Kelet-Magyarország, 2004. szeptember (64. évfolyam, 204-229. szám)

2004-09-14 / 215. szám

2004. szeptember 14., kedd KELET HÁTTÉR / 3 Családi klubtalálkozó. A Mozgáskorlá­tozottak Megyei Egyesületének családi klubja szeptember 15-én 14 órakor tart­ja összejövetelét új székházában Nyíregy­házán, a Körte utca 41/a alatt. Ömbölyi nap. Szeptember 18-án rende­zik meg Ömböly napját. A rendezvényen a község romániai, szaniszlói testvértele­pülésének képviselői is részt vesznek, lesz lovasbemutató, határőrségi technikai bemutató, este tűzijáték és bál. Tökfesztivál hetedszer. Az idén szep­tember 18-19-én rendezik meg a Sütőtök­fesztivált Nagydoboson. Itt mérettetik meg az ország legnagyobb tökje szombaton 13 órakor, mely a „Tökfejedelem” meg­tisztelő címet viselheti egy évig. Főző­verseny is lesz hozott alapanyagból. NÉZŐPONT Színvonal és önállóság Balogh József e-mapl: baloghj@kelet.szon.hu A vasárnap ellenére nemigen volt ün­nepi hangulata annak a költségvetési egyeztetésnek, amelyet a tárcák vezetői­vel folytatott Draskovics Tibor pénzügy- miniszter jelenlétében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt. Alár csak azért sem lehetett ünnepi, mert - mint a kiadott közleményből meg­tudhattuk -, jövőre jelentősen megkarcsú­sítják a közigazgatást, ami azt jelenti, hogy sok közszolgának kötnek útilaput a talpára. A vicces az egészben az, hogy a karcsúsítás nem megtakarítást jelent, ha­nem 40 milliárdba kerül, ennyi kell vég- kielégítésre, esetleg előnyugdíjakra, vagy a kiszervezésre, tehát olyan külső szerve­zetek létrehozására, amelyek befogadják az elbocsátott légiót, amelynek tagjai jó esetben magukkal viszik a feladatokat is, s mint nem közalkalmazottak, köztiszt­viselők oldják azokat meg. Aztán nem tudjuk, mit hozhat a bejelentésnek az a része, amely azt tudatta velünk: jövőre az ideinél több jut a kistérségek támogatásá­ra. „Teremtsük meg a pénzügyi feltételeit is annak, hogy az önkormányzatok közö­sen összefogva tudják megoldani problé­máikat" - mondta a pénzügyminiszter. Éppen a múlt héten volt alkalmam a belügyminiszter asszonnyal interjút készí­teni, amelynek fő témája a kistérségek tá­mogatása volt. Arra a kérdésre: igaz-e, hogy amelyik önkormányzat nem tagja valamilyen társulásnak, nem kap támoga­tást, azt válaszolta: 2005-ben magasabb normatívát kapnak a közfeladatok ellá­tásához a társult önkormányzatok. A számokból ítélve, a legszorosabb együttműködésre a 3300 önkormányzat közül mindössze 76 vállalkozott, igaz, itt a térség minden önkormányzatának részvétele szükséges, de abban a kategó­riában is mindössze 145 olyan társulás alakult, amelyben a térséghez tartozó te­lepülések fele vállalta az .együttműködést. Pedig mindenütt tudják: önállóan már- már lehetetlen á lakossági szolgáltatáso­kat megfelelő színvonalon ellátni, az önállóságot mégis többre becsülik. Elsősegélynyújtás # (Rajz: Ferter János) Az emberek nyelvén kell beszélni Az nyeri meg a választók bizalmát, aki világosan el tudja magyarázni, mit miért tesz Nagy István Attila e-mail: nagyia@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A múlt héten csütörtökön Hiller Ist­ván Nyírbátorban egy emlék­ülésen vett részt, majd kora délután felkereste a Kelet-Ma- gyarország szerkesztőségét. KI* Este ötödmagával egy olyan találkozón volt, amelyen mind­nyáján megfogalmazhatták el­képzeléseiket az MSZP jövőjé­vel kapcsolatban. A közelmúlt­ban jelent meg egy kulturális állapotfelmérés két kötete. Mi­ért volt erre szükség? Hiiler István: Fontosnak tartom, hogy csak úgy lehet gyakorlati politikát kialakítani, ha ennek megvan az elvi alapozása. Ez pe­dig csak valóságos ismeretekből, a tények pontos ismeretéből lehet­séges. 1996-ban volt az utolsó kul­turális állapotfelmérés volt az or­szágban. Szükségesnek tartom, hogy három évente kiterjedt fel­mérés készüljön az ország kultu­rális életéről, a változásokról, a köztes időszakokban pedig a kul­túra egy-egy szeletét érintő „mély­fúrásokra” mutathatja meg a helyzetet. KM: Az adatok szerint a lakos­ság 53 százaléka kulturálódó, aktív (közülük 33 százalék „el­járás”, 20 százalék otthon ülő, olvasás), 47 százalék „kultúrán kívüli”, passzív. Hiller István: A .kistelepüléseken egyre nagyobb az igény a közös­ségteremtésre, a közösségekben való közreműködésre. -A mű­velődési házak szerepe itt foko­zatosan növekszik. A városokban ez sokkal nehezebb, hiszen ott na­gyobb a kulturális kínálat is. Az ország ebben az értelemben ket­tészakadt. Az egyik része kultú­Nyíregyháza, Baktalóránt- háza (N. L.) - Az akác a Nyírség fája, az akácnak van létjogosult­sága, jövője - többek közt ez hangzott el azon a szakmai kon­ferencián, amelyet az elmúlt na­pokban tartottak Baktalóránt- házán a Nyírerdő Rt. szervezésé­ben. Bíró Imre, az rt. műszaki ve­zérigazgató-helyettese elmondta: a sarjaztatási konferencián me­gyénk és a szomszédos Hajdú me­gye erdőtulajdonosai, erdészei vettek részt, de ott volt az Erdé­szeti Tudományos Intézet’ több kutatója is. A hagyományteremtő előadás-sorozatot a baktalóránt- házi mezőgazdasági szakközépis­kolában tartották, majd megtekin­tették a közeli akácerdőt. Bejelen­tették, hogy a következő hetek­ben, hónapokban erdőről - erdőre járva lesznek hasonló előadások, szemlék. Cél az akác népsze­rűsítése, az akácerdők felújítása, a területek növelése. Bíró Imre hangsúlyozta: a két megyében az erdők 60 százaléka akác. A terü­let növekedni fog, főleg azokon a helyeken, amelyekre nem célsze­rű tölgyet telepíteni. fél évvel ezelőtt engem nem is­mertek. Aztán a legfiatalabb par­lamenti képviselő lettem. Oktatá­si államtitkár, majd kulturális miniszter, az MSZP egyik alelnö- ke, most pedig elnökjelöltje. Ha ez naivitás, akkor vállalom. Eskütétel. Mint lapunkban beszámoltunk róla, szombaton rendezték meg a Nyíregyházi Főiskolán a tanévnyitó ünnep­séget. Az ünnepség keretében fogadalmat is tettek az első­évesek. (Fotó: Balázs Attila) Hiller István a Kelet-Magyarország-szerkesztőségben rafogyasztó, tudatosan válogat, a másik része csak használ és fel­használ. Az ólló sokkal szélesebb, mint az EU-ban az átlag. KM: A közelmúltban megszüle­tett a filmtörvény, amit elisme­réssel fogadott a szakma. Vár­ható-e újabb? Hiller István: Modellértékűnek tartom a megszületését is. A par­lamentben tartózkodás és ellen- szavazat nélkül fogadták el a képviselők. Elindítottam az iro­dalmi kerekasztalt. A Magyaror­szágon tagsággal rendelkező író­szervezeteket hívtam egy asztal köré. Azt kértem tőlük, állítsanak össze egy autentikus delegációt, határozzák meg a tárgyalás pont­jait, közöljék tárgyalási pozíciói­kat. Ez a folyamat öt hónapig tar­tott, majd bejelentették, hogy al­kalmatlannak tartják magukat a feladatra, mert nem tudnak közös nevezőre jutni. KM: Nyíregyházán egy MSZP- bemutatkozott az öt elnökjelölt, köztük Ön is. El­olvasva a programját azt mond­hatom, hogy szimpatikus, érté­kes, de egy kicsit naiv. A párton belüli különféle érdekeket mint­ha nem venné figyelembe. Hiller István: Nem először mondták már. Tavaly is, amikor bejelentettem, hogy néhány hó­nap múlva kész lesz a filmtör­vény. Aztán megszületett. Két és KM: Az elmúlt hónapokban az MSZP-szimpatizánsok körében gyakran felvetődött, hogy a párt még az eredményeit sem tudja jól kommunikálni. Mit gondol erről? Hiller István: A kommunikáció a modem politika része. Az MSZP egyik legsúlyosabb problémájá­nak tartom, hogy politikusaink megszólalásai nem közérthetőek. A politika nyelvi versengés is ab­ban az értelemben, hogy az tudja elnyerni a legtöbb választó bizal­mát, aki világosan és meggyőzően el tudja magyarázni, mit miért tesz. Hiába rendelkezik a MSZP a legjobb, az ország felemelkedését leginkább szolgáló politikai prog­rammal, hiába tudjuk, hogy a je­lenlegi kormány két év alatt töb­bet tett az emberek jólétéért, az ország modernizációjáért, mint elődje négy év alatt, ha ez a vá­lasztók számára nem hallható és érthető. Névjegy Hlller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere Született: 1964. május 7-én Sopronban. Végzettsége: 1983-88 között az ELTE BTK történelem-latin szakán szerzett diplomát. 1990-ben egyetemi doktori fokozatot, 1996-ban Ph.D. tudományos fokozatot szerzett. Tizenöt éve tanít az egyetemen, 1999-ben a hallgatók szavazatai alapján elnyerte „Az év oktatója” címet. 2001 óta egyetemi do­cens. Életút: 2002 áprilisától országgyűlési képviselő, május­tól az OM politikai államtitkára. Az MSZP-nek alapító tag ja, 2000 májusától az Országos Elnökség tagja, a 2003- as kongresszus a párt alelnökévé választotta. A latin és az ógörög mellett németül, olaszul és angolul be­szél. 2003. május 19-e óta a NKÖM az irányítója. Az akácnak van jövője Szakmai konferenciát rendeztek az erdészek IfEFLER GYÖRGY MEGKÉRDEZTE: Hazánkban miért olyan sok az öngyilkosság? A z a véleményem, hogy az emberek egyre nehezebb életkö­rülmények közé kerül­nek, sokuknak kilátásta­lanná vált a helyzetük például azzal, hogy megszűnt a munkale­hetőségük. Sokan kény­szervállalkozásba kezd­tek: tehetség és pénz nélkül, ami újabb zsák­utcát jelenthet számuk­ra. Az öngyilkos ember menekül, ám a családját még nehezebb helyzet­ben hagyja. Ecsedi János KÖNYVELŐ S zerintem az okok kö­zött a legelső helyen az áll, hogy állandóan rohanunk, az ember óri­ási stressznek van kité­ve. Nincs idő semmire, még a saját gyermeke­ink nevelésére sem. A mai világban mindkét szülő keresete nélkülöz­hetetlen, másképp halál­ra van ítélve a család. A munka után jön az ott­honi robot, ez az éle­tünk. A lakókörnyeze­temben a legtöbben így élünk. Kovács Karola eladó C sak az utakon meny­nyi öngyilkosjelölt van! Kamionnal járom a világot, de mondhatom: ilyen türelmetlen és ag­resszív nép, mint a ma­gyar, nincs még a Föl­dön. Mennyivel más ve­zetési kultúrával talál­kozhatunk Németország­ban vagy Olaszország­ban, mint itthon! Ha csak egy lyuk van, kibú­jik az autójával, nyomja a dudát. No, de hová si­etünk? Gyakorta a halál­ba. Kovács István GÉPKOCSIVEZETŐ P esszimista, sajnos na­gyon pesszimista a magyar! Nem igazán a pénztelenség teszi, hogy valaki öngyilkos lesz-e, avagy sem. Az a baj, hogy nem tudunk az élet apró örömeinek örülni, pedig milyen szép az élet! Jobban oda kellene figyelnünk egymásra, szeretni a mi­einket, mert akit szeret­nek, annak soha nem jutna eszébe az öngyil­kosság. Ez mindennél fontosabb! Kóderné Dienes Mária pályázatkészítő A z élet komoly prob­lémákkal jár együtt, na de azért ember az ember, hogy azokat megoldja, legyenek bár­milyenek is. Csakhogy nem vagyunk egyfor­mák. Én úgy látom, az öngyilkosok azok kö­zül kerülnek ki, akik ráérnek gondolkodni, feleslegesen ezen törni a fejüket. Aki dolgozik, annak nincs ideje még az öngyilkosság gondolatával sem foglal­kozni. Herédi Mihály villanyszerelő

Next

/
Thumbnails
Contents