Kelet-Magyarország, 2004. március (64. évfolyam, 51-76. szám)
2004-03-13 / 62. szám
2004. március 13., szombat KIÜT HÁTTÉR /3 HÍREK Olvasóinkhoz. Lapunk legközelebbi száma március 16-án, kedden jelenik meg. 0 Elterelésvonal. Az alkalmi drogfogyasztók számára nyújt megelőző felvilágosítást !a megyei ÁNTSZ által indított elterelésvonal, mely a 06-30/3387888 számon érhető el. NÉZŐPONT A szabad Kelet Angyal Sándor E-MAIL: angyal@kelet.szon. hu Ook mindent elmondhatnánk újra meg újra egyik legszebb évfordulónkról, felidézvén 1848 március idusát. Tudja, mondja ezt már az iskolás gyermek is, szavalja a Nemzeti dalt, feltűzi a kokárdát. Nekünk, újságíróknak talán fontosabb az, hogy tudjuk, a 12 pont legelejére a márciusi ifjak a szabad sajtó fontosságát, a cenzúra örök időkre történő eltörlését helyezték. Amikor erre akarunk büszkék lenni napjainkban, fel kell tennünk a kérdést önmagunknak: valóban élni tudunk-e az immár kivívott sajtószabadság lehetőségeivel? Mert tény: ma már szabad a sajtó, legfeljebb a feltételek nem mindenütt egyformák ahhoz, hogy ez a szabadság érvényre jusson. Világméretű verseny folyik a hírekért, az információért. Akik nem bírják ezt a küzdést, elbuknak. 11a a fentiekből mi, a Kelet-Magyaror- szág munkatársai mérleget készítünk, akkor elmondhatjuk: anyagi, tárgyi hiány nem gátolja, hogy elmondjuk az igazságot, naponta hatvanezer példányban, közel kétszázezer olvasónak. Bár meg kell küzde- nünk az információáramoltatásban külső akadályokkal, ennek ellenére is - olvasóinkkal együtt, az ő nevükben kinyilváníthatjuk bátran véleményünket a felgyorsult társadalmi változások szülte jelenségekről. Le kell küzdenünk viszont nekünk is a belső cenzúrát, amely olykor-olykor a saját magunk elé rakott akadály. Csak rajtunk múlik, mennyire vagyunk bátrak, kreatívek, kezdeményezők; mennyire tartunk lépést a korszerűbb olvasói igényekkel, hogyan áll- juk azt a bizonyos versenyt a lappiacon. N4ától új fejléccel jelenik meg lapunk, amely - mint az utóbbi napokban sorozatunkban ezt bemutattuk - értékes hagyományt követ itt a szűkebb pátriában. Hangsúlyosabbá válik a Kelet szó, ezzel is jelezzük azt a törekvést: még inkább a megye lapja vagyunk, leszünk. Őrzünk minden értékes hagyományt és várjuk olvasóink ötleteit, javaslatait, hogy együtt valósítsuk meg negyvennyolc üzenetét: legyen valóban a népé a szabad a sajtó. Bizony, egészen az apjára ütött, ha elveszem tőle az Üveget, rögtön ordít. (Rajz: Ferter János) Dalaink is őrzik magyarságunk Határok nélkül erősebben kell védenünk a nemzeti sajátosságokat (Fotó: Racskő Tibor) Magyar László E-mail: magyar@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - „Ki, s ki népei vagytok, Haja, magyar népe?/ Lengyel László jó királyunk, Haja, német népe!”- csendül fel gyakran a koncerteken Kodály Zoltán zeneműve, s a sorok közül kicseng a magyar nép öntudatossága. Az 1848-as márciusi forradalom a magyar nemzetnek ezt az öntudatra ébredését is jelezte. A Tizenkét pontban megfogalmazott követelések közül is jó néhány az önálló magyar nemzeti állam megvalósítását szorgalmazta. Az évforduló alkalmából arról beszélgettünk Szabó Dénes Kossuth- díjas karnaggyal, a Cantemus Gyermekkórus és a Pro Musica Leánykar vezetőjével, napjainkban a zene mennyire segíti a magyarságtudat kialakulását.- Azt gondolom, hogy kiemelt szerepe van Magyarországon a magyarságtudat megtartásában a zenének. A hagyományok is ezt erősítik. Egyrészt Man egy összehasonlíthatatlanul gazdag és értékes népi hagyomány, amelyet Kodály Zoltán, Bartók Béla, Vikár Sándor, s az őket követők megmentettek, összegyűjtöttek, lejegyeztek. Nem minden euróSzabó Dénes A Cantemus Gyermekkórus pai nemzet ilyen szerencsés, vannak, amelyek későn kaptak észbe, s nemzetük ősi dallamait nem tudták összegyűjteni. Másrészt értékes kulturális anyag a XX. századi magyar zene, az egyik legértékesebb „hungari- kum”, amely tulajdonképpen még mindig nagy nemzetközi tekintélynek örvend. Ezt bizonyítja a MIDEM 2004-es franciaországi díjkiosztó ünnepsége január végén, amelyen rendkívül nagy magyar sikernek örülhettünk. A nemzetközi tekintélyt jelzi az is, hogy külföldön is gyakran magyar zenét várnak tőlünk, elsősorban Kodály és Bartók műveit. KM: Mennyire követhető nyomon a dalokban a magyarságtudat? Szabó Dénes: A művek egy része kifejezetten a magyarságtudatból táplálkozik. Kodály Zoltán kórusművei közül hadd. említsek néhány ilyet: Lengyel László, Katalinka, Gólya-nóta, Zrínyi Szózata, Psalmus Hungaricus, Budavári Te Deum. Az előadásoknak mi magunk is részesei vagyunk, nagy erővel hat át bennünket a dalokban meghúzódó nemzetösz- szetartó gondolat. Sikeres előadásaink után külföldön egy kicsit jobb magyarok vagyunk, büszke nemzeti érzés tölt el bennünket. Ugyanakkor a nemzeti büszkeségünk lehetővé teszi azt is, hogy másokat is tiszteljünk. A közönségre milyen hatással vannak a dalok? Szabó Dénes: Először hadd utaljak arra, hogy a kodályi iskolatípus különösen alkalmas arra, hogy erősítse az összetartás, a nemzet, a magyarságtudat gondolatát. Kodály Zoltán gondosan ügyelt a zenei anyanyelvűnkre. A gyermekek kiskoruktól kezdve a magyar zene anyanyelvén tanulják meg a mesterséget, s így az évek során észrevétlen beléjük ivódik a magyarságtudat. Egyébként ha jól elénekeljük a szerzeményeket, mindig nagy hatással van a hallgatóságra. Nem véletlen, hogy külföldön nagy az érdeklődés. Ha a szövegét nem is értik, a zenéből megérzik gondolati mélységét, fontosságát. KN Az Európai Unióhoz való csatlakozás után kell-e tartanunk attól, hogy a magyar müvek háttérbe szorulnak? Szabó Dénes: Úgy látom, a magyar zene még inkább felértékelődik, könnyebb lesz teret találni a határok nélküli egységes Európában a muzsikánk terjesztésére. A XIX. század is bizonyította, hogy felértékelődik a nemzeti kultúra értéke. Mivel kinyílnak a határok, erősebben kell őriznünk minden nemzeti sajátosságot, s mindenki - valamennyi csatlakozó ország - naTudatos válogatás- Általában kérik tőlünk Bartók és Kodály szerzeményeit. Ha mégsem jön reájuk felkérés, akkor is igyekszem beépíteni őket a műsorba, hiszen tudom, hogy ezek a dalok sikerrel járnak. Ez a siker ad egy tartást az együttesnek és az előadásnak, s akkor lehet más művekkel kísérletezni. gyón is fogja őrizni. Ellenkező irányú folyamatot tételezek fel, mint ami az utóbbi húsz évben volt. Az általunk irigyelt nyugat divatkultúráit kritika nélkül fogadtuk el és vettük át, könnyen áramolhattak be a számunkra ismeretlen „kulturális” hatások. Kölcsönhatásban lesznek egymással továbbra is, de azt gondolom, hogy a nemzeti értékek védelme erősödni fog. A szabadság, a határok lebontása újra megteremti ennek a magyar kultúrának az igazi értékét. Ünnepel a megye Megyeszerte készülnek a jeles ünnepre. Fehérgyarmaton, hétfőn 11 órakor kezdődik a városi ünnepség, beszédet mond Pálfi G. István újságíró. „Ez itt az én hazám” címmel irodalmi zenés-táncos összeállítással lépnek fel a Bárdos Lajos Általános Iskola és Művészeti Iskola tanulói, hangszeresei, táncosai. Zene és tánc Kisvárdán a Várszínház és Művészetek Házában, hétfő 17 órától Rozinka Balázs, a Szent László Szakközépiskola igazgatója szólal fel az ünnep apropóján, utána a tanintézmény diákjai adják elő műsorukat. Mátészalkán hétfőn tíz órakor megkoszorúzzák a művelődési központ homlokzatán elhelyezett emléktáblát, a színházteremben ünnepi beszédet mond dr. Pálinkás József, a FIDESZ- MPSZ Kulturális Tagozat elnöke. Vásárosnaményban a városi ünnepséget a gergelyi- ugornyai Petőfi Sándor ÁMK-ban tartják hétfőn 10 órától. Egyúttal megemlékeznek a várossá avatás 25., valamint az iskola születésének 10. évfordulóját. Sajtónapi kitüntetések Nyíregyháza (KM) - Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc 156. évfordulója alkalmából pénteken ünnepi megemlékezésre került sor Nyíregyházán. Délután a Krúdy Vigadó konferenciatermében találkoztak az Inform Média megyei vezetői azokkal a partnerekkel, akikkel rendszeres kapcsolatban állnak. Este, lapzárta után rendezték azt az immár hagyományos bált, ahol kitüntetéseket is nyújtottak át. Az idén titkos szavazás alapján az év újságírójának Sipkay-díját Bodnár Tibor, a sportrovat munkatársa nyerte el. Ugyancsak szavaztak a kiadó dolgozói: 2004 Kiadói-díját Maczinkó Mihályné ügyviteli munkatárs kapta. (A sajtónapi eseményekre lapunk keddi számában visszatérünk.) MEGKÉRDEZTÜK: Önnek mit jelent március tizenötödike? A régi időkben, de még az én ifjúkoromban is nagyobb fontosságot tulajdonítottak a társadalmi ünnepeknek, köztük az 1848-A9- es szabadságharcnak. A ma emberének vérében mintha kevesebb hazafi- ság csörgedezne, mert mindenki mással van elfoglalva. Még ha ott vagyunk is e megemlékezéseken, kitűzött kokárdákkal, a lényeg hiányzik az ünnepeinkből. Kovács László vállalkozó A Kölcsey-gimnázium- ban mi már csütör- tökömmegemlékeztünk a szabadságharcról, mint mindannyiszor, ezúttal is szép ünnepi műsor keretében. Számomra 1848 talán a legszebb a társadalmi ünnepeink sorában. Lehet, a tavasz teszi, a márciusi ifjak máig lobogó eszméje, a történelmi nagyságokat felmutató kor, a kitűzött kokárda, a szép, címeres zászlónk. így együtt. Bánszki Mónika VÉGZŐS GIMNAZISTA V éleményem szerint a mai fiatalok szemében elszürkült az ünnep, sokan azt sem tudják, hogy mi történt történelmünk e jeles napján, de ha tudják is, a lelkűket nem érinti meg kellően Petőfi és barátainak fénye. Úgy gondolom, ebből a mai állapotból, mondhatni: közönyből az uniós csatlakozásunkat követően sikerül felrázni a nemzetet, visszaszerezni identitásunkat. T isza Benjámin VÉGZŐS GIMNAZISTA gazán újat mondani nem tudunk március 15-éről, a magyar szabadságharcról. A gyermekemnek viszont feltétlenül át akarom adni azt a tiszteletet, amelyet gyermekkoromtól kezdve érzek ez iránt az ünnep iránt. A kétéves Tamás fiam már tudja, hogy a kezében lévő kis zászló nem csak játék, melyet lobogtatni, zizeg- tetni lehet. Hétfőn mi is kijövünk az ünnepségre. Kunné Hajdú Judit GYESEN LÉVŐ ANYUKA A magyar nép történelmének 1848/49 a legszebb korszaka, amiben a haza és a haladás gondolata egybefonódott, s a nemzet tagjainak a többsége e két fontos ügy tekintetében egységben volt. A kerek, a 150 éves évfordulón a megyénkben is többen kutattak a levéltárunkban, amely munka eredményeként több megyei vonatkozású kiadvány látott napvilágot. dr. Galambos Sándor KUTATÓSZOLGÁLATI VEZETŐ
