Kelet-Magyarország, 2004. július (64. évfolyam, 152-178. szám)

2004-07-26 / 173. szám

2004. július 26., hétfő kelet HÁTTÉR /3 0 Ingyen kvartett. Andreas van Zoest gitárművész vezetésével tartanak ma es­te 19 órától ingyenesen megtekinthető' előadást Kisvárdán, a Flórián tér 1. szám alatti Művészetek Háza helyisé­gében. A németországból érkezett Aran- juez Gitárkvartett Vivaldit, Bachot és kortárs zeneszerzőket játszik. Mától újra nyitva tart a SINOSZ Észak­alföldi Regionális Jelnyelvi Tolmácsszol­gálat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iro­dája. A Nyíregyháza, Szabolcs u. 2. szám alatti szervezet a zárva tartás időszaka alatt is biztosította, és ezután is fenn­tartja a jelnyelvi tolmács elérhetőségét a 06-20/522-01-55-ös sms és a 06- 52/349-870-es telefonon és faxszámon. NÉZŐPONT Zenei turisták M. Magyar László e-mail: magyar@kelet.szon.hu telnek ezek a napok két nyíregyházi kórus számára. Míg a leg­többen a munkaidő után a hűvös helye­ket, a kikapcsolódási lehetőségeket keres­sük, a kórustagok beülnek a próbaterem­be és újra és újra eléneklik a műveket - hol szólamonként, hol együttesen. Persze, mindezen nincs is mit csodálkozni, hi­szen ha jó eredményt akarnak elérni, tö­kéletes hangzásúvá kell csiszolniuk a mű­veket. Márpedig a Cantus Decorus és a Nyíregyházi Vegyeskar azért jelentkezett a debreceni Bartók Béla Nemzetközi Kó­rusversenyre, hogy szakmai zsűri előtt is bizonyítsa felkészültségét, tudását. A két énekkar nem lesz könnyű helyzetben, hi­szen a világ minden részéből érkeznek kórusok a cívis városba, s közöttük kell helytállniuk a szerdai elődöntőn. M ihozzánk is érkeznek majd világhí­rű énekkarok, ugyanis augusztusban Nyír­egyházán immár ötödik alkalommal ren­dezik meg a Cantemus Nemzetközi Kó­rusfesztivált. Japánból, Belgiumból, Lettor­szágból, Szlovákiából, a Cseh Köztársa­ságból jönnek gyermek és ifjúsági ének­karok a pécsi, a miskolci, a gyöngyösi, a kecskeméti és a debreceni kórusok mel­lett, hogy bemutathassák egymásnak tudá­sukat, ízelítőt adjanak népi kultúrájukból, s hogy zenei barátságok kötődjenek. Szí­vesen jönnek ezek az együttesek a sza­bolcsi megyeszékhelyre, hiszen hallották, hogy híres az ének-zenei oktatás a város­ban, másrészt tudják, hogy a megye kö­zönsége érti és szereti a színvonalas kó­rusmuzsikát. A több száz kilométerről ér­kező fiatalok szeretnék majd énekükkel meghódítani Nyírbátort, Vállajt, Gávaven- csellőt és Mátészalkát is. Lehetőségünk bőven van tehát arra, hogy e zenei idegenforgalom révén to­vább népszerűsítsük és erősítsük hírünket a nagyvilágban. A fesztiválon részt vevő fiatalok - ha jól érzik magukat, s érzik a szívélyes vendéglátást -, talán egyszer majd felnőttként is visszatérnek ide bará­taikkal, családtagjaikkal. Rajtunk is múlik, hogy valóban így legyen! Kincsek a mélyből. Igazi kincseket rejtett a föld Tiszavas- váriban, amelyekre az épülő Wienerberger Téglagyár telkén vég­zett leletmentő ásatáson bukkantak a régészek. A két bizánci aranypénz és a kora avarkori gyöngyök mellett egy rendkívül rit­ka próbasúly is előkerült, amely a negyedik, amit a világon is­mernek. A 610 és 624 között kék üvegből készült ritka kincset a Jósa András Múzeum régészei bécsi kollégáik segítségével azono­sították be. A tárgyakat Nyíregyházán restaurálták és itt is lesznek majd láthatók. (Fotók: Balázs Attila) A hulladék még fontos érték lehet A szelektív válogatás révén növekszik a lerakóhelyek élettartama A gyűjtőszigeteken csak néhány fajta különíthető ei (Fotó: km) Nyíregyháza (KM - S. M.) - Itt a nyár és a forróság, ami­kor egyre több folyadékot fo­gyasztunk, gyűlnek a flako­nok. Naponta keletkezik a háztartási hulladék is, de hogy mindez hulladék lesz vagy szemét - csak rajtunk múlik. Hulladék vagy szemét? Sokszor használjuk, és gyakran összeke­verjük a két fogalmat, pedig lé­nyegi különbség van közöttük. A szemét: olyan haszontalanná vált és általában vegyesen tárolt anyagok összessége, amelyeknek további felhasználásáról már le­mondtak, míg a hulladék azokat a dolgokat jelzi, amelyeknek a ke­zeléséről gondoskodnak hasznosí­tással vagy éppen ártalmatlaní­tással. Ehhez azonban az kell, hogy mi magunk is hulladékként, szelektíven kezeljük őket. Az udvar nem szeméttelep Nyíregyházán az 1990-es évek elejétől van szelektív hulladék- gyűjtés. Napjainkban több mint 120 gyűjtősziget áll a városla­kók rendelkezésére és jól működ­nek a hulladékudvarok, amelyek számát hamarosan tízre bővíti az önkormányzat. Giba Tamás alpolgármester el­sőként azt mondta el: az embe­rek sokszor nem tudják, mi is az a hulladékudvar. Amíg a gyűj­tőszigeteken maximálisan négy­féle hulladék gyűjthető, addig a hulladékudvarban mindezek mellett a feleslegessé vált lom, lakossági veszélyes hulladék, pl.: akkumulátorok, szárazelemet, kis mennyiségű bomlási törme­lék, vagy éppen biológiailag le- bomló szerves anyag tartalmú anyagok is helyet kapnak. Le kell szögezni - hangsúlyoz­ta a városvezető - hulladék udvar nem szeméttelep. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy min­denki oda borogatja a szemetét, hanem mint lényegesen több faj­ta, szelektíven gyűjtött, megfe­lelő kezelést igénylő, zárt rend­szerű tároló. Aki úgy gondolná, nem éri meg a fáradtságot elmenni a leg­közelebbi hulladékudvarig a szétválogatott lomokkal, az té­ved. Ez ugyanis zsebbevágó kér­dés is lehet. Egyrészt a másod nyersanyagok előállítása jelentős energia és nyersanyag takaré­kossággal jár, mivel ezek a folya­matok már kevesebb technikai lépéssel járnak, így az újrafel­dolgozott anyagokba csomagolt termékek ára is jelentősen ala­csonyabb. S végül de nem utol­só sorban fontos, így kevesebb a hulladék mennyisége, ezáltal növekszik a hulladéklerakók élettartama és csökken környe­zet terhelése is. További hulla­dékudvarok is kellenek, hamaro­san tízre bővül a hulladéktáro­lók száma a városban A KSH ELEMZÉSEIBŐL Kutatás, fejlesztés Nyíregyháza (KSH - Ma- lakucziné Póka Mária) - Ma­gyarországon 2003-ban folyó áron 175 milliárd forintot, a GDP közel egy százalékát for­dították kutatási-fejlesztési tevékenységre, vagyis alap­kutatásra, alkalmazott kuta­tásra, vagy kísérleti fejlesz­tésre. A kutatóhelyek száma összességében kissé nőtt, 2448 volt. Teljes munkaidejű dolgozóra átszámítva K+F te­vékenységgel több mint 23 ezren foglalkoztak, akik kö­zül 15 ezren tudományos ku­tatók, fejlesztők voltak. A se­gédszemélyzet és az egyéb foglalkozásúak száma 8 ezret tett ki. Kevesebbet költöttek A kutatási-fejlesztési tevé­kenységre fordított összeg a 2000 és 2002 között tapasztalt jelentős, éves átlagban mint­egy 30 milliárd forintos folyó áron számított növekedése után 2003-ban közel 4 mil­liárd forinttal, 2 százalékkal nőtt. A vállalkozások és a fel­sőoktatási kutatóhelyek 2003- ban a megelőző évinél töb­bet, a kutatóintézetek és egyéb költségvetési kutatóhe­lyek viszont - a 2002. évi kiemelkedően magas növeke­dés után - kevesebbet költöt­tek e tevékenységre. NAGY ISTVÁN ATTILA FOTOETUDJE Velence legrégebbi hídja, a Rialtó Velencei hangulat Nyíregyháza (KM) - Velence vala­mikor a nászutasok Mekkája volt. Ma már nemcsak szerelmeseket lehet lát­ni a gondolákban, hanem kínaiakat, ja­pánokat is. Sőt! Elsősorban őket. Ilyen­kor nyáron minden együtt van a sajátos velencei hangulathoz: a tenger zöldje, a Verdi-áriákat játszó és éneklő együttes. Velence a magasból, a zegzugok között más-más arcát mutatja. Érdemes elmerül­ni ebben a kavargásban, s megérezni va­lamit a régi idők gazdagságából, eleven ségéből. A galambok kedves vendégek Szerelmespár a gondolában A Szent Márk tér

Next

/
Thumbnails
Contents