Kelet-Magyarország, 2004. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-28 / 175. szám

2004. július 28., szerda NYÍRGYULAII KÖRKÉP /7 Kill Nyírségi kiadás HÍREK 0 Enyhe növekedés. Nyírgyulaj lakosai­nak száma az utóbbi években stagnál, illetve kevéssel emelkedik. Míg 2000- ben például 2113-an laktak itt, ma már 2126-an. 0 Nagy siker volt. Nyírgyulajon május 1- jén rendezték meg már másodszor a falu­napot utcaszínházzal, utcabállal és tűzijá­tékkal. Úgy döntöttek: máskor május 1-je lesz a dátuma a gyulaji falunapnak. 0 Kábeltévét és széles sávú internetet sze­retnének Nyírgyulajon, melynek megvalósí­tására 2005-nél korábban nincs esély. Egykor királyi örökség volt Nyírgyulaj neve 1328-ban tűnt fel először az oklevelekben. Ekkor már egyháza és papja volt, tehát már jóval korábban lak­tak itt. A Gyula helynév magyar személy­névből származik, amely török jövevény­szó. Mivel az országban sokáig két Gyulaj nevű település is volt, míg 1908-ban a kor­mány a Tolna megyeit hagyta meg erede­tiként, a nyírségi Gyulaj elé pedig a Nyír előtagot ragasztotta. Gyulajt a XV. század elején Zsigmond király Nagytárkányi Miklósnak adomá­nyozta. 1462-ben Agárdy István elzálogosí­totta a Báthory családnak, majd unokája Vincteleke, Hármashatárteleke, Tiborkuta pusztákkal el is adta. Több birtokváltás után 1643-tól a Rákócziak ecsedi uradalmá­hoz tartozott. A jobbágyfelszabadítás ide­jén a Károlyiak birtokolták a falut, s ak­kor már római és görögkatolikus templo­ma is volt. Egy hatalmas tűzvész 1863-ban csaknem teljesen elpusztította a falut: a há­zak jelentős része a lángokba veszett. A fejedelem levele II. Rákóczi Ferenc maga is megfordult Gyulajban, egyik levelét innen keltezte. A falu lakói a középkorban magyarok voltak, de a későbbi századok során idegenek is betelepültek. Az egyik legjelentősebb épí­tészeti emléke a református templom, amely középkori eredetű. A XIII. század második felében épült templomot a XV. században átépítették gótikus stílusban. A századok során több ízben bővítették, ja­vították, 1773-ban tornyot építettek hozzá. Valószínűleg az 1895-ös átépítéskor nyer­te el mai formáját. A falu görög katolikus templomát 1758 körül építették. Az 1800 és 1818 között felépült új téglatemplom tor­nyát sisak koronázza 1889-es évszámmal. zlik az ebéd az otthonban Tett ház a szeretetotthonban A helybeli görög katolikus egyház 1993 szeptembere óta fenntartója a nyírgyulaji Mária Oltalma Szeretetotthonnak, melynek jelenleg harminc gondozottja van, magya­rán minden férőhelyet kihasználnak. Ahogy Baracsi Erzsébet gondnok el­mondta, az otthonban az ország távolabbi térségeiből is jöttek ide, sőt, idős házas­párok is élnek itt. Az otthonban egy-, két-, három- és négy­ágyas szobák vannak. Saját, modern esz­közökkel felszerelt konyhán főznek, mely megfelel a HCCP előírásainak. Ugyancsak saját mosodájuk van korszerű gépekkel, szárítóval, vasalóhelyiséggel. Az állami normatívát az egyház 48 százalékkal kiegé­szíti, a gondozottak pedig havi jövedelmük 80 százalékát fizetik térítési díjként, amely­ből, természetesen, a teljes ellátást bizto­sítják. Nagy faba vágják fejszéjüket Nyírgyulajon utak építése, az óvoda, a konyha felújítása vált sürgőssé Györke László e-mail: gyorke@kelet.szon.hu Nyírgyulaj (KM) - Bár öt­millió forinttal kevesebb a működési forráshiány az idei költségvetésben, mint tavaly volt, a 30 milliós deficit így is igen nagy falatnak tűnik. Már csak azért is, mert ez az összeg a 321 milliós költségveté­si végösszegnek csaknem tíz szá­zaléka, másrészt pedig az „önhikis” pályázat első forduló­jában Nyírgyulaj egy fillér kiegé­szítő támogatást sem nyert. Nem hagyják annyiban- Ekkora hiányt - mondja Be­csei György polgármester - nyü- ván nem lehet kigazdálkodni. Az iskola fűtésének korszerűsítésén szorgoskodik Licska Tibor és Nyí­ri János (Fotók: a szerző) »• Nem tettünk le ar­ról, hogy kiegészí­tő támogatást nyerjünk, ezért a második forduló­ban is pályázunk. Becsei György .....................................................ff Nem tettünk le azonban arról, hogy kiegészítő támogatást kap­junk, ezért a második fordulóra újra benyújtjuk „önhikis” pályá­zatunkat. A helyi adókat igyekeztek szin­ten tartani. A kommunális adó portánkénti négyezer forintja azonban szemétszállítási szolgál­tatást is tartalmaz, s amit nem visz el a költség, azt a település- fejlesztésre fordítják, nevezetesen a különböző közmunkák dologi kiadásainak fedezésére. Iparűzési adót az árbevétel 1,7 százaléka után fizetnek a településen üzeme­lő cégek. Igaz, csak két olyan na­gyobb cég van Nyírgyulajon, me­lyeknek adója jelentőséggel bír. Az idén valamelyes javultak a foglalkoztatási lehetőségek. Igaz, nem helyben teremtettek több munkahelyet, hanem a környék­beli településeken nyílt lehető­ség munkavállalásra. így például Nyírbátorban egy szárnyas fel­dolgozó húsz-huszonkét nyírgyu­laj it visz busszal munkába na­ponta, a máriapócsi zöldség-gyü­mölcs feldolgozónál pedig mint­egy negyvenen dolgoznak Nyír- gyulajról. Százhúszan segélyen- Sajnos egy kis gikszer is tör­tént - teszi hozzá Becsei György.- A nyírgelsei szárnyasfeldolgozó a munkaügyi központon keresztül ajánlotta ki a lehetőséget, s mivel innen elég körülményes az utazás, többen nem fogadták el ezt a mun­kalehetőséget, s ezzel kiestek a szo­ciális segélyezés rendszeréből. Ezzel együtt a munkanélküli­ségi ráta Nyírgyulajon 17 száza­lék körül mozog, ami valamivel a megyei átlag alatt van. Jelen­leg 120 tartós állásnélküli része­sül rendszeres szociális segély­ben, ezenkívül negyvenen kap­tak ideiglenes munkalehetőséget a közhasznú vagy közcélú foglal­koztatás keretében. Támogatják a kezdést Bár még alaposan benn vagyunk a nyárban, Nyír­gyulajon az önkormányzat szociális bizottsága már el­döntötte, hogy milyen mér­tékben támogatja az iskolá­sokat, egyetemistákat a tan­évkezdet előtt. Igaz, a testü­letnek még „áldását kell ad­ni” a bizottsági javaslatra, az azonban nagyon valószí­nű, hogy jelentős módosí­tásokat nem fog tartalmaz­ni a határozat. Nos, az általános iskolá­soknak biztosítják az in­gyen tankönyv- és füzetcso­magot, a középiskolások hétezer, a főiskolások és egyetemisták tízezer forin­tos iskolakezdési támoga­tásra számíthatnak. Ötből kettő nyert Tavaly a konyha és a könyv­tár felújítására, az iskola fűzésé­nek korszerűsítésére, település- rendezési tervre és szociális kis­buszra nyújtottak be pályázatot. A tervkészítésre és kisbusz vá­sárlására nyertek támogatást, ezért a fűtéskorszerűsítést kény­telenek az idén saját erőből (8 millió forint) megvalósítani. Az idén sem mondanak le a pályázati lehetőségekről: két ki­sebb út, valamint az Arany Já­nos utcát szeretnék rendbe hoz­ni, EU-s (Regionális Operatív Program) pályázatot nyújtottak be az óvoda teljes körű felújí­tására, az iskolai konyha re­konstrukciójára. Ezenkívül még márciusban éltek a Sapard-pályázati lehetőséggel: a használaton kívüli művelő­dési ház házasságkötő terem­mé és közösségi házzá alakí­tására, valamint az épület előtt park létrehozására kértek tá­mogatást. A pályázatokat a na­pokban bírálták el, de az ered­ményt még nem ismerik. Kilencven százalékuk kap támogatást Nyírgyulajnak jelenleg 2126 la­kosa van. Bár a települést akkora mun­kanélküliség nem sújtja, mint például a beregi vagy a szatmá­ri falvakat, jelenleg a munkanél­küliségi ráta 17 százalék, tehát némüeg a megyei átlagnál is ala­csonyabb; viszont a lakosság szo­ciális helyzete itt sem túlságosan rózsás. Ezt bizonyítja, hogy ál­talában 150-160 felnőtt munkaké­pes helybeli lakos szorul szociá­lis segélyre. Kiegészítő családi pótlékra (régi nevén: gyermekvé­delmi támogatásra) pedig a gyu­laji gyerekeknek több mint 90 százaléka jogosult. Tehát a csalá­dok döntő többsége igen szerény körülmények között él. Magyarán: a községben élő családok több mint háromne­gyedében az egy főre jutó jöve­delem nem éri el a nyugdíjmi­nimumot, ami jelenleg 23 200 fo­rint havonta. Folyik a téesziroda átalakítása Átalakul a volt téesziroda Az egykori téesziroda alapos átalakuláson megy át ezekben a hetekben Nyírgyulajon. Ugyanis az Abigél Művészeti Iskola és Többcélú Intézmény itt fogja majd működtetni a művészeti is­kolát, egy varrodát rendeznek itt be, valamint a szeptemberben in­duló esti gimnáziumnak is itt lesz az otthona.- Az esti gimnázium akkor is indul ősszel - tudtuk meg Becsei György polgármestertől -, ha eset­leg az objektum nem készülne el idejében. Ez esetben ideiglenesen az általános iskola épületében mű­ködne az esti gimnázium, ahová eddig negyvenen jelentkeztek. A már eddig is működő művé­szeti iskolában egyébként több gyulaji gyermek bontakoztathat­ta ki tánctehetségét. Ráfér a felújítás az ovira Bár most nem gyermekzsi­vajtól hangos a nyírgyulaji óvoda, hiszen vakációznak a csöppségek is. De nemsokára újra hangosak lesznek a szo­bák, az udvar. Az óvoda több, különböző időszakban épült tömbből áll. Csupán egy közös bennük: rá­juk fér egy alapos felújítás, korszerűsítés. Az önkormányzat tervei kö­zött szerepel is a teljes körű felújítás. Csakhogy ez igen sok pénzbe kerül, s ezért nemrég benyújtották pályázatukat a Re­gionális Operatív Programhoz. Most már nem rajtuk múlik. Jobbat érdemelnek a nyírgyulaji gyerekek Visszatartó erő a polgárőrség jelenlete Tavaly novemberben hozták létre a polgárőr egyesületet Nyírgyulajban Tavaly november 10-e nagy nap volt a Nyírgyulaji Polgár­őr Egyesület életében: ezen a napon alakultak meg 27 ön­kéntessel. Ma 43-an vannak.- Nagyon sokat számít, hogy az önkormányzat támogatja az egye­sületet - mondja Tóth Ferenc el­nök -, sőt, maga a polgármester is polgárőr. A képviselő-testület egymillió forintot szavazott meg az egyesületnek, s ez lehetővé tette, hogy egy használt személygépko­csit vásároljunk. Ezenkívül épüle­tet is kaptunk, a volt tűzoltószer­tárban kapott helyet az iroda, a ga­rázs, a tanácskozóterem és a szo­ciális helyiség. A szolgálatot tévők meg is különböztetik magukat, hi­szen sárga mellény, kék dzseki és sapka jelzi, hogy ők polgárőrök. A sapkát maguk vették meg, a töb­bit a költségvetésünkből szereztük be. A polgárőr egyesület többnyi­re fiatal, illetve ereje teljében ál­ló férfiakból áll, de van idősebb ember is, mint például Román Im­re, aki a maga 74 évével vállalta, hogy vigyáz a rendre.- Maga az a tény - teszi hozzá Tóth Ferenc -, hogy november óta többen is jelentkeztek, azt igazol­ja, hogy a lakosság támogatja munkánkat. Sőt, sokan nemcsak szóval, hanem tettel is, hiszen a Tóth Ferenc településen működő vállalkozók például 300 ezer forinttal járultak hozzá költségeinkhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents