Kelet-Magyarország, 2004. május (64. évfolyam, 102-125. szám)

2004-05-04 / 103. szám

2004. május 4., kedd KELET EGÉSZSÉGÜGY /8 HÍREK Szűrőprogram. Cardiovaszkuláris szű­rőprogram indul nőknek 19 menopauza- ambulancián. Magyarországon a női ha­lálozások 57%-át szív- és érrendszeri ba­jok okozzák. Koponyasérülés. Brit kutatók szerint 1 még enyhe koponyasérülés is személyi­ségben, magatartási változásokat, tanu­lási nehézségeket okozhat a gyermekek­nél. Őssejtek. Csontvelőből származó ős­sejteket ültettek bypass-műtéten átesett betegek szívébe amerikai kutatók. így a szív teljesítménye jócskán megnőtt. A vitaminokra, ásványi anyagokra mindannyiunknak, minden évszakban nagy szüksége van. Az altatók szedése veszélyeket is rejthet A megszokás ellen segíthet a gyógyszerek időnkénti cseréje Nyíregyháza (KM) - Az alta­tók, nyugtatok, szorongásoldók a leggyakrabban használt gyógy­szerek közé tartoznak. Többségük nagyon biztonsá­gos, de mind elvesztheti a haté­konyságát, ha kialakul a hozzá­szokás. A szedés abbahagyása után ugyanis igen gyakran elvo­nási tünetek mutatkoznak. Szak­emberek mondják, hogy ameny- nyiben néhány napnál hosszabb szedés után hagyjuk abba ezek­nek a gyógyszereknek az alkal­mazását, az eredetinél is súlyo­sabb alvászavar következhet be, és fokozódhat a szorongás mér­téke is. Ez is oka annak, hogy az al­tatók döntő többsége kizárólag orvosi utasításra szedhető, és ez a magyarázat arra, hogy az al­tatókat időnként cserélni ér­demes. Szakemberek az erőteljes testedzést is felelőssé teszik a betegség kialakulásáért Nyíregyháza (KM - K. É.) - Fokozhatja a petefészekrák kialakulásának kockázatát idősebb, a menopauzán túljutott nők esetében a gyakori és erőteljes testedzés - állapították meg az Egyesült Államokban élő kutatók. Az egészségmegőrzéséről maguk az egészségügyi dolgozók tudnak a legtöbbet (Fotók: Sipeki Péter) A Cancer (Rák) című folyó­iratban, 15 éves megfigyelések­re alapozott adatok szerint ha­sonlóan kockázatnövelő tényező­ként kell számon tartani a ko­rai ifjú korban tapasztalt magas testtömeg indexet. Testtömegindex A testtömegindexet úgy kap­juk meg, hogy a kilogrammban kifejezett testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Az aktuális testsúly és magasság ugyanakkor nem je­lent komolyabb kockázati ténye­zőt - vallják a szakértők. A kutatási programban részt­vevő tudományos munkatársak 1985 óta kísérték figyelemmel 40 000, 55-69 év közötti nő sor­sának, egészségi állapotának ala­kulását. A kutatók már hét év után nyilvánvaló összefüggést láttak a fizikai aktivitás foka és a petefészekrák kialakulásának gyakorisága között. Hasonlóan párhuzamra derült fény a betegség létrejötte, illet­ve a derék és csípő szélesség nagysága között. A meglepő eredmény nyomán a vizsgálatot tovább folytatták, az erőteljes szabadidős aktivitás és a pete­fészekrák gyakoriságával kap­csolatos álláspont azonban nem változott. Gimnasztika - 40% A leggyakrabban és a legerő­teljesebben a gimnasztikát vég­ző nők közül 40 százalékkal töb­ben betegedtek meg petefé­szekrákban, mint azok, akik a legritkábban, a legkevésbé meg­erőltető testmozgást választották. Kockázati tényezők Összességében a heti négy alkalomnál többször végzett, erős fizikai mozgás megdup­lázta a kockázatot. A fiatal fel­nőtt korukban - 18 évesen ­elhízott, azaz magas testtömeg indexű nők 83 százalékkal gyakrabban betegedtek meg a menopauza után petefészek- rákban ifjú korukban vékony társaiknál, állapították meg a kutatók. INTIM TORNA TANFOLYAM INDUL MÁJUS 11, 17.00. Érdeklődni, jelentkezni: Dr. Aliné Maróti Rita Telefon: 06-30/9685-987 A megye egyetlen intim torna trénere Ami a petefészekrák kockázatát fokozza Új elvárások, új gyógyszer a potenciazavarok kezelésében Statisztikai adatok szerint szerte a világon mintegy 150 millió férfi szenved szexuális problémáktól, így a mereve­dési zavarok korunk leggya­koribb kóros állapotának te­kinthetők. Erről a kérdésről nyilatkozott Dr. Kolozsy Zoltán főorvos, a Jósa András Kórház Urológiai Osztályának vezetőjével. Sokat foglalkoznak a médiumok mostanában a férfiak merevedési zavaraival. Vajon gyakoribb lett ez a probléma, a jelentősége nőtt meg az emberek szemében, vagy valami olyan változás történt a kezelésében, ami a figyelem középpontjába állította ezt a kérdést? Mindhárom feltevésben van igazság. Bár az erekciós pana­szok gyakoriságáról kevés va­lós adat áll rendelkezésünkre az elmúlt korokból, feltehető, hogy gyakorisága napjainkban emelkedő jellegű. Egyrészt egyre több férfi éri meg aktí­van azt az életkort amikor ez a panasz esetleg már mint élet­kori sajátság is felléphet. Más­részt gyakoribbak lettek azok a betegségek, amelyek a me­revedési zavarok hátterében okként a leggyakrabban kimu­tathatók (szív és érrendszeri betegsége, cukorbetegség, ma- gavémyomás, depresszió stb.) Napjaink terhelt, rohanó élet­ritmusa, a stressz növekedése is oki tényező lehet. Talán a jelentősége is nőtt, hiszen korunkban erősen elter­jedt a szexuális teljesítőképes­ségét idősebb életkorra is megőrző férfi imázsa, sok eset­ben szinte társadalmi elvárás­ként jelentkezik. Ám ami igazán előtérbe he­lyezte ismét ezt a kérdést, az valójában a terápiás lehetősé­gekben bekövetkezett döntő változás. Új, hatékony gyógyszerekről beszélnek. 1998-ban jelent meg az el­ső ún. foszfodieszteráz bénító gyógyszer, amely valóban for­radalmi változást eredménye­zett a merevedési zavarok ke­zelésében. Olyan gyógyszer­csoport kezdhette meg páratlan pályafutását, amely bizonyítot­tan hatékony, csaknem életko­ri megszorítások nélkül alkal­mazható és mellékhatásai elfo­gadható határok között marad­nak. Teljesíti a férfiak azon ré­gi vágyát is, hogy szexuális problémájukat lehetőleg szá­jon át szedhető gyógyszerrel kezeljék. Az első készítmény óriási si­kere, a minden elképzelést meghaladó kereslet, az orvosi­lag bizonyított eredmények egyben újabb munkára serken­tették a kutatókat, hiszen újabb elvárások fogalmazódtak meg, V 1 Dr. Kolozsy Zoltán már a gyorsabb hatást, a ke­vesebb mellékhatást, a na­gyobb biztonságot és a hosz- szabb hatás-időtartamot cé­lozták a kutatások. Úgy tűnik, e munkák eredményre vezet­tek, a kutató munka és a klini­kai kipróbálás után megjelen­hetett a foszfodieszteráz béní­tok második generációs készít­ménye, a tadalafil. Gyors válasz az új elvárásokra? A férfiak már régen olyan gyógyszerre vágytak, amely le­hetőleg gyorsan kifejti hatását és a hatás időtartama megen­gedi a szexuális együttlétek időbeni tervezhetőségét, lehe­tővé teszi az idő mint sürgető tényező kizárását, biztosít bi­zonyos spontaneitást, természe­tességet, hasonlatosságot a gyógyszer nélküli együttlétek- hez. Amely adott esetben az egy együttlét alkalmával több közösülést is lehetővé tesz. Hogyan hat a tadalafil? A gyógyszer egy enzim bé- nítása révén helyileg, tehát a hímvesszőben fejti ki hatását, így természetes módon, az élettanival azonos jellegű me­revedés jön létre. Nem közpon­ti idegrendszeri hatású, hozzá­szokás, gyógyszerfüggés nem alakulhat ki. A szexuális vá­gyat nem fokozza, ám annak megléte és a megfelelő szexuá­lis késztetés esetén e gyógyszer biztosítja a megfelelő szervi hátteret. A bevételét követően már rövid időn belül kifejti hatását, s ez a jó értelemben vett ké­szenléti állapot akár 24-36 órán keresztül is fennmarad. Ha tehát ezen idő alatt szexuá­lis inger éri a férfit, megfelelő merevedés alakul ki. Fokozza a hímvessző keménységét, ri- giditását, a korábbinál hosz- szabb ideig tart a merevedés, és lerövidíti az egy együttlét al­kalmával történő ismételt kö­zösülések között eltelt időt. Próbálkozhat-e bármely férfi a tadalafil szedésével, illetve hatékony-e valójában mindenkinél? Általánosságban azt lehet mondani, hogy amennyiben egy férfi általános fizikai álla­pota, a szív- és érrendszere, te­hát a keringési állapota lehe­tővé teszi a szexuális életet, az a tadalafilt is biztonsággal al­kalmazhatja. A felmérések sze­rint a tadalafil szedése nem nö­velte a szív és érrendszeri „tör­ténések” gyakoriságát, tehát pl. a szívinfarktus nem jelentkezett gyakrabban a tadalafilt szedő férfiak körében, mint a nem ke­zelt férficsoportban. Vannak bizonyos gyógysze­rek ugyanakkor, amelyekkel együtt sem a tadalafil, sem egyéb foszfodieszteráz bénító gyógyszer nem alkalmazható. Itt elsősorban a koszorúér-be­tegségekben gyakran alkalma­zott nitrát tartalmú gyógysze­rekre (Nitroglicerin, Nitroderm tapasz stb.) gondolok. Ami a hatékonyságot illeti, arra széles körű felméréseket végeztek általánosságban is és egyes betegségcsoportok sze­rint is. A felmérések szerint a kezeltek mintegy 80%-nál ja­vult az erekció, s még a cukor­betegek esetében is 60% körül van a siker-ráta. Tudni kell ugyanakkor, hogy a mértékletesség - mint min­denütt - itt is követendő elv kell legyen. Senki ne próbálja „bepótolni” több év kényszerű mulasztását a tadalafil segítsé­gével - bármennyire is kecseg­tető lehetőségnek tűnik. A vizsgálatok nyilván kiterjedtek a tadalafil mellék­hatásainak felmérésére is. Természetesen. Fejfájás, ha­si panaszok, hátfájás szerepelt leggyakrabban a mellékhatások között A vizsgálatok kiértéke­lése szerint a mellékhatások zömében enyhe mértékűek és átmenetiek voltak.. Jellemző adat ugyanakkor, hogy a tadalafilt szedő férfiaknak mindössze 1,7 %-a hagyott fel a gyógyszer szedésével a mel­lékhatások miatt, amely adat alig különbözik az összehason­lító vizsgálatok során placébót (hatóanyag nélküli tablettát) kapó férfiak hasonló adataitól. Milyenek a hazai tapasztalatok a tadalafillal? Már egy éve van lehetősé­günk a tadalafil tartalmú gyógyszer rendelésére. Ismere­teim szerint nagyobb kezelt férficsoportról beszámoló ta­nulmány hazánkban még nem jelent meg, így a magyar andrológusok a saját pácienseik kezeléséből származó tapaszta­latok alapján mondhatnak vé­leményt. A kezelt férfiak visz- szajelzéseiből számomra le­vonható következtetés az, hogy a tadalafil megjelenésével na­gyon hatékony, nagy -remé­nyekre jogosító gyógyszerrel gazdagodtak a merevedési za­varok kezelési lehetőségei.

Next

/
Thumbnails
Contents