Kelet-Magyarország, 2004. január (64. évfolyam, 1-26. szám)

2004-01-07 / 5. szám

2004. január 7., szerda lefctwlff&gy&fország HAZAI TÁJAKON /4 0 Polgárőrök. Összevont polgárőrgyűlést tartanak január 7-én, szerdán 17.30-től a borbányai művelődési házban. Az ese­ményen részt vesz Somogyi János me­gyei polgárőrparancsnok is. 0 Nyertek a teleházban. A Nyírségi Se­gítő Kéz Alapítvány által működtetett kál- mánházi teleházban sorsolást rendeztek. A rendszeres látogatók közül a szeren­csés nyertesek, akik ajándékot kapnak: Pristyák Csaba, Kiss Gergő, Petromán Milán, Molnár László, Tóth Csaba, ifj. Soós András, Farkas Raul, Mester Tímea, Soós Máté, Szabó Jánosné. 0 Gyűrűt találtak. Valakinek most bizto­san nagy örömet szerzünk azzal, hogy leír­juk: megtalálták aranygyűrűjét, amelyet Mátészalkán karácsonykor elveszített. A becsületes megtaláló a 06-30/9928-153- as számon várja a tulajdonos hívását. Májusban utaznak Eggstattba Pócspetri (KM) - Több éve tart már a gyümölcsöző testvérvárosi kapcsolat Pócs­petri és a bajor Eggstätt település lakói kö­zött. Rendszeresen érkeznek egymáshoz küldöttségek, amelyekben a fiatalok és az idősek egyaránt helyet kapnak. Az idén szintén képviselteti magát mind a két korosztály abban a pócspetri dele­gációban, amely május elsején utazik ki Németországba. Egy hétig élvezhetik majd Eggstätt lakóinak vendégszeretetét a nyug­díjas-egyesület tagjai és a Királyfalvi Mik­lós Általános Iskola tanulói. Viszonzásul nyáron látogatnak majd vissza Pócspetri- be eggstatti fiatalok. Ma leszerelés, kedden bevonulás Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Ma az or­szágban összesen 1860 sorkatona szerel le, jövő kedden és szerdán pedig mintegy 2600 sorköteles vonul be a Magyar Honvéd­séghez. Közülük 150 megyebeli fiatalember kap obsitot - tudtuk meg Pataky Tibor ezre­destől, megyei hadkiegészítő parancsnok­tól. Mintegy százan a debreceni illetve a nyíregyházi laktanyából indulhatnak haza ma lakhelyükre. Jövő hét kedden és szerdán megyénkből összesen 150 fiatalember vonul be sorka­tonai szolgálatra a kiképző központokba. Ezúttal a szabadszállási kiképző központ­ban százan, a szombathelyiben pedig hu­szonötén kezdik meg a szolgálatot. Buda­pesten az őr- és díszezredben pedig több mint húszán öltöznek bakaruhába. Első al­kalom, hogy a tapolcai kiképző központ­ban csak a szerződéses katonák felkészí­tésével foglalkoznak. Más forrásból megtudtuk még, hogy a bevonulási segély az egyedülálló sorköte­lesek esetében a legkisebb havi munka­bér 60 százaléka, az eltartásra jogosult gyermek esetében pedig a teljes minimál­bérnek megfelelő összeg. Januártól nyolc százalékkal emelték a sorkatonák jelenleg 4950 forintos illetményét. TÜSKÉS SAROK Tükörradiál az autókon Györke László e-mail: gyorke@kelet.szon.hu Óriási kínálat volt - és még van is - téli gumiból. Viszonylag új jelenség ez, hiszen egy évtizede még nemigen cserél­tettük le fél évente az abroncsokat. Az idén sokáig úgy tűnt, nem is na­gyon lesz rájuk szükség. Aztán hétfőn hul­lott egy-két centi hó, s mindjárt megnőtt a féktávolság, mindjárt megszaporodott a koccanások száma. Természetesen első­sorban azok a kocsik csúsztak bele az előt­tük haladókba, melyeken nyári gumi volt. S az is kopott, amolyan tükörradiál. Szerencsére nem általános e jelenség, ám a fölösleges kellemetlenség okozásához elég egy-kettő is ebből a műfajból. Per­sze, azt senki se gondolja, hogy a síkos úton a téli gumi úgy tapad, mintha száraz felületen futna. Akik nem cserélnek, jobbára az anya­giakra hivatkoznak. A téli gumi azonban nem fölösleges befektetés, hiszen míg emez kopik, a nyári pihen. Üzleti nyelv, távoktatás, romafelkészítés Van olyan, hogy csak a vizsgákon találkoznak a hallgatókkal, a többi a számítógép dolga Nyíregyháza (KM - B. J.) - Nem biztos, hogy az oktatás­ban a jövő útja a diploma- szerzés, lehet, hogy a szak­képzéssel, a továbbképzéssel, az átképzéssel, tehetséggon­dozással több fiatalnak ad­nak esélyt az elhelyez­kedéshez. Jenei István, a Nyíregyházi Főiskola képzési és továbbképzé­si intézetének vezetője mondta el, hogy a szakképzéseken túl te­tt.................................................. A lovári nyelvet nagyon szívesen tanulják azok a közigazgatás­ban vagy közalkalmazotti stá­tusban dolgozók, akik naponta találkoznak romákkal. Jenei István .............:.............1t hetséggondozást is folytatnak, si­keresen pályáztatnak tehetséges középiskolásokat a megyéből fel­vételi előkészítőre. Kilenc tan­tárgyból szokták indítani, s 85- 90 százalékos a felvételi eredmé­nyesség. Üzleti nyelvkurzus- Nem zárjuk ki azokat, akik tehetősebbek és szociális okok miatt nem juthatnak be ebbe a képzésbe. Mi költségtérítéses fel­vételi előkészítőt is szervezünk. Talán a Tiszántúlon csak mi ké­szítünk fel romafiatalokat. Har­mincán, harmincötén szoktak er­re jelentkezni. Az idén is elindí­tottuk novemberben ezt a kur­zust, tavaly hatvanszázalékos eredményességi mutatóval dol­goztunk. Szólt az intézetvezető a nyelv­iskoláról is. A főiskolán több ide­gen nyelvi tanszék is van, ezt a szellemi kapacitást használják ki a nyelvvizsgára felkészítő tanfo­lyamok szervezésével. Az idén üzleti nyelvkurzusokat is szer­veznek angolul, oroszul. Phare-pályázatok Külön kiemelte Jenei István a jelnyelvet, amit az EU-ban köte­lező használni. A másik a lovári nyelv, amit nagyon szívesen ta­nulnak azok a közigazgatásban vagy közalkalmazotti státusban dolgozók, akik naponta találkoz­nak romákkal, hiszen másképp alakul a kapcsolat köztük, ha az ügyfél lovári vagy roma nyelven beszél hozzá. Sok lehetőséget kínálnak a Phare-pályázatok a továbbképzés­ben. Mostanában nyílnak a ro­maprogramok, bár az intézet vé­gez romafelkészítést, ahol nem csak a tananyagot tanítják. Egy kurzuson például olyan témák szerepeltek, mint pl. cigánykérdés az iskolában és a társadalomban, a romakultúra, ez utóbbi a köte­lező tanártovábbképzés program­jába beszámított. Szerveztek pá­lyakezdő, munkanélküli fiatalok­nak továbbképzéseket, öt Phare- pályázatuk is ennek jegyében fo­galmazódott. Egyik minőségbizto­sítás az élelmiszergazdaságban, a másik egy számítástechnikai-in­formatikai, harmadik gyógypeda­gógia, negyedik egy programme­nedzser, az ötödik egy kommuni­kációs alap, hogy aki elvégzi, jól tudja képviselni magárt a külön­böző munkamegbeszéléseken. Frekvencia kampuszrádióhoz- Terveink között szerepel egy szerkesztő-műsorvezető- riporterképzés indítása. Ehhez alakítanánk ki egy kam- puszrádiót. Ha megkapjuk egy frekvenciapályázaton, mint ci­vil szervezet, akkor Nyíregyhá­zát lefednénk ezzel a rádióval. Másik célunk: távoktatási szak­képzést szeretnénk indítani in­tézményi kommunikátor, mé­diafejlesztő, továbbá reklám- és marketing-ügyintéző szakokon, számítógép segítségével. Egy­szer találkoznánk a diákokkal, amikor vizsgáznak. Szeretnénk ezt a formát kiterjeszteni Észak- Erdélyre és Kárpátaljára is, ahol konzultációs lehetőséget is biztosítunk. A tananyag elké­szült, februárban indítunk - mondta végezetül Jenei István. Huija József falugondnok Nyírkércs (KM - Gy. L.) - Ritka eset, hogy valakinek az unokája nagyjából egy­idős a legkisebb gyermeké­vel. Márpedig Húrja Józsefnek Nyírkércsen a legkisebb fia még csak négyéves, miközben legidősebb lányának is szüle­tett már gyermeke.- Legalább lesz neki kivel játszania - jegyzi meg huncut mosollyal. Pedig még maga sem igen nevezhető korosnak, hiszen 1961-ben született a szomszédos Nyírjákón. Az általános iskola befejezé­Hurja József (Fotó: a szerző) se után három évig tanult ipa­ri szakiskolában, ahol elsajátí­totta a esztergályos, gépi forgá­csoló szakmát. 1978 és 1990 kö­zött a téeszben dolgozott, 1992- től pedig az önkormányzatnál előbb közhasznúként kapott munkát, majd később közalkal­mazottként látta el a falugond­noki teendőket. Ma is ez az alapvető munkája: ő szervezi, irányítja a közhasznú, közcélú dolgozókat (jelenleg hatan van­nak), rábízták az önkormány­zat műhelyét, raktárát. Képviselő és juhász Huszonkét éve nősült meg, három gyermekük született: két nagy lánya, a huszonegy éves Nikolett és a tizennyolc éves Anikó után jött Józsika, aki még csak négyéves. Nikolett, aki szo­ciális gondozó, már kirepült a családi fészekből, jelenleg gye­sen van. Anikó még tanul. Húrja József gyakorlatilag a rendszerváltás óta közéleti sze­replést is vállal, hiszen 1990 óta egyfolytában önkormányzati képviselő. Ezenkívül juhászat- tal is foglalkozik, jelenleg het­ven birkája van. ARCKÉP Új konyhát szeretnének Pócspetri (KM) - Mint oly sok kistelepülésen, Pócspetriben is egyetlen olyan konyha található, amely megoldja a községben a közellátási feladatokat. Pócspetri­ben az óvodában található ez a konyha, amely valamikor az 1960- as években jött létre. A több évtizede működő kony­ha már nem felel meg az ÁNTSZ előírásainak. Jól tudja ezt a köz­ségi önkormányzat, épp ezért még ebben az évben szeretnék az óvodai konyhát átalakíttatni a HACCP minőségbiztosítási előírásoknak megfelelően. Az átalakítás, a bővítés, az új beren­dezések beszerzése azonban na­gyon sok pénzbe kerül, s mind­ezt csak úgy lehetne megvalósí­tani, ha pályázat útján támoga­tást kap az önkormányzat. A sa­ját erő előteremtése azonban még így is kérdéses. Ennek ér­dekében bankokkal tárgyidnak a település vezetői. A kisvárosainkban szinte nem is találkozni hajléktalanokkal A települések többségében nem működtetnek átmeneti szállásokat, Vásárosnamény, Tiszavas- vári, Újfehértó (KM) - A hi­deg idő beálltával egyre több figyelem fordul a hajléktala­nok felé. Az önkormányzatok a lakos­sággal, a civil szervezetekkel és a rendőrséggel közösen próbál­nak minden fedél nélkül, az ut­cán élő embert szállásokra, fű­tött helyekre elhelyezni. Máshonnan jönnek A nagyvárosokban immár mindennapi jelenséggé váló haj­léktalan gondok megoldására már évek óta jól működő intéz­ményi hálózat jött létre. A ki­sebb városok hajléktalan gond­jainak ellátásáról kérdeztünk "te­lepülésvezetőket. Vásárosnamény, Jüttner Csa­ba polgármester:- Az önkormányzat évek óta üzemeltet Vásárosnaményban hajléktalanszállót. Itt 10-12 főt tu­dunk elhelyezni ideiglenesen. Az a tapasztalat, hogy az ide került embereknek a többsége nem vásárosnaményi lakos, ha­nem más településekről érkez­nek ide. Nem találkoztunk a vá­rosban olyan jelenséggel, hogy Jüttner Csaba a hajléktalanok az utcán, vagy lépcsőházakban húznák meg ma­gukat, így intézményi hálózat bővítését sem látjuk szüksé­gesnek. Emlékezetes eset Tiszavasvári, Sulyok József polgármester:- Nincsenek a városban haj­léktalanok, így nincs szükség hajléktalanszálló üzemeltetésére Sulyok József sem. Amennyiben találkozunk fedél nélkül élőkkel, van lehető­ségünk arra, hogy elhelyezzük őket egy átmeneti szociális ott­honban, ahol ellátásban részesül­nek. Olyannyira nem érzékelhe­tő itt ez a probléma, hogy emlé­kezetes esetnek számít, amikor hajléktalannal találkozhattak a városlakók az utcán. Újfehértó, Nagy Sándor:- Űjfehértón nincsenek hajlék­nappali melegedőket Nagy Sándor tálán emberek. A település ön- kormányzata így nem is tart fenn szociális intézményt fedél nélkül élők számára. Mint min­den más városban, így itt is megfordultak már más település­ről ide vetődött, utcán élő em­berek. Az ő elhelyezésüket - Nyíregyháza közelségének kö­szönhetően - a megyeszékhely hajléktalanszállóiban sikerült megoldanunk.

Next

/
Thumbnails
Contents