Kelet-Magyarország, 2004. május (64. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-05 / 104. szám

2004. május 5., szerda KIÜT HÁTTÉR /3 HÍREK Csoportgyűlés Naményban. A mozgás- korlátozottak megyei egyesülete a Vásá- rosnamény és térségében élő tagtársak számára pénteken 13 órától csoportgyű­lést tart a vásárosnaményi Humán Szol­gáltató és Családsegítő Központban. Ma nyit a múzeum. A nyíregyházi Jósa András Múzeum a technikai szünet után szerdán a szokott időpontban ismét meg­nyitja kapuit. Textilkollázsok tárlata. A Nemzeti Gyer­mek és Ifjúsági Közalapítvány Speciális Szakképző Iskolája és Kollégiuma ifj. Bi­hari Béla textilkollázsait mutatja be má­jus 5-én 11 órakor nyíló tárlatán. Megnyit­ja Rácz Sándor igazgató és L. Kujbus Ju­dit újságíró. NÉZŐPONT ..............---------­\s vSwVvvvwv wVÍA<^ Emelt fővel Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu Nem kergetek rózsaszín álmokat ha­zánk uniós csatlakozásáról, s nem gondo­lom, hogy pusztán egy ünnepi ceremóniá­tól könnyebb lesz az életünk. Kétségtelen, hogy az integráció bővíti a lehetőségek tár­házát, és politikailag, gazdaságilag nyugod- tabb környezetet teremt. Most azonban sa­játos mustra kezdődött el, amelyben meg kell küzdenünk az előítéletekkel, a „Nyu­gat" fél évszázados közönyéből fakadó tév­hitekkel. A szárnyaló új tagokat, köztük a ma­gyarokat a földre kényszeríti néhány hír. Például az, amelyik a múlt heti magyar­brazil mérkőzésről úgy számol be Belgium­ban, hogy a vendégek könnyed győzelmet arattak a magyar fővárosban - Bukarestben. Vagy például az angol és ír lapok riogatása éhező hordákkal, amelyek elárasztják a fej­lettebb, gazdagabb országokat. Még ha né­mileg érthető is az aggodalmuk, azért nem árt emlékeztetni: ezek a gazdagabb nemze­tek nagypolitikai játszmák vezéráldozata­ként - ha úgy tetszik: saját jólétük, bizton­ságuk zálogaként - hagyták a kommuniz­mus, a szocializmus hálójában vergődni a csatlakozó országok nagy részét. Évtizede­ken át nézték, hogyan szegényednek el egy ideológia súlya alatt, míg csak a rendszer ki nem szenvedett. S hogy ilyen bilincsben milyen irgalmat­lan mélyre zuhanhat egy fejlett, erős nem­zet is, azt jól példázza a kettészakított Né­metország. Egyik oldalon Mercedes, a má­sikon Trabant - ezt se felejtsük el. Május 1- je első eredménye, hogy bő nyolc évtized után a papíron húzott határoknál nem kell megvető tekinteteket elviselni, ha Kassára vagy Pozsonyba látogatunk. Él a remény, hogy egyszer a kolozsvári séta is egysze­rűbb lesz. Persze, az útlevél nélküli belépés ellenére sem fogják jobban szeretni szom­szédainknál a magyart, de az Európai Unió egyik nagy üzenete, hogy az érzelmek fö­lött uralkodni kell. Mondd Jocó, mit szeretsz te rajtam? Azt szívem, ha nincs rajtad semmi... (Rajz: Ferter János) A piac nem a régi, de felvirágozhat Mintha a Kincskereső kisködmönből toppant volna elénk a kisfiú CSERVENYÁK KATALIN e-maii: cseka@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Büsz­kén mondtuk mindig: Nyír­egyháza a KGST-t is képes felvirágoztatni - már ami a Tokaji útit illeti. Nincs is et­től nagyobb piac az ország­ban. Még ha az utóbbi idő­ben halálhírét is keltették... Bezárják, építenek ide vala­mit...- huhogják. Hogy kinek áll érdekében valótlan híreket szárnyra bocsátani? De van is eredménye: mig korábban kész tortúra volt kijutni ide, mosta­nában sokkal kisebb a forgalom. Ennek persze magyarázata lehet az utóbbi években megtelepedett sok multi, meg az olcsó kínai üz­letek kínálata. Öt pár zokni A csatlakozást megelőző na­pon látogattunk el a piacra az üzemeltető Piac és Vagyonkeze­lő Kft. igazgatójával, Hámoriné Rudolf Irénnel. A „guggolós” soron kezdjük. Egy kisfiú láttán elszorul a tor­kom. Mintha csak a Kincskere­ső kisködmönből, de legalábbis abból az időből toppant volna elénk a tízéves forma kisfiú. Riadt tekintettel - és ötösével kö­tegelt férfizoknival. Egy csomag kétszáz forint. Ilyenkor nem ér­dekel, műszál vagy pamut, nem is alkuszom, szociális alapon vá­sárolok. Készséggel, de félelemmel vá­laszol minden kérdésemre. Alig tudom meggyőzni: csak vásárló, és nem csendőr vagyok. Őzbar­na szemét lesütve felelget: Szé­kelyudvarhelyről érkezett. Édes­anyja és kishúga is itt van. Igen, járt iskolába, de abbahagyta, ír­ni, olvasni nem tud.- Kereskedni kell - zárja le a beszélgetést, majd sietve elve­gyül a tömegben. A sátrasok között talán a leg­régebbi árus Varga Józsefné, Icuka. Mint a felhők, úgy lebe­gik körül a szebbnél szebb füg­gönyök - legtöbbjét többszörös áron, méregdrágán látjuk vi­szont az áruházakban - itt pe­dig még érdeklődő sincs. Abba kéne már hagyni Icuka harmincnyolc éve árul hóban-fagyban, kánikulában, leg­többet a kocsi tetején utazott, aminek meglett az eredménye: súlyos asztmája van, lábai da­gadnak, fájnak. Férje naponta el­kíséri, de ő még súlyosabb beteg, igy ki se száll, zárásig bent ül a kocsiban. Abba kéne már hagyniuk - de Icuka azt mondja, ha ez a piac nem lenne, már rég meghalt vol­na. Aztán sorolja a gyógyszer­számlákat: januárban 21 ezer, februárban 19, most is közel volt a húszhoz. Közgyógyos igazolvá­nyuk nincs, de soha nem is kér­tek segítséget. Amikor az 5-ből három gyerek egyszerre tanult, szóltak nekik, jár a nevelési se­gély. Ő meg azt felelte: adják in­kább a rászorulóknak. Szomor- kodik: vége van a piacnak, jön­nek a románok, mindent olcsób­ban adnak. A következő soron viszont csak ámulok és bámulok. Olyan elegáns estélyi,’ alkalmi ruhák sorakoznak, amelyek bármelyik flancos bálban megállnák a he­lyüket. Lengyel portéka - még csempészáru. De elsejétől bárki bármennyit legálisan hozhat át a határon, ezt nem árt tudni. Ha­zánk fiai kicsit fölszisszennek, amikor meghallják: az összes uniós tagállamból már ma bár­melyik kereskedő felkerekedhet, lengyelek, szlovákok, hollandok maguk is hozhatják a holmit. De hisz van elég baj így is: az ol­csó kínai áru elárasztotta az or­szágot, tele velük az összes mul­ti, meg a belvárosi üzletek. Ráadásul - el kell ismerni - még jók is. Együtt Európáért Nyíregyháza (KM) - Az európai keresztény mozgal­mak és közösségek első ta­lálkozóját május 8-án, egy héttel a tíz újabb tagállam felvétele után rendezik meg Stuttgartban és vele egy időben 130 európai nagyvá­rosban, köztük Nyíregyhá­zán, Budapesten és Sze­geden. Az Együtt Európáért mű­holdon közvetített nemzet­közi program május 8-án reggel 9,45-kor kezdődik és 17,30-ig tart. A rendezvény mottója: Adjunk lelket Eu­rópának. Helyszín a nyír­egyházi Kodály Zoltán Álta­lános Iskola lesz. Ökumenikus ima A nap során többször is bekapcsolódik Nyíregyháza a stuttgarti élő közvetítés­be. Az előadók közül Roma­no Prodi: Az európai egy­ség, Chiara Lubic: Egyesült Európa a világ egységéért, Ulrich Parzany: Krisztust vigyük Európának címmel tart előadást. Ezeken kívül a helyszínen tapasztalatok és beszámolók hangzanak el a helyi mozgalmak és kö­zösségek életéről és tevé­kenységéről. A programot művészeti betétek gazdagít­ják. A fél hatkor elhangzó zárszót 5 óra 10 perctől öku­menikus ima előzi meg. A programban a Cantemus vegyes kara és Pregitzer Fruzsina színművésznő mű­ködik közre. Botanikai emlékülés Nyíregyháza (KM) - Tuzson János emlékülésnek ad otthont a megyeháza díszterme május 6-án 10.30 órától - tudtuk meg a szer­vezést végző Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közgyűlés Környe­zet-, Természetvédelmi és Mező- gazdasági Bizottságának elnöké­től. Dr. Lenti István elmondta: az egyik fő témakör a szatmári, be­regi táj védelme és tervezett bő­vítése lesz. Az előadók kiemelt fi­gyelmet szentelnek Bátorliget ter­mészetvédelmi fejlesztésének is. A mindenki számára nyitott em­lékülést a Nyíregyházi Főiskola Botanikus Kertjének megtekinté­se teszi teljessé. Mostantól legális- Május elsejétől önök itt tel­jesen legálisan árulhatják a portékájukat - nyugtatja Há­moriné Rudolf Irén a hitetlen­kedő vásározó kereskedőket, akik ezek szerint a központi kampányban többet hallottak arról, lehet-e cukrászdájuk Bécsben, mint arról: mit és ho­gyan hozhatnak be a környező államokból legálisan. Most az is kiderül: amikor a magyar rendszámot meglát­ják a szlovák vámosok, rende­sen „lekapják ám a magukét” a lengyel határon - már azért, hogy szemet hunyjanak a rako­mány fölött. Az igazgatónő hamar dön­tött: a vásártéren árusító mint­egy kétezer kereskedő tájékoz­tatása érdekében sürgősen tá­jékoztatót tartanak az EU- tagság utáni lehetőségekről, s erre meghívják az adóhivatal szakértőjét is. Ketten három életet mentettek meg azt tették, amit ilyenkor más is megtenne (Fotó: Balázs Attila) Nyírbátori szomszédolás Nyírbátor (KM - K. É.)- A nyírbátori kistérség öt nyugdíjas egyesülete egy pályázat hasznosításával ki­ránduláson vett részt a ter­vezett kistérségi körzetben- tudtuk meg Boros Gábor­tól, a nyírbátori Nyugdíjas Értelmiségi Egyesület elnö­kétől. Vidám vetélkedő Amint azt Boros Gábor lapunk számára elmondta, útjuk során tíz városkör­nyéki településen jártak, ebből öt településen a he­lyi nyugdíjas egyesületek tagjaival és a polgármeste­rekkel is találkoztak. A köz­ségek, falvak első emberei részletes tájékoztatást adtak lakóhelyük jelenlegi helyze­téről, jövőbeni terveiről, az egyesületek vezetői pedig a nyugdíjas közösségek életé­vel, közös terveikkel ismer­tették meg a résztvevőket. A népes - közel száz fős- csoport a helyi vezetők és nyugdíjasok irányításával meglátogatta a műemléke­ket, az új oktatási intézmé­nyeket és egyházi létesítmé­nyeket, majd a nyugdíjasok kirándulását Nyírgyulajban egy vidám, szórakoztató ve- • télkedővel zárták. Ugyanazt válaszolták Nyíregyháza (KM - B. J.) - Életmentő emlékérmet adott át a kormány megbízásából tegnap Nyíregyházán dr. Rácz János, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője. Szluk Sándor a tűzből mentett ki két mozgássérült embert Kislé- tán, Kulcsár Károly a Tiszából mentett ki egy tízéves kisfiút. Az ember kerülhet olyan hely­zetbe, amikor azt látja, hogy egy embertársa közvetlen életveszély­ben van - kezdte köszöntőjét Rácz János. Hogy mit tesznek abban a pillanatban? Akikkel történt ilyesmi, azt mondják, nem gon­dolkodnak, csak tudják, hogy se­gíteni kell. Lebegett a vízben Talán a génjeikben hordozzák azt, ami eldönti, hogy bátran, ma­{ jabiztosan belevágnak egy ka- andba, vagy elhúzódnak. Az egyik eset több, mint két éve történt, a másik egy eszten­deje. Kulcsár József 31 éves apa- gyi lakos, jelenleg munkanélküli 2003. május 25-én a Tisza-parton négy családdal együtt kempinge- zett. A többit mondja ő: - A gye­rekek a vízben voltak. Nem tudok úszni, de a folyó alacsony vízállá­sa miatt úgy gondoltam, meg- mártózok. Ekkor láttam, hogy egy gyereket a víz elsodort, sőt arccal Kulcsár József és Szluk Sándor lefelé fordulva lebegett a víz te­tején. Belegázoltam a vízbe, s mi­kor épp ellepett, sikerült elkap­nom a gyerek lábát. Bokájánál fogva húztam ki a partra, ahol a barátnőm újraélesztette. Néhány napos kórházi kezelés után ha­zaengedték, szerencsére semmi­lyen károsodást nem szenvedett. Félt a robbanástól Szluk Sándor 23 éves máriapó- csi lakos, jelenleg szintén munka- nélküli. Ő a barátnőjével tartott hazafelé 2002. március 19-én.- Amikor befordultam a kocsi­val az utcájukba, nagy füst áram­lott ki az útra, amit nem lehetett átlátni. Megálltam, s kérdeztem, ki lakik ebben a házban. A barát­nőm mondta, hogy egy mozgás­sérült házaspár. Átugrottam a ke­rítésen, berontottam a házba, s akkor láttam, hogy az asszony bent fekszik egy izzó szivacssze­rű anyagon, a férj pedig egy gáz­palack mellett ül. Félve a robba­nástól, elsőnek őt hoztam ki, az­tán vizes ronggyal az arcomon visszamentem az asszonyért. Mi­kor kint voltunk, értesítettem a tűzoltókat, akik Nyírbátorból ha­mar megérkeztek. Addig próbál­tam eloltani a tüzet. A két életmentő a kitüntetés átadásán ismerkedett meg. Más a lakóhelyük, az életkoruk, a két eset is jelentősen eltér egymástól. Mégis mindketten ugyanazt vála­szolták, mikor a szokásos kérdés elhangzott: csak azt tették, amit ilyenkor más is megtenne. Ez itt a „műszaki osztály”

Next

/
Thumbnails
Contents