Kelet-Magyarország, 2004. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-21 / 221. szám

2004. szeptember 21., kedd KILÉT HÁTTÉR /3 0 Ember és kommunikáció. A Nyíregy­házi Főiskolán kedden 11 órakor kezdő­dik az Ember és kommunikáció elnevezé­sű szakmai konferencia, ahol többek kö­zött előadást tart dr. prof. Csepeli György államtitkár, szociálpszichológus. Sí Család, iskola, erkölcs, vallás. A neves előadó, dr. Korzenszky Richárd tihanyi ben­cés házfőnök csütörtökön, 18 órától az újfehértói görög katolikus templomban „Család, iskola, erkölcs, vallás” címmel is­merteti gondolatait a hallgatósággal. Sí Falunap Balsán. Szombaton átadják rendeltetésének a felújított sportpályát Balsán. A falunapon zenés, táncos, szó­rakoztató programokkal várják az érdek­lődőket. NÉZŐPONT Na, hol van az az alma? CSERVENYÁK KATALIN e-imail: cseka@kelet.szon.hu A Nyírségi Őszön az almasátorban kaptam egy receptes könyvet. Egy kiállító ajándékozott meg vele, mert almát adni már nem tudott. Két nyíregyházi mester­szakács munkája ez, s csupa-csupa olyan ételleírást tartalmaz, amelynek elkészíté­séhez alma is szükséges. Ennyi almás receptet én még nem lát­tam egy kupacban. Sőt, a kiadvánnyal is most találkoztam először, pedig a borító­ján olvasható: ez már a második utánnyo­más. Ahogy hazaértem, azonnal végigol­vastam, miközben próbáltam elképzelni az ott leírt ízeket. Nem volt nehéz, mert mindegyikhez kép is tartozik. Egy szó, mint száz: valami csodálatos dolgok van­nak abban a kötetecskében. Itt, az alma hazájában az ember azt gondolná, csak belép az első étterembe, és már válogathat is az almás ételek kö­zül. Mert tessék csak például elképzelni: milyen isteni lehet az az almás-sajtos ser­téskaraj! Kellőképpen feldíszítve a tányé­ron - fejedelmi lakoma. El tudnám képzelni, hogy bemegyek egy étterembe Nyíregyházán, és almás ízek címszó alatt az étlapon találnék né­hány ételt. Ehelyett már az is nagy dolog­nak számít, ha a saláták, befőttek között a sor végén, szerényen meghúzódik az almakompót. Pedig azért a finom ebéd után desszertnek lecsúszik egy csokis-al­más palacsinta, almás pite... Mást se hallunk mostanában, mint hogy nincs piaca az almának, ennyiért nem érdemes leszedni, nincs, aki meg(v)egye. Hát, ha még mi, itt helyben sem próbálunk, tudunk, akarunk mit kez­deni vele - akkor mire számítsunk? De ha mondjuk leraknánk az ország másik végéből, vagy a határ túloldaláról érkező vendég asztalára azt az almás-saj­tos karajt a receptes könyvből, kis tejes­vajas krumplipürével? Ugye, nem csodál­koznánk, ha jóllakottan hátradőlve csak annyit kérdezne az illető: na, hol az az alma? Látom, véget értek a mézeshetek. (Rajz: Ferter János) L_~ 1—j Az igazgató kezét is törte a rekesz A hitelmentesített vállalkozást kényszerpályák nélkül érte az integráció Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Amolyan gazdaságtörténeti elemzésre is lehetőséget te­remt, ha egy, a rendszervál­tást megelőző évtől napjain­kig működő vállalkozás éle­tébe pillantunk be. Ez bizony másfél évtizedet felölelő, nem is akármilyen tör­ténelmi viharoktól övezett idő­szak, amelyet a vállalkozóvá vá­lás rögös útján ért meg Somo­gyi Tibor, a Sotex Kft. ügyveze­tő igazgatója. így emlékszik a családi vállalkozásként induló társaság első hitelére: „az újra­kezdési kölcsönt vettük fel, hogy be tudjuk fizetni az alapító tő­két.” Jutalékkal kezdték- Kezdetben ügynöki tevé­kenység jellemezte a céget, vagyis vevőket hoztunk össze eladókkal, s az ügynöki jutalék adta a bevételt. Némi tőke össze­gyűjtésével elkezdhettük a saját számlás kereskedelmet, ehhez raktárt béreltünk Nyíregyházán. Mindennel foglalkoztunk, ami­ben pénzt láttunk - fogalmaz tö­mören az ügyvezető. Idővel az italárura szakosodtak, nem tit­koltan építve az egyetemi évek­re visszanyúló kapcsolatokra. Jellemző a hősidőkre, hogy utó­W A nyereséges gaz­dálkodás alapja a jó csapatmunka. Somogyi Tibor .................................................W lag összeszámolva a bérelt rak­tárban az ügyvezető maga is több száz vagont pakolt ki, a re­keszek sokszor gyűrték össze a kezét. Változó termékszerkezet A következő nagy váltás 1993- ban jött el, amikor belevágtak a termelésbe, vagyis a saját palac­kozásba. Ez eleinte bértöltést je­lentett, de két évre rá Napkoron, a felszámolás alatt lévő és meg­vásárolt tsz-telephelyen már a saját üdítőitalokat töltötték pa­lackokba. A mai napig itt talál­ható a cég termelői bázisa, de a termelés bővült szeszesital-palac­kozással, műanyag (PÉT) palac­kok gyártásával és újrahasznosí­tásával. A kezdeti egyfős alkal­mazotti létszámmal szemben, ti­zenöt év elteltével, közel száz embernek ad munkát a kft., mely magyar viszonylatban tő­keerősnek mondható, és évente A kereskedelemtől a termelés Irányába mozdult a cég (Fotók: a szerző) 2 milliárd forint körüli árbevé­telű vállalkozássá fejlődött.- Amire büszke vagyok: a 15 év mindegyikében nyereségesen gazdálkodtunk, és ehhez az ered­ményhez mindig sikerült megta­lálni azt a jó csapatot, amelyre építhettünk - értékel az ügyve­zető. Most újabb váltás előtt áll: az olcsó, tömegáru-termelés mel­lett a piacon egyre nagyobb az igény az egyedi, magas minőségű kategóriát képviselő termékek, a hungarikumok iránt. Ezek előál­lítása felé mozdul el a kft. is, s bár lehetséges, hogy ez az árbe­vétel csökkenését okozza majd az elkövetkező években, de hosszabb távon a profit stabilitását ezzel a váltással lehet elérni.- Az uniós tagság az eddigi legnagyobb kihívás a cég életé­ben. Egyszerre lehetőség és ve­szélyforrás. A termékszerkezet előbb említett változtatásából kiindulva is reménykedhetünk: új exportlehetőségekhez, piachoz jutunk a vámakadály-mentessé vált közösségben. Azt azonban már most tapasztaljuk: 40-50 éves előnnyel rendelkező nyugat­európai cégekkel nehéz felvenni a versenyt - hangzik a reális ér­tékelés. Az uniós integrációra készül­ve a csatlakozás évéig hitelmen­tessé tettem a céget, amely vi­szonylag jelentős tartalékokkal rendelkezik, így nem kell kény­szerpályán mozognunk. Csak az tud középtávon talpon maradni, aki alkalmazkodik az új kihívá­sokhoz, képes megújulni. Jóleső érzéssel állíthatom: társaságunk kollektívájával együtt jómagam ebbe a körbe tartozom. Erősebb kötődésű magyarok A Vállalkozók Országos Szövetsége, megyei szerveze­tének társelnökeként is, a gaz­dasági környezetről úgy véli: az uniós versenyben a kis- és középvállalkozások helyzete megfelelő nemzeti támogatás nélkül egyre nehezebb. A 4 százalék körüli GDP-növeke- dés mögött a külföldi tulaj­donban lévő multinacionális vállalatok produktuma rejlik, s ez két szempontból is ag­gasztó. Egy külföldi multi könnyen pakol össze és köl­tözik tovább, ha érdekei úgy kívánják, szemben a magyar vállalatokkal, amelyek kötő­dése erős. Ugyanakkor, a ha­za kis- és középvállalkozások mintegy kétmillió embernek adnak munkát, már csak ezért is megérdemelnék a na­gyobb figyelmet és segítséget. Segítenek a falugazdászok Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Megyénkben szerzett tapasztalatok is segítik a Kárpátalján tervezett falu­gazdász-hálózat kiépítését. Erről még ez év májusá­ban írt alá megállapodást az FVM, valamint a Kárpátaljai Magyar Agrárvállalkozók Szövetsége, míg az első ta­pasztalatcserére szeptember­ben került sor. A közös prog­ram keretében a megyei FM Hivatal vezetője, Demendi László mutatta be a hivatal munkáját, az agrárigazgatás­ban részt vevő szervezetek kapcsolatát, míg Csongrádi Zoltán helyettes hivatalveze­tő a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről adott képet. Á honi falugazdász-hálózat felépítéséről és működtetésé­ről már Magyar Miklós ve­zető falugazdász adott tájé­koztatást. A megyei Agrárka­maránál Bíró Miklós alel- nöktől kaptak információt többek között a kamara sze­repéről, feladatairól, vala­mint a Mezőgazdasági és Vi­dékfejlesztési Hivatal ellenőr­zéseinél használt, GPS-alapú területmeghatározásról. A vendégek három Falugazdász Körzetközpontban gyakorla­ti tennivalókból kaptak íze­lítőt. Nyírmeggyesen a Valentin Kft. 50 hektáros intenzív al­maültetvényét tekintették meg betakarítás közben, fel­keresték Mátészalkán a Nobi­lis Rt. gyümölcsaszalóját, Vásárosnaményban a Wink Kft. léüzemét. Egy termelőt is felkerestek: Kölesén Német Gyula gazdálkodó mutatta be, hogyan foglalkozik ő a spár­ga, a ribizli és az alma ter­mesztésével. Aranylakodalom, a mátészalkai Rózsa Imre és felesége, Fodor Erzsébet nemrégen ünnepelte ötvene­dik házassági évfordulóját (Fotó: amatőr) GALAMBOS TÍMEA MEGKÉRDEZTE: Együtt érez-e a vajdasági Sötét családdal? E gyütt érzek a vajdasági Sötét csa­lád tagjaival. A helyük­ben én is ugyanígy cse­lekedtem volna, minden­képp átjönnék Mag­yarországra, hisz ma­gyarok ők is, tehát itt van a helyük, nem pe­dig abba az országba tartoznak, ahol eddig él­tek. Személy szerint én támogatnám a család át- jövetelét. Szabó Anita, tanuló E gyetértek a családdal, ugyanúgy magyarok, mint mi. Be kell őket fo­gadnunk. A kormánynak mindent meg kell tenni, hogy az ottani helyzetü­ket rendezze, de ha nincs más kiút, engedélyezze a letelepedésüket. Nekik is joguk van a magyar ál­lampolgársághoz. Felhá­borítónak tartom, hogy ilyen megtörténhet a 21. században. Kovács Attila, MUNKANÉLKÜLI B iztos vagyok benne, hogy átjöttem volna én is, hiszen félteném a hozzátartozóimat. Jó lenne, ha Magyarország jobban, erőteljesebben tudna harcolni a hatá­ron túl élő magyarsá­gért, fel kellene szólalni érdekükben a megfelelő fórumokon. Ők is ugyanúgy magyarok, mint mi, akik a határo­kon innen maradtunk. dr. Úr Lászlóné, PEDAGÓGUS B onyolultnak tartom a helyzetet, én sem tu­dom helyre tenni a ho­vatartozásukat. Érzem, hogy szükség lenne ar­ra, hogy a határon túli magyarokkal való kap­csolatunkat ápoljuk. A mai gazdasági hátterünk azonban, nem engedi meg, hogy úgy segít­sünk, ahogy szeretnénk. Nem tudom, mit tennék a helyzetükben. Bartha József, nyugdíjas S zeretném, ha segítenék őket, hi­szen hozzánk tartoznak. Ugyanúgy magyarok mint mi, itt Ma- gyaroszágon. Hasonló helyzetben én is átjöt­tem volna, megpróbál­nám megmenteni a csa­ládomat a további megaláztatásoktól, bán­talmazásoktól. Együtt érzek a Sötét család tag­jaival. SZIKORA MlKLÓSNÉ, NYUGDÍJAS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents