Kelet-Magyarország, 2004. április (64. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-05 / 80. szám
2004. április 5., hétfő HÁTTÉR / 3 KILET HÉREK 0 Csoportgyűlés. A mozgáskorlátozottak megyei egyesülete csoportgyűléseket tart: a nyírbátori csoport április 5- én 10 órától a nyírbátori polgármesteri hivatalban; a gávavencselló'i csoport április 6-án 14 órától a helyi műveló'dési házban; az ibrányi csoport szintén kedden 16 órától az általános iskolában. Ügyfélszolgálat. A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság április 6-án, kedden délelőtt 9-12 óráig Tiszavasváriban, a polgármesteri hivatalban kihelyezett ügyfélszolgálatot tart. NÉZŐPONT Hajszálgyökerek M. Magyar László e-mail: magyar@kelet.szon.hu M inden fának vannak hajszálgyökerei. Ha ezeket a hajszálgyökereket évről évre megnyirbálják, akkor előbb-utóbb elpusztul a fa. S egy nemzet nagy fájának a hctjszál- gyökerei a kistelepülések. Ezeket a szavakat egy kistelepülés polgármestere mondta a napokban, s kiérződik belőlük a településért való aggódás. Az aggódás, a kétségbeesés fészkelte be magát a hasonló nagyságrendű - pár száz lakossal rendelkező - településeket vezető polgármesterek szívébe, mivel nem látják tisztán jövőjüket. Az első demokratikus választás után az elsorvadásra ítélt települések nagy lelkesedéssel kezdtek az önálló intézmények megteremtéshez, azonban napjainkban több helyen kissé megtorpant a fejlődés. Félnek az új kö;,'igazgatási reformtól, s attól, hogy nem tudják megtartani az ifjúságot, amely a jövőt jelentené. Megpróbálkoznak ők mindenféle pályázati lehetőséggel, azonban eleve hátrányos helyzetből indulnak, hiszen annyi önerőt nem tudnak felmutatni, mint a környék nagyobb települései. Ebből kiindulva a kistelepülések vezetői felvetették egyik lehetséges megoldásként, hogy jó lenne egy olyan elkülönített központi alapot létrehozni, amelyből csak a kistelepülések részesülhetnének. így talán nagyobb esély lenne arra, hogy tudnák fejleszteni, otthonosabbá tenni településüket. Attól is tartanak továbbá, hogy a régiók, a kistérségek: kialakulásával megvalósul egy olyan központosítás, amely előbb-utóbb a kistelepülések eljelentékte- lenítéséhez vezet, s ez a tenni, cselekedni kész ifjúság elvándorlását okozza majd. Lehetne hosszan sorolni a gondokat, de talán felesleges, hiszen minden szakember jól ismeri azokat. Sokan a kisfalvak együttműködésében, társulásában látják a megoldást, bár mindennek a kimenetele még bizonytalan. Egy azonban biztos: a kisfalvak sorvadásával a társadalommal együtt mi magunk is szegényebbek lennénk. Kár öntözni szomszéd, úgysem lesz nagyobb Rajz: Ferter János Tóth Marica és Tóth Anikó a pénteki nyitóhangversenyen (Fotó: Elek Emii) Országos zongoraverseny Nyíregyházán Azt döntik el a zeneiskolai növendékek, hogy a nagyon jók között kik a legjobbak Nyíregyháza (KM) - A zongoristák fellegvárává vált a hét végére Nyíregyháza. Itt találkoztak ugyanis hazánk zeneiskoláinak legtehetségesebb növendékei, hogy eldöntsék: a nagyon jók között kik a legjobbak. Péntek este a Kodály Zoltán Általános Iskolában rendezték meg az Nagy István Attila e-mail: nagyla@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Régi családi levelekből derült ki, hogy egészen kicsi korától Jo- cónak hívták. Később, negyvenéves korában, amikor az énekkarban énekelt, ráragadt a bácsi. Nagyon megfelelt ez a megszólítás, annak ellenére, hogy nem volt még olyan idős. így lett Jocó bácsi. Többgenerációs pedagógus családból származik. A szülei 1918- ban jöttek Nyíregyházára, édesapja megalapította a felsőkereskedelmi iskolát, s ennek volt igazgatója nyugdíjaztatásáig. Édesanyja férjhezmenetele előtt a pozsonyi tanítóképzőben volt gyakorlóiskolai tanítónő. Az evangélikus elemiben, majd az evangélikus Kos- suth-gimnáziumban tanult. Érettségi után a magyar-francia szakos tanári pályát választotta. Végzés után alig taníthatott néhány hétig Nyíregyházán, be kellett vonulnia. Katonáskodása 1945 áprilisától hadifogsággá változott. Franciaországi amerikai táborokban volt több mint egy esztendeig. (Visszaemlékezései kötetben is megjelentek) Ötvenhónapi távoliét után hazatérhetett, s tovább taníthatott a Kossuth-gimnáziumban. Hamarosan igazgatóhelyettes lett, majd szakfelügyelő. Szoros kapcsolat az oktatással Középiskolai munkássága utolsó három évét a Vasvári Pál Gimnáziumban töltötte. 1962-ben megnyílt Nyíregyházán a Pedagógiai Főiskola, az irodalmi tanszék docenseként tanszékvezetővé is választották. Később főiskolai tanár lett, majd főigazgató-helyettes. 1971 végétől 1979. december 31-ig a főiskola főigazgatója. Oberlaender Erzsébettel való házassága nemcsak harmóniával ajándékozta meg: a feleség 1995 novemberében bekövetkezett váratlan haláláig igazi szellemi partner is volt. Több tankönyvpályázaton vettek részt, leglényegesebb közös munkájuk a Jókai kritikai kiadás két kötetének a gondozása. Margócsy József ötvenkét éven át szoros kapcsolatban állt az oktatással: gyakorló tanárként, szak- felügyelőként, úgy is mint főiskolai tanár. 1951-1990 között aktívan dolgozott az irodalmi ismeretterjesztésben, az utolsó években a TIT megyei szervezete elnökeként is. Ugyanilyen fontosnak tartja, hogy negyed századot tölthetett ünnepélyes megnyitót, amelyen házigazdaként Papp Istvánná, a nyíregyházi Vikár Sándor Zeneiskola igazgatója köszöntötte a vendégeket. Lelket nemesít Felidézte az országos zeneiskola zongoraverseny történetét is, hiszen immár a tizedik alkalomazzal a munkával, amit az UNESCO dokumentációs bázisa működése jelentett. Igazi, tartalmas évek voltak azok is, amelyekben a főiskola főigazgatójaként dolgozhatott. A felfedezés izgalmával Margócsy Józsefet sokan ismerik vérbeli helytörténészként. Megírta a színjátszás történetét, a ■nyíregyházi rádióban havonként tízperces műsorban a város történetéről, utcáiról, tereiről, épületeiről beszélt. A sorozat nagy előkészületet, kutatómunkát igényelt. A feleségével együtt búvárkodtak a könyvtárban és a levéltárban: ennek eredménye az az öt kötet, amely 1984, 1986, 1989, 1997, 2002- ben jelent meg, s az a hetvenezer cédula, amely eligazít a város történetében.- Különleges szerencsém volt, hogy a levéltárba kerültem 1981- ben. Úgy voltam, mint a tanítással: lassanként beleszerelmesedtem. Nyugdíjas korom óta nem volt olyan időszak az életemben, amikor nem azt csináltam, amit szeretek. KM: Mennyire tart Jocó bácsi eleven kapcsolatot a mai problémákkal, mennyire kötődik a mai magyar valósághoz? Margócsy József: - A gyerekeknek, az unokáknak való mindaz, ami ma van. Én meg nem rágómai bizonyíthatják a fiatalok tehetségüket, ügyességüket. A versenyt Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere nyitotta meg, aki többek közölt utalt a muzsika embert és lelket nemesítő erejére. A megnyitó után Mozart Esz-dúr zongoraversenyét adta elő Tóth Marica és Tóth Anikó zongoraművészek a Szabolcsi dóm azon, hogy most másképpen vannak a dolgok, hanem végzem azt, ami elém kerül. Ebből a szempontból is szerencsém, hogy a levéltárban vagyok, hiszen itt nem érzékeli az ember annyira az idő múlását. Régi világba „valósi” embernek tartom magam, de ez engem egyáltalán nem idegesít. Azok a csatározások, amelyek az orrunk előtt zajlanak, hidegen hagynak. Nem tudok méregbe gurulni. Meghagyom azoknak, akiknek alacsonyabb a vérnyomása. KM: Április 8-án a megyeházán Margócsy Józsefet köszöntik 85. születésnapja alkalmából. Mit érez ilyenkor az ember? Margócsy József: - Együtt dolgozom a szobában Balogh Pista bácsival, aki 91 éves. Amikor csak tud, bejön, kikészítik neki azokat a dokumentumokat, amelyekből dolgozni szeretne. Azt hiszem, nem jó dolog colostokkal mérni, hogy meddig él az ember. Ezt másra kell bízni. Abban kevés érdeme van az embernek, hogy meddig él. Négyen voltunk testvérek. Az egyik néném meghalt tizenkilenc éves korában vérmérgezésben, a bátyámat tizenkilenc éves korában a tífusz vitte el, a néném ötvenöt éves korában hunyt el. Miért én maradtam meg? Sajnálom azokat, akik úgy gondolják, tudják, hogyan kell sokáig élni. Nekem fogalmam sincs. Élek. Dolgozom. Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Szombaton és vasárnap a Vikár Sándor Zeneiskolában négy korcsoportban mutatták be tudásukat a fiatalok a neves művészekből álló szakmai zsűri előtt. A díjkiosztó ünnepély és a gálahangverseny április 5-én lesz 10 órától a zeneiskola hangversenytermében. Virégtenger, tisztaság Budapest (KM) - Hazánkban idén 11. alkalommal hirdették meg a Virágos Magyarországért Környezetszépítő Versenyt. A Budapesten a napokban megtartott ünnepélyes megnyitón megyénket Bartha István, Nyíregyháza főkertésze, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Virágos Magyarországért zsűri bizottságának elnöke képviselte. Az elmúlt évben a megyeszékhely mellett megyénkből 26 település nevezett, pedig Szabolcs, Szatmár és Bereg útjait járva látható: sokkal több olyan rendezett településünk van, amely megérdemelné már a megmérettetést. Lakossági összefogás Ez a mozgalom nem az erőn felül vállalt virágtengerről, hanem a tisztaságról, a gyommentességről, a lakosság összefogásáról, vagyis a kulturált környezetről szól. A program 10 éves múltja bizonyította, hogy ez nem csupán pénzkérdés; Az a polgármester, akinek az értékrendjébe beletartozik a rendezett környezet, az képes ezért megmozgatni a falu apraját- nagyját. Akinek nem, az egy helyben topog, és hiába várja a segítséget. Jótékonysági bálját tartotta a napokban a bor- j | bányai Százszorszép Óvoda I | tagóvodája a Petőfi Sándor Általános Iskolában. (Fotó: Sipeki Péter) Vannak, akik ma is vállalják Fontos, hogy értelmes munkát kapjon az ember. Azt hiszem, hogy az a munka sem szakad meg, amit én végeztem eddig. Huszonhárom évvel ezelőtt kezdtem a levéltári kutatást, de előtte még levéltárban sem voltam. Amikor nyugdíjba készültem, körülnéztem, mihez kezdek utána. A Szemle szerkesztőbizottságában felvetődött, hogy 1981-ben megkezdi munkáját a színház, viszont alig tudunk valamit a város színházi múltjáról. Megkezdtem a levéltári kutatást, amelynek az eredménye egy kötet lett. Fokozatosan feltártam a város múltját. Erre igény is volt, hiszen a nyíregyházi rádióban sorozat indult a régi időkről. Mindig azt csináltam, amit szerettem A 85 éves Margócsy József a levéltárban nem érzékeli az idő múlását Margócsy József (Fotók: Elek Emil)
