Kelet-Magyarország, 2004. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-28 / 227. szám

2004. szeptember 28., kedd KELET HÁTTÉR / 3 0 Fogadóóra. Szeptember 30-án, csü­törtökön 8-10 óráig Kiss Gábor, a me­gyei közgyűlés alelnöke fogadóórát tart hivatali helyiségében. 0 Holokauszt-emlékművet avatnak Fé­nyesekén október 1-jén, pénteken 13 óra­kor. A településről 1944-ben 65 zsidót hurcoltak el Auschwitzba, valamennyien meghaltak a lágerben. 0 A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár szeptember 29-én 17 órára iro­dalmi teadélutánra várja az olvasni sze­retőket a Szent István utcai Könyvkeres­kedés és Teaházba. Bemutatkozik a világ legnagyobb példányszámban megjelenő magyar irodalmi havilapja, az Irodalmi Je­len (Arad). A beszélgetést Kovács katáng Ferenc író, műfordító vezeti. NÉZŐPONT Perelnek a postájukért Lefler György e-mail: lefler@kelet.szon.hu Lakatot tettek a kisposták rácsára. Ke­ményet, súlyosat. Igen ám, de az egyko­ron hollós szakmának aposztrofált postá­sok eme döntése ellen akadt egy fehér holló, egy zempléni falucska, amely a nagy akaratnak ellenszegült. Az első tárgyalást bő egy hét múlva, október hatodikén tartják, a pert a máris nevet szerzett Komlóska indította a mo- bilposta-szolgáltatást engedélyező Nem­zeti Hírközlési Hatóság ellen. A Zemplén megyei kisközség polgármestere mind­emellett alkotmánybírósági beadványt is készít, mert szerinte hátrányos megkülön­böztetés érte a saját faluját, illetve a ha­sonló sorsra jutott kistelepüléseket. A Ma­gyar Posta Rt. az elmúlt másfél évben az országban közel 1200 - a hatszáz lélek- számot meg nem haladó - faluban zárta be a postát, a hivatalokat pedig az úgyne­vezett mobilposta-járatokkal pótolták. Ed­dig 750 község csatlakozott a kisposták visszaállítását szorgalmazó lobbyhoz. A posta áll a per elébe, mert - miként azt a posta vezetői állítják - így bebizonyosod­hat, hogy színvonalas szolgáltatást nyújtanak. Arról nincs információnk, hogy me­gyénkben a postájától megfosztott 37 kistelepülés közül hányán álltak a zemp­léni falucska mellé, de néhány érintett község polgármesterétől és a falubeliektől érdeklődve az a kép rajzolódik ki: bi­zony, nagyon szeretnék visszakapni a postájukat. A nyáron ez ügyben Fülpös- darócon, Géberjénben és Szamoskéren találkozott a posta vezérigazgatója, Szabó Pál és a terület országgyűlési képviselője, Fülöp István, akinek a véleménye válto­zatlan: a mobilposták működtetése lehet bármilyen magas színvonalú, a hagyomá­nyos, lakosságbarát postát soha nem tudja pótolni. A kispostákat lakat zárja. De a kisköz­ségek lakóinak akaratát, szavát - nem. A selejtezésről már tárgyalnak A felajánlott javaslatokat kevésnek tartják a szakmai szervezetek Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Csön­des, de feszült az idei alma­szezon: a problémák gyöke­rei hosszú évekre nyúlnak vissza, ám a csőd szélére sodródott gazdálkodókat a jelen foglalkoztatja. Tanácskozás almaügyben a megyeházán: ez csak az első forduló volt (Fotók: Nyéki Zsolt) A szakmai kérdések a politi­ka asztalán is megjelentek. Az el­múlt napokban Simon Miklós or­szággyűlési képviselő, a Fidesz Gazdatagozatának megyei elnö­ke intézett kérdést levélben Né­meth Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez: „Számíthatnak-e az almatermesz­tő gazdálkodók a kormány segít­ségére?” Utalt rá: megyénkben mintegy húszezer család számít jövedelemre az alma értékesíté­séből, de a meghatározóan ipari minőségű alma 8-10 forintos fel- vásárlási ára az önköltség felét is alig fedezi. Százezer tonna- Az étkezési minőségű alma tárolási költségeinek mérséklé­sénél is csak 50 ezer tonnás té­.............................. Az EU-konform le­hetőségekről már egyeztetünk. Gárdosi Péter ...................................!! télig havonta és kilogrammon­ként 2 forint a tárgyalási alap, holott legalább 100 ezer tonna erejéig 4 forintra lenne szükség. A korszerűtlen ültetvények le­selejtezését segítő támogatások is megszűntek. Ha a közvetlen támogatás már nem EU-kon­form, akkor más tagállamokhoz hasonlóan meg kell találni az ál­lami segítségnyújtás közvetett módjait. Sajnos, ennek még a szándékát sem látjuk - fűzte hoz­zá Lenti István, a megyei köz­gyűlés Környezet-Természetvé­delmi és Mezőgazdasági Bizott­ságának elnöke. A felvetésekre a megyei köz­gyűlés elnöke, Gazda László a kö­vetkezőképpen reagált: „Megis­merve az almapiac várható fe­szültségeit, még augusztus első felében konzultációkat kezdtünk a TÉSZ-ek, az Alma Termékta­nács, a Gazdakörök, az Agrárka­mara vezetőivel. Ezen tárgyalá­sok és az Alma Terméktanács el­nökségi ülésén elhangzottak alap­ján a felsorolt szervezetekkel együtt levélben fordultunk az FVM miniszteréhez az almaága­zatot sújtó, elsősorban értékesíté­si gondok megoldása érdekében. Átérezvén a termelők nehéz hely­zetét, az elmúlt napokban több­ször személyesen is egyeztettem a miniszterrel. Közbenjárásomra és sürgetésemre hétfőn szakem­berek érkeznek a megyébe, hogy a helyszínen tanulmányozzák a kialakult állapotot.” Nos, az említett szakemberek hétfőn valóban megérkeztek és közösen vizsgálták: milyen lehe­tőségek adódnak az állami beavatkozásra uniós illetve nem­zeti források felhasználásával. A megbeszélés végén Gárdosi Péter, az FVM Piacfejlesztési Főosztá­lyának vezetője elmondta: az ipa­ri alma felvásárlásának, valamint az étkezés alma tárolásának a költségeit nem lehet támogatás­sal kompenzálni, ez EU-jogszabá- lyi akadályba ütközik. Az EU lassú malmai Az elavult ültetvények selejte­zésére központi pénzek felhasz­nálásával azonban találni példát az EU gyakorlatában, ezekről a minisztérium egyeztető tárgyalá­sokat kezdett a brüsszeli döntés­hozókkal. Azt azonban nehéz lenne most megmondani, hogy mikor jutunk el a rendeletben is megfogalmazható eredményig - az uniós bürokrácia körülmé­nyességét ismerve ez legjobb esetben is csak jövőre hoz pénzt az ültetvényrekonstrukció terve­zőinek. A tanácskozáson felmerült né­hány kérdés túlmutat azokon a lehetőségeken, amelyeket ezen a fórumon tisztázni lehetett volna. Bodnár József, az Alma Termék- tanács elnöke leszögezte: ez csak az első kör volt a tárgyalássoro­zatban, s folytatás kell, hogy kö­vetkezzen. A minisztérium kép­viselői által most vázolt lehető­ségekkel messze nem lehet elé­gedett a termelői társadalom. A 2004. május 1-je után felerősödött piacgazdasági viszonyokra a ter­melők nagy része nem tudott fel­készülni, s ez nem róható fel ki­zárólag a termelők hibájának. Más állami keretből- Foglalkozni kell a gyöke­res változásokat eredménye­ző támogatásokkal, de kezel­ni kell az idei problémákat is, méghozzá minél gyorsabban. Nagy a bizonytalanság, ezért az agrárkormányzatnak az igent vagy a nemet is ki kell mondania.- Nem elképzelhetetlen, hogy szociálpolitikai alapon kell megközelíteni az idei problémákat, de ezt nem fi­nanszírozhatja az agrárkassza. Más állami kereteket kell mozgósítani, erről folytatjuk a napokban a tárgyalásokat. Az almatermesztők szempontjá­ból különösen szerencsétlen időpontban következett be a kormányválság, nem tudtunk kihez fordulni illetve akit megkerestünk, az átmeneti időszakra tekintettel nem tu­dott döntést hozni - mondta Bodnár József. A KSH JELENTÉSEIBŐL Lassult a fogyás Nyíregyháza (KSH - Ma- lakucziné Póka Mária) - A megyei népmozgalmi folya­matok iránya az országoshoz hasonlóan változott. 2004 el­ső félévében az egy évvel ko­rábbihoz viszonyítva itt is visszaesett a házasságköté­sek száma, kevesebb gyer­mek született és csökkent a halálozások gyakorisága, ugyanakkor lassult (de jelen­tős nagyságú maradt) a né­pességfogyás. Nagyobb mértékben Az előzetes adatok szerint az év első hat hónapjában 944 pár tett házassági esküt, mintegy tizedével kevesebb, mint 2003 ugyanezen idősza­kában. A 3023 élve születési esemény 3 százalékkal elma­radt az egy évvel korábbitól. A halálozások száma ennél nagyobb mértékben, közel 6 százalékkal csökkent, de vál­tozatlanul több (3604) volt a születésekénél, így a születé­sek és halálozások egyenleg­ként közel 600 fős természe­tes fogyás alakult ki. Ez ki­sebb, mint amennyi 2003 ugyanezen időszakában volt, annak héttizede. Kisebb arányban Nagymértékben javult a csecsemőhalálozási arány­szám is, ezer élve születésre 6,9 egy éven aluli meghalt jutott. A népesség számához viszonyítva a születések gya­korisága a megyében to­vábbra is kedvezőbb (tizedé­vel) az országosnál, mérsé­keltebb a halálozási arány­szám is, így kisebb a termé­szetes fogyás. A házasságkö­tések ezer lakosra jutó szá­ma elmaradt az országostól. Ötletek álláskeresőknek Nyíregyháza (KM) - Ingyenes álláskeresési tréninget szervez a Human-Net Alapítvány október 5- én és 6-án Nyíregyházán, a PRI- MOM Inkubátorházban, ahová a munkanélküli diplomások mellett a felsőfokú oklevéllel rendelkező munkanélküliek jelentkezését is várják. A foglalkozások reggel 9- től kezdődnek és a résztvevők szá­mos ötlethez juthatnak, amelye­ket a munkaerőpiacon hasznosít­hatnak. Megismerhetik az írott és az íratlan szabályok tudnivalóit, amelyek segíthetnek megcélzott munkahely megtalálásában, meg­szerzésében. Szakemberek szolgál­nak praktikus, gyakorlatias út­mutatással többek között arról, hogyan kell megírni a kor köve­telményeinek megfelelő önéletraj­zot, kísérő és motivációs levelet. PALICZ ISTVÁN MEGKÉRDEZTE: Milyennek látja a várossá avatott Balkány jövőképét? A képviselő-testület ok­tatási, művelődési és sportbizottságának elnö­keként nemcsak megtar­tani, növelni is szeret­ném a város kvalitásait a jövőben. Az oktatás színvonalasságát a város sok tehetsége bizonyítja. A jövőbeni tervek között szerepel egy óvoda és sportcentrum építése, valamint a művelődési ház felújítása is. Azon dolgozunk, hogy vonzób­bá tegyük a várost. Járási Edit, elnök A zt látom, hogy sok­kal több az idős, mint a fiatal a települé­sen, kicsit félek attól, hogy idővel Balkány elöregedik. Ha lépéseket tennének a jelenben en­nek megakadályozására, a jövőben fiatalosabbá válhatna a város. A Gi­licemadár Népdalkor tagjaként már két éve énekelek, az avatóün­nepségen három blokk­ból álló moldvai népdal­csokrot adtam elő. Farkas Mária, tanuló B iztos vagyok benne, hogy továbbra is folytatódni fog Balkány fejlődése. Öröm látni, hogy sokan visszaköltöz­nek, akik egykor elmen­tek tőlünk. Legnagyobb vágyam a jövőben, hogy a gázvezetéket elhozzák az Újhelyi-tanyáig, ami csupán 500 méter távot jelentene, és hogy megoldódjanak a ter­ményértékesítési problé­máik a balkányi terme­lőknek. Özv. Plangár Jánosné, nyugdíjas E n tíz éve lakom Bal- kányban, a gyermek- otthonban, úgy isme­rem, mint a tenyeremet. Régóta vártunk már a várossá avatás pillanatá­ra, mely néhány napja megvalósult. Azt várom, hogy a jövőben még színvonalasabb legyen ez a település, mire fel­nőtt leszek, legyen mun­kahelyem, ahol elhelyez­kedhetek. Szeretem ezt a helyet, remélem szép jö­vő előtt áll! Bárdi Anikó, tanuló B ízom Balkány szép jövőjében, és a vá­rosvezetők döntéshozata­laiban. Kétszáz öles ker­temet magam munká­lom, csak saját magam­nak termelek, de sok­szor hallom panaszkodni a nagytermelőket. A környezetemben szüksé­ges lenne már a járdák kiépítésére, illetve gon­dozására, az utak jobbá tételére. A Családsegítő Szolgálatot megdicsérem gondoskodó munkájáért. Özv. Gilány Istvánné, NYUGDÍJAS

Next

/
Thumbnails
Contents