Kelet-Magyarország, 2004. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-19 / 194. szám

2004. augusztus 19., csütörtök HÁTTÉR /7 HÍREK 0 Strandparádé lesz Tiszavasváriban pénteken homokfocival, úszóversennyel, strandröplabdával, strandvízilabdával, di­vatbemutatóval, táncműsorral, Csepregi Évával, Kozsóval és az Ám okfutókkal. 0 Mária evangéliuma. Pénteken, szom­baton és vasárnap 19 órától a kisvárdai Várszínpadon a Doktorock színjátszó­csoport a Mária evangéliuma című rock­operát mutatja be. 0 Ibrányi folklórnap. Ibrányban az Eszterlánc Egyesület szervezésében im­máron harmadik alkalommal rendezik meg pénteken a Folklór Napot. Néptáncfesztivál Balkányban Balkány (KM) - A harmadik alkalom­mal megrendezendő Liget Nemzetközi Gyermek Néptáncfesztivál keretében tizen­három néptánccsoport mutatja be műsorát augusztus 20-án 14 órakor Balkányban. Átadják az önkormányzat által telepített negyven hektáros erdőt, ahová hivatalos dr. Szilágyi Dénes, a megyei közgyűlés alelnöke és Demendi László, a megyei FMV Hivatal vezetője. A nap folyamán lesz arcfestés, szövés, lovas- és birkózó-bemu­tató és kispályás foci-bajnokság. Máriapócsiak találkozója Máriapócs (KM) - Pénteken már hat órakor elkezdődik a pecások versenye a máriapócsi horgásztónál. Tíz órakor kezdődik a görögkatolikus kegytemplom­ban az ünnepi szentmise, tizenegykor szen­telik meg az újkenyeret. A tópartnál 14- kor kezdődik a főzőverseny, a nemezelés, a fafaragás, az üvegfestés és a gyöngyfűzés. Délután öttől egy tál babgulyásra várják a vendégeket. A báli zenét Turcsák János szolgáltatja. A Nyírbátori Zenei Napok ke­retében vasárnap este fél nyolckor a mári­apócsi görögkatolikus bazilikában tart hangversenyt az Ars Nova Énekegyüttes és a Brassai Kamarazenekar. A jegyek be­vételét a toronyóra javításéira fordítják. Útlezárás lesz Nagykállóban Nagykálló (KM) - Nagykálló főterén (az autóbuszmegállóban és a környékén) augusztus 20-án a 14 órától megrendezendő Szent István-napi városi ünnepség miatt útlezárásokra számíthatnak a gépjár­művezetők 14 órától 19 óráig. Az útlezárás helye: Bátori u - Bajcsy-Zsilinszky utcai saroktól a Kossuth utca és a Korányi út kereszteződéséig. A lezárásban érintettek a Nyírbátor, Nyíregyháza és Napkor felé közlekedők. A rendezvény ideje alatt ide­iglenes autóbusz-megállót létesít a Szabolcs Volán Rt. a Pszichiátriai Szakkórház előtt, a volt benzinkút helyén. Az útvonalvál­tozást terelőtáblák jelzik, a forgalombiz­tosításról, a felügyeletről a Nagykállói Rendőrőrs munkatársai gondoskodnak. Mini motor. Ha már megy a bicajozás, > továbblépésként jöhet a mini motor, ami a különleges élmény mellett az egyen­súlyérzéket és ügyességet is fejleszti (Fotó: Racskó Tibor) {________________________________________J Szabolcson döntöttek István király napjáról 1092. május 20-án szent zsinatot tartottak a magyar uralkodó, László elnökletével Németh Péter e-m»il: peter.nemeth@kelet.szon.hu Gyászra fordult rögtön egész Magyarország kobza, és az ország minden népe, neme­sek és nemtelenek, mind gaz­dag és szegény, sűrű köny- nyekkel és sok jajszóval sirat­ták a legszentebb királyt, az árvák legjámborabb atyját. Az ifjak és szüzek bánatukban és gyászukban zsákruhát öltöttek, s három évre felhagytak a tánc­W........................... A fehérvári szentté avatással a ma­gyar királyságnak is lett nemzeti szentje, kultusza azonban kiterjedt a Kárpát-medencére. Németh Péter cal; minden andalító édes zeneszó elhallgatott, s a leghívebb szív si­ralmával siratták; nagy és vigasz­talhatatlan volt a gyász” - írja a krónikás a túlzás szavaival az első magyar király, István halá­láról 1038-ra visszatekintve. Kősírba rejtették Istvánt, végakaratának meg­felelően az általa épített székes- fehérvári bazilikában temették el, a „szent testet az egyház közepén fehér márvány szarkofágban he­lyezték el” - életrajz írója, Hartvik püspök szerint. Az úgy­nevezett pogánylázadások idején félve a királysír feldúlásától és ki­rablásától a kanonokok kiemelték a testet és a föld alá, egy kősírba rejtették. Ezt a föld alatti rejtek­helyei hatalmas, megmozdíthatat­lan kőlap védte mindaddig, amíg 1083-ban elkövetkezett a nagy nap. Ekkor a közvélemény István koráira, mint régi szép időkre em­Szabolcs község adott otthont a zsinatnak (Fotó: Racskó Tibor) lékezett vissza, s nem véletlenül lett népszerű a vallásos ének: „Hol vagy István király? Téged népünk kíván!” Az országnak ek­kor még csak idegen szentjei vol­tak, olyan férfiak és nők, akiket példaképül lehetett a hívők elé ál­lítani. István szentté avatása nem elsősorban vallási, hanem politi­kai meggondolásokból fakadt: I. László király (egy évszázaddal később maga is szent) az uralko­dásával helyreállított szentistváni rendet kívánta megerősíteni előd­je szentté avatásával. A király 1083. augusztus 15-re országos gyűlést hívott össze Szé­kesfehérvárra, gyógyulásban re­ménykedő betegeket is idevárva. István testének „felemelése” - ahogy a krónikás fogalmaz - előtt három napig böjtölt és imádko­zott az összesereglett sokaság. Au­gusztus 19-én az esti vecsernyén egy hűdéses fiú a sírhoz futott, egy béna gyermek, aki négykéz­láb mászott a sírig, felállt. Ä szi­lárd hit és a lelki megrázkódtatás gyógyulásokat eredményezett a virrasztó nép szemeláttára. Más­nap, 20-án a király a főemberei­vel együtt újra megjelent a temp­lomban, leemelték a kőlapot, fel­nyitották a sírt. A „balzsamilla­tú” talajvízben úszó földi marad­ványokat tiszta gyolcsba szedték, s ezüst ládába helyezték. A király nevezetes gyűrűjét azonban hiá­ba keresték, s csak később derült ki, hogy az korábban, a pogány- lázadáskor felbontott sírból az egyik fehérvári szerzetes, Merkur birtokába került, aki a Berettyó mellett álló monostorában rejtet­te el a szent jobbjával együtt. Ist­ván királynak ma a Szent István bazilikában látható jobbját egé­szen a török hódításig e Bihar megyei faluban, Szentjobbon őrizték. A fehérvári szentté ava­tással a magyar királyságnak is lett nemzeti szentje, kultusza azonban nemcsak a magyar etni­kumhoz, hanem a Kárpát-meden­ce keresztényeihez kapcsolódott. Első törvénykönyv Ma már eldönthetetlen, hogy mi hozta Szabolcs községbe, az Árpád-kori megyeszékhelyre az Istvánt szentté avató László ki­rályt. Tény, az országgyűlés szín­helye lett a település, amelynek határozatait László I. törvény- könyve néven ismerjük. A tör­vény bevezetőjében olvassuk: „...1092. évben május 20-án Sza­bolcs városában szent zsinat tar­tatott, a magyarok legkereszté­nyibb királya, László elnökleté­vel, országa összes püspökeivel és apátjaival, valamint az összes előkelőkkel, az egész papság és a nép tanúskodása mellett”. A törvénykönyvet 42 részre ta­golták. Büszkék lehetünk az eseményre Számunkra a legfontosabb és máig maradandó cikkely azonban az, amelyben elren­delik boldog István király és Gellért vértanú vigíliájának megünneplését, valamint há­romnapi böjt tartását Szent Márton és Szent Péter ünnepe előtt. Szent István király nap­jának, s az azt megelőző nap­nak országos ünneppé való nyilvánítása megyénkben, Szabolcs községben történt, 912 évvel ezelőtt. Méltán lehe­tünk büszkék erre az ese­ményre! Hozzáférést a joghoz, a javakhoz Beszélgetés Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszterrel Kovács Éva e-mail: kovacseva@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Göncz Kinga esélyegyenlőségi mi­niszter a közelmúltban Nyír­egyházán járt, ahol az aktuális gondokról, romaü­gyekről, s még számos fontos kérdésről tárgyalt, és jelen volt azon az átadáson, amelyen egy romacsalád vehette birtokba új otthonát. KM: Az egyenlő esélyek megte­remtése, a leszakadók, a lema­radók segítése minden kor­mány fontos feladata. Mennyi­ben tud eleget tenni az elvárá­soknak a jelenlegi kor­mányzat, melyek a leg­fontosabb gondok? Göncz Kinga: - Az esélyegyen­lőség megteremtése kormányzati ciklusokon átnyúló feladat. Most azonban nem az a probléma, hogy nincs elegendő pénz, sokkal inkább arra kell ügyelni, hogy a források felhasználása minél hatékonyabb legyen, ezáltal komplex programok szülessenek. W.................................................. Elődöm, Lévai Katalin irányítása alatt kialakult egy munkamódszer, amelyet én szeretnék megőrizni és folytatni. Göncz Kinga A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére ezermilliárd forint áll rendelkezésre, ami nem kis összeg. A pénz mellett a szem­lélet, a gondolkodás átalakítása a legfontosabb, hogy a témában Göncz Kinga (Fotó: KM) érdekelt minisztériumok közösen, egymás munkáját kiegészítve és segítve gazdálkodjanak a forrá­sokkal. Az együttes gondolkodást, a társadalmi kirekesztés elleni közös fellépést egyébként az Euró­pai Unió szabályzata is előírja, hiszen az egyes tagországokat arra kötelezi, hogy olyan nemzeti programokat készítsenek, ame­lyek ezt a kérdést a legszélesebb összefogás jegyében fogalmazzák meg. KM: Mi hazánk Nemzeti Cse­lekvési Tervének legfőbb eleme? Göncz Kinga: - A legfontosabb elv: egyenlő hozzáférés a jo­gokhoz, a javakhoz és a szolgál­tatásokhoz. Sajnálatos módon Magyarországon ezen a téren van­nak pótolnivalóink, nincs egyen­lő esély például az egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hoz­záférésben, nem mindegy ugya­nis, hogy valaki városban vagy falun él. Fontos tehát, hogy mihamarabb felszámoljuk a települési és etnikai hátrányokat, csökkentsük a társadalmi különb­ségeket. Sajnos, el kell ismer­nünk: mi magyarok többnyire tüzet oltunk, utólag korrigálunk, a megelőzésre csak ritkán van pénz, idő és szándék. Lega­lább ennyire fontos a partner­ség eszméje is, hogy végre min­denki felismerje: a célokat csak úgy lehet elérni, ha valamennyi szereplő összefog ennek érde­kében. KM: Miben lett más, változott- e valami azáltal, hogy válto­zott a miniszter személye? Göncz Kinga: - Elődöm, Lévai Katalin irányítása alatt kialakult egy munkamódszer, amelyet én szeretnék megőrizni és folytatni. Természetesen vannak olyan részterületei a munkának, ame­lyek velem jöttek, miattam vál­toztak. Ilyen például, hogy immár az Esélyegyenlőségi Kormányhi­vatalhoz tartoznak a fogyatékos­ügyek, és az Idősügyi Tanács munkája, amelynek Medgyessy Péter miniszterelnök az elnöke. Számomra rendkívül fontos ez a két terület, valamint a romaü­gyek is. KM: Van-e az Ön munkáját tekintve bármilyen jelentősége annak, hogy édesapja Göncz Árpád, az ország legnépsz­erűbb embere, volt köztársasá­gi elnök? Göncz Kinga: - Ezen még soha nem gondolkodtam, nem is igen tudok erre válaszolni. Meg­győződésem, a családi indíttatás­nak mindnyájunk életében igen nagy jelentősége van, így tehát lehetséges, hogy nem is annyira véletlen az, hogy az életem és a munkám nagy részét az esélye­gyenlőség megteremtése, a tár­sadalmi különbségek csökken­tésének szándéka jellemzi. Emlékoszlop Kisvárda (V. P.) - A Várfürdő lesz az augusztus 20-ai eseménysorozatok helyszíne Kisvárdán, ahol pénteken, szombaton és va­sárnap változatos progra­mok várják az érdek­lődőket, a gyerekeket. Au­gusztus 20-án 14 órakor mu­tatkoznak be a Hívatlanok és a Trafik Rock-Band együttesek. A kellő hangu­lat megteremtését követően ízisz Lányainak hastánc-, és a Siva Stúdiósok divatbe­mutatója lesz látható. A fürdő történetének em­lékezetes pillanatává válik az emlékoszlop-avatás, amely három órakor kezdődik a Várfürdő re­konstrukciója, valamint az Európai Unióhoz való csat­lakozás emlékére. Mindhá­rom napon a gyermekek számára lesz arcfestés, asz­faltrajzverseny, gyermeklo­vagoltatás, s a gyermekme­dencében üveggolyószedő verseny mellett sok más egyéb, érdekes program. Szombaton délelőtt lesz néptáncbemutató, délután pedig vizespólóverseny is. Halászlé ebédre Vasmegyer (KM) - Különle­ges ebéd várja augusztus 19-én délben a vasmegyeri idősek ott­honának lakóit, valamint a he­lyi idősek klubjának tagjait. Fe­hér Géza helyi vállalkozó ugyan­is felajánlotta, hogy halászlét főz a közel ötven idős számára. Az idősek addig sem unatkoznak, amíg az ízek összeérésére vára­koznak, mivel megpróbálkozhat­nak gyöngyfűzéssel és szőnyeg­szövéssel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents