Kelet-Magyarország, 2004. február (64. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-28 / 50. szám

2004. február 28., szombat Keletttfilagyarország HÁTTÉR / 3 HÍREK 0 Képviselői fogadónap. Március 6-án, szombaton 9 órától Juhász Ferenc hon­védelmi miniszter, országgyűlési képvi­selő fogadónapot tart a rakamazi műve­lődési központban. Időpontot egyeztetni a 42/520-142-es telefonszámon lehet. 0 Görög est a Vigadóban. Görög estet rendeznek szombaton 19 órától a Krú­dy Vigadóban. Miközben ízelítőt nyújta­nak Hellász konyhájából, a zenét a Mydros együttes szolgáltatja. NÉZŐPONT ' * ■'i , j Bolha és elefánt Angyal Sándor e-mail: angyal@kelet.szon.hu Egyes hazai, kiváltképp ellenzéki véle­mények szerint fokozatosan csúszunk ie az EU-ba tartó államok rangsorában. Nem jó itt semmi, se a gazdaság, baj van a demokratikus intézményrendszerrel, a szociálpolitikáról, a támogatásokról már nem is beszélve. És akkor jön Chirac francia elnök, fel­szólal a magyar parlamentben és mintha a legtermészetesebb volna, mondja, Ma­gyarország a legjobban felkészültek egyike az EU-ba tartozó országok közül. Nocsak! Aztán tovább: Magyarországot Ameri­kában dinamikusan fejlődő, nagyszerű távlatok előtt álló országnak tekintik, s vi­tán felülinek tartják, hogy Budapest lesz a közép-európai régió gazdasági, pénzügyi és kulturális központja, ami újabb lökést ad majd a fejlődésnek - nyilatkozta az egyik magyar lapnak hazánk vashingtoni nagykövete. Még tovább: hallom a rádió­ban a berlini tudósítót, akinek az ottani agrárminiszter nem átallotta azt nyilatkoz­ni, hogy a német farmerek rettenetesen félnek a magyar gazdáktól, akik nemcsak szorgalmasak, hanem jobban és jobbat is termelnek, mint a kintiek, ráadásul ol­csóbban. Itthon meg ugye, - most va­gyunk éppen az agrártüntetések után - ál­landóan azt halljuk, hogy ilyen nagy vál­ságban még soha nem volt a mezőgazda­ság, s hogy a magyar parasztnak az EU- ba lépés felér egy öngyilkossággal. Enyhén szólva zavarba ejtő ez a párhu­zam. Bizonyára a külföldiek részéről érzé­kelhető némi udvariasság is a megítélés­ben, de hát annyira mégsem, hogy ország­világ előtt lódítanának, elaltatni akarnának, komolytalankodnának, ráadásul a sze­münkbe. Igen, jobb félni, mint megijedni, tehát nem kell eltúlozni az eredményeket sem, mert azzal csak önmagunkat áltat­nánk. Ezt jelzi az agrárminiszter is, amikor arról beszél, hogy a mostani megállapodás csak egy közbeeső lépcső. Folyt. köv. Ujságíróberkekben ismert a mondás: a korrekt tájékoztatáshoz arra van szük­ség, hogy a bolhából ne csináljunk ele­fántot és fordítva. Nem rossz tanács. Szöveg nélkül (Rajz: Ferter János) Tancgala Ha Szabolcs-Szatmár-Bereg megye tánckultúrájáról esik szó, a legtöbb embernek a Nyírség Táncegyüttes jut először az eszébe. Az együt­tes 1974 óta működik Nyír­egyházán, legfőbb támogató­ja a városi önkormányzat. Az együttes repertoárja - az egész Kárpát-medence tánc- hagyományát felölelve - hi­teles képet ad a magyarság népművészetéről, a magya­rok és más népcsoportok táncos karakteréről. A hite­lességet segíti az is, hogy a táncosok a különböző tánc- dialektusok anyanyelvi szin­tű elsajátítására, improvizá­ciós készségük állandó fej­lesztésére törekszenek. Eb­ből mutattak be egy szép csokrot a Móricz Zsigmond Színházban pénteken. (Fotó: Sipeki Péter) Jogharmonizáció az első vonalban Borbély Károllyal az önkormányzatok uniós csatlakozással összefüggő jogi feladatokról Marik Sándor e-mail: marik@kelet.szon.hu Nyíregyháza (KM) - Sok szempontból közelítünk az Európai Unióhoz, amelynek hazánk 60 nap múlva már teljes jogú tagja lesz. A me­gyei közgyűlés legutóbbi ülé­sén a csatlakozással össze­függő jogharmonizációs feladatokról tárgyaltak a képviselők a főjegyző előter­jesztésében. Dr. Borbély Károllyal a köz­gyűlés után arról beszélgettünk: megyénk 229 helyi önkormány­W ........................... A csatlakozási elő­készületek megha­tározófeladata a hazai jogrendszer­nek a közösségi joghoz történő kö­zelítése. Borbély Károly .....................................w zatának, illetve a megyei közgyű­lésnek milyen tennivalói vannak a jogharmonizációban. Nem lehet párhuzamos- A csatlakozási előkészületek meghatározó feladata a hazai jog­rendszernek a közösségi joghoz történő közelítése, ezt nevezzük jogharmonizációnak - mondta a bevezetőben. - Kétségtelen, ez döntő részben a központi jog­anyag harmonizációját jelenti, az önkormányzati jogalkotás ezek ré­vén kapcsolódik. Másképpen fo­galmazva: közvetlen európai kö­zösségi jogi rendelkezések nincse­nek a helyi önkormányzatok lét­rehozására, szervezetére és műkö­désére, viszont az önkormányza­tok érintettek az uniós igények helyi megvalósításában. Arra a kérdésre, hogy mikor kell mindezekkel egyáltalán fog­Borbély Károly (Fotó: Balázs Attila) lalkozniuk a helyi önkormányza­toknak, a főjegyző azt mondta: most a feladat kettős. A csatla­kozást megelőzően a helyi önkor­mányzatoknak a közösségi irányelvek végrehajtására alko­tott nemzeti jogszabályokhoz kell igazítani rendeleteiket. A csat­lakozást követően nem csupán Jogi alapél véli • a kölcsönös elismerés elve . a négy gazdasági alap szabadság biztosítása (áruk, szolgáltatások, munkaerő »személyek« és a tőke szabad áram­lása) és a megengedhe­tő kivételek . a verseny torzításának tilalma « szubszidiaritás (kisegí­tés) elve a közösség másodlagos joganya­gából (rendelet, irányelv, határo­zat, ajánlás, vélemény), hanem az elsődleges közösségi jogból (alapszerződések és módosításai, ezekre épülő kiegészítő szerződé­sek), valamint az Európai Bíró­ság ítéleteiből is hárulnak feladatok a jogalkotókra, így a helyi önkormányzatokra is. A helyi jogalkotónak tisztában kell lennie azzal, hogy mely jogterü­let szabályozása tartozik kizáró r lag a közösség hatáskörébe, illet­ve az adott témában van-e joga helyi rendelet alkotására. Az uniós jogszabályok ugyanis nem engedik az azonos tárgykörben történő párhuzamos nemzeti sza­bályozást. Minisztériumi segítség Megkérdeztük, honnan lehet megtudni, hogy egyik vagy má­sik helyi rendelet nem ellenté- tes-e a közösségi joggal, mint­hogy az ilyeneket vagy hatályon kívül kell helyezni, vagy módo­sítani. - Csak egy mód van: át kell világítani a rendeleteket - mondta Borbély Károly. - A kö­zösségi alapelvek egyszerűek és világosak, talán érdemes fel is sorolni: a meghallgatáshoz való jog; a hatékony jogi felülvizsgá­lat elve; az egyenlőség elve; a diszkrimináció tilalma; az igaz­ság és méltányosság érvényesí­tése; a jogbiztonság és előre lát­hatóság elve; a visszaható hatály tilalma; az arányosság elve; az emberi jogok védelme; a jóhisze­műség vélelme. A munkában az önkormányzatok nem maradnak magukra. A jogharmonizációs Kisszótár Szubszidiaritás A szubszidiaritás az unió egyik legfontosabb jogi alapelve. Azt jelenti, hogy a szervezeti hierarchiában magasabb egység csak ak­kor vállalhatja magára az alsóbb egységek funkcióit, ha azok azt nem tudják el­látni. Mindazonáltal a hie­rarchiában magasabban ál­ló egységnek kötelessége, hogy a hierarchiában alatta állónak segítséget nyújtson azon feladatok megoldásá­ban, amelyeket az önállóan nem képes végrehajtani. program végrehajtása érdekében a Belügyminisztérium az érin­tett ágazati minisztériumokkal módszertani segédanyagot készí­tett, amely bemutatja az önkor­mányzatokat érintő feladatokat és segít a helyi önkormányzati rendeletek közösségi jogi szem­pontú átvilágításában. Jó alka­lom ez arra is, hogy az önkor­mányzatok ismételten áttekint­sék saját rendeleteiket, megfele­lő nyilvántartást készítsenek és elvégezzék a szükséges aktuali­zálásokat is. Visszatér az iskolatejprogram május elsejétől Egyedül Aranyosapátiban több mint háromszáz iskolást érint Mint az első oldalon megírtuk az agrármegállapodásban az isko­latejprogram újbóli elindítása is szerepel az 1-8. osztályos iskolá­sok számára. Polgármestereket kérdeztünk, hogy ha szükségessé válna, vállalják-e az önkormány­zatok a rájuk eső hozzájárulást. Megtoldják ha kell Sulyok József, Tiszavasvári polgármester örömmel fogadta a hírt, ugyanakkor hozzátette: igen nagy gondban lennének, ha az amúgy kongó önkormányzati kasszát megterhelné az iskolatej.- Legfeljebb a szociális keret­ből tudnának erre pénzt átcso­portosítani, de ezt nem lehetne W ..................... Akkor, amikor az önkormányzatok már a működéshez is hitelfelvételre kényszerülnek, to­vább nem lehet őket terhelni. Sulyok József .....................................................W anélkül megoldani, hogy valame­lyik terület ne sérüljön. Akkor, amikor az önkormányzatok már a működéshez is hitelfelvételre kényszerülnek, tovább nem lehet őket terhelni - tette hozzá. Varga Péter, Aranyosapáti polgármestere érdeklődésünkre elmondta: nagyon nagy szükség van az iskolatejre, ami a község­ben több mint háromszáz isko­lást érint. Természetesen az len­ne a legjobb, ha az iskolatej az önkormányzatnak nem kerülne pénzébe, hisz amúgy is szűkösek az anyagi lehetőségek. De ha mégis néhány százalékkal meg kell toldani az állami támoga­tást, mindent elkövetnek, hogy azt előteremtsék. Aranylakodalom. A na- ; pókban ünnepelte ötvenedik házassági éyfordulóját Kó- tajban Lovas József és fele­sége, Mogyorósi Jolán. (Fotó: amatőr) •V..,.,,, _______r,_______________________________________J

Next

/
Thumbnails
Contents