Kelet-Magyarország, 2004. április (64. évfolyam, 77-101. szám)

2004-04-20 / 92. szám

2004. április 20., kedd KELET HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Rendőri fogadóóra. Dr. Gere Zoltán rendőr alezredes, a Fehérgyarmati Rend­őrkapitányság vezetője április 21-én 10- 12 óráig hivatalában fogadóórát tart. 0 Járai Zsigmond a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az aktuális pénzügyi folyamatok­ról tart előadást április 21-én 15.30 óra­kor a Nyíregyházi Főiskolán. 0 Alakuló ülés. Április 21-én 17 órakor tartja alakuló ülését a Kertvárosiak Ba­ráti Köre Nyíregyházán a Kertvárosi Kö­zösségi Házban. NÉZŐPONT Egyik gazdasági lapunk érdekes adatot közöl arról, hogy az országban húszmil­liárd forint pihen alvó számlákon a honi pénzintézeteknél. A legóvatosabb becslések szerint a lakosság betétállományának ez nagyjából fél százaléka. Hogyan „keletkezik" az alvó számla? Nos, írja a lap, ezekről a számlákról tulaj­donosaik ilyen-olyan okból megfeledkeztek, közöttük több olyan követelés is lehet, amelynek igazolószelvénye, betétkönyve időközben elveszett. Magyarországon az al­vó számlák többsége még anonim, teszi hozzá a cikkíró, a pénzintézetek nagy biz­tonsággal minősíthetik alvó számlának azo­kat a betétmegállapodásokat, amelyeknek tulajdonosai a mai napig nem tettek eleget az 2001. december 19-én életbe lépett új szabálynak, miszerint a korábbi bemutatóra szóló, illetve jeligés betéteket nevesíteni kell. Több mint félmillió lakossági bank­számla 1 -2 százaléka számít továbbra is anonimnak. Hirtelenjében nem is tudom, hogy saj­náljam-e azokat, akik esetleg azért nem jut­nak pénzükhöz, mert elveszítették betét­könyvüket, vagy talán irigykedjem, mert lám, egyeseknek milyen jól megy: nem szá­mít az a néhány ezer, tízezer, százezer (millió?) forint, ami szunnyad. Mert ugye lehet, hogy egyesek azért hagyják „parla­gon" pénzüket, mert esetleg kényelmetlen, mi több, kellemetlen lenne nevesíteni számlájukat. Pedig biztos, hogy romlik, hisz olyan bank még nem volt, mely akko­ra kamatot számol fel, mint amennyivel gyengül a forint. Hogy miért hagyják szunnyadni, azt ők tudják a legjobban. Viszont azok számára, akik egyre nehe­zebben húzzák ki egyik fizetéstől a másikig - különösen az ország eme szegletében -, mindenesetre kissé irritáló, hogy lám, van­nak, akik még ezt is megengedhetik ma­guknak. Ne bosszantson főúr, én inni akarok, nem borotválkozni (Rajz: Ferter János) A 80. előadáson is túl i, most is telt házakkal játsszák a Légy jó mindhalálig című musi­calt, melynek főbb szerepében Maráz Tamás, Huszti Márk, Mészáros Árpád Zsolt, Kuthy Patrí­cia, Jenei Judit, Bárány Frigyes, Gyuris Tibor látható. A 80. Légy jó... előadást a múlt héten ünnepelhette a Móricz Zsigmond Színház. (Fotó: Elek Emil) Kevés a víz, olykor mégis túl sok Az elmúlt tizenhárom évben hét aszályos esztendőt éltünk át Nyíregyháza (KM - Gy. L.)- A földkerekségen másfél milliárd embernek nincs megfelelő minőségű ivóvize. A vizeknek mindössze egy százaléka alkalmas emberi fogyasztásra. Ezért megóvása mindannyiunk számára élet­be vágóan fontos.- Az ivóvíz védelme, a szenny­víztisztítás azért is rendkívül fontos, mert a számítások szerint ff.......................... Magyarország a medence alján fek­szik, ki van tehát téve a külföldi víz­gyűjtőkön kiala­kuló időjárás sze­szélyeinek. Antók Gábor ...........................If néhány évtizeden belül az embe­reknek várhatóan 80 százaléka lesz városlakó - mondta Antók Gábor, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztály­vezető-helyettese nemrég Nyír­egyházán a Víz világnapja alkal­mából rendezett ünnepi ülésen. Riasztó adatok A víz azonban nemcsak az élet egyik fontos alapfeltétele, de oly­kor katasztrófák előidézője is: a kártételeknek ugyanis 35 száza­lékát árvizek okozzák. Európá­ban valamivel jobb a helyzet, vi­szont kontinensünkön a vizek 20 százaléka szennyezett, az élővi­lágnak pedig 50 százalék veszé­lyeztetett. Árvíz ellen nincs biztosíték Európában a XIX. század ele­je óta egy fokot emelkedett az át­laghőmérséklet. (Nyíregyházán pedig 0,5 fokkal magasabb most az átlaghőmérséklet, mint volt 1871-ben, a csapadék viszont 1901 óta 70 millimétert csökkent.) Magyarország a medence al­ján fekszik, ki van tehát téve a külföldi vízgyűjtőkön kialakuló időjárás szeszélyeinek. A Tiszán levonuló nagyobb árhullámok leggyakrabban a folyó felső, kár­pátaljai vízgyűjtőjében alakul­nak ki. Mivel nem valószínű, hogy Ukrajna a közeljövőben az Európai Unió tagja lesz, tehát rá­juk nem kötelező érvényű az uniós „Víz Keretirányelve”. Ezért rendkívül fontos számunk­ra a konstruktív együttműködés keleti szomszédunkkal. Az elmúlt tíz év alatt szélsősé­gessé vált hidrometeorológiai helyzetünk: 10-12 évente várható rendkívüli árvíz. Gyakorlatilag pedig bármikor, az év bármely szakaszában kialakulhat heves áradás. Hol sok, hol kevés Az árvíz mellett a belvizek je­lentenek még nagy veszélyt. Legutóbb 1999-ben 450 ezer hek­tárt öntött el belvíz az ország­ban, ebből 100 ezer hektárt me­gyénkben. Ugyanakkor gyakran fordult elő egy éven belül ár- és belvíz mellett az aszály, mint például 2002-ben. Csak 1990 óta hét aszályos esztendőt értünk meg, legutóbb 2003-ban. Ennek következménye, hogy süllyed a rétegvíz. Adatok és költségek Az árvízkár 15-20-szorosa a megfelelően kiépített gátakon a védekezési költségnek. A védel­mi rendszer erősítését szolgál­ja az új Vásárhelyi-terv, mely­nek első ütemére 130 milliárd forintot szán a kormány. Az idén indul a kivitelezés Ci- gánd-Tiszakarádnál, 2005-ben pedig megkezdik a Szamos- Kraszna közében az árvízi tá­rozó építését. Ugyanakkor 2004­re csak 1,5 milliárd forint jut a Felső-Tisza mentén gáterő­sítésre a központi költségve­tésből. A lónyai árvízkapu, a bere­gi árvízi rendszer megvalósítá­sára, a Túr töltésének korsze­rűsítésére összesen 15-16 mil­liárd forint kellene. Úgy tűnik azonban, pénzszűke miatt ez egyelőre csak terv marad. Emellett meg kellene akadá­lyozni a Nyírség kiszáradását új vízpótló rendszer építésével. Díjat kapott munkájáért Nyíregyháza, Budapest (KM) - „Tiszta szívvel és irodalmi fo­gadással” várta a költészetked­velő közönséget a Magyar Vers­mondók Egye­sülete hagyo­mányos költé­szetnapi gála­estjén, az Apá­czai Kiadó Mol­nár Ferenc ter­mében, Buda­pesten. A nagyszabá­sú esten neves színészek és előadóművé­szek léptek színpadra ver­sekkel és rövid performance- okkal. A gálán Popper Ferenc, a versmondók egyesületének el­nöke adta át az idei „Ki viszi át a szerelmet?”-díjakat. Ezt a ki­tüntetést évente három, a költé­szetért és a versmondó előadó- művészetért elengedhetetlen munkát végzett személy vagy társaság kapja. Az idei díjazot­tak között van a nyíregyházi származású Lutter Imre előadó- művész, a Magyar Versmondók Egyesületének alelnöke, a tv2 munkatársa is az ország legna­gyobb versmondó-költészeti ta­lálkozóján, a Kaleidoszkóp vers­fesztiválon kifejtett művészeti al­kotó tevékenységéért. Pontosítás Lapunk szombati számá­ban tudósítottunk Orbán Viktor nyíregyházi látoga­tásáról. Á tudósítás ponto­sításra szorul: a zeneisko­la nem kapott az Orbán- kormány idején 2 milliárd forintot - kérte a hely­reigazítást az intézmény igazgatója. Aranylakodalom. A na­pokban ünnepelte ötvenedik házassági évfordulóját En- csencsen, szűk családi kör­ben Szabó József és felesé­ge, Molnár Erzsébet. y.,.„, ............................. Ú gy tudom, Magyaror­szág műemlékekben gazdag, ám ezeknek az épületeknek csak a töre­dékét újítják fel. Az el­maradást többnyire a pénztelenséggel magya­rázzák, de sokszor en­nek más oka is van, pél­dául a nemtörődömség. Nálunk, Mándokon is van egy régi, szebb na­pokat megélt kastély, amely teljesen az enyé­szeté lett. Talán két tu­lajdonosa is volt már. Dévainé Nagy Ágnes, vállalkozó O rszágos és helyi szin­ten is nagyobb odafi­gyelést igényelnének mű­emlékeink. A megóvásra kellene nagyobb hang­súlyt fordítani, mert megóvni mindig köny- nyebb, mintha azt újra kellene építeni. Nyírlugo- son felújítottuk a római katolikus templomot és a parókiát, most a görög­katolikus egyház pályá­zik. Az önkormányzat helyi védettségét élvezi több épület és terület is. Hovánszki György, POLGÁRMESTER A pénzhiányra hivat­kozva hagytuk-hagy- juk, hogy sok szép épület teljesen leamortizálódjon. A tudatunkban nem rög­zült eléggé, hogy ezek az épületek milyen értéket képviselnek. Tudok olyan kastélyról, amit a szocia­lizmusban gépállomás­nak, téeszirodának, isko­lának használtak, de a felújításukra sohasem volt pénz, és most sincs. Azért valami elkezdődött e területen is. Hajas Erika, EGYETEMISTA S ok szép régi, értékes épületünk van, és sajnos, csak nagyon ke­vés élheti meg, hogy új­ból a régi fényükben ra­gyoghassanak. Számta­lan vidéki kastély ment teljesen tönkre, és eddig a vállalkozók sem láttak bennük különösebb fan­táziát. Az unióba lépé­sünkkel remélhetően si­kerül e célra pénzt is keríteni. Én például na­gyon szívesen üdülnék egy felújított kastélyban. Konczos Pál, ÜGYINTÉZŐ T örtént változás, de nem olyan ütemben halad ezeknek az épüle­teknek a felújítása, mint ahogyan azt szeretnénk. A nagyobb városokban és a fontosabb műemlé­kek esetében igen szép változások tapasztalha­tók, viszont a kisebb vi­déki települések ilyen épületei még egy jó ideig mostohagyerekek lesznek. Sajnálom pél­dául a berkeszi kastélyt, látva pusztulását. Bartók Lászlóné, rokkantnyugdíjas MEGKÉRDEZTÜK: Kellő gondot fordítunk a műemlékeinkre?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents