Kelet-Magyarország, 2004. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-25 / 198. szám

2004. augusztus 25., szerda KELET HÁTTÉR /3 0 Véradás. A Magyar Vöröskereszt vér­adást tart augusztus 25-én, szerdán 8-tól 14-ig a kocsordi polgármesteri hi­vatalban,. 13-15 óra között a tisza- szentmártoni általános iskolában, 8-tól délig Kisvárdán, a Bocskai u. 33. szám alatt, illetve a császlói házasságkötő teremben. 0 Üzemanyag-áremelés. Augusztus 25- én, szerdán a MÓL Rt. a motorbenzin literenkénti fogyasztói árát 2, a gázola­jét 4 forinttal emelte. Az áremelést a kő­olajárak emelkedésével és az alacsony készletekkel indokolja a MÓL Rt. NÉZŐPONT Érvényt szerezni a közakaratnak Dán kő Mihály e-mail: danko@inform.hu Korunk egyik legnagyobb gondja a környezetszennyezés. A ma embere, ha nem ébred fel idejében, az élet számára alkalmatlan Földet hagyja unokáira. Szin­te nincs nap, hogy ne adnának hírt a mé­diák valamilyen, a természetet ért kataszt­rófáról. Az is kiderül, nemcsak az anya­giak hiánya miatt nem tellik a megelőzés­re! S, most „seperjünk egy kicsit a saját portánk előtt". Egy időben az állam jelen­tős összeggel támogatta a szennyvízrend­szer kiépítését. Nagyon sok településen el is készült részben vagy egészen a folyé­kony hulladék elszállítását és feldolgozá­sát szolgáló közcsatorna. A több milliós beruházáskor néhol még a hagyományos lakossági hozzájárulástól is eltekintettek. Ennek ellenére jópáran még a mai napig nem kötöttek rá. Az okok között pénz­hiány, hanyagság, nemtörődömség szere­pel. Egyszerűbb volt a szabálytalanul megépített házi derítőkből talajba, esetleg kiszippantva, a termőföldre juttatni a szennyvizet. Néhányan azzal érveltek, ez is egyfajta trágya. Igen ám, de ma már olyan kémiai és biológiai szerek kerülnek a háztartásba, melyeket a természet nem tud feldolgozni, s méregként halmozódik fel. Az önkormányzatok - gyakran óriási kedvezmények felkínálásával is - próbál­tak érvényt szerezni a rácsatlakozásnak, ami nem mindig vezetett eredményre. Sőt, néhányan zaklatásnak, személyes tá­madásnak vélték a közakaratot. Ezt megunva, s valóban a jövő érdekében, törvény született a „talajterhelési díj" be­vezetéséről, amit a képviselő-testületek mostanában ültetnek át helyi rendeletté, bízva benne, hogy ezzel végérvényesen rákényszerítik azokat a rákötésre, akik „műszakilag" ezt megtehetnék. Sajnos az az érzésem - nem elég a tudomány és a technika fejlődése - a kör­nyezet- és természetvédelemben csak ak­kor lesz gyökeres változás, ha szemlélet­ben, gondolkodásban is előre lépünk. El­hisszük, hogy a gyermekeink, unokáink jövője a mi kezünkben van. Virágos város. Megyénk tele­pülései igyekeznek felhívni ma­gukra a figyelmet. így van ezzel a Bereg fővárosa, Vásárosnamény is, ahol szép virágos utcák találhatók a központban. (Fotó: Elek Emü) Új kihívások előtt a hazai méhegészségügy Súlyos következményük lehet a mézben kimutatott szermaradványoknak Nyíregyháza (HBN) - Volt már rá példa, hogy káros szermaradványt - amitrázt - mutattak ki a mézben, pedig ennek súlyos következménye lehet a piacon - figyelmeztet Tamás Péter, a Szabolcs-Szat- már-Bereg Megyei Állategészségügyi Állomás igazgatóhelyettese. Kérésünk nyomán a szakember azokból a gondolatokból előlege­zett meg néhányat, amelyeket a W ........................ A méhcsaládo kát vizsgálat után kellene adni-venni. Tamás Péter .................................................w Farmar Expo alkalmával készült közölni az érdeklődőkkel az Agrár- tudományi Centrumban. A legége­tőbb gondokat említve a többi közt arra figyelmeztetett, hogy miköz­ben a magyar méhészeknek máris sok külföldi társukkal kell állniuk a versenyt az Európai Unió pia­cán, a hazai méhegészségügyi helyzetet sajnos koránt sem lehet megnyugtatónak nevezni. Egy régi probléma E megállapítás alátámasztásául hozta fel példaként az egyik régó­ta (talán az ókor óta) ismert, de még ma is sok gondot okozó kórt, a nyúlós költésrothadást, amire nézve nincs gyógyszeres megoldás. Nem véletlenül tartozik tehát a be­jelentési kötelezettséggel járó be­tegségek közé.- Olyan baktérium okozza, ami­nek a spórája tíz-húsz-harminc vagy akár ötven évig is életképes. Ha bekerül valahová, ahol nincs meg a megfelelő fertőtlenítés, bár­mikor előjöhet a betegség. Különö­sen is oda kell tehát figyelni a ve­le kapcsolatos eljárásra. Követelmény a tisztaság Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben e téren tavaly viszonylag ked­vezőbb volt a helyzet, az idén azonban ismét nagyon sok méhé­szetet érintett, illetve érint. Amíg ugyanis 2003-ban a kórmegállapí­tások zöme augusztusra és szep­temberre esett, most az év elejé­től szinte folyamatosnak mondha­tó - közölte velünk az igazgatóhe­lyettes, aki a legfrissebb jelenté­sekből úgy tudja, hogy Borsod- Abaúj-Zemplénben és Hajdú-Bihar- ban ennél kedvezőbb a helyzet. Rendkívül fontos követelmény­nek tartja a szakember a személyi higiéniát, valamint a méhész mun­kavégzésének és a technológiának a minőségét is. Elvileg az lenne igazán jó, ha a méhészek szabályo­san, vizsgálat után adnák-vennék a méhcsaládjaikat, de sajnos ez­zel is sok a probléma. Ezért kell megfelelően odafigyel­ni arra is, hogy milyen területre készülnek menni, s hogy a kivá­lasztott területen nem ütötte-e fel a fejét a betegség évekre visszame­nőleg gyakran - hangsúlyozta az igazgatóhelyettes. Kérdésünkre, hogy mi tehát a teendő, ha mégis csak bekerül egy méhcsaládba a nyúlós költésrothadás, azt vála­szolta, hogy sajnos nincs lehetőség .a gyógyszeres kezelésére, draszti­kus megoldáshoz kell folyamodni: az érvényes jogszabály szerint a beteg méhcsaládokat le kell ölni, maradványaikat pedig el kell éget­ni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében a tavaly bejelentett mint­egy 73 ezer méhcsalád közül kö­rülbelül kétszázat kellett leölni a betegség miatt. Engedéllyel és engedély nélkül A méhészeknek is szükségük van persze gyógyszerekre. Pél­daként Tamás Péter a Varroa atkát említette, amely, ha nem figyelnek rá, a méhcsaládok pusztulását is előidézheti. Bár több engedélyezett készítmény szóba jöhet a kezelésére, van­nak olyan készítmények, ami­ket - noha azok méhek kezelé­sére nem engedélyezettek - mé­hészek is használnak, holott a használat nyomán megjelenhet a szermaradvány problémája. Volt is már rá példa, hogy ko­rábban exportált mézben amitrázt mutattak ki. Nagy kérdés továbbá, hogy mit hoz­nak a gyógyszerfronton bekö­vetkezett változások, például az, ami a méhészeteket érinti, hogy több készítményt - Fumagillin, Furnérra gyógy le­pény - kivontak a forgalomból, míg a Neo-Te-Sol alkalmazását a méheknél megtiltották. Kistérségi iroda Fehérgyarmat (KM - K. N.) - Példaértékű összefogás­ról adott számot a Felső-Ti- sza Vidéki Önkormányzati Kistérségi Társulás harminc településének önkormányza­ta. A kiváló együttműködés bizonyítéka a Fehérgyarma­ton létesített központi iroda, amelyet hétfőn avattak.- Ä megye kistérségi tár­sulásai küzül elsőként ren­delkezünk saját tulajdonú épülettel - adott hangot örö­mének a jelenlévőket köszön­tő dr. Nemes István, a város polgármestere. Kiváló döntés A tájékoztatóból kiderült: a Kölcsey utcai épületet a Miniszterelnöki Hivatal 9 millió forintos támogatásá­val vásárolták meg, majd újí­tották fel, s a Megyei Terü­letfejlesztési Tanács a közel­jövőben további 10 milliós fejlesztési forrást biztosít a későbbi munkálatokhoz.- Az épület léte igazolja, jó úton, egy irányba hala­dunk, s azon vagyunk, hogy hátrányos helyzetünkből ki­emelkedjünk - fogalmazott dr. Nemes István, s hozzátet­te: a kistérségi társuláshoz tartozó 49 település közül né­hány éve kivált 19 önkor­mányzat ismét jelezte együtt­működési szándékát. A fehérgyarmati központú „tudásbázis” létrehozása kivá­ló döntés volt, hiszen lehető­séget ad arra, hogy a kistér­ség a fejlesztési kérdéseit sa­ját központjában vitassa meg. Jubileumi hangverseny a zeneiskolában A testvérvárosi kapcsolatban a gazdaságin kívül a kultúra is jelen van Folytatódnak a rézfúvós napok Fehérgyarmat (KM) - Az Ewald Rézfúvós Kvintett által Fehérgyarmaton szer­vezett Szatmári Rézfúvós Kamarazenei Napok az alábbi koncertekkel folyta­tódnak. Esti hangverseny Ma 18 órakor a helyi re­formátus templomban Bol- doczki Gábor trombitamű­vész és Szantpáli Rolahd tu­baművész játékát hallhat­ják az érdeklődők. Holnap a kurzus résztvevőinek köz­reműködésével a művelődé­si házban 20 órakor tartan­dó koncert zárja a rendez­vényt. Mint Bakó Levente, mű­vészeti vezető tájékoztatott, az Ewald Rézfúvós Kvintett­tel augusztus 29-én, vasár­nap ismét találkozhatnak a térségben élők: a zenekar 19 órától a penyigei reformá­tus templomban koncerte­zik. Nyíregyháza (KM) - A iserhloni és a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola 15 éves jubileumi hangversenyt rendez augusztus 30-án 19 órai kezdettel Nyíregyházán a zeneiskola hangversenyter­mében. A hangverseny előzményeiről, a két intézmény kapcsolatáról Papp Istvánné, a Vikár Sándor Zeneiskola igazgatója elmondta: ez elsősorban szakmai kapcsolat, ezen túl természetesen partner­séget, országaink megismerését, nyelvgyakorlást is jelent. Nyír­egyháza és Iserhlon testvérváro­si kapcsolatában a gazdasági, társadalmi és egyéb kapcsolaton kívül a kultúra is jelen van: több iskola tart fenn ilyen jellegű kapcsolatot. Mi hangversenyeket szerveztünk, tanáraink voltak a westfáliai versenyen zsűrizni, az ottani tanárok járnak hozzánk zongoraversenyekre. Tapasztala­tokat gyűjtünk, rendeztünk mű­veltségi vetélkedőket, közülük is kiemelkedő program volt a Mo- zart-vetélkedő. Ami a legfonto­sabb, sokféle közös programot, profilunknak megfelelően hang­versenyt szerveztünk, most hét végén pedig egy közös jubileu­mi hangversenyt rendezünk. A programban közreműködik Szabó Katalin (orgona), Nagy Csaba (tárogató), Béke Csaba » ................................ Az augusztus 30-i hangverseny folytatása szep­tember 10-én lesz, amikor Nyíregy­háza európai ki­tüntetést kap Papp Istvánné ...................................................................W (lant), az iserhloni csellóegyüt­tes. Velük énekel Molnár Ágnes (szoprán), Potornainé Telenkó Tünde mezzoszoprán, zongorán pedig Pólikné Smid Ildikó műkö­dik közre. Hét országgal Papp Istvánné elmondta, hogy a kapcsolat létrehozásában kiemelkedő szerepe volt Franz Weilnhammernek, az iskola igaz­gatójának és Babka Józsefnek, a nyíregyházi zeneiskola igazga­tójának. Az iserhloni igazgató halála óta Paul Breidenstein vet­te át a vezetést, a nyíregyházi in­tézetben pedig ő, mármint Papp Istvánné igazgató folytatja to­vább nagy örömmel a kapcsolat ápolását.- Nem ez az egyetlen külföldi kapcsolatunk, hét országgal tar­tunk fenn jó szakmai együttmű­ködést - folytatja a zeneiskola igazgatója. - Huszadik évéhez közeledik az ungvári, az eperje­si kapcsolat, ezekhez olyan hatá­ron túli iskolák kapcsolódtak, mint a szabadkai, a mára- marosszigeti, a vitkovi, ők Eper­jes révén kerültek kapcsolatba velünk, jó a kapcsolatunk a bé­csi zeneiskolával, a lengyelekkel, de legjobb az iserhloniakkal. Az augusztus 30-i hangverseny folytatása szeptember 10-én lesz, amikor Nyíregyháza európai ki­tüntetést kap. Ennek kapcsán a zeneiskola jubileumi díszhang­versenyt ad az intézet hangver­senytermében este 19 órától, me­lyen jelen lesz az Európa Tanács képviselője is. A díj átadása 11- én 11 órától a Kossuth téren lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents