Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-08 / 6. szám

2004. január 8., csütörtök Kelet m Magyarország HÁTTÉR /3 HÍREK ■J J JkÍ j J J v vCr' V ' s Kábeltévére pályáznak. A nyírtéti és az apagyi önkormányzat közös összefogásá­ban szeretnék kiépíteni mindkét települé­sen a kábeltévé-hálózatot, mindezt pályá­zati pénzből szeretnék megvalósítani. Megújult a konyha. A nyírteleki Her­mann Ottó Általános Iskola konyhája és ebédlője megújult a kor elvárásainak meg­felelően. A nyírteleki önkormányzat és a Nyír-Tel-Szol Kht. január 9-én 15 órakor rendezi meg az ünnepélyes átadást. NÉZŐPONT A félelem éve? Kovács Éva e-mail: kovacseva@kelet.szon.hu Nem tudom, ki hogy van vele, szá­momra úgy tűnik, hiába reméljük, nem lesz könnyű az idei esztendő sem. Alig telt el néhány nap az új évből, a napi eseményeket látva máris úgy érez­hetjük, hónapokkal lettünk öregebbek. A világ tele van rossz hírekkel. Robbantások, földrengés, öngyilkos me­rényletek, természeti katasztrófák történ­nek szinte naponta, s ami az életből szép lehetne, arra is súlyos árnyék vetül. Mire gondolok? Arra a folyamatos fenyegetettségre, ami sajnálatos módon állandó része lett nap­jainknak. Velünk van, amikor dolgozunk, nem tágít mellőlünk, amikor pihenni szándékozunk. Az utazás például kifeje­zetten kellemes dolog. Kirándulni, világot látni, új városokat és helyszíneket megis­merni mindig fantasztikus. Ráadásul amíg az utazó élményekkel, a látogatott ország komoly jövedelemmel gyarapodhat, lehet gazdagabb. Nem véletlen, hogy a termé­szeti szépségekben bővelkedő országok a turizmusnak köszönhetően komoly bevé­teleket könyvelhetnek el maguknak. Sajnálattal mondhatjuk, akik azt akar­ták, hogy rettegjen a világ, elérték céljukat. A legtöbb ember agyába mára befészkelte magát a tudat, hogy nem érezheti magát sehol biztonságban. Ha a piacra megy, ha betér egy áruházba, ha felül egy repülőgép­re, akaratlanul is gondolni fog azokra az őrültekre, akiknek leghőbb vágya, hogy fé­lelemben éljenek, rettegjenek az emberek. Mondhatnánk, hiába fordul a naptár, bizonyos dolgokban nincs változás: állan­dónak látszik az őrült kisebbség hatalma a normális többség fölött. Nem jól van ez így! Mégis azt remélem, bármilyen nehéz is, teljesíthető a feladat: a lélekben meg­teremtett béke, az erőszak folyamatos elítélése, egymás segítése egyszer talán mégis sikerhez, békéhez vezet. Hinnünk kell ebben, különben élni sem tudunk... Mise után a hívek véradásra mentek Ajakon a lakosság több mint 8 százaléka donor, ám az arány valójában ennél is magasabb Lefler György e-mail: lefler@kelet.szon.hu Ajak (KM) - Gáspár, Meny­hért, Boldizsár alighanem di- dergett volna a metsző hideg­ben, ám lélekemelő volt a há­rom királyok ünnepén, ahogy az ajaki művelődési házba vér­adásra érkeztek az emberek. Tiszta lélekkel, ünneplősen.- Ajakon hagyomány, hogy víz- keresztkor, a templomból kijőve vért ad a lakosság egy jelentős ré­sze - kezdte Kovács Bertalan pol­gármester, aki maga is donorként érkezett. - Ez a 31. véradásom, de nem is ez számít, hiszen a képvi­99‘ Ajakon már a gyerekek vérében van a másokon önzetlenül segítés szándéka. Zolcsákné Józsi Erzsébet .................................................W selő-testület tagjai is rendszeres véradók. Elég, ha Rubóczki Ba­lázst említem, akit a decemberi véradó ünnepségünkön már mint 60-szoros donort köszönthettünk. S hogy minek tulajdonítható az it­teni porták látható gyarapodása, és ez a mások szerint is példás összefogás? Az ajaki nép szívós szorgalmának és hitének. A mieink nem bízzák a kereskedők­re a megtermelt zöldségfé- J lét, azokat maguk értéke-1 sitik. Az ajakiak külön­sort alkotnak Budapesten a Nagy­kőrösi úti nagybani piacon. A tenniakarás mellett a vallásosság, ami összetartja az embereket. A 4200 lakosú nagyközség jellem­zően katolikus település. Németh János római katolikus plébános, Zatik János görögkatolikus parókus és Kovács Tibor reformá­tus tiszteletes egyaránt szószólói az egyházi ünnepek köré csopor­tosuló véradó napoknak - mond­ta a polgármester, majd az orvo­si vizsgálat után jómaga is a kar­ját nyújtotta. Évente háromszor- Ajakon a Vöröskereszt éven­te háromszor tart véradást, ezek egyházi ünnepekhez kötődnek: vízkeresztkor, húsvét 3. napján és Nagyboldogasszony napján várjuk a donorokat - mondta Rozinka Mihályné szakápoló, aki 36 éve már, hogy lelkes szervezője a he­lyi véradásoknak. - A munkámat nagyban segítik dr. Boros László és dr. Bartha Gábor háziorvosok, miként az általános iskola tantes­tülete és diákjai is. Rendszerint a gyermekek hordják szét a véradá­sokra szóló meghívókat. A közel­Szopkó Péter (előtérben) most adott ötvenegyedszer vért, a felesé­ge is közelíti a félszázat múltban, az iskola dísztermében tartott véradónapi ünnepségün­kön pedig igazán szép műsorral rukkoltak ki a gyerekek. A család, a vallás segít- Az ünnepségen láthatóan jól érezte magát dr. Morzsányi Éva, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, Szarkáné Kövi Márta megyei tit­kár és dr. Fodor Erzsébet, a me­gyei Véradó Állomás főrvosa ­A megye kórházaiba jutnak- Ajak messze a legjobb vér­adó települések egyike me­gyénkben - erősítette meg dr. Fodor Erzsébet, a megyei Vér­adó Állomás vezető főorvosa. - Szerepük azért is fontos, mert az ünnepek utáni alacsonyabb aktivitást pótolják. A most sa­játosan hosszúra nyúlt ünnepi Kiállítás. Szerdán nyílt meg a nyíregyházi Városi Galéria Pál Gyula Termében Saxon-Szász János képzőművész Poliuniverzum című kiállítása. (Fotó: Elek Emil) időszak vérellátását jól szolgál­ta a TESCO karácsonyi véradó­akciója, különösen annak isme­retében, hogy az ünnepek alatt nagyon sok baleset történt. A most Ajakon levett vérből ké­szült vérkészítmények a megye valamennyi kórházába eljutva segítik a gyógyító munkát. A KSH ELEMZÉSEIBŐL (Fotók: a szerző) kapcsolódott a beszélgetésbe Zol­csákné Józsi Erzsébet, a Vöröske­reszt megyei szervezete kisvárdai területi vezetője, aki 27 települé­sen látja el feladatát. - Rozinkáné Margitkának, no és az ajaki em­bereknek köszönhetően itt köny- nyű a dolgom. A véradások egy­ben jó szűrői az egészségi állapot­ban is. A lakosság több mint 8 százaléka donor, ám az arány va­lójában ennél is magasabb, hiszen sokan a közeli munkahelyeken adnak vért. A rendszerváltozás előtti mutatókat nehéz hozni a véradószervezőknek, hiszen sok vállalat és középüzem megszűné­se, illetve elaprózódása jelentősen csökkentette a hatékonyságot. A családi kötelék, a vallásosság ked­vező az ifjúságra nézve is, mond­hatni: Ajakon már a gyermekek vérében van az emberbaráti sze­rétéiből táplálkozó, a másokon önzetlenül segítés szándéka - mondta a területfelelős. Kötet készült Magyarország régióiról Izgalmas kérdés, milyenek a különbségek Nyíregyháza (KSH - Hajnal Béla) - A Központi Statiszti­kai Hivatal a közelmúltban jelentette meg Magyarország régiói című kötetét. Ebben a felhasználók, érdeklő­dők széles köre számára foglalják össze a régiókról szóló legfonto­sabb ismereteket. A kiadványban a hét tervezési-statisztikai régió mellett bemutatják a Budapesti agglomeráció és a Balaton ki­emelt üdülőövezet közérdeklődés­re számottartó jellegzetességeit is. A régiók egyik legizgalmasabb kérdése, hogy milyen fejlettségbe­li különbségek vannak közöttük. A kötetből megtudhatjuk, hogy az Európai Unió tagállamai közül a legnagyobb (a magyarországit meghaladó mértékű) különbség Belgiumban, az Egyesült Király­ságban és Németországban ta­pasztalható, a legkisebb eltérés Írországot és Svédországot jellem­zi. Sok országban a főváros vagy a fővárost is magába foglaló régió fejlettsége kiemelkedő, a második legfejlettebb és a legfejletlenebb régiók közötti különbség mértéke lényegesen kiegyenlítettebb. A Magyarországon kialakított hét tervezési-statisztikai régió nem homogén területeket fog össze, de felismerhető profiljuk van, közelálló fejlettségű megyék­ből állnak. A fejlődés potenciális lehetőségeit tekintve hasonlók ah­hoz, hogy a régió szintjén jól ér­telmezhető és kezelhető fejleszté­si koncepciókat dolgozzanak ki. MEGKÉRDEZTÜK AZ AJAKIAKAT: miért fontos a véradás? j j j j j j j j j j j j j j j j j j j ^ j , j , ^ j j j j j ^ j A nagyközség lakossá­gának mintegy hat­van százaléka római ka­tolikus, 35 százaléka gö­rögkatolikus, s mintegy 5 százaléka református vallású. A szentmisére sokan eljönnek, és mint máskor, most vízkereszt­kor is szóltam a vér­adás, az önzetlen segít­ségnyújtás e formájának a fontosságáról. Ez is keresztényi cselekedet. Korábban magam is sok­szoros véradó voltam. Németh János RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNOS S zámomra is meglepe­tés volt az a kedves fogadtatás, amelyben de­cember 3-án, mint hat­vanszoros véradó része­sülhettem. A Magyar Vöröskereszt főtitkárá­nak jelenléte és jókíván­ságai, miként a gyere­kek színvonalas műsora örök élmény marad. A ritka vércsoportúak kö­zé tartozom, AB Rh. ne­gatív, sokszor adtam már egyenesen a műtő­asztalra vért. Rubóczki Balázs Titász, koordinátor I mmár 36 éve szerve­zem a véradást Aja­kon. Az egészségügyben dolgozom szakápolóként, éppen emiatt tudom, hogy mit jelent a beteg embereknek a vér! Ma­gam is sokszoros véradó vagyok. Ezúton is köszö­nöm Ragány Zsuzsa igaz­gatóhelyettesnek, Tor- máné Szabó Ilona és Ko­vács Miklósné tanárnők­nek, no és a gyerekek­nek a véradók napi gyö­nyörű ünnepi műsort. Rozinka Mihályné VÉRADÁSSZERVEZŐ I skolánkban a gyerekek már tudják, hogy mi­lyen fontos dolog a vér­adás. E téren már eleve a családból hozott jó pél­dával rendelkeznek, így nem csoda, hogy Ajakon az átlagosnál magasabb a fiatalabb korosztályt képviselő donorok szá­ma. A gyerekek örömmel hordják szét a véradásra szóló meghívókat, és buzdítják azon családok tagjait, akik még nem adtak vért. Rozinka Mihály ISKOLAIGAZGATÓ L egelőször még közép- iskolás koromban, a Bánkiban 1998-ban ad­tam vért. Utána ugyan­csak Nyíregyházán, ahol a főiskolai éveimet töl­töttem, voltam donor. Az viszont igaz, hogy a ténylegesnél többször szerettem volna gyako­rolni eme nemes cseleke­detet, de nem jött össze. Most itthon vagyok, és élek a lehetőséggel. Sze­rintem jó dolog és jó ér­zés segíteni másokon. Hasulyó Szabolcs tanár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents