Kelet-Magyarország, 2004. október (64. évfolyam, 230-254. szám)

2004-10-09 / 237. szám

2004. október 9., szombat KELET HÁTTÉR /3 HÍREK-> - - ­mmmm : ||SiÍS 0 A Rákóczi-néphagyományokról. A Jó­sa András Múzeum Baráti Köre hétfőn 17 órakor kezdődő foglalkozásán Mol­nár Sándor tart előadást a Rákóczi-nép­hagyományokról. 0 Véradás. Hétfőn Ibrányban, a tsz-iro- dában 9-15 óra között, Vásárosnamény- ban a Berwin Ruhagyárban 9.30 és 14 óra között szervez véradást a Vöröske­reszt. El Szüreti bál. Az Ópályi Általános Isko­la Tanulóiért Közalapítvány kuratóriuma és a tantestület szüreti jótékonysági bált rendez október 9-én este 8 órától az is­kola tornatermében. NÉZŐPONT — ~ — ~ —---------------­m ....... A szegénység csődje Angyal Sándor e-mail: angyal@kelet.szon.hu A szegénység legkifejezőbb fokmérője egy adott országban, hogy mennyi a lako­sok köztartozása. Ismert tény: hazánkban a ki nem fizetett energiaárak, lakbérek és egyéb szolgáltatási díjak összege sok-sok milliárdra rúg. Ha valami, akkor mindenek előtt ez kell, hogy figyelmeztesse az egy­mást váltó kormányokat: nemcsak humánus okokból, de a minimális életfeltételek biz­tosítása érdekében is lépni szükséges. Az utóbbi időben ilyen okok is vezettek az ön­magát baloldalinak valló párt válságához, a szükséges kormányátalakításhoz. Röviden szólva: miközben elmaradt a szegényekről történő kellő gondoskodás, (a másik olda­lon növekedett kevesek tőkegyarapodása) egyre több ember és család csúszott a lét­minimum alá. Egy friss adat szerint hazánkban a 400 ezret is eléri, meghaladja azoknak a csalá­doknak a száma, amelyek képtelenek kifi­zetni a közüzemi díjakat, vagy törleszti a korábban felvett hiteleket. Ahogy mondani szokás, vagy fűtenek, vagy esznek, a kettő egyszerre nem megy. Sokan kerültek kilátástalan helyzetbe, ezért is érdemel figyelmet, hogy a most új­já alakult kormány több olyan intézkedést fontolgat, amely gyökeresen változtathat a fenti helyzeten. Az egyik ezek közül, hogy az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált emberek, családok magáncsődöt jelenthet­nének, melynek révén adósságuk átüteme­zésén az állam segítene, megelőzve ezzel a teljes összeomlást, amikor még többe kerül­nének - éppen az államnak. (Ugye milyen sokszor hallottunk a rendszerváltást köve­tően arról: fizetésképtelenség miatt külön­ben fényűzően élő személyek is csődöt je­lenthettek?) Hallani továbbá arról, hogy az állam magára vállalná a hajléktalanok sor­sát azáltal: üresen lévő lakásokat bérelne számukra, a bérleti díjat a költségvetés áll­ná, a tulajdonosok még ráadásul adóked­vezményeket is élveznének... Jól lehet ezek, s a hasonló lépések még csak az el­képzelés szintjén vannak, mégis felkapja az ember a fejét: talán eljön az idő, amikor a szegények is emberhez méltóan élhetnek ebben az országban? Bőrbe kötve A Jósa András Múzeumban pén­teken megnyílt kiállítás nem a napi tévéhírekben sorjázó erő­szakos történések vizuális bor­zalmait ismétli, sokkal inkább jelzésértékű álló- és mozgóképei­vel kényszeríti megállásra a lá­togatót. Kényszeríti arra, hogy nézzen, végignézzen, s hogy ön­magával szembenézve szemlélőd­jön. Elgondolkodjon azon: vajon a látvány vagy a megérthetőség borzalma-e az erősebb. (Fotó: Sipeki Péter) A pápa megáldotta a magyar huszárokat Amikor rám nézett, nekem úgy tűnt, a szentatya mintha már régóta ismerne engem A vatikáni szertartáson 30 ezren vetek részt (Fotó: epá) Lefler György e-mail: lefler@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Bő hete, közvetlenül római indulásuk előtt beszámoltunk arról, hogy ifjú Linczenbold Tamás és Hankó László napkori hu­szárok a Vatikánba tartanak, ahol részt vesznek az utolsó magyar király, IV. Károly ok­tóber 3-ai boldoggá avatásán. Nos, a két huszár csütörtök reg­gel megérkezett a nagy útról, majd rövid pihenés után a Kelet- Magyarország szerkesztőségébe siettek, megosztani olvasóinkkal nem minden napi élményeiket. Érdemkeresztet érdemeltek- Mindketten lélekben is ké­szültünk a nagy eseményre, ame­lyet megelőzött az augusztus 8-ai kiválasztás, amikor is Nagyvizdón a veszprémi érsek az országban ti- zenkilencünknek átadta a „Népek Békéjéért Érdemkereszt” arany fo­kozatát - kezdte ifjú Linczenbold Tamás napkori huszárkapitány, aki a Magyar Köztársaság Nemze­ti Lovas Díszőrség tagjaként, a A két napkori huszár a szertartá­son (Fotó: amatőr) Napkori Hagyományőrző Egyesü­let elnökeként, míg Hankó László huszár a Keresztény Ifjúságért a Jövőért Alapítvány egyik alapító tagjaként érdemelte ki eme ma­gas, s egyszeri kitüntetést. Az előbbi civilben középiskolai test­nevelő tanár, az utóbbi vállalko­zó. A kitüntetett, és a vatikáni boldoggá avatáson részt vett 19 huszár fényképes albumát a Ma­gyar Nemzeti Múzeumban helye­zik majd el.- A nemesvámosi huszármú­zeumnál találkozott a csapat, s in­nen már, mint magyar delegáció utaztunk Rómába - folytatta a napkori huszárkapitány. - A Ti­szántúlról csupán ketten voltunk a kiválasztottak között. A huszá­rok mellett a hölgyeknek is kor­hű ruhában, népviseletben kellett megjelenniük a ceremóniákon. Eredeti karddal Mi a napkori huszárbandérium viseletét, az egykoron nagy nevű 14-es Nyíregyházi Császári és Ki­rályi Huszárezred egyenruháját öltöttük magunkra, és Bene János muzeológus még abban is segített, hogy mindketten eredeti kardot köthessünk. A 19 huszárból 10 gyalogos és 9 lovas huszár volt, az utóbbiak egy héttel hamarabb ki­mentek, hogy az ott kapott olasz lovakkal összeszokjanak. Az ese­mény jelentőségét növelte az a tény, hogy százhúsz éve nem járt magyar huszár a pápa előtt, ráadásul karddal állhattunk dísz­őrséget a szentatyának, illetve a Habsburg-család elvonulásának. Ungarische huszár- Szombat délutántól imaesten vettünk részt, amelyen Erdő Pé­ter bíboros, prímás, esztergom-bu- dapesti érsek misézett. Én a a fia­talokért és a békéért imádkoztam, míg Tamás a napkoriakért és a huszárokért - vette át a szót Han­kó László. - A vasárnap délelőtti boldoggá avatáson, amelyet II. Já­nos Pál pápa a Szent Péter téren celebrált, ott volt a Habsburg-csa­lád több tagja, köztük IV. Károly fia, Habsburg Ottó is. A szertar­táson Magyarországot Szili Kata­lin, az Országgyűlés elnöke és Er­dő Péter bíboros képviselte, és mintegy 30 ezren vettek részt. A szentatyától úgy öt méternyire so­rakoztunk fel, a magyar zászlót Linczenbold Tamás tartotta. A szertartást követően a pápa mind a 19 huszárt külön-külön megál­dotta. Ez volt életem legnagyobb eseménye. A szentatyával még hétfő délelőtt is találkoztunk, Őszentsége audencián fogadta a magyar delegációt a VI. Pál csar­noknál. A szentatyának herendi porcelántálat ajándékoztunk. Az olasz újságok az első oldalon fél és egész oldalas képeket közöltek a magyar huszárokról, hasonlóan az első oldalon szerepeltünk az osztrák lapokban is. Az ott lévő osztrákok ezrei harsogták: Un­garische huszár! Csak szeretettel- A pápai áldás után a tömeg szét akart szedni bennünket, min­denki meg akart érinteni. Volt, aki a közös fotóért 50 eurót nyo­mott a kezünkbe, akaratunk elle­nére. A pápa áldása szinte áram­ütésként érte az embert, amikor rám nézett és megáldott, nekem úgy tűnt, mintha már régóta is­merne engem. Ott megfogadtam: csak szeretettel közeledek ember­társaimhoz. A szertartás végén odajött a pápai testőrség vezető­je, és gratulált nekünk, magyar huszároknak - mondta ifjú Lin­czenbold Tamás. A pápa magyarul mondta „Urunk, erősítsd hitünket, és vezess minden népet az igazság és az egyetértés útján. Segítsen minket ebben Boldog Károly király példája is, aki szenvedéseit Isten Országáért ajánlotta fel, aki egész életé­ben Jézus Krisztustól kérte a béke ajándékát, és azon fára­dozott, hogy azt az emberi szí­vek, a családok és az egész vi­lág be tudja fogadni.” LADÁNYI TÓTH LAJOS MEGKÉRDEZTE: Mennyire tartja fontosnak a szelektív hulladékgyűjtést? é j J j’j jrj J'-j'j 7 j jj j jj j J jj j j' j J J J J J j j j j j j j J j J Jj j j j j j jj j j j j j j j j j j j j j j j j j j j M ivel nem lehet el­kerülni, hogy hul­ladék keletkezzen, legalább a különválasz­tására kell nagyon oda­figyelni. Már a háztar­tásban érdemes szelek­tíven gyűjteni: a papírt például érdemes doboz­ban, a műanyag poharat nejlonzacskó­ban, az üveget pedig a spájz sarkában tárolni. Ezek az apró praktikák is hozzájárulnak ahhoz, hogy kíméljük a kör­nyezetünket. Pribelszki Edina TANÁCSADÓ T udom jól, hogy ha az almacsutkát leejtem a földre, akkor.abból humusz lesz, ám én már csak a látvány miatt sem dobálom el a gyü­mölcsmaradványokat. A műanyagot pedig vég­képp nem dolgozza fel a természet. Ha elégetjük, egyrészt a levegőt szennyezzük, és az égés­termék is megmarad. Gyűjtsük tehát külön a hulladékot, bízzuk a szakemberekre azok fel­dolgozását! Deák Rita EGYETEMISTA A szüleim korosztálya és a velem egyidő­sek is kevésbé foglal­koznak a kérdés fontos­ságával. Ezen azért nem csodálkozom, mert a gyermekkorban nem ivódott az emberbe álta­lánosan a szelektív hul­ladékgyűjtés. Az a leg­fontosabb, hogy a legki­sebbek tudatába beke­rüljön ez a szemlélet, és majdan ők is tovább ad­hatják azt az utódaik­nak. Persze, ez hosszú évek munkája. Ács Péter EGYETEMISTA S ok termék élettarta­ma kibővíthető a sze­lektív hulladékgyűjtés által. Az újrahasznosítás után láttam már hulla­dékból nyert virágtartót vagy éppen DVD-tokot. Nem is sejtjük, hogy mennyi mindent lehet előállítani az elhasznált termékekből. Apcon pél­dául alumínium-italdo- bozokból olyan ventillá­torlapátot gyártanak több évtizede, amit a londoni metróban hasz­nálnak. Kancsár Mónika KOMMUNIKÁCIÓS KOORDINÁTOR B udapesten azt tapasz­taltam, hogy bár sze­lektálva gyűjtik a hulla­dékot, mégis előfordul: a kukások egybeöntik a szemetet, tehát felesle­ges a lakosok igyekeze­te. Csak reménykedem, hogy másutt nincs így. Sokan gondban vannak, hogy a gyümölcsleves­dobozt hová tegyék, hi­szen az nem papír és nem fém. Az alumíniu­mot is külön lehetne gyűjteni a fémekhez ké­pest. Ürögi Nóra FŐISKOLAI HALLGATÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents