra, az egészségügyre, a területfejlesztésre, az állati hulladékok kezelésére és a belső ellenőrzési feladatok elvégzésére. Jó a kapcsolatunk a munkaügyi központtal is. Hatvan őstermelő Péntekenként a tiszarádi Faluházban várja az őstermelőket Csepcsányi Zsolt falugazdász. A település öregedésével együtt a számuk évről évre kopik, a kiadott 140 őstermelői igazolványt évente úgy hatvan körüli létszámban újítják meg. Az uniós regiszterbe viszont már csak 20 őstermelő szerepel. Ez azt jelenti, hogy csupán ők igényelhetnek a hazai és az uniós mezőgazdasági támogatásból. Jellemző a kukorica A faluban már egyetlen szarvasmarha sincs, juhá- szattal négy vállalkozó foglalkozik. Jellemző a szántóföldi növénytermesztés, a kukorica, a búza, a korábbiaknál már kevesebben foglalkoznak a zöldségfélék termesztésével is, amelyre pedig a környéken lenne felvásárló - tájékoztatott a falugazdász. Csepcsányi Zsolt (balról) Szabó László őstermelővel A másodikosok es a negyedikesek Alapítvány a jobb esélyért A tiszarádi iskola két tantermében elfér a 31 gyermek. Az iskola részben osztott, vagyis együtt jár az 1-3., illetve a 2-4. osztály. A felsősök Nagyhalászban tanulnak, a gyerekek autóbusszal utaznak naponta. A szülők ragaszkodnak gyermekeik napköziotthonos ellátásáért, így nemcsak a változatos étkeztetésük biztosított, de a délutáni tanulásukra is felügyelnek - tájékoztatott Papp Jánosné igazgató, a 2-4. osztály tanítója. Az 1-3. osztályt Újhelyi Istvánná, a napköziotthont Víghné Asztalos Mária vezeti, míg a német nyelvet Ortó Tamás plántálja át a gyermekekbe. A közelmúltban hozták létre a Tiszarádi Esély Alapítványt, amely -a számítástechnikai, az idegennyelvi oktatást, a tehetséggondozást hivatott elősegíteni. Mocorgóék gyűjtöttek Mocorgóék, vagyis a kis óvodások lázban égtek, hiszen mindenféle őszi termést kellett gyűj- teniük. A csöppségek eme szenvedélyére nem is volt semmi panaszuk az óvó néniknek, bő talicskára való terméssel tértek vissza az ovisok. Aztán legalább olyan elragadtatással kezdtek hozzá a termések feldolgozásához, mint a gyűjtéshez. Az ügyes kezek nyomán olyan aranyos állatfigurák, töklámpások és mindenféle érdekességek születtek, hogy az embernek könnyen kedve támadt játszani velük. A 18 óvodásból tíz nagycsoportos, három középsős és öt kiscsoportos - tudtuk meg Béres Sándorné vezető óvónőtől. A Mocorgó „családra” Greskó Brigitta óvónő, Ibolya Vendelné és Dragonya Ti- borné dadusok felügyelnek még. Mert azért eléggé mocorgók. A képen Is tart a mocorgás Tiszarádon is házhoz jön a mobilposta Megjuhászodtak a kedélyek, az új szolgáltatás elfogadottnak tűnik Éppen a nyugdíjakat hordta Karakó Zsolt a mobilpostáján ottjártunkkor, így aztán szinte minden porta előtt meg kellett állnia, hiszen a községben sok a nyugdíjas ember. A tiszarádiak, miként több egyéb település lakói is, kezdetben ellenezték a postai szolgáltatás eme módját. A falu teljes leépüléseként fogadták a döntést. Azóta már megjuhászodtak a kedélyek, a mobilposta elfogadottnak tűnik a postás személyével egyetemben. Kétszer is jöhetne- Jó lenne, ha egy hónapban akár kétszer is hozná a nyugdíjat a postásunk - mondja mosolyogva a 84 esztendős özvegy Gyüre Sándorné. - Persze, így is jó, mi lenne velünk, ha még ezt sem kapnánk. A férjem után kapok özvegyi nyugdíjat - magyaKarakó Zsolt és Ilonka néni rázza Ilonka néni, aki öt gyermeket, egészen pontosan öt fiút nevelt fel. Ketten Érden laknak, egy-egy Nyíregyházán, illetve Vasmegyeren, egy meg itthon lakik, velem. Tíz unoka és 17 dédunokám van. A postással nagyon elégedettek vagyunk, már megszoktuk, hogy a házunkhoz jön a postás. A fiatalok önkormányzata Tavaly tavasszal Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzatot választottak a tiszarádiak. A 120 választásra jogosult 10 és 23 év közötti fiatal több mint negyven százaléka adta le voksát a polgár- mesterrel együtt 5 tagú testületre. A kistelepülés ifjú polgármestere a 19 éves Val- kó Marianna, a baktalóránt- házi informatikai és határ- rendészeti szakközépiskola negyedikes tanulója. A gyermek- és ifjúsági önkormányzat tagjai: Balogh Rozália, Berki Krisztián, Ignéczi József és Székely Anita. Az ön- kormányzat megalakítását a fiatalok szorgalmazták, de örömmel támogatták, segítették a felnőttek, illetve az önkormányzat. A közel másfél év alatt bizonyították lét- jogosultságukat.
