Kelet-Magyarország, 2004. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)
2004-08-19 / 194. szám
2004. augusztus 19., csütörtök HÁTTÉR /7 HÍREK 0 Strandparádé lesz Tiszavasváriban pénteken homokfocival, úszóversennyel, strandröplabdával, strandvízilabdával, divatbemutatóval, táncműsorral, Csepregi Évával, Kozsóval és az Ám okfutókkal. 0 Mária evangéliuma. Pénteken, szombaton és vasárnap 19 órától a kisvárdai Várszínpadon a Doktorock színjátszócsoport a Mária evangéliuma című rockoperát mutatja be. 0 Ibrányi folklórnap. Ibrányban az Eszterlánc Egyesület szervezésében immáron harmadik alkalommal rendezik meg pénteken a Folklór Napot. Néptáncfesztivál Balkányban Balkány (KM) - A harmadik alkalommal megrendezendő Liget Nemzetközi Gyermek Néptáncfesztivál keretében tizenhárom néptánccsoport mutatja be műsorát augusztus 20-án 14 órakor Balkányban. Átadják az önkormányzat által telepített negyven hektáros erdőt, ahová hivatalos dr. Szilágyi Dénes, a megyei közgyűlés alelnöke és Demendi László, a megyei FMV Hivatal vezetője. A nap folyamán lesz arcfestés, szövés, lovas- és birkózó-bemutató és kispályás foci-bajnokság. Máriapócsiak találkozója Máriapócs (KM) - Pénteken már hat órakor elkezdődik a pecások versenye a máriapócsi horgásztónál. Tíz órakor kezdődik a görögkatolikus kegytemplomban az ünnepi szentmise, tizenegykor szentelik meg az újkenyeret. A tópartnál 14- kor kezdődik a főzőverseny, a nemezelés, a fafaragás, az üvegfestés és a gyöngyfűzés. Délután öttől egy tál babgulyásra várják a vendégeket. A báli zenét Turcsák János szolgáltatja. A Nyírbátori Zenei Napok keretében vasárnap este fél nyolckor a máriapócsi görögkatolikus bazilikában tart hangversenyt az Ars Nova Énekegyüttes és a Brassai Kamarazenekar. A jegyek bevételét a toronyóra javításéira fordítják. Útlezárás lesz Nagykállóban Nagykálló (KM) - Nagykálló főterén (az autóbuszmegállóban és a környékén) augusztus 20-án a 14 órától megrendezendő Szent István-napi városi ünnepség miatt útlezárásokra számíthatnak a gépjárművezetők 14 órától 19 óráig. Az útlezárás helye: Bátori u - Bajcsy-Zsilinszky utcai saroktól a Kossuth utca és a Korányi út kereszteződéséig. A lezárásban érintettek a Nyírbátor, Nyíregyháza és Napkor felé közlekedők. A rendezvény ideje alatt ideiglenes autóbusz-megállót létesít a Szabolcs Volán Rt. a Pszichiátriai Szakkórház előtt, a volt benzinkút helyén. Az útvonalváltozást terelőtáblák jelzik, a forgalombiztosításról, a felügyeletről a Nagykállói Rendőrőrs munkatársai gondoskodnak. Mini motor. Ha már megy a bicajozás, > továbblépésként jöhet a mini motor, ami a különleges élmény mellett az egyensúlyérzéket és ügyességet is fejleszti (Fotó: Racskó Tibor) {________________________________________J Szabolcson döntöttek István király napjáról 1092. május 20-án szent zsinatot tartottak a magyar uralkodó, László elnökletével Németh Péter e-m»il: peter.nemeth@kelet.szon.hu Gyászra fordult rögtön egész Magyarország kobza, és az ország minden népe, nemesek és nemtelenek, mind gazdag és szegény, sűrű köny- nyekkel és sok jajszóval siratták a legszentebb királyt, az árvák legjámborabb atyját. Az ifjak és szüzek bánatukban és gyászukban zsákruhát öltöttek, s három évre felhagytak a táncW........................... A fehérvári szentté avatással a magyar királyságnak is lett nemzeti szentje, kultusza azonban kiterjedt a Kárpát-medencére. Németh Péter cal; minden andalító édes zeneszó elhallgatott, s a leghívebb szív siralmával siratták; nagy és vigasztalhatatlan volt a gyász” - írja a krónikás a túlzás szavaival az első magyar király, István haláláról 1038-ra visszatekintve. Kősírba rejtették Istvánt, végakaratának megfelelően az általa épített székes- fehérvári bazilikában temették el, a „szent testet az egyház közepén fehér márvány szarkofágban helyezték el” - életrajz írója, Hartvik püspök szerint. Az úgynevezett pogánylázadások idején félve a királysír feldúlásától és kirablásától a kanonokok kiemelték a testet és a föld alá, egy kősírba rejtették. Ezt a föld alatti rejtekhelyei hatalmas, megmozdíthatatlan kőlap védte mindaddig, amíg 1083-ban elkövetkezett a nagy nap. Ekkor a közvélemény István koráira, mint régi szép időkre emSzabolcs község adott otthont a zsinatnak (Fotó: Racskó Tibor) lékezett vissza, s nem véletlenül lett népszerű a vallásos ének: „Hol vagy István király? Téged népünk kíván!” Az országnak ekkor még csak idegen szentjei voltak, olyan férfiak és nők, akiket példaképül lehetett a hívők elé állítani. István szentté avatása nem elsősorban vallási, hanem politikai meggondolásokból fakadt: I. László király (egy évszázaddal később maga is szent) az uralkodásával helyreállított szentistváni rendet kívánta megerősíteni elődje szentté avatásával. A király 1083. augusztus 15-re országos gyűlést hívott össze Székesfehérvárra, gyógyulásban reménykedő betegeket is idevárva. István testének „felemelése” - ahogy a krónikás fogalmaz - előtt három napig böjtölt és imádkozott az összesereglett sokaság. Augusztus 19-én az esti vecsernyén egy hűdéses fiú a sírhoz futott, egy béna gyermek, aki négykézláb mászott a sírig, felállt. Ä szilárd hit és a lelki megrázkódtatás gyógyulásokat eredményezett a virrasztó nép szemeláttára. Másnap, 20-án a király a főembereivel együtt újra megjelent a templomban, leemelték a kőlapot, felnyitották a sírt. A „balzsamillatú” talajvízben úszó földi maradványokat tiszta gyolcsba szedték, s ezüst ládába helyezték. A király nevezetes gyűrűjét azonban hiába keresték, s csak később derült ki, hogy az korábban, a pogány- lázadáskor felbontott sírból az egyik fehérvári szerzetes, Merkur birtokába került, aki a Berettyó mellett álló monostorában rejtette el a szent jobbjával együtt. István királynak ma a Szent István bazilikában látható jobbját egészen a török hódításig e Bihar megyei faluban, Szentjobbon őrizték. A fehérvári szentté avatással a magyar királyságnak is lett nemzeti szentje, kultusza azonban nemcsak a magyar etnikumhoz, hanem a Kárpát-medence keresztényeihez kapcsolódott. Első törvénykönyv Ma már eldönthetetlen, hogy mi hozta Szabolcs községbe, az Árpád-kori megyeszékhelyre az Istvánt szentté avató László királyt. Tény, az országgyűlés színhelye lett a település, amelynek határozatait László I. törvény- könyve néven ismerjük. A törvény bevezetőjében olvassuk: „...1092. évben május 20-án Szabolcs városában szent zsinat tartatott, a magyarok legkeresztényibb királya, László elnökletével, országa összes püspökeivel és apátjaival, valamint az összes előkelőkkel, az egész papság és a nép tanúskodása mellett”. A törvénykönyvet 42 részre tagolták. Büszkék lehetünk az eseményre Számunkra a legfontosabb és máig maradandó cikkely azonban az, amelyben elrendelik boldog István király és Gellért vértanú vigíliájának megünneplését, valamint háromnapi böjt tartását Szent Márton és Szent Péter ünnepe előtt. Szent István király napjának, s az azt megelőző napnak országos ünneppé való nyilvánítása megyénkben, Szabolcs községben történt, 912 évvel ezelőtt. Méltán lehetünk büszkék erre az eseményre! Hozzáférést a joghoz, a javakhoz Beszélgetés Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszterrel Kovács Éva e-mail: kovacseva@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter a közelmúltban Nyíregyházán járt, ahol az aktuális gondokról, romaügyekről, s még számos fontos kérdésről tárgyalt, és jelen volt azon az átadáson, amelyen egy romacsalád vehette birtokba új otthonát. KM: Az egyenlő esélyek megteremtése, a leszakadók, a lemaradók segítése minden kormány fontos feladata. Mennyiben tud eleget tenni az elvárásoknak a jelenlegi kormányzat, melyek a legfontosabb gondok? Göncz Kinga: - Az esélyegyenlőség megteremtése kormányzati ciklusokon átnyúló feladat. Most azonban nem az a probléma, hogy nincs elegendő pénz, sokkal inkább arra kell ügyelni, hogy a források felhasználása minél hatékonyabb legyen, ezáltal komplex programok szülessenek. W.................................................. Elődöm, Lévai Katalin irányítása alatt kialakult egy munkamódszer, amelyet én szeretnék megőrizni és folytatni. Göncz Kinga A társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésére ezermilliárd forint áll rendelkezésre, ami nem kis összeg. A pénz mellett a szemlélet, a gondolkodás átalakítása a legfontosabb, hogy a témában Göncz Kinga (Fotó: KM) érdekelt minisztériumok közösen, egymás munkáját kiegészítve és segítve gazdálkodjanak a forrásokkal. Az együttes gondolkodást, a társadalmi kirekesztés elleni közös fellépést egyébként az Európai Unió szabályzata is előírja, hiszen az egyes tagországokat arra kötelezi, hogy olyan nemzeti programokat készítsenek, amelyek ezt a kérdést a legszélesebb összefogás jegyében fogalmazzák meg. KM: Mi hazánk Nemzeti Cselekvési Tervének legfőbb eleme? Göncz Kinga: - A legfontosabb elv: egyenlő hozzáférés a jogokhoz, a javakhoz és a szolgáltatásokhoz. Sajnálatos módon Magyarországon ezen a téren vannak pótolnivalóink, nincs egyenlő esély például az egészségügyi és szociális ellátásokhoz való hozzáférésben, nem mindegy ugyanis, hogy valaki városban vagy falun él. Fontos tehát, hogy mihamarabb felszámoljuk a települési és etnikai hátrányokat, csökkentsük a társadalmi különbségeket. Sajnos, el kell ismernünk: mi magyarok többnyire tüzet oltunk, utólag korrigálunk, a megelőzésre csak ritkán van pénz, idő és szándék. Legalább ennyire fontos a partnerség eszméje is, hogy végre mindenki felismerje: a célokat csak úgy lehet elérni, ha valamennyi szereplő összefog ennek érdekében. KM: Miben lett más, változott- e valami azáltal, hogy változott a miniszter személye? Göncz Kinga: - Elődöm, Lévai Katalin irányítása alatt kialakult egy munkamódszer, amelyet én szeretnék megőrizni és folytatni. Természetesen vannak olyan részterületei a munkának, amelyek velem jöttek, miattam változtak. Ilyen például, hogy immár az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalhoz tartoznak a fogyatékosügyek, és az Idősügyi Tanács munkája, amelynek Medgyessy Péter miniszterelnök az elnöke. Számomra rendkívül fontos ez a két terület, valamint a romaügyek is. KM: Van-e az Ön munkáját tekintve bármilyen jelentősége annak, hogy édesapja Göncz Árpád, az ország legnépszerűbb embere, volt köztársasági elnök? Göncz Kinga: - Ezen még soha nem gondolkodtam, nem is igen tudok erre válaszolni. Meggyőződésem, a családi indíttatásnak mindnyájunk életében igen nagy jelentősége van, így tehát lehetséges, hogy nem is annyira véletlen az, hogy az életem és a munkám nagy részét az esélyegyenlőség megteremtése, a társadalmi különbségek csökkentésének szándéka jellemzi. Emlékoszlop Kisvárda (V. P.) - A Várfürdő lesz az augusztus 20-ai eseménysorozatok helyszíne Kisvárdán, ahol pénteken, szombaton és vasárnap változatos programok várják az érdeklődőket, a gyerekeket. Augusztus 20-án 14 órakor mutatkoznak be a Hívatlanok és a Trafik Rock-Band együttesek. A kellő hangulat megteremtését követően ízisz Lányainak hastánc-, és a Siva Stúdiósok divatbemutatója lesz látható. A fürdő történetének emlékezetes pillanatává válik az emlékoszlop-avatás, amely három órakor kezdődik a Várfürdő rekonstrukciója, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás emlékére. Mindhárom napon a gyermekek számára lesz arcfestés, aszfaltrajzverseny, gyermeklovagoltatás, s a gyermekmedencében üveggolyószedő verseny mellett sok más egyéb, érdekes program. Szombaton délelőtt lesz néptáncbemutató, délután pedig vizespólóverseny is. Halászlé ebédre Vasmegyer (KM) - Különleges ebéd várja augusztus 19-én délben a vasmegyeri idősek otthonának lakóit, valamint a helyi idősek klubjának tagjait. Fehér Géza helyi vállalkozó ugyanis felajánlotta, hogy halászlét főz a közel ötven idős számára. Az idősek addig sem unatkoznak, amíg az ízek összeérésére várakoznak, mivel megpróbálkozhatnak gyöngyfűzéssel és szőnyegszövéssel.