Kelet-Magyarország, 2004. június (64. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-07 / 131. szám

2004. június 7., hétfő KIÜT MEGYEI TÜKÖR /5 HÍREK 0 Véradás. A Vöröskereszt megyei szer­vezete ma a következő helyen és idő­ben várja a véradókat: Tímár, Polgármes­teri Hivatal 9-12, Szabolcs, Általános Iskola 13.30 és 16 óra között, Dögé, or­vosi rendelő 8—12-ig, Pátroha, Védőnői Szolgálat 13-16 óráig. 0 Könyvtár-nyitvatartás. A Móricz Zsig- mond Megyei és Városi Könyvtár közpon­ti könyvtára június 7-től szeptember 3- ig a következő időpontokban tart nyit­va: Hétfő: 13-17 óra, kedd-péntek: 9-17 óra, szombat: 9-től 13 óráig. A gyermekrészleg hétfőn 13 órától 18-ig, keddtől péntekig 10 és 18 óra között várja az olvasni vágyókat. A férfiak megvitatják a látottakat (Fotó: Balázs Attila) Hintón járt a tirpák jókedv Ahogy az első oldalon jó hangulatban zajlott a tirpák hétvége. A megnyitó után felléptek a mandabokori iskola Nefelejcs hagyományőrző csoportjának tanulói, majd ezután az ízek mesterei szlovák éte­lekkel ismertették meg az oda látogatókat. A népies fogatok bemutatóját barangolótú­ra követte: az érdeklődők tirpák tanyák­kal ismerkedhettek meg sétálás közben. Délelőtt tíz órától délután ötig 23 egyes és kettes fogat bemutatójának szurkolhattak a családok. A tirpák hétvége a fogatverseny gálamű­sorával ért véget. Ki Mit Tud? Sok érdeklődő kísérte figye­lemmel a megyei kórházban meghirdetett gyermek rajzpályázatot és Ki-mit-tud? vetél­kedőt. (Fotó: Sipeki Péter) A KSH ELEMZÉSEIBŐL A gyermekvédelem mai intézményrendszere Nyíregyháza (KSH-Kissné Majtényi Mó­nika) - Megyénkben 2002. év végén össze­sen 2100 gyermeket és fiatalkorút helyeztek el gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél, közel 120 fővel többet, mint a 2000. évben. A hatósági intézkedéssel családjukból kiemeltek 17 százaléka 6 évesnél fiatalabb, 42 százaléka 6 és 14 év közötti, 41 százalé­ka pedig 15 éves és annál idősebb volt. A gyermekvédelmi gondoskodásban ré­szesülők négytizede élt gyermekotthonban és hattizede nevelőszülőknél. A megyében működő gyermekotthonokban 2002-ben 943 férőhely állt rendelkezésre. Az itt elhelye­zett 821 gyermek 57 százaléka volt fiú és 43 százaléka leány. Ellátásukról, oktatásuk­ról 43 nevelő, 91 gondozó és 175 gyermek- felügyelő gondoskodott. A nevelőszülői hálózat folyamatosan bő­vül, 2002-ben már 680 hagyományos neve­lőszülő tevékenykedett a megyében. Min­den második csak egyetlen elhelyezett gyer­meket nevelt, 27 százalékuk kettőt, 23 szá­zalékuk pedig hármat, vagy annál többet. A nevelőszülőknél élő gyermekek száma évről évre emelkedik. Az autószerelő hátát nézte mindenki Jövőre a döntő házigazdája lesz a Bánki Donát Műszaki Középiskola A Bánki országos döntősei (balról jobbra) Bodzás Sándor, Demeter Béla, Tóth Pál Bence (hátul), Haraszkó Csaba, Jámbor László, Ignácz János (hátul) Nógrádi Lajos, Tarcsányl László, Jakab Péter (a képről hiányzik Karakó József) (Fotó: magánarohívum) Ladányi Tóth Lajos Nyíregyháza (KM) - Reme­kül zárták az Országos Szak­mai Tanulmányi Verseny döntőjét a Bánki Donát Mű­szaki Középiskola diákjai: mind a tíz finalista nagyszerű eredményt ért el. A tíz tanulóból hatnak a köz­lekedés-gépészet, háromnak a gé­pészet, egynek az elektronika a szakterülete. Közülük kiemelke­dett Tóth Pál Bence, aki az egész mezőnyt lepipálta, ő lett a legjobb az autószerelők versenyében. Ibrányból Győrbe- Mindannyian mentesültek a vizsga alól, ezenkívül még felvé­teli kedvezményben is részesültek- közölte Baracska Antal műsza­ki igazgató-helyettes, aki Balázs Elekkel és Sipeki Zoltánnal tett sokat a diákok sikeréért. A Bánki legeredményesebb osz­tálya a 13/a lett, ugyanis közülük négyen is az első tíz között végez­tek az autószerelők összevetésé­ben: Jakab Péter a kilencedik, De­meter Béla a nyolcadik, Nógrádi Lajos az ötödik lett, a győztes pe­dig Tóth Pál Bence.- Az írásbeli középdöntő után huszonöt pont volt az előnyöm a második helyezetthez képest. A salgótarjáni döntő szóbeli és gya­korlati feladatokra épült, és bár csökkent a távolság közöttünk, si­került megtartanom az első helyet- mondta Bence, aki Ibrányban él, és ősztől a győri Széchenyi Egyetem Főiskolai Karának gé­pészmérnöki szakán folytatja ta­nulmányait. A gépészek az OMTV kereté­ben mérettettek meg, és ott Haraszkó Csaba a negyedik, Jám­bor László a hetedik, Bodzás Sán­dor a kilencedik helyet szerezte meg, őket Bodor Gusztávné készí­tette fel a versenyre. Az elektro­nikai szakon egyedül Tarcsányi László képviselte a tanintéz­ményt, ő a tizenkilencedik lett. A közlekedésgépészeti techniku­si szakon Karakó József a negye­dik, Ignácz János az ötödik he­lyen zárt. Hagyományápolók Kisvárda (KM) - Két nap alatt több mint félszáz népzenei együttes illetve szólista produkcióját láthat­ta a publikum Tarpán, ahol szombaton és vasárnap ren­dezték meg a Népzenei Együttesek és Szólisták XXX. megyei fesztiválját. A hagyományápolókat Gazda László, a megyei köz­gyűlés elnöke is köszöntöt­te, beszédében méltatta a házigazdák erőfeszítéseit, amelynek köszönhetően a nagyközség immáron más­fél évtizede otthont ad a né­pi zenekultúra megőrzésé­nek misszióját vállalóknak. Száll az ének (Fotó: Kovács Bertalan) Komoly kihívás A nyíregyházi középiskola a következő tanévben nem pusztán abban bízhat, hogy új­ra sikeresek lesznek, egy ko­moly kihívásnak is meg kell felelni: a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium szakterü­letéhez tartozó országos szak­mai versenyt 2005-ben a Bán­kiban rendezik. A házat, az udvart a művelésből ki kell vonni Tanácsos a valóságos területre megkérni az építési engedélyt Trianont nem hevertük ki Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - A trianoni békeszerző­dés aláírásának 84. évfordu­lója alkalmából rendezett megemlékezést a Jobbik Ma­gyarországért Mozgalom és a Nemzeti Keresztény Polgá­ri Egyesület nyíregyházi szervezete június 4-én Nyír­egyházán, a Hősök terén. Kovács Dávid országos és dr. Gyüre Csaba nyíregyhá­zi elnök emlékező beszédé­ben utalt arra, hogy a ma­gyar föld az EU-ba lépésünk­kel veszélybe került, hiszen bárki megvásárolhatja. Az EU nem oldja meg a kisebb­ségek problémáit, erre élő példa a baszkok, a macedó­nok helyzete. Az EU-ba lépé­sünkkel újabb vasfüggönyt eresztett le közénk, valamint erdélyi és kárpátaljai ma­gyar testvéreink közé. Nyíregyháza (KM - Cs. K.)- A szabályozási terv készí­tése, illetve a lakossági fóru­mok során több kérdés merült fel külterületi ingat­lanokon a beépítési lehetősé­gekről. A napokban egyeztetést tartot­tak a polgármesteri hivatal, a földhivatal, az OTP képviselői, hogy értelmezzék a rendelkezé­seket, s egyforma tájékozta­tást nyújtsanak a hozzájuk for­duló, építkezni szándékozó ügy­feleknek. A földhivatal adja Ennek eredményéről tartott tá­jékoztatót Giba Tamás alpolgár­mester, dr. Köteles István, a Ha­tósági és Építésügyi iroda veze­tője, valamint Havellant Csaba, a körzeti földhivatal vezetője. Jó tudni: az új építési törvény életbe lépésével megszűnt a kül- illetve belterület kategória, he­lyébe a beépítésre szánt illetve nem szánt terület lépett. (A ha­gyományosan külterületnek szá­mító ingatlanok helyrajzi száma 0-val kezdődik.) Aki beépítésre nem szánt in­gatlanon kíván építkezni, annak elsődleges teendője legyen, hogy a földhivatalhoz benyújtja kérel­mét a terület termelésből való kivonására. Ezt már a tervezési időszakban kell megkérni, nem kell megvárni, míg a műszaki iroda elküldi felszólítását. Ha 400 négyzetméternél kisebb a kivo­násra szánt terület, a kivonás in­gyenes, ha attól több, meg kell fizetni érte a földvédelmi járu­lékot. A földhivatal feladata, hogy a kivonáshoz a Hortobágyi Nemzeti Park szakhatósági hoz­zájárulását megszerezze. Csak ezután adható ki az építési enge­dély is. Engedély nélkül ne! Egyáltalán nem ajánlott kivo­nási engedély nélkül hozzákezde­ni az építkezéshez, mert a föld­hivatal ellenőrzéskor kötelezi az illetőt az eredeti állapot helyreál­lítására. Tanácsos a valóságos te­rületre megkérni az engedélyt, mert ha később derül ki a csa­lafintaság, a bírság a kivonási dij négyszerese. Külterületi lakó­ház esetében az OTP az építési engedélyen kívül mást nem kér. Lakóház vásárlása, korszerűsíté­se esetében viszont igazolást kell becsatolni arról, hogy az önkor­mányzat az ingatlant kisajátíta­ni nem akarja. Az igazolást a vá­rosfejlesztési irodán adják ki té­rítésmentesen. VENDÉGSOROK Bibó a demokráciáról * ■ * 1 jyv Dr. László Béla e-mail: kelet@kelet.szon.hu Ki ne emlékezne a rendszer- váltást megelőző évek felpezsdült politikai közéletére Magyarorszá­gon. Ki ne hallotta volna akkor Bibó István nevét, akinek a de­mokráciára vonatkozó nézeteit visszhangozta akkor a mást aka­rók szinte valamennyi megnyilat­kozása. Egy idő után azonban mintha teljesen elfelejtettük vol­na a méltán híres politikust, jeles politológust. Bibó szerint - s ezt 1946-ban fogalmazta meg - a demokráciá­nak két értelmezése él Magyaror­szágon, amelyet a két akkori nagy párt, a kisgazdák és a kom­munisták képviseltek. Az egyik a nyugati demokráciák felfogása - kisgazdák -, amely szerint a hangsúly a játékszabályokon, a jogalkotás gondosságán, a szer­zett jogok tiszteletén, a többségi elv fenntartás nélküli elfogadásán nyugszik. A másik, a keleti - kommunista - demokrácia felfo­gás, amely szerint a hangsúly a parlamenten kívül szerveződő „ősszervek" (nemzeti bizottságok, földigénylő bizottságok, stb.) te­vékenységén van, s benne fontos szerepet kapnak a „demokratikus tömegakciók" a sztrájkok, tünte­tések. A kisgazdák szerint tehát a demokrácia az „eljárási módok összessége" a kommunisták sze­rint „harci állapot". M indezekre jelentett „vesze­delmet" 1945-48-ban a polarizá­lódás. A demokratikus reformpo­litika legnagyobb akadálya - mondja Bibó - a két nagy párt közötti pozícióharc a kulcshely­zetekért, mert eközben „az or­szág egyik fele az egyik, másik fele a másik mögött halmozódik fel." Eközben a középpártok meg­gyengülnek, pedig a politikai együttműködést „ők hordozzák", de kiegyensúlyozó szerepüket képtelenek ellátni. Bibó szerint az a baj, hogy a pártok még nem tanulták meg az együttműködés gyakorlatát, pedig az a „politikai művészet egyik eszköze", amely­nek megvannak a mindennapos „kezelési és tisztán tartási" sza­bályai, konvenciói, erkölcse, és megvannak a veszélyei. Bibó szerint a politikai együtt­működésnek nincs erkölcse. Egy közösen elfogadott erkölcsi kó­dex kellene, mert „anélkül a pár­tok együttműködése tartósan le­hetetlen". A közéleti korrupció - a pana­ma - ellen Bibó szerint akkor te­hetünk a legtöbbet, ha elhatáro­lódik a „vélemény és az állítás", annak érdekében, hogy ne han­gozzék el mindkettő az „ádáz vádaskodás" hangján. Mindennek ugyanis az a következménye, hogy a közvélemény nem tud l «. m iu tt uuuuu«t«uuuttit t « különbséget tenni, és úgy gon­dolja, olykor meg van győződve, hogy „rengeteg közéleti és közhi­vatali visszaélés folyik, melyet el­tusolnak". Bibó szerint 1946-ban még nem jutottunk el a demokratikus tisztánlátásnak arra a fokára, ahol a visszaélések tisztázása elemi követelmény, pedig „egy orszá­got nem a kipattant panamák, hanem az eltusolt panamák mocskolják be". Az is szomorú, hogy alig van olyan visszaélés, amelynek valamilyen „pártvonza- ta" ne volna. Bibó István megfo­galmazza a megoldást is: „...áll­junk neki a szennyesek kiteregetésének... némi ingadozás után a pártok egyensúlya ezen a téren is ki fog alakulni..." íme a bibói vélemény, amely­nek ismeretében talán világosab­ban lehet látni, miért feledték, fe­ledtették el őt azok, akik koráb­ban fennen hirdették - ma is helytálló és igaz - nézeteit. (A szerző ny. gimnáziumi tanár)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents