Kelet-Magyarország, 2004. május (64. évfolyam, 102-125. szám)
2004-05-26 / 122. szám
2004. május 26., szerda KIÜT NYÍRIÁKÓI KÖRKÉP /7 Nyírségi kiadás 0 Fogy a falu. Az idén eddig már tizenegy alkalommal szólalt meg a lélekharang. Sajnos, keresztelőre sokkal kevesebb alkalommal került sor. 0 Horgászparadicsom. A Daruréti-tó és a hozzá tartozó 6,2 hektáros terület igazi turista- és horgászparadicsom azok számára, akik szeretik a szinte még érintetlen természetet. 0 Civil szervezetek. Alakulófélben van Nyírjákón a nyugdíjasok klubja, valamint a Nyitjákéért Egyesület, melynek tánccsoportja és énekkara már „működik”. A nyolcszáz éves település Nyírjákó a Jákó nemzetség nevét őrzi, első írásos említése 1284-ből való. A településnek eleinte egy ideiglenes római katolikus kápolnája volt, amelyet sárral tapasztott sövényfalakból 1821-ben toldották a kántoriakhoz. E szűk kápolna helyett a hívek 1823-ban megkezdték az új templom építését. A református templom egy korábbi fatemplom helyén épült 1791-ben. Kertes beépítésű, toronytalan, késő barokk templom, eklektikus stílusban átalakítva. Említésre érdemes népi építészeti emlék a református templom kertjében álló egyszerű, négy faoszlopos harangláb. Keresztutcás „útifalu” A népi építészet jellegzetes hagyományai is megtalálhatók még Nyírjákón. A lakóházaknál, a gazdasági épületeknél egészen a közelmúltig a leggyakrabban használt építőanyag az agyagos föld volt. Fontos helyi építőanyag az akácfa is, amelyet tető- szerkezetnek, faváznak egyaránt használtak. A település északi részén a korábbi bányatóból halastavat alakítottak ki, amely igazi horgászparadicsomnak számít. A település jellegét tekintve a Nyírség északi részén fekvő keresztutcás „útifalu”. Településszerkezetének vázát az észak-dél hossztengelyű Baktai, illetve az erre merőleges Kossuth utca határozza meg. Kovács László, a halőr Kovács Lászlónak sem az volt valamikor a életcélja, hogy halőr legyen. De a sors úgy hozta, hogy betegség miatt ott kellett hagynia korábbi munkahelyét. Leszázalékolták, s hogy valamelyest kiegészítse nyugdíját, szívesen elvállalta a halőrködést, hiszen amúgy is szereti a természetet. Ennek immár közel 12 esztendeje. Kisvárdán született 1957. február 9-én. Dombrádon nőtt fel, Nyírjákóra akkor került, amikor megnősült 1978-ban. Egy lányuk született, aki Nyíregyházán él. Kovács László vízügyi szakközépiskolát végzett, évekig dolgozott tervezőként, majd a baktalórántházi téesznél volt agronómus. Három szenvedélye van: a természet, az utazás és a sport. A természethez köti jelenlegi munkája, hiszen a Daruréti-tó partján van a szolgálati helye. A sporthoz pedig úgy, hogy tagja a helyi sportklub vezetőségének. Kovács László Fenntartási gondokkal küszködnek A létszámalapú normatív finanszírozás nem kedvez Nyírjákónak Szabó József, a háttérben az új létesítmény (Fotók: a szerző) Györke László e-mail: gyorke@kelet.szon.hu Nyírjákó (KM) - A költség- vetés végösszegének több mint 14 százaléka hiányzik a nylrjákói önkormányzat kasszájából. Magyarán: 24 millió forinttal kerül többe az intézmények fenntartása, mint amennyi a bevétel.- Működési forráshiányról van szó - mondja Szabó József polgármester. - Ahhoz, hogy az intézmények fenntartása ne szenvedjen csorbát, „önhikis” pályázatot nyújtottunk be kiegészítő támogatásra. Negyven százalékkal kevesebb A nyírjákói önkormányzat gazdálkodásának legnagyobb problémája, hogy mivel kis létszámú - a százat épphogy nem éri el - a tanulói létszám az iskolában, a létszámra épülő normatív állami támogatás a fenntartási költségeknek mindössze hatvan százalékát fedezi. Tulajdonképpen a fennmaradó negyven százalék hiányzik a költség- vetésből. A nyírjákóiak pedig, érthető módon, foggal-körömmel ragaszkodnak iskolájukhoz, hisz az a kistelepülés, ahol megszűnik az iskola, előbb-utóbb elsorvad. Az óvodát sem lehet éppen túlzsúfoltnak mondani, ahová mindössze 38 gyermek jár. Mi lesz, ha az „önhikis” pályázaton a szükséges összegnek csak töredékét nyerik el?- Tavaly három közalkalmazottól váltunk meg - mondja Szabó József -, további létszámleépítés már a munka minőségének rovására menne, tehát erre gondolni sem lehet. Alkalmi munkavállalók Az anyagi kiszolgáltatottság másik oka, hogy mint általában a kistelepüléseknek, Nyirjákónak is jelentéktelen a saját bevétele, hiszen a helyi adókból befolyó összeg elhanyagolható, alig haladja meg az 1,2 millió forintot. Ugyanakkor igen magas, 25-30 százalékos az munkanélküliségi ráta. Ráadásul az idén a közmunka támogatását is alaposan visszafogta a foglalkoztatási tárca. Nyírjákón például jelenleg mindössze nyolc állástalannak tudnak adni 30 napra munkalehetőséget a közcélú foglalkoztatás keretében, közhasznúként négyen a szociális gondozásban dolgoznak hat hónapig. A 19 települést összefogó kistérség sikerrel pályázott közmunkára, ez öt embernek nyújt fél évre munkalehetőn ............................. Hogy az intézmények fenntartása ne szenvedjen csorbát, „önhikis” pályázatot nyújtottunk be kiegészítő támogatásra. Szabó József .....................................................V séget. Az önkormányzat jelenleg átlag 45-50 állástalannak folyósít rendszeres szociális segélyt. Zöldséget termesztenek A kialakult helyzetben nagy szükség van arra, hogy az önkormányzat a maga szerény erejéből segítsen a gondokon. Közhasznú társasága révén több hektáron foglalkoznak paradicsom termesztésével. Egyrészt, hogy némi bevételre tegyen szert az ön- kormányzat, másrészt, hogy legalább alkalmi munkalehetőséget biztosítson 40-50 ember számára, akik úgynevezett „alkalmi munkavállalói kiskönyvvel” rendelkeznek. Az sem mellékes, hogy a kht. gazdálkodásában termesztett zöldség, gyümölcs sokkal olcsóbb az iskolai konyha számára, mintha a kereskedelemben vásárolnák meg. Szerény anyagiak Nyírjákót jelenleg 928-an lakják. Mivel a településen olyan cég nem ütött tanyát, amely jelentős számú alkalmazottat foglalkoztatna, a családok zöme igen szerény anyai körülmények között él. Jellemző, hogy a gyermekvédelmi támogatásra 135-en jogosultak, ami azt jelenti 68 családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot, azaz a 22 800 forintot. Pályáznak óvodára, faluszépítésre Az óvoda korszerűsítésére nyújt be pályázatot a nyírjákói önkormányzat a Regionális Operatív Program keretében. Az előkészítés jelenleg tervszinten van. Faluszépítési programra (AVOP) is pályáznak, s ha - támogatást nyernek, parkot alakítanak ki, játszóteret létesítenek a központban, a temetőben pedig a második világháborús emlékmű környezetét hozzák rendbe. Ezenkívül két mezőgazdasági utat szeretnének szilárd burkolattal ellátni. A két út hossza összesen egy kilométer. Már évek óta folyamatosan pályáznak Ramo- csaházával, Nyírkérccsel és Nyíribronnyal közösen kábeltévé-hálózat kiépítésének támogatására. Egyelőre sikertelenül. Bekapcsolódtak a megyei hulladékgazdálkodási programba, ám a szennyvízcsatorna-beruházás megvalósítása támogatottság hiányában továbbra is csak terv marad. Nyírjákó Nyírkérccsel együtt szeretne rácsatlakozni a baktalórántházi tisztítóra. A tanulmányterv elkészült, a pályázatot várhatóan jövő évben nyújtják be. Teleház és könyvtár az emeleten A tavalyi év legnagyobb beruházása volt Nyírjákón, hogy az orvosi rendelőt alaposan „körbeépítették”. Az új létesítmény földszintjén kapott helyet a rendelő mellett az idősek napközi otthona, a falugazdász irodája, az emeleten pedig a teleház, a könyvtár, az olvasó-, egy 50 személyes rendezvényterem. Az idősek klubjának berendezésére még pályáznak. Az akár faluháznak is nevezhető új létesítmény 36 millió forintba került, melyből 28 millió pályázati pénz. A környezeti nevelési program szerint fejlődnek a jákói óvodások, akik jelenleg 38-an vannak. A kicsinyek éppen az ebéd „romjait” takarították el, s eljött a délutáni szunyókálás ideje. Negyven éve Tivadar Andrásné élelmezésvezető igazi profi, hiszen negyven éve dolgozik közalkalmazottként. Büszkén mondja: „Én vagyok a legidősebb közalkalmazott a faluban.” Ebből a négy évtizedből az egészségügyben is dolgozott hosszú ideig.- Öt évvel ezelőtt, amikor az ebédlő épült, a konyha is megújult, a szerkezete korszerűnek tekinthető - mondja -, de az uniós követelményeknek akkor tudunk megfelelni, ha új bútorokat, lemezeket, edényeket szerzünk be. Ehhez pedig pénz kell. Tivadar Andrásné A konyhában naponta 170 adag meleg ebédet főznek az iskolásoknak, óvodásoknak, a szociális étkeztetés résztvevőinek. Tehetséggondozás az iskolában Zömmel gimnáziumokban folytatják Történelemóra a hetedikben Nyírjákón a két gyermek- intézmény közös igazgatás alatt működik Jókai Mór Általános Iskola és Óvoda néven. Az iskolában jelenleg 98 gyermek tanul nyolc önálló osztályban.- Pedagógusaink ügyesen oldják meg, hogy miközben a jó képességű gyerekek tehetségét is kibontakoztatják, a gyengébbek felzárkóztatását is sikeresen oldják meg - mondja Lovas Sándorné igazgató. - Ennek köszönhetően jó alapokkal indulnak gyermekeink a középiskolákba. Jellemző, hogy elsősorban gimnáziumokban és szakközépiskolában tanulnak tovább Nyíregyházán, Kisvárdán és Baktalórántházán, ahol nagyjából olyan eredményt érnek el, mint annak előtte itthon. Viszonylag nemrég folyik művészeti oktatás - társastánc, zene, iparművészet - az iskolában. Hétfőn tartottak például záróbemutatót az iparművészeti tagozat diákjai. A társastáncra 30 gyermek jár. Aki hangszeren szeretne játszani, az furulyázhat és zongorázhat. Nemrég vásároltak saját költségükön pianínót. Új a művészeti oktatás Harmadik osztálytól fakultativ formában, ötödiktől pedig mindenki számára kötelező jelleggel oktatják a számítástechnikát. Nemrég nyertek pályázaton új számítógépeket. A szaktermet az egyik nagyobb osztályteremből választották le. Igen erős az iskola-szülő kapcsolat. Ennek ékes bizonyítéka, hogy jótékonysági bálon legutóbb 600 ezer forint gyűlt össze, melyet az iskolai kézilabdapálya aszfaltozására és gyermekprogramok finanszírozására fordítanak. Balatonmáriafürdőn 34 gyermek nyaral majd tíz napig. A múlt heti szarvasi arborétumba tett kiránduláson pedig 46-an vettek részt, melyet a KöViM támogatott. Visszaúton megálltak Debrecenben, hogy megnézzék a Munkácsy-trilógiát. Akikre büszkék lehetnek Bár kis létszámú a nyírjákói iskola, a különböző szintű tanulmányi és művészeti versenyeken kitesznek magukért a gyerekek. Turóczy Anita hatodik osztályos tanuló például a megyei anyanyelvi versenyen sem vallott szégyent, hatodik lett. De öregbítette az iskola hírnevét az ugyancsak hatodik Sipos Réka, Pinte Fanni, a nyolcadikos Gábor Erika, a másodikos Kovács Ágnes, a negyedikes Török Fruzsina és Pinte Dorottya. Gratulálunk!
