Kelet-Magyarország, 2004. április (64. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-10 / 85. szám
2004. április 10., szombat 11(11 HÁTTÉR /3 HÍREK Hangverseny. A Szabolcs Szimfonikus Zenekar ad hangversenyt április 13-án 19 órától Nyíregyházán, a Kodály Teremben. Vezényel: Somos Csaba, közreműködik: Jávorkai Sándor (hegedűn). Fogadóóra. Villás István rendőr alezredes, a kisvárdai Rendőrkapitányság vezetője április 13-án 9-től 11 óráig hivatali helyiségében fogadóórát tart. NÉZŐPONT Hímesés jövőkép Angyal Sándor e-mail: angyal@kelet.szon.hu Két véglet. 1. Ülök a vonal végén, várom a telefonhívásokat egy előre beharangozott akcióban. Sokféle vélemény érkezik a fő- szerkesztőhöz. Mondja az egyik nyíregyházi asszony, higgyem el, már az őrület határán van, mert ő is beteg, a férje is leszázalékolt, a lakás tatarozására felvett hitelt képtelenek törleszteni, így az már milliós nagyságúra duzzadt. Kettejüknek 50 ezer a nyugdíja, ebből a lakásfenntartás 45. Segítséget vár, bárhonnan is. 2. Már parkolni is nehéz, belül pedig valóságos emberfolyam, az idegeket próbára tévő sorállás a pénztáraknál. Ilyen a kép néhány napja a nagy bevásárló központokban Nyíregyházán. Tetésen megrakott bevásárlókocsik, ételek, italok, csoki- hímesek. Jön az ünnep - mondják egymásnak - s az ember megadja a módját. Hallom a rádióban: legalább 3 millió szegény ember van hazánkban, amely egykoron a 3 millió koldusról volt híres, akik közül sokan kitántorogtak Amerikába. Akaratlanul is összehasonlítom a két fenti témát, zavarban vagyok. Dőreség volna tagadni, hogy ilyen, vagy olyan értelmezés szerint ma is sok szegény ember él ebben az országban; olyan, akinek nemhogy az ünnepi ellátás, de még a mindennapi betevő is problémát okozhat. Akkor honnan ezek a hosszú sorok az árutól rogyadozó múlti üzletekben? Vajon a mai 3 millió „koldus" közül a bevásárló-tengerben is található néhány? Bizonyára, bár jó ha tudjuk, tízezrek el sem jutnak az ilyen árukánaánba, melyek általában a városszéleken vannak, inkább betérnek a közeli kis szatócsüzletbe liter tejért, kiló kenyérért, kevéske olasz felvágottért. ^/légis. Nem kell ahhoz jómódúnak lenni, hogy az ember a viszonylagos szegénysége közepette is megadja az ünnep módját. így volt ez régen, és így van ez ma is. Legfeljebb annyi a különbség, napjainkra nőtt a bizonytalanság, egyre többen nem tudják, mit hoz a holnap. Politikusaink viszont szüntelenül a jövőképről beszélnek. Ünnepvárás hamvazószerdától húsvétig A megújulást jelképező ünnep egy hosszabb folyamat csúcspontja Szebbnél szebb tojásokat festettek a múzeumfaluban a gyerekek (Fotó: Sipeki Péter) CSERVENYÁK KATALIN e-mail: cseka@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - A hús- vétot mindenki ünnepli, függetlenül attól, vallásos-e vagy sem. Családi ünnep ez, amikor megajándékozzuk, meglepjük, meglátogatjuk egymást. Emellett az első olyan tavaszi ünnepünk, amit már jobbára a szabadban tarthatunk. Mert hát hová is rejtené ajándékait, tojásait a nyuszi, mint a kertbe? A megújulást, a megtisztulást jelképező ünnep egy hosszabb folyamat csúcspontja. S bár piros betűvel két napot jelöl a naptár, a húsvétig tartó folyamat hamvazószerdával kezdődik. Ettől kezdve készül az ember testileg és lelkileg arra, amit Jézus feltámadása jelent. A szokásokról dr. Páll István néprajzkutatót, a Sóstói Múzeumfalu igazgatóját kérdeztük. Elfogynak a tartalékok Húsvétot előzi meg a (hamvazószerdától 40 napig tartó) böjt, az önmegtartóztatás, az a hosszabb, rövidebb időszak, amit ma már általában az határoz meg, ki mennyire mélyen vallásos, mennyire követi az egyházi előírásokat, mennyire képes az önmegtartóztatásra. A böjt nem jelent teljes ételmegtagadást, hanem - a halat leszámítva - az állati zsiradékoktól való tartózkodást. Ennek persze a vallási mellett gazdasági, társadalmi okai voltak: a télire eltett termény tavaszra megcsappant, így a kényszerű egészséges táplálkozás, méregtelenítés párosult egy ideológiával, amit az ember így már sokkal könnyebben fogadott el. A szigorú böjt leteltével aztán sokan nem tudnak megálljt parancsolni - a mértéktelen fogyasztásból baj is lehet. A nagyhét a húsvét előtti virágvasárnapon veszi kezdetét. A virágvasárnap megszentelt barkát a mestergerendára vagy alá tűzték, egész évben ott tartották a gonosz és a bajok ellen. A hét első felében kell elvégezni a takarítást, tisztítást, a lakás megújítását, nagymosást, meszelést, majd kezdődnek a dologtiltó napok. Nagypénteken például tilos volt vasalni. Olyannyira, hogy aki ezen a napon vasalt ruhában lépett az utcára, arról azt tartották, meghal. Csak a tojásfestés nem számított munkának, ezért ezt nagypéntekre hagyták. Nagycsütörtök, más néven zöldcsütörtök volt az a nap, amikor általában frissen szedett zöldségekből, csalánból, sóskából készült ételeket ettek. Tehették, mert addigra már megújult, felébredt a természet. A megújulás jelképei még a tojás, a tűz, a víz, s ebben már a pogány hagyományok is megjelennek. Virágvasárnap például a palócok vízbe hajították vagy elégették a kisze bábot - ez jelentette a gonosz, a régi eldobását, elutasítását, elpusztítását. W ................................................................... A virágvasárnap tnegszentelt barkát a mestergerendára vagy alá tűzték, egész évben ott tartották a gonosz és a bajok ellen. Páll István .................................................1* Nagypéntek, Jézus keresztre feszítése a legnagyobb keresztény ünnep. A katolikus sallangok ellen fellépő reformáció még szigorúbban tartja ezen a napon a böjtöt, mint maguk a katolikusok. A hívek csupasz főtt tésztát, laskát ettek, legfeljebb mákot vagy cukrot, gyakran még azt sem, és mindig készítettek pattogatott kukoricát. Nagyszombat délután, amikor ismét megkondulnak a harangok, véget ér a böjt. Húsvétvasárnap reggel viszik szentelni a templomba az ételt: sonkát, tojást, kalácsot, tormát — a megszentelésnek ugyancsak megtisztító hatást tulajdonítanak. A pászka (pászkaszentelés) a római, a sárga túró a görög katolikus valláshoz kötődik. Piros, barna és kék A húsvétvasárnap az ünneplésé, a hétfő a locsolásé, vendégvárásé, tojásadásé. Sok helyen vödörrel locsolták a lányokat, mára a kölnié a főszerep. A locsolók hímest kaptak. Színe leggyakrabban piros, kék vagy barna volt. A húsvéti locso- lódás mindig jó alkalom arra, hogy rég nem látott ismerősök, rokonok találkozzanak egymással. És persze jó alkalom a poha- razgatásra is. Az ismerősöket, rokonokat megöntözni kötelező volt elmenni, különben megsértődtek. így volt ez régen, és így van most is, más kérdés, hogy a kötelező illendőség kényszere elől sokan szeretnek elmenekülni, s inkább szeretteikkel, családjukkal tölteni az ajándékba kapott hosszú hétvégét. (Forrás: Pallas nagy lexikona) Falusi népszokások Nyíregyháza (KM) - Húsvét második napján, április 12-én, hétfőn benépesül a múzeumfalu: kézművesek rendezik be kis műhelyeiket, vásárosok sürög- nek-forognak, néptáncosok utolsó próbát tartanak, várják a közönséget. A falusi húsvét 10 órakor a Nyírség táncegyüttes műsorával kezdődik, 11-től a Buratino Bábegyüttes szórakoztatja a kicsinyeket, délután kettőkor fellép Magyar Zsolt Toldi-dljas erőművész. Mindent kidobol a kisbíró, a vásári képmutató, komédiások, bábosok kavalkádja pedig gondoskodik a nagyérdemű szórakoztatásáról. Egész nap népművészeti nagyvásár, kézműves foglalkozások várják az érdeklődőket. A magtár moziban múltidéző képek peregnek a vetítőgép orsóján. Foigalomszabályozás Nyíregyháza (KM) - Április 12-én 8 és 18 óra között egyirányú lesz a forgalom a Sóstó felé vezető úton a felüljárótól egészen a Berenát utca végéig. Csak a menetrend szerinti buszokra nem vonatkozik a korlátozás. A közlekedőket motoros rendőrök, közterület-felügyelők és parkolóőrök fogják segíteni. Húsvét hétfőn a parkolás ingyenes lesz Sóstón. Megnyitják a Szeréna-lak területét és a strand kerítésén belüli nagy parkolót is. Mezőőrök vigyázzák majd az erdőt, hogy ott ne állítsák le járműveiket a kirándulók. Sűrűbben jár a 8-as és a 8A-s busz. Húsvét hétfőn az ön- kormányzat megrendelésére ingyenes járatot közlekedtet a Szabolcs Volán Örökösföld-Szegfű ut- ca-Dózsa György utca-Csa- ló köz-Sóstói út-Berenát utca útvonalon és vissza. A járatok reggel nyolc és este hat között félóránként indulnak. Új erdő Balkánynál Balkány (KM) - A természet- védelem, a jó levegő megőrzése fontos szempont a balkányi ön- kormányzat számára. Tavaly sikeresen pályázott a képviselő-testület egy 80 hektáros terület erdősítésére. A területet három ütemben ültetik be facsemetékkel. Az első ütem hamarosan befejeződik, a közmunkások keze nyomán 30 hektárra nyárcsemeték kerülnek, 11 hektárt pedig akáccal ültetnek be. A II. ütem ősszel folytatódik, a többit pedig 2005- ben ültetik be a facsemetékkel. Bárány és kalács Húsvét a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának emlékünnepe. A magyar elnevezés onnan származik, hogy a hívők a feltámadás emlékünnepét megelőző böjt után kezdték meg a húsevést. Már a kereszténység első századaiban vita támadt a húsvét megtartásának ideje miatt, míg a niceai zsinat (i. sz. 325) határozatot nem hozott. E szerint: húsvét mindig azon a vasárnapon tartassák, amely a tavaszi éjnapegyen utáni holdtöltére következik. A húsvét napján szokásos bárány, kalács, tojás és másféle eledelek szentelésének jelképes értelme van. A húsvéti bárány Jézust jelképezi, akinek előképe az a bárány volt, amit a zsidók Egyiptomból való kiköltözésük alkalmával ettek. A kalács Jézus feltámadása eseményén alapszik, aki feltámadása után tanítványainak megjelent, megáldotta a kenyeret és velük evett. A tojás a belőle kikelő madárról a sírjából feltámadó Jézust jelenti. Ezzel függ össze a hí- mestojás-készítés is. MEGKÉRDEZTÜK: Hol tölti a húsvéti ünnepeket? H úsvétvasárnap délelőtt a templomba megyünk a családdal, majd azt követően, ugyancsak családostul egy kirándulást tervezünk a hegyekbe. Nagyon szeretjük a Zempléni-hegységet, most különösen üdezöld minden, és szinte harapni lehet a jó levegőt. Remélem, kedvező lesz az időjárás iS. A húsvéthétfő már a hagyományos locsolko- dás jegyében telik majd. Ling Imre ügyvezető R emélem, nem otthon! Az első napot a családommal töltöm, együtt üljük körbe az ünnepi asztalt. Aztán afféle lazítás következik, egy kis terefere, tévézés, zene- hallgatás. A tavaszi szünet most igencsak nyúlfarknyi, hiszen szerdán már újból iskolapadba ülünk. Az idén érettségizek a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A második napon a Rabócsi- ringre megyünk. Bagi Anita GIMNAZISTA B arátaimmal vonatra ülünk, és a hegyekbe megyünk, remélem remek kirándulóidőt fogunk ki, mert különben fuccs az egésznek. Az ünnep mindkét napját kirándulással kívánjuk tölteni, valamely zempléni tájon. A társaság egyébként vegyes összetételű lesz, már ami a nemek arányát illeti. A húsvéti locsolkodás már kiment a divatból, számomra nincs már jelentősége. Szőke Zoltán INFORMATIKUS A hagyományos húsvé- tolás jegyében zajlottak eddigi ünnepeink. A locsolkodás lezajlása után, vagy még vasárnap délután rendszeresen a Nyíregyházi Állatparkot látogattuk meg. Tavaly is rengetegen voltak. Most viszont megpróbálunk felkerekedni a baráti társasággal, s a hegyekben eltölteni az időt. Az ismerősök figyelmeztettek: sokan lesznek az utakon is. Birtókné Kövér Krisztina MŰKÖRÖMÉPÍTŐ A húsvétvasárnapot a szüleimmel töltöm. Délelőtt elmegyünk a görögkatolikus templomba, majd azt követően megebédelünk. Hétfőn igyekszem korán megkezdeni a locsolást, a városba úgy nyolc-tíz helyre megyek öntözködni. Biciklivel megyek majd, így gyorsabban végzek. Inni sohasem szoktam. A barátnőmnél végzek, s tőlük együtt megyünk majd el valahová. S zenderák József ács
