Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-02 / 231. szám

2004. október 2., szombat KIÜT HÁTTÉR /3 HÍREK 0 A vértanúk napján. Az aradi vérta­núk kivégzésének 155. évfordulóján ok­tóber 6-án, szerdán 11 órakor megem­lékezést tartanak Nyíregyházán, az evan­gélikus nagytemplomban, majd 15 órá­tól Damjanich János szobránál koszorúz­nak a Tompa Mihály utca 12. szám alatt. E Életet az éveknek. Az Idősek Világ­napja alkalmából október 7-én 10 órai kezdettel a megyeháza dísztermében ün­nepséget rendez az Életet az Éveknek Nyugdíjas Szövetség nyíregyházi szerve­zete és a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei nyugdíjasok képviselete. NÉZŐPONT Az idő zavarában Angyal Sándor e-mail: angyal@inform.hu Ha meglehetősen zaklatott körülmé­nyek között is, de végül csak összeállt a kormány, s Gyurcsány miniszterelnök kiáll­hatott a nyilvánosság elé régi-új emberei­nek listájával. Maga is elismerte, bizonyára akadnak meglepetések a bársonyszékben ülők között (hiszen magukkal az újságírók­kal közölte: jól találgattak, de senkinek sem volt tizenhárom plusz egyese, ami a kor­mánytagok névsorát.illeti). Bár meglepő, de egyáltalán nem mulatságos a köztársaság sorsát jórészt eldöntő, annak minden nap­jait irányító kormány összeállítása, de né­mileg mégiscsak elérte, amit akart a kor­mányfő: változtatott, fiatalított, sikeresen egyeztetett a koalíciós partnerrel. Igaz ez, ha némi időzavarba is került, hiszen a bü­dzsé kész kötetét nem tudta a megfelelő napon benyújtani, ez késedelmet szenved, előbb még esküt kell tenni a kormány tag­jainak. Valójában fontos dolog, hogy milyen felkészült emberek töltik be a tárcák vezető posztjait, az sem mellékes, hogy volt-e, van-e kellő idejük nyugodtan végig gondol­ni, mire vállalkoznak. E tekintetben előbuk­kan néhány kérdőjel, hiszen a félig impro­vizált kormánynévsor arra enged következ­tetni, hogy még a 24. órában is folytak egyeztetések. Ez mit sem von le viszont ab­ból, hogy akik esküre várnak, azok terüle­tük jó ismerői, mondhatnánk sikeres embe­rei, ami enyhén szólva sem közömbös az egész kormány várható teljesítménye szem­pontjából. Igaz ez akkor is, ha az ellenzék teszi a dolgát, s nem hagyja ki az alkalmat annak többszöri hangoztatásában, hogy bizony-bi­zony nagy itt a kapkodás, kérem szépen. N4agam viszont a szókimondásáról is­mert Kupa Mihályt idézném meg e néhány sor végén. Ő mondta egy rádióműsorban: „A kinevezés előtt álló miniszterek valójá­ban tehetséges emberek, meg egyébként is meg kell adni a mindenkori kormánynak - így a Gyurcsány-félének is - a lehetőséget, a minimális bizalmat ahhoz, hogy teljesít­hessenek és ezzel bizonyítsák: a csapat­összeállításkor a körülményekhez képest ta­lán mégiscsak a legjobb megoldást válasz­totta a kormányfő. A keresztyén fiatalok összefogtak a perui kisdiákokkal (Fotó: 'magánarchívum) Lima, ahol árvákért is szólt az ima Sodrott kötelekkel mázsás sziklákat húztak a felszínre Ladányi Tóth Lajos e-mail: lada@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A vi­lág túlsó részéről, egy perui szegénynegyedből tért haza a nyíregyházi református teo­lógus hallgató - élményekkel gazdagon. Még júniusban keltek útra Ko­vács Zoltánék Denverből Limá­ba, a perui télbe. A nyíregyházi református teológushallgató egy keresztyén ifjúsági csoport tag­jaként kelt útra. Leírhatatlan nyomor- Kettős volt a célunk: egy­részt önkéntes munkával és já­tékos foglalkozásokkal színesí­teni szerettük volna az árva gye­rekek hétköznapjait, illetve el­tökéltük, hogy testközelből meg­ismerünk egy idegen kultúrát, egy másik, a mienktől teljesen különböző világot - idézte fel az utazás okait Kovács Zoltán. - Maga az ország, Peru rengeteg természeti szépséget rejt. Nyolc­millió ember él Limában, a fővá­rosban, nagy részük leírhatatlan nyomorban tengődik. Fából, bá­dogból, műanyag hulladékból összetákolt viskók - amerre csak a szem ellát. Hegyoldalban, ten­gerparton, sziklák között, homo­kon, vagyis mindenütt. Higiéniá­ról nehéz beszélni, az ivóvíz ke­vés és drága, az utcán kóbor ku­tyák csaholnak, és vigyázni kell, hogy éppen hova és mibe lép az ember. Ellenben az Andok, a Csendes-óceán felejthetetlen lát­vány! Az általuk látogatott árvahá­zat a katolikus misszió működ­teti, és harmincöt gyereknek ad otthont.- Van saját általános iskolájuk, ami azt jelenti, hogy van egy te­rem, ahol le lehet ülni, egy bó­dét pedig kineveztek könyvtár­nak. A délelőtti tanítás ideje alatt mi az épülő víztartálynak ástunk alapot. Igazi csapatmunkára volt szükség: gépek hiányában sodrott kötelek segítségével mázsás szik­lákat kellett a felszínre húzni. S hogy mindezt még nehezítse is valami: meg kellett küzdeni a mérges pókokkal és a skorpiók­kal. A délutáni programban zene, arcfestés, baseball és aszfaltrajz­verseny szerepelt a sportpályára összesereglett környékbeli gyere­kek számára. Felvetődik a kérdés, hogy mi­ért vállalkozott arra az útra, ami a jó szándék mellett magában hordozta a bizonytalanságot és a veszélyt? Adtak és kaptak is- Őszintén szólva először na­gyobb volt bennem a kíváncsiság, mint a tettvágy. A világ egyik leg­gazdagabb államából, Denverből elindulunk huszonheten egy dél­amerikai szegénynegyedbe - mi lesz ebből? De Istennek hála, va- lóságshow helyett igazi szemlélet- formáló találkozás részese lehet­tem. Ezek a jóléthez szokott kö­zépiskolások két hét alatt csodát műveltek, tudtak nagyok lenni. Adták idejüket, fizikai erejüket, adtak reményt és örömöt ismeret­len, idegen embereknek. Persze bőven vissza is kaptuk azt, amit mi adni tudtunk, mégpedig szere­tet, mosoly és ölelés formájában. Kényelemből kockázatba „Viharos erejű trópusi szél dobálja repülőgépünket maga­san a Karib-tenger fölött, már elhagytuk Kubát, még néhány óra, és leszállunk Peruban. Lassan mülik az idő, különös érzések kerítenek hatalmukba. Mi vár ránk az idegen konti­nensen? Új, ismeretlen földre lépünk, rettegett betegségek kockázatával kell szembenézni, számítani kell párás éghajlat­ra, és hátat fordítani az otthon megszokott kényelemnek...” (Idézet a református teológus­hallgató naplójából.) LEFLER GYÖRGY A VILÁGNAPON MEGKÉRDEZTE: megbecsüljük-e az időseket? Ne izgasd magad Lajos, ez csak a harmadik férjem (Rajz: Ferter János) S zerintem a fiatalok ma nem nagyon fi­gyelnek az idős emberek­re. Rendszeresen autó­busszal közlekedem, és bizony azt tapasztalom, hogy sok 16-18 évesnek esze ágában sincs átadni a helyét, az ajtóknál elő­re engedni az időseket. Én tisztelem az öregeket, sajnos a négy nagyszülő­ből már csak kettő él. A nagymamám olykor pa­naszkodik, hogy több nyugdíjat érdemelne. Kovács Katalin, JELENLEG MUNKANÉLKÜLI E rre még nem tudom a választ. Negyvenegy évet tanítottam, az Inczédy György Szakkö­zépiskolából az idén mentem nyugdíjba. Mint frissnyugdíjas, kettős ér­zéssel viseltetem e dolog iránt: részben hiányzik a megszokott, percre kiszá­mított életritmus, ugyanakkor egyfajta sza­badságérzettel is rendel­kezem. Próbálom meg­szervezni aktiv nyugdíjas életem. Réti Miklós, nyugdíjas tanár R emekül érzem magam a bőrömben. A Gel- lért-hegynél laktam egy­kor, onnan jöttem a fér­jem után Nyíregyházára. Sokat fejlődött a város, megszerettem. Szerintem a társadalom igyekszik törődni az idősekkel, per­sze erről lehet, hogy más a véleménye egy 20-30 ezer forintból élő nyugdí­jasnak. Igyekszem hasz­nosan elfoglalni maga­mat. Ma az emberek nem figyelnek egymásra. Antal Kálmánné, NYUGDÍJAS TALAJMECHANIKUS A KSH ELEMZÉSEIBŐL Jövedelmet biztosít Nyíregyháza (KSH - Malaku- cziné Póka Mária) - A lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint a második negyedévben a megye 15-74 éves korú népességének gaz­dasági aktivitása gyengébb volt az egy évvel korábbinál. A gazda­ságilag aktív népesség közel 5 ezer fővel csökkent. A munkaerő- piacon jelen lévők számának visszaesésével egyidejűleg az inaktívak tábora bővült, kissé na­gyobb számban, mint amennyivel kevesebb lett az aktíváké. (Ez összefüggésben van azzal, hogy a 15-74 éves népesség száma vala­melyest több volt, mint egy év­vel korábban.) Nem csökken az aktivitás A második negyedévben a me­gye 15-74 éves korú lakosságának 41,8 százalékát foglalkoztatták. A foglalkoztatási arány az egy évvel korábbihoz képest 1,6 százalék- ponttal romlott. Jövedelmet bizto­sító munkája ugyanis 7 ezerrel kevesebb főnek volt, miközben a munkanélküliek száma 2 ezret meghaladóan bővült. A megyeitől eltérően országosan nem csök­kent a népesség gazdasági akti­vitása, illetve a változások mérté­ke a hibahatáron belül maradt. A foglalkoztatási arány a megyék sorában továbbra is itt a legki­sebb, az országos átlagnál 8,6 szá­zalékponttal kevesebb. A megye 15-74 éves népességé­ből 182 ezer főnek volt jövedelmet biztosító munkája, 19 ezer komoly munkavállalási szándékkal ren­delkező személynek viszont nem. Az inaktív keresők (zömében nyugdíjasok) és eltartottak száma együttesen 234 ezer főt tett ki. S ajnos, már sem a szü­leim, sem a nagyszü- leim nem élnek. Van bennem némi keserűség is emiatt, no és azért, mert egyikőjük sem lát­hatta meg az unokákat. Úgy gondolom, hogy a falvakban még nagyobb tiszteletnek örvendenek az idősek, mint esetleg a városokban. A fiatalok viszont inkább a váro­sokba igyekeznek, így az­tán egyre több idős em­ber marad magára. Pádár András, pék C sak az apai nagyma­mám él, őt igyek­szünk rendszeresen meg­látogatni Nagyhalászban, segíteni neki a ház körü­li teendőkben. Úgy lá­tom, hogy a fiatalok nem nagyon törődnek az idő­sebbekkel, a középkorosz­tály e tekintetben sokkal figyelmesebb, hacsak egy autóbusz-utazást veszek figyelembe. Számukra kedvezőbb gyógyszer­árakat kellene megállapí­tani. Stefáncsik Melinda, tanuló 8

Next

/
Thumbnails
Contents