Kelet-Magyarország, 2004. augusztus (64. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-14 / 190. szám

2004. augusztus 14., szombat

GAZDAFIGYEIO líLfT

MAGYARORSZÁG

n

HÍRCSOKOR

0 Az aratás végén. Borsod-Abaúj-Zemp- lénben már az aratás befejezése következik. Búzából 4,6-4,9 t/ha termésátlaggal számolnak, ami csaknem duplája az elmúlt évinek. Az őszi árpa 4,9, a tavaszi 4,5, a rozs 4,2, a zab 3,7, a repce 3,06 tonnát termett átlagosan hektáronként.

0 Aratatlan a Hernád ártere. A közelmúltban emberemlékezet óta nem látott árvíz következtében learatatlan árpa, búza is víz alá került a folyó mentén átlagosan 1,5 km szélességben. Ezekre a szántókra kombájnokkal még most sem lehet rámenni. Ha további eső nem esne, itt a jövő héten lehet remélni a betakarítás folytatását.

Zöldek és pirosak (Fotó: Nádasi Zoltán)

Porcsalmai Zöldalma Napok

Porcsalma (KM - NZ) - A szatmári térség egyre nagyobb számú rendezvényei között a nyári időszakban eddig hiányzott az almával kapcsolatos program. Ezért gondolták úgy Porcsalmán, hogy ilyenkor is foglalkozni kell a mezőgazdaság, illetve a gyümölcstermesztés aktuális kérdéseivel

A zöld alma irányában

A rendezvényen a témakör neves szakemberei - pl. dr. Pethő Ferenc professzor, nyugalmazott egyetemi tanár, az Almatermesztők Szövetségének elnöke, és dr. Gon- da István egyetemi tanár, a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Mezőgazdaságtudományi Kar Kertészeti Tanszék tanszékvezetője - tartottak előadást.

Az esemény tehát kitűnő alkalmat kínált arra, hogy ráirányuljon a figyelem a még zöld almára, hiszen az a betakarításig még sok gondoskodást igényel ahhoz, hogy minőségi termékként kerüljön a hűtőházakba vagy a vevők asztalára. Porcsalma község egykor a vásártartói joggal is rendelkezett, s mint azt Csehi Kálmánná polgár- mester asszony elmondta, erre is emlékezve szervezték meg kísérő programként Szatmári Vászon Kiállítást, valamint Szatmári Nagyvásárt, hogy feltárják és bemutassák a nagyközönségnek a térség értékeit.

Kalászos fajtabemutató Tímáron

Tímár (KM - NZ) - Idén az országban a kalászosok közül legnagyobb területen az őszi búzát vették, kb. 1,2 millió hektáron. Ez átlagosnak tekinthető, bár valamivel több, mint a tavalyi évben.

A különböző fajták teljesítőképességével ismerkedhettek meg az érdeklődők a tímári Vetőmag és Szárító Kft. által szervezett fajtabemutató keretében. Az eseményen Pásztor András ügyvezető igazgató elmondta, hogy jelenleg több mint száz őstermelőt, mezőgazdasági vállalkozót, kisebb-nagyobb agrárvállalkozást integrálnak.

Sokféle szempontnak megfelelni

Az eseményt szakmai konferencia vezette be, melynek keretében országos hírű, kiváló szakemberek tartottak előadásokat. Ezek egyikén dr. Matúz János nemesítő, a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Kht. ügyvezető igazgatója ismertette, hogy a nemesítés egy nagyon hosszú folyamat. Az első keresztezéstől számítva a fajta elismeréséig általában 10-12 év is eltelik, sőt néha akár 20 is.

Az összeállítást írta:

Nádasi Zoltán, tel.: 20/354-5855

Szerkesztő: Buzafalvi Győző, mobil: 20/320-6750

e-mail: buzafalvi@eszak.boon.hu

Szeptember csapadékosabbnak ígérkezik

Az ismétlődő esők megnehezítették az aratást, a széna, a lucerna betakarítását

A Hernád mezőgazdasági területeket is elöntött (Fotó: végh Csaba)

Budapest (KM - FL) - Borsodiak szerint térségünkben idén nem volt kiszámíthatóan nyári időjárás - eddig. Sőt! A Miskolc környékén, Dél-Borsodban megismétlődött jégverés, a Hernád mentieket károsító árvíz mindezt alátámasztja.

Mit mond a meteorológus? - kérdeztük Vadász Vilmost, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársát.- Az ország nagy részén júniusban gyakran volt felhős az ég. Júliusban 230 és 310 óra között alakult a napsütéses órák havi összege, ami az ország nagy részén 10-50 órával kevesebb az átlagosnál - kezdte Vadász Vilmos.

Szeszélyes eloszlás

A júniusi, júliusi csapadék eloszlása térben és időben is rendkívül szeszélyes volt. A Dunántúl nagy részén, Észak- Magyarországon a sokévi átlag másfél-kétszerese is leesett, legtöbb helyen 100-200 mm közötti mennyiséget is mértek. A csapadék nagy részét záporok, zivatarok hozták, helyenként felhőszakadás, néhol komoly

károkat okozó jégverés is előfordult.

Legtöbb helyen nem volt 5-6 napnál hosszabb csapadékmentes, száraz időszak, ami - többek között - megnehezítette, félbeszakította, költségesebbé tette a kalászosok, a széna, a lucerna betakarítását. A júliusban keleti területeinken lehullott csapadék mennyisége 50-100 mm-rel is meghaladja a sokévi átlagot, ami árvizeket, tetemes károkat okozott sokfelé, főként az északkeleti megyékben és Szeged környékén.

Július végén a szárazabb, nyugati területeken az erős párolgás miatt csökkentek a talaj vízkészletei, sokfelé 50 százalék alatt volt a nedvességtartalom a felső 50 cm-es rétegben, míg a csapadékos keleti tájakon legtöbb helyen a 80 százalékot is meghaladta. Az 50-100 cm-es talajrétegben nyugaton sem csökkent jelentősen a nedvességtartalom, így a nyár derekán jelentős vízhiány nem hátráltatta a növények fejlődését az ország túlnyomó részén.

Vízhiány nem volt

Az esztendő szeptembere átlagos közép-hőmérsékletűnek és az átlagosnál csapadékosabbnak ígérkezik. Legtöbb eső a hónap első heteiben valószínű. A havi

Legtöbb eső a hónap első heteiben valószínűsíthető.

Vadász Vilmos, munkatárs

.......................................................w

középhőmérséklet országos átlaga 60 százaléknál nagyobb valószínűséggel 15,4 és 17,1 fok között, a csapadékösszeg 35 és 75 mm között alakul - mondta Vadász Vilmos, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.

oh www.szon.hu

http: / forum.szon.hu

Mondja el véleményét!

Aratónap a sóstói Múzeumfaluban

Mindenki egy kicsit otthon érzi magát, bárhonnan érkezett

Nyíregyháza (KM - NZ) - A Sóstói Múzeumfalu Nyíregyházán hűen őrzi az észak-tiszántúli térség népi építészeti kultúráját. Az ide betérő több tíz, vagy talán több száz évvel utazik vissza az időben.

Egy azonban biztos, itt mindenki egy kicsit otthon érzi magát, bárhonnan is érkezett. Ennek az is az oka, hogy a Múzeumfalu munkatársai igyekeznek minden évszakban oda illő programokat szervezni a látogatóknak.

Megmaradt hagyomány

így volt ez a nyár közepén is, amikor Aratónapra invitálták a csapatokat és a látogatókat. A kalászosok betakarítását a földeken már évtizedek óta főleg a gépek végzik, s a mai nemzedék nem nagyon van tisztában azzal, hogy milyen kemény fizikai

munkát igényelt egykor ez az időszak. Az ilyen rendezvények jó alkalmat kínálnak az idősebb generációknak arra, hogy megmutathassák az utódoknak, hogyan is kellett nekik annak idején megdolgozniuk az „életért”, ahogyan a búzát, s abból készült mindennapi betevő kenyeret nevezték.

Kézművesmesterek is

A csodálatos, korhű környezet kiváló lehetőséget teremtett a kísérő programként megtartott kézművesmesterségek bemutatkozására is. Az érdeklődők megismerhették többek között a kovács, a kerékgyártó, a hordókészítő, sőt a kékfestő és a mé- zeskalácsos foglalkozásának műhelytitkait is.

A részt vevő csapatok hölgy tagjai a főzéstudományukból tartottak nagyszerű bemutatót. A délutáni „kocsmapárbaj” pedig megadta a kellő alaphangulatot

Aratókoszorú (Fotó: Nádasi Zoltán)

az esti aratóbálhoz is! Zajlott mindez az egykori aratóünnepek hangulatában.

Végig szolgálatban

Újfehértó (KM - NZ) - Napjainkban a kertészeti kultúrák termesztésében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye közismerten meghatározó az országban.

Dolgozik tovább is

Ez az eredmény a gazdálkodók munkája mellett olyan szakembereknek is köszönhető, akik a kutatási vagy az oktatási tevékenységük során maradandót tudtak- alkotni. Dr. Pethő Ferenc professzornak ez mindkét területen sikerült. A neves szakembert nemrég a 75. születésnapja alkalmából köszöntötték Űjfehértón.

1980-ban Debrecenbe hívtak az egyetem kertészeti tanszékének vezetésére. Ott húsz évig dolgozott, s bár 1994-ben nyugdíjba ment, 2000-ig továbbra is részt vett az oktatásban.

A meggy szép ünnepe Nyírmeggyesen

Falugazdászok találkozóján a gyümölcstermesztésről tanácskoztak

Nyírmeggyes (KM - NZ) - A gyümölcstermesztés jellemző ágazata Szabolcs-Szatmár-Bereg megye agráriumának, a mezőgazdaságilag művelt területeknek napjainkban kb. mintegy hét százalékát teszi ki termő ültetvény.

A gyümölcsfajok megoszlásának aránya még mindig nem eléggé közismert, hiszen itt, az alma hazájaként ismert vidéken terem a meggynek - országos viszonylatban - közel a fele. Ezért is vállalta fel Nyírmeggyes község e népszerű gyümölcsünk fesztiváljának megrendezését.

A meggytermesztésnek nagy hagyományai vannak a településen, itt napjainkban is minden kertben, sőt még a köztereken, utcákon is meggyfákat találhatunk. Az 1270-es években már Meggyes néven említik ezt a területet, ami a környéken található nagy meggyfaligeteknek volt köszönhető. Természetesen erről kapta a nevét is a település, mondta Szókéné Vadon Edit polgármester asszony. Ennek a sajátos helyzetüknek köszönhetően a település egész lakosságának egyetértésével - 2001-től kezdve tartják meg rendszeresen a Meggyfesztivált, ami mindig ezreket csalogat ilyenkor a községbe.

így volt ez idén is, nagyon sok érdeklődőt vonzott az esemény és a kapcsolódó kísérő programok, pl. a meggyből készült termékek bemutatója. Rengeteg minden volt látható, hiszen készül belőle pl. lekvár, pálinka, bor, szörp, sütemény stb.

Idén kiemelkedett a szakmai programok sorából a falugazdászok megyei találkozója.

Nagy feldolgozottságot

A rendezvényen részt vevő Hinora Ferenc, a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium FM Hivatalok Főosztályának vezetője ismertette, hogy nagy figyelmet kell fordítani a jövőben a hazai gyümölcsfajtákra, mert az unió piacán az ún. hungarikumokból volna lehetőség nagyobb forgalmat is lebonyolítani. A hazánkban termett gyümölcsök íze, zamata, valamint beltartalmi értéke verseny- képes az egész kontinensen.

A piacra jutás egyik fontos feltétele a nagyobb feldolgozottság elérése, amivel a nagyobb jövedelmezőség is biztosított lenne, valamint nem utolsósorban talán a felvásárlási árak is stabilizál- hatóbbak lehetnének. Közismert, hogy ez.utóbbi idén több éve nem tapasztalt mélyponton volt, így sok esetben még a művelés költségei sem térültek meg a gazdáknak.

Az ilyen rendezvények azért is nagyon hasznosak, mert ráirányítják mind a szakma, mind a döntéshozók figyelmét az ágazat helyzetére. A jövőben célszerű volna ide olyan uniós országok illetékeseit is meghívni, akik segíthetnének a gazdasági kapcsolatok intenzívebb kihasználásában. Mivel az árakat a piac határozza meg, még jobban össze kellene fogni a termelőknek, s így a teljes vertikumra hatást tudnának gyakorolni.

Segít a gazdálkodóknak

A falugazdász-hálózat mindennapi tevékenysége hathatós segítséget nyújt a gazdálkodónak, hiszen operatív módon tudják a

Nemzeti zászló festett meggymagokból (Fotó: Nádasi Zoltán)

legfrissebb információkat átadni a termelőknek. Mindez nem csupán a támogatások igénylésének esetében fontos, hanem a különböző pályázati lehetőségek minél jobb arányú kihasználásában is döntő jelentőséggel bír. Magyarországon napjainkban közel egymillió őstermelő van, s az ő számukra nélkülözhetetlen a kellő tudnivalók megismerése. A szervezők szándéka szerint jövőre az eseményen sor kerülhet majd a falugazdászok regionális, esetleg országos találkozójára is.

K