Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)
2004-10-13 / 240. szám
2004. október 13., szerda KÉKI KÖRKÉP /7 KELET Nyírségi kiadás HÍREK 0 Az önkormányzat 2700 négyszögöles kertjében karalábét, káposztát és krumplit termesztenek közmunkások a konyha számára. Az idén közel 80 mázsa burgonya termett, s nem elhanyagolható a zöldségfélék mennyisége sem. 0 A sportpálya felújítására pályázik a kéki önkormányzat. Úgy vélik, hogy a megyei 2. osztályban a középmezőnyben tanyázó focicsapat megérdemelné, hogy jobb körülmények között játsszanak, edzenek játékosai. Hétköznapi élet a „kékházban” Egy elegáns, de igen rossz állagú házat nemrég felújítottak Kéken, itt kapott helyet a helytörténeti gyűjtemény, a teleház és egy tárgyaló. Kékre festették kívülről a falakat, a helybeliek elnevezték hát Kékháznak. Ennek vezetője Szabó László, aki itt született 1976-ban, s miután a Gábor Dénes Műszaki Főiskolán informatikus mérnöki diplomát szerzett 2001-ben, vállalkozásba kezdett, majd 2004 márciusától dolgozik itt. Természetesen a teleház (tavaly májusban nyílt meg) a szíve csücske, ahol jelenleg négy számítógép áll a helybeliek rendelkezésére, de két újabb pályázaton nyert komputer már útban van.- A pályázatok készítése is igen fontos feladatom - teszi hozzá Szabó László. - Az EU-s pályázatok sokkal bonyolultabbak, jobban oda kell figyelni a részletekre. Szabó László Üj konyha. Naponta háromszáz ebédet főznek a szeptember elején átadott új konyhában Kurucz Istvánná főszakács irányításával, akinek négyen dolgoznak a keze alá. Ingajárat kerékpáron, vonaton Kék felnőtt lakosságának igen jelentős hányada (száznál is többen) a megyeszékhelyre járnak dolgozni. Bár Nyíregyháza földrajzilag viszonylag közel van, a tömeg- közlekedés azonban megnehezíti az ingázók dolgát. A vasúti megálló messze van, a buszok menetrendje nem igazodik a vonatokéhoz. így igen sokan kerékpáron érik el a vasúti megállót. A hírek szerint a MÁV ráadásul meg akarja szüntetni a jegykiadást, ami további bonyodalmakhoz vezethet. Különösen a műszakban dolgozók utazási feltételei rosszak, hiszen a Nyíregyházáról közlekedő buszok menetrendje nem igazodik az ő szükségleteikhez. HOLNAPTOL INDUL AZ ÚJ TÉLI ÁRU! Több száz kg angol felnőtt- és 9yer?fuháf 1500 Ft/kg + extra ruházat, paplan- és £ plédvásár! $ * $ • Rákóczi u. 19. (A volt 100-as bolt) Európai konyha, túlzsúfolt óvoda A régi iskola emeletráépítésével megspórolhatnák a tetőrekonstrukciót (Fotók: a szerző) Györke László e-mail: gyorke@kelet.szon.hu Kék (KM) - Poór Sándor polgármester a küllemében már megcsinosodott, felújított-átalakított hivatal épülete előtt széles mosollyal fogad. „Ezt is megértük.” Igaz, az ő dolgozószobája még a régi. Meg is jegyzi: azt hagyták utoljára.- Méltatlan körülmények között dolgoztak, fogadták munkatársaim az ügyfeleket, ami senkinek sem volt jó. Azért is döntöttünk amellett, hogy ha a magunk erejéből is, de mindenképpen változtatunk. Segíts magadon... „Segíts magadon, az isten is megsegít” - szól a közmondás. Valahogy így voltak ezzel a kékiek is, hiszen a hivatal felújításához végül is sikerült 3 millió forintot nyerni pályázat útján a megyei területfejlesztéstől. Persze, ez édeskevés lett volna, hiszen a három irodahelyiség kialakítása a régi házasságkötő teremből, illetve a tornác beépítése, a bútor sokkal többe került. Csupán az anyagköltség annak duplája volt. Csakhogy Kéken hagyományai vannak a közmunkának, s nemcsak a segéderőt, hanem a szakmunkát is olyanok végezték, akik vagy helybeliek, karbantartók, vagy innen származtak el. Sőt, az új irodahelyiségek bútorzatát is helybeli asztalos készítette. Két hivatali helyiséget már „be is laktak”, a harmadikban az utolsó simításokat végzik.- Igazából annak örülünk a legjobban - jegyezte meg Poór Sándor -, hogy elkészült, s alig egy Nagy igény van az óvodára hónapja birtokba is vették a szakácsok az új konyhát, az iskolások pedig a tágas, kényelmes éttermet. Úgy kellett ez a falunak, mint egy falat kenyér, hiszen a régi konyha működését a tisztiorvosi szolgálat már nem engedélyezte, más településekről kellett szállítanunk az ebédet. Nemcsak az iskolásoknak, óvodásoknak, hanem mintegy nyolcvan felnőttnek is főznek itt, összesen 300 ebédet naponta. Az új létesítmény 76 millió forintba került, melyből 56,5 millió pályázati pénz volt, a többi saját forrás. Beázik a tető Sajnos, az iskola korszerűsítésére tavaly benyújtott pályázatuk nem nyert. Viszont elengedhetetlenül fontosnak tartják, hogy a régi iskolaépületre emeletet építsenek. Két legyet ütnének egy csapásra, hiszen ennek a szárnynak a tetőszerkezetét rövid időn belül amúgy is fel kellene újítani. Már be is nyújtották pályázatukat a Regionális Operatív Programra. A 83 milliós beruházással (mely csak 5 százalékos saját erőt igényel) négy tanteremmel bővülne az iskola, szaktermeket rendezhetnének be, s végre az első-második osztályosok is ide járhatnának, akik jelenleg az eredetileg faluháznak épült „sárga” iskolában tanulnak, s ha esik, ha fúj, közel egy kilométert gyalogolniuk kell a kicsinyeknek az ebédlőig. Zsúfolt az óvoda Öröm is meg gond is, hogy túlzsúfolt a régi, háromszor is bővített óvoda. Öröm, mert nem csökken a gyereklétszám, gond, mert a 75 személyes intézménybe jelenleg csaknem százan járnak. De még így is el kellett utasítani néhány szülő kérelmét. Új óvoda kellene. Ráta az egekben Kék legnagyobb gondja a munkanélküliség, mely jóval a megyei átlag fölött van, s időnként eléri a 30 százalékos rátát. Az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, intézményeiben összesen 56-an dolgoznak. A vállalkozók - akiknek többsége kényszerből lett azzá - csak kevés alkalmazottat foglalkoztatnak, jellemzően csak idényszerűen. A településen átlagosan 150-en részesülnek rendszeres szociális segélyben. A közmunka különböző formáiban az idén a korábbinál kevesebben jutottak ideiglenes kenyérkereseti lehetőséghez. Mindössze négy közhasznú munkásuk van, a közcélú foglalkoztatás keretében viszont 39-en dolgoztak, ennek időtartama azonban igen rövid, mindössze 30 nap. A foglalkoztatási gondokat némileg enyhítette, hogy minisztériumi pályázaton nyert támogatással tíz embernek hét hónapra tudnak munkát biztosítani. Pokol László közmunkás füvet nyír Mindenkivel külön-külön Száznegyvenen tanulnak művészetet A kéki általános iskolában az idén 243 tanuló kezdte meg a tanévet. Újdonságnak számít - tudtuk meg Fohsz Józsefné igazgatótól, hogy beindították az integrációs programot a 1-2. és az 5-6. osztályban. Mivel elég sok a kedvezőtlen családi környezetben nevelkedő gyerekek száma (az elsősöknél például 50 százalék), velük egyénenként külön-külön kell foglalkozni, ami rendkívül sok munkát igényel a pedagógusoktól. Az úgynevezett „sajátos nevelési igényű” tanulók aránya iskolai szinten 15 százalék. Háromhavonta értékelik a szülők előtt a gyerek fejlődését, diagrammot készítenek stb., stb. Újdonság még, hogy bővült a művészeti csoport: a zeneoktatáshoz a beszterciek is csatlakoztak. Rétközi műhely Művészeti szakmai műhely létrehozását tervezik a Rétköz Iskolaszövetség szintjén. A művészeti oktatás egyre népszerűbb Kéken, az idén már 140-en járnak képző- művészeti, zenei (furulya, zongora) oktatásra, néptáncra, vagy tanulnak előadóművészetet. A kéki gyerekek helytállnak a különböző versenyeken. Büszkék lehetnek Biri Barbarára, Ónodi Vivienre (3.), László Beátára, Poór Bálintra (4.), Torma Istvánra (2.), Kántor Gáborra, Molnár Enikőre (6.), Poór Sándor Szabolcsra, Tóth Renátára (7.), Makiári Évára (8.) Németóra a nyelvi laborban Negyven éve a pályán Halász Erzsébet jegyző nemrég jubilált Szép jubileumot ünnepelhetett szeptember elején Halász Erzsébet jegyző, hiszen negyven éve megszakítás nélkül dolgozik a közigazgatásban. Nemcsak a szakterületet, hanem a környéket is úgy ismeri, mint a tenyerét. íme! Paszabon született, az általános iskola után pénzügyi szakközépiskolába járt Nyíregyházán. Első munkahelye Búj volt, ahol pénzügyi előadóként dolgozott 1970-ig. Aztán újra beült az „iskolapadba”, Budapesten a Tanácsakadémián tanult, annak elvégzése után 1972-től öt esztendőn át Kótajban volt tanácstitkár. Aztán Demecser következett éppen az összevonások időszakában. Három település tartozott hozzá: Demecseren kívül Székely és Kék. Nulláról indultak- Már akkor megszerettem a szorgalmas kéki embereket - mondja. - Heti két alkalommal volt helyben ügyfélfogadás, s mindig szívesen jöttem ide. Aztán Tiszabercel következett.- Hazavágytam - teszi hozzá -, hiszen Paszab akkor még társközsége volt Bérceinek. Halász Erzsébet Amikor a rendszerváltást követően Paszab újra önálló lett, egy évig maradt szülőfalujában, hogy segítsen újraszervezni a társközségi időszakban megszűnt intézmények újraindítását. De a kékiek is hívták: ha annak idején az összevonásnál ott volt, most legyen ott az újraindításnál is. Egy évig Kéken és Paszabon is dolgozott, majd 1992-től már csak Kéken.- A legkeservesebb a vagyonmegosztás volt. Hisz tudjuk: a székhelytelepülések virágzottak, a társközségek pedig sorvadtak. Én úgy gondolom, ez a község csak nyert azzal, hogy önálló lett, hiszen mindig is agilis polgármesterei voltak, akik számára a település fejlődése volt az első szempont. És ma is az... Kilencven százalékuk jogosult A község lakosságának szociális helyzetére mi sem jellemzőbb, hogy a kéki gyerekeknek 90-95 százaléka jogosult kiegészítő családi pótlékra (régi nevén gyermekvédelmi támogatásra), ami azt jelenti, hogy a családok 90 százalékában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el a mindenkori nyugdíjminimumot, ami jelenleg 23 200 forint. Egy kisebb családi ház fűtése többe kerül. „Az ám, hazám!” - hogy József Attilával szóljunk. Elnyelt pályázatokból van elég Nem elírás, nem „elnyert”, hanem „elnyelt” pályázatokról van szó. Ilyenek Kéken is akadnak, hiszen semmi hír arról, hogy mi lett a sorsa a ravatalozóra benyújtott Sapard-pályázatnak. A faluközpont kialakítására benyújtott AVOP-pályázatot (Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program) pedig szüneteltetik. Kéknek (s nyilván más megyebeli településeknek is) óriás gondja, hogy honnan szerezzen pénzt a faluközpont korszerűsítésére. Az iskola utcájában például el kellene tüntetni a balesetveszélyes, nyitott csapadékvízelvezető árkokat.
